"Voltaképpen a rendszerváltozás éveiben egymásnak feszülő két politikai erő is a röviden csak népinek és urbánusnak nevezett, két egymással szemben álló baloldali értelmiségi kultúrából nőtt ki. A „népi irodalom" (vagyis a népi baloldal) és a demokratikus ellenzék bázisa, tehát a polgári radikális hagyomány igazi balos és egyben nagyon is kelet-európai dolog – sokkal kelet-európaibb, mint az ország számos politikai hagyománya, például a magyar parlamentarizmus, Eötvös József vagy akár az 1945 előtti magyar jogtudomány. Az adott ország társadalmi körülményeit autoriterként, maradiként, ázsiaiként leleplező, s valami fiktív Nyugathoz mérő értelmiségi attitűd ugyanis nagyon tipikusan kelet-európai jelenség. (Ez akkor is így van, ha az urbánus urak naprakészek a nyugati baloldal legutóbbi divatjaiban, s ismerik az összes greenwich-village-i éttermet, ahol lehet marihuánát kapni.)"
Az esszé második része a Konzervatórium.hu-n olvasható.
Kapcsolódó írások:
Húsz év múlva (első rész)
Antall József emlékezete
"Lehet a "mi a magyar" kérdésről posztkádárista lózungok és neoszittya szóvirágok nélkül is beszélni. Ez az üzenete a Kommentár folyóirat, illetve a Reakció, a Konzervatórium, és a Jobbklikk blogok által szervezett Konzílium nevű találkozónak. Az "újjobbos” címkével illetett közösség második nyilvános találkozóján Kopp Mária pszichológus, Ablonczy Balázs és Romsics Gergely történészek beszélgettek a magyarság lepusztult lelkiállapotáról és lehetséges kiutakról."
Szerzőnk, Kiss Ádám riportja a tegnapi Konzíliumról a Hírszerzőn (melyet átvett a Szombat is). További beszámolók és kapcsolódó írások még érkeznek természetesen, és igyekszünk a videóanyaggal is idővel előrukkolni. Turul_2K2 és a Reakció gyorsabb volt, rövid összefoglalójuk itt olvasható: Többes identitás vagy Magyar Királyság?
Kapcsolódó írások:
Reakció: Véreink, de nem testvéreink
Jobbklikk: Konzílium 2 - a Jobbklikk kérdései
Konzervatórium: Konzílium 2 - a mi kérdéseink
Magyar büszkeség és depresszió - Szilvay Gergely írása az Inforádión + interjúk a beszélgetés résztvevőivel
A Konzílium második estéjén - amit a félreértések elkerülése végett, még ironikusan sem hívunk nemzeti blogcsúcsnak -, Ablonczy Balázs, Kopp Mária és Romsics Gergely beszélgetnek a nemzeti identitásról, a vita vezetését Doncsev András vette a vállára.
Milyen hatást gyakorolt a kommunista éra a magyar nemzettudatra? A marxista terminológiába a nemzettel való foglalkozás nem fért bele, mégis a történetírásban a nacionalizmus mintha pozitívumként szerepelt volna - gondoljunk itt most elsősorban a függetlenségpárti, "kurucos" szemléletű művekre. Vannak-e olyan ebből az időszakból eredeztethető gondolatok, képzetek amelyek azóta gyökeret vertek a közgondolkodásban? Hogyan hatott a Kádár-korszak apolitikus közhangulata, a Kádár-rendszer a nemzettudatra, mennyiben játszott szerepet 56, illetve a forradalom emléke? Hol köt össze és hol választ minket szét a magyar nacionalizmus?
Számtalan kérdésünk közül most az alábbi kettőt szegezzük a meghívott vendégeknek.
1. Hogyan hatott a Kádár rendszer nemzeti identitásunkra?
2. Milyen ma a nemzeti identitás és a nacionalizmus viszonya, ill.kapcsolata Magyarországon?
Ha kíváncsi vagy a válaszokra, ha van ezeknél fontosabb kérdésed, holnap este 6-kor a Trapézban találkozunk.
(A rendszerváltozás huszadik évfordulóján a Konzervatórium rendszeresen cikkeket, interjúkat, visszaemlékezéseket fog szentelni a témának. Saját véleményünk mellett megpróbáljuk megszólaltatni a rendszerváltozás történéseit legjobban ismerőket. Kezdetnek egy esszésorozat első részét közöljük új szerzőnktől, Muszáj Herkulestől.)
Húsz év távlatából visszatekintve, 1989 nemcsak Magyarországnak, hanem az egész volt szovjet blokk nyugati részének - mondhatnám, hogy az „európai unió" és a „szovjet unió" közötti területnek - kegyelmi pillanat volt. Akár azt is hihettük, hogy mi, magyarok és Közép- és Kelet-Európa többi népe tanultak az elmúlt 200-300 év tapasztalataiból, s végre megpróbálnak egyéni sérelmeiken felülemelkedve, együtt, valami épeszű dolgot véghez vinni. Valahogy úgy, ahogy József Attila fogalmazott:
„A harcot, melyet őseink vívtak, / Békévé oldja az emlékezés / Rendezni végre közös dolgainkat / Ez a mi munkánk, és nem is kevés".
Muszáj Herkules Húsz év múlva c. írása a Konzervatórium.hu-n olvasható
A Fidesz kezdeményezi a parlament feloszlatását és az új választásokat - szól a nap híre.
Mivel most mindenki ezen fog rugózni, kérődzni, rágódni, dobálják ide-oda, ízlelgetik, elemezgetik, nézegetik és kóstolgatják, ezért mi most rövidek és tömörek leszünk. Tehát.
tovább
Jó nagy fáziskéséssel ugyan, de eljött az ideje, hogy Tóta W. Ítéletnap c. posztjára reagáljak.
Van ugyanis erre a problémára magyarázat, és - legalábbis az internetes viták szintjén - félig-meddig megoldás is. Első körben nézzük meg a fenti ábrát (köszi a segítséget, Phaidrosz!). A következőről van szó: honnan van az embereknek politikai kérdésekről véleményük? Mitől lesz nekik? Honnan gyün?
tovább
A pénzteremtés korábbiakban felsorolt korlátai megakadályozzák a kereskedelmi bankokat abban, hogy korlátlanul teremtsenek pénzt - ugyanakkor nem késztetik azokat arra, hogy a hitelezési döntéseik során figyelembe vegyék az általuk kibocsátott pénz mennyiségének az árakra gyakorolt hatását.
Ezért - míg a kereskedelmi bankok (saját szakállukra) felelnek azért, hogy a létrejött pénz fizetőképes adósokhoz kerüljön - a koordináció, a pénz mennyiségének optimális szinten tartása a jegybankok feladata.
Pénzügyi gyorstalpalónk negyedik része a Konzervatórium.hu-n olvasható.
Kapcsolódó írások:
Első rész: A pénz keletkezése
Második rész: A betét teremt kölcsönt – vagy inkább a kölcsön betétet?
Harmadik rész: Mi tartja kordában a bankokat?
1918-19-ben ellenforradalmárok, de már 1920-tól szemben állnak a Horthy-rendszerrel. 1921-ben politikailag, majd fegyverrel támogatják IV. Károly visszatérését, akinek halála után fiát, Habsburg Ottót tekintik törvényes magyar királynak. Pártjaik támogatottsága egyre csökken, de az arisztokrata körök bizalmát élvezik. A 30-as években Gömbös legkeményebb ellenfelei: elutasítják az összes zsidótörvényt és az Osztrák-Magyar Monarchia feltámasztásában reménykednek. Almásy László, Apponyi Albert, a Magyar Nemzetet megalapító Pethő Sándor és Mindszenty egyaránt legitimista volt. Várjuk a királyt! - szólt a jelszavuk. Királyvárók vagy összeesküvők? Legitimisták Budaörstől Mauthausenig.
A stúdióban:
Békés Márton történész, politológus
Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész
Kapcsolódó írások:
"A neokonzervativizmus megértéséhez nem elegendő egy kétflekkes cikk" - Interjú Békés Mártonnal
Az életforma ellenforradalma
„Szoborszerű nemesség, apácai cilicium, janzenista sápadtság, Trezenum és Clèves hercegnője, mükénéi dráma, delphoi jelkép, napmítosz - úgy trónolt az az isteni Szépség, amelynek a felfedezését Berma játékától vártam, éjjel-nappal a lelkem mélyén, egy örök égő oltáron, és most már csak szigorú és könnyelmű szüleimtől függött, hogy magamba fogadhatom-e, éspedig egyszer és mindenkorra, ennek az Istennőnek a tökéletességét”
(Marcel Proust)
Bár nem színházat, hanem operát, nem Bermát, hanem magyar művészeket Puskin és Csajkovszkij kettős médiumán átlibbenve, s nem is oly módon, mint az ifjú Marcel, de mindenképp jóleső várakozás előzte meg részemről az Operaház szerda esti előadását. Ám csakúgy, mint az ifjú Marcel, nem Berma, hanem a magyar művészek teljesítménye miatt, nem színházból, hanem az operából, csalódva távoztam, a következő kérdést mímelgetve: vajon akkor is kötelessége-e a közönségnek visszatapsolni a szereplőket, ha néhányan közülük a tőlük elvárható minimumot teljesítették ugyan, de a tiszta katarzis élménye, az esztétikai tapasztalat meghatározható jelensége – egyszerűen kimaradt a performanszból?
tovább
Tory
I 2009.01.23. 08:18
Barack Obama első intézkedéseként bezáratja Guantanamót és betiltja a kínzást:
The president said he was issuing the order to close the Guantanamo detention facility in order to "restore the standards of due process and the core constitutional values that have made this country great even in the midst of war, even in dealing with terrorism."
…
A second executive order will formally ban torture by requiring the Army field manual be used as the guide for terror interrogations, essentially ending the Bush administration's CIA program of enhanced interrogation methods.
Jók ezek az intézkedések?
Igen, jók. És szükségesek.
tovább
Négy év és másfél hónap telt el, szóval semmilyen szempontból nem aktuális pont a mai napon a téma. De nem hagy nyugodni a lelkiismeret, úgyhogy most meggyónom az Internetnek: annak idején a kettős állampolgárság ellen szavaztam. Ma már bánom, sőt szégyellem. Szóval, ha most olvasnak határon túliak: bocsássatok meg! Székely deszkások, szevasztok! Felvidéki zsiványok, szevasztok! Breaking news: elkúrtam. Nem kicsit. Nem is nagyon, de ahhoz éppen eléggé, hogy bántson és idegesítsen a dolog.
A teljes írás a Konzervatórium.hu-n olvasható.
Kapcsolódó írások:
Konzílium 2.0 - Nemzeti identitásunk
A mi Erdélyünk
Mit gondolunk magunkról közel húsz évvel a rendszerváltozás, több mint 60 évvel a második világháború és 90 évvel a Trianoni döntés után? Mi tart össze és mi választ el minket egymástól? Jelképekben éljük meg az összekötő kapcsokat, vagy a kézzelfogható napi valóságban is? Hogyan tekintünk ma a határon túli magyarságra? Hol fekszik ma Magyarország Európa térképén, annak keleti végének nyugati peremén, vagy éppen fordítva? Hogyan hatott a Kádár rendszer nemzeti identitásunkra, hogyan torzította, torzítja el napjainkban is?
tovább