Sajnos itthon nagy hiány van szalonképes konzervatívból. Hiába hívja fel a figyelmet erre a rendszerváltás óta a baloldali értelmiség és a közírók hada, a hazai, földhözragadt, mucsai, bőgatyás, nemkonzervatív nacionalista demagóg jobboldal nem hallja meg figyelmeztető szavát, és tovább süllyed önnön gyűlöletének mocsarába. A szalonképes konzervatív tudja, hogy a liberalizmus és más baloldaliságok olyanok, mint az iszlám: betérni lehet, kitérni azonban nem, azért halál jár.
tovább
Gyakorlatilag a rendszerváltás óta rendezetlen kérdés Szlovákiában a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. A parlamenti képviselők minden ciklusban megpróbálnak javítani a helyzeten, időnként születik is valamilyen kompromisszumos megoldás, amelyek közös jellemzője, hogy távol állnak a kérdés megfelelő rendezésétől. Mi hát a baj? Talán valamit rosszul csinálnak? Hogy lesz itt ebből egyszer jó nyelvhasználati törvény? A Körkép elemzése Fiala János tollából.
tovább
A Nyugat ismét meg van vádolva azzal, hogy a demokrácia szükségességét hangoztatja a világban, de visszariad a valódi demokratikus folyamatok támogatásától. Az ideológiailag orientált nyugati baloldali közvélemény mellett a hívő neokonzervatívoknak is vigyázniuk kell, mert az állam szétesésének támogatása (lásd Irak példáját), valamiféle homályos demokráciaexport – ha ennek nincsenek helyi hagyományai - nem a szabadságot, hanem a még nagyobb rendetlenséget hozza el, egybetartani egy államot ugyanis szintén az erények közé tartozik.
Novák Attila írása
tovább
A Fidesz alkotmányozási tervei kapcsán felizzott a vita a kormány politikai stílusa és az alkotmány körül. A hozzászólásokban –szokás szerint – általában kevés szó esik a hatályos preambulum tartalmi elemeiről, létrejöttének körülményeiről. Írásomban három belpolitikai történés felidézésével szeretnék rávilágítani a jelenlegi alkotmány egyik sajátos vonására, amely az egész alkotmányozási problémát tágabb összefüggésrendszerbe helyezi. Véleményem szerint az MDF-SZDSZ-paktum, az alkotmánybírók megválasztása körüli huzavonák és a kellemetlen emlékű népszavazások a magyar alkotmány ugyanazon gyengeségére mutatnak rá.
Németh Endre írása
tovább
dobray
I 2011.02.07. 12:16
„Ti megállítottatok minket annak idején Poitiersnél és Bécs alatt. Tudjátok meg, hogy ezúttal tovább megyünk Bécsnél és Poitiersnél, csak más eszközökkel!”
„Európának ébernek kell maradnia. Meg kell óvnia saját otthonát attól, hogy a befogadottak a tolerancia elvárása címén a fanatizmus és intolerancia elvárását ültessék el benne. A szélsőséges és radikális áramlattal szemben nincs helye semmiféle kompromisszumnak” – írja Henri Boulad egyiptomi jezsuita szerzetes, aki szerint Törökország felvétele az EU-ba ellenőrizetlen muzulmán bevándorlást idézne elő, és ezért meg kell akadályozni. Lehet, hogy a radikális iszlám hívei kevesen vannak, de mindig a kisebbségek alakítják a történelmet – figyelmeztet a misztikus szerzetes, aki attól tart, Európa nehogy úgy járjon, mint Észak-Afrika évszázadokkal ezelőtt.
tovább
Ritka az olyan, amikor egy órányi műsoridőt szentel egy rádió a mozinak, bár kis pesti adón azért előfordul, ilyen a Rádió Café is. Egy óra nem kevés, annyi csak Böjte Áginál jár a hasonló Rádió Q-n, az is csak később, és megosztva a fotósokkal. De legalább minden héten. A téma: most akkor lehúzhatják-e a rolót az artmozik? Mert egy ideje szó van róla, és kiadtak egy vészharangszerű közleményt a budapesti artmozik vezetői is. Meg is kérdezte a műsorvezető az illetékes főpolgármester-helyettest, hogy akkor melyik mozi zár be, és melyik nem; majd a zavarban lévő Csomós Miklós kijelentette, hogy négy fővárosi fenntartású mozi - Puskin, Művész, Toldi és Odeon-Lloyd - biztosan marad, mert ezt ők ellátják; a többiek pedig éljenek és boldoguljanak maguk.
Sergő Z. András írása
tovább
Mezei Balázs vallásfilozófus, az ELTE BTK oktatója, a PPKE BTK Filozófiai Intézetének igazgatója, az MTA doktora arról, hogy létezik-e „Heller-network", a továbbélő kádári struktúrákról, mammutpályázatokról, a Filozófiai Kutatóintézet körüli botrányról, a politikai szimpátiákat keresztbe metsző analitikus-nem analitikus törésvonalról, Molnár Tamásról és arról, hogy az angolszász világban szitokszavakkal szokták jellemezni Lukács György életművét. Mezei Balázs szerint Hellerék után a filozófia egyes köreiben nem lesznek tekintélyek, és pluralizálódik a hazai filozófiai gondolkodás, több kisebb kör jut majd szóhoz. A vallásfilozófus megjegyezte: idővel megtanulta, hogy komolyan kell venni az emberi különbségeket. Interjú.
tovább
(Jelenet a médiatörvény estéjéről.)
Gondterhelten ücsörögnek a pincehelyiségben. Egyikük egy zsebkendővel igyekszik letörölni ujjáról a festéket. Műhelymunka van, amolyan workshop, készülnek az új szamizdat korára. Régi idők, régi módszerek, nosztalgia. Tervezgetés. A másikuk belehamuzik a pléhhamutálba, kifújja a füstöt, nagyot sóhajt, majd a festékportól nehéz levegőben köhögni kezd. Egyikük hátba veregeti. A többiek bámulnak a messzeségbe, ahogy máskor is szokták, ki az ablakon, itt viszont csak sötét falak vannak, azokon kell átbámulni. Várják a híreket. Végül beesik Feri.
tovább
dobray
I 2011.01.20. 09:13
Nem bírom tovább, ezennel dekonspirálom magam.
Alkotmányvédelmi Hivatal
szigorúan titkos
Adta: „Dobray” fn. tmb.
Vette: --- r. szds.
Hely: „Gizella utca” fn. T-lakás
Idő: 2011. január 15.
Tárgy: Az ügynökök a paradicsomba mennek c. film vetítése
JELENTÉS, 2011. január 16.
tovább
Molnár Attila Károly eszmetörténész új kötete A jó rendről már korábban megjelent, ám részben módosított, bővített írásokat tartalmaz. Az írások a Kommentárban, a Heti Válaszban, a Valóságban és sok más helyen láttak napvilágot (ezzel egyidejűleg említhetjük is a kötet egyetlen nagy hibáját: a korábbi megjelenési helyeket nem tüntetik fel benne). Az írások reflexiók, melyek egy-egy fontosabb problémára vagy problémagócra reagálnak, és maga ez a mód is bizonyosan felfed valamit a szerző gondolkodásából: Molnár ugyanis ellenez mindenféle ideológiát, utópiát és „rendszerező” leírást.
Megadja Gábor írása
tovább
„Én seregem és én népem,
Szeretlek én mindenképpen.
Hogyha szaladsz üzőn s üzten,
Megrajonglak buta tüzben.
Fájsz, hogy így vagy, fáj, hogy látlak
A Sors bús uszitottjának.”
(Ady Endre: Kétkedő, magyar lelkem, 1915)
„Hullarablók lettünk! A legpocsékabb nemzet!”
(Gróf Teleki Pál búcsúlevele, 1941)
Bármilyen hihetetlen, de időnként egy konzervatívval is megesik, hogy kilép otthonos szivarszalonjából, és szétnéz ebben az alantas, brutális külvilágban. Ilyenkor a legkülönfélébb dolgok esnek meg vele: szélsőséges esetben még az is megtörténhet, hogy véletlenül egy eldobott Népszabadságot szúr fel sétapálcájára a lézengő ködlovag. Ez történt a velem is a minap. Így aztán elhatároztam, hogy ennek nyomán én is letudom a kötelező debreczenizős cikket, ha már Tokfalvi annyira emlegeti a debreczenizés kötelező körét.
tovább
Nemrég kaptam egy e-mailt, hogy okvetlenül, minél hamarabb meg kell néznem Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmet, ugyanis – a rendező szavai szerint – a „háttér(hálózat)-hatalom azonnal megkezdte az aknamunkát, hogy a mozik ne vetítsék sokáig.” Nosza, gondoltam, rég voltam moziban, és némi botrányszag is van a levegőben, így hát vasárnap beültem a moziba, s megtekintettem a műalkotást. Persze naiv voltam és felültem az ügyes PR ugratásnak, de így legalább garabonciásként figyelmeztethetek erre a jelenségre. Jöjjön egy írás egy kritikán aluli filmről, ami pont ezért kritika sem lehet.
Vígh Péter írása
tovább
„Védelmező nincsen felettünk,
se isten nem véd, sem király:
A közjó alkotói lettünk –
hát vesszen el, ki ellenáll!”
A baloldali kormányhatalom sorsa legkésőbb 2008 tavaszán, a szociális népszavazáson már megpecsételődött, így a baloldal 2010-es veresége már régóta nem volt kérdéses, csak a vereség mértéke függött a kormány teljesítményétől. A fővárosi MSZP körül naponta kirobbanó korrupciós botrányok pedig mindenkivel megértették, hogy ezeknek tényleg menniük kell. Már rég nem érdekeltek senkit a baloldali értelmiség vészjelzései a sátán második eljövetelével kapcsolatban, sőt ismert baloldali közírók is inkább pozitív várakozásokkal néztek az új Orbán-kormány elé.
Huhogó János írása
tovább
dobray
I 2011.01.06. 07:39
Irgalmatlan hisztit csapott a nyugati sajtó, ami még a Népszavára is rákontrázott az előző napokban a médiatörvény és az „-alkotmány” miatt. A Fidesz eleinte legyintett, hogy csak a szokásos hiszti, azóta rájöttek, hogy azért több annál. Eközben decemberben elkaszálta a „cenzúra” Ice-T-t és most az RTL Klubot – csakhogy még a régi törvény alapján. Vajon miért tartják olyan fontosnak a magyar médiatörvény még az spanyolok is, (legalábbis a baloldali El País) akik aztán baromira nem foglalkoznak a világgal? Elolvastam a törvényt, semmi extra nincs benne. Mondhatnám, nem is értem, miért sietett ezzel annyira a Fidesz. Mindenesetre: a kiegyensúlyozottság fogalma korábban sem volt konkrétabb. Bebetonozatlan gyorsvélemény következik.
tovább