A könyv Schmidt Mária 2002 és 2010 között megjelent írásainak válogatása, négy nagyobb egységbe rendezve. Látszólag teljesen eltérő témák jelennek meg a könyvben: a második világháborútól kezdve a Gyurcsány-korszakig sok mindenről esik szó. Valójában nagyon is kapcsolódó gondolatok láncolatáról van szó, amelyek a címben megjelölt központi kérdést járják körbe: mi az a politikai inkorrektség?
Máthé Áron írása
tovább
Dawkins érvelésében súlyos logikai hibákat és még intuitíve sem meggyőző premisszákat találtunk. Megcáfoltnak tekinthetjük – írja Hankovszky Tamás, a PPKE BTK Filozófia Intézetének adjunktusa a Vigilia folyóirat 2011 februári számában megjelent tanulmányában. Richard Dawkins biológus az „új ateizmus” mozgalma éllovasainak egyike (a többiek: Sam Harris, Daniel C. Dennett, Victor J. Stenger és Christopher Hitchens). A kétezres években kibontakozott, sok újat a ráragadt elnevezéssel ellentétben nem hozó ateista mozgalom elindulását követően bontakozott ki egyfajta ellenreakció gyanánt Angliában a „radikális ortodoxia”. Dawkins tulajdonképp korábban kifejtett nézeteit összefoglaló, talán legfontosabb munkája, Az isteni téveszme itthon 2007-ben, hazájában egy évvel korábban jelent meg (The God Delusion). Az angolszász világban számos válasz született már a Teremtő létét állítólag cáfoló érveire és vallásellenes kritikájára, itthon azonban ebből nem sok mutatkozott meg, még a válaszként megszületett könyvek fordításairól sem tudunk számot adni. Ezért fontos a Vigilia vonatkozó Dawkins-száma, és az annak kapcsán rendezett kerekasztal-beszélgetés.
tovább
 A Vigília folyóirat és a Párbeszéd Háza szeretettel vár minden érdeklődőt Richard Dawkins Az isteni téveszme című könyvéről rendezett kerekasztal-beszélgetésére, amelyet a meghívott vendégek a folyóirat februári számában megjelent, a művel kapcsolatos írások alapján elemeznek. A cikkek a meghívó végén megtalálhatók és letölthetők.
|
| |
A rendezvény helye és időpontja Párbeszéd Háza (Budapest, VIII. kerület. Horánszky u. 20.) 2011. március 21. hétfő 19 óra Résztvevők: Mezei Balázs vallásfilozófus Patsch Ferenc jezsuita teológus Pléh Csaba pszichológus Hankovszky Tamás filozófus A beszélgetést vezeti Puskás Attila teológus A Vigília februári számában megjelent, letölthető cikkek: |
Caracalla
I 2011.03.17. 07:16
A rendszerváltás óta eltelt korszakot nagyjából oda-vissza helyzet jellemzi. Míg a jobboldali kormányok inkább a történelmi neveket pártolják, a balliberális kormányok a semleges, földrajzi eredetű neveket. A különbség látszólag felületes, de jól mutatja, hogy közel sincs közmegegyezés abban a kérdésben, hogy hogyan is kellene elnevezni a közterületeket, műtárgyakat.
tovább
Olvasható a Fidesz alkotmányjavaslata, a csütörtöki lapok össze is foglalták a tervezet lényegét, és pénteken is tovább folyt a vita róla. Gyurcsány Ferenc például gazemberségnek gondolja, hogy a nép megkérdezése nélkül lesz Magyarországból Magyarország. Az utóbbi időben elég vad ötletek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy mi legyen benne az alkotmányban. Nézzünk pár példát, mit akartak beletenni és mit tettek végül bele. Nekem úgy tűnik, kicsit túlzsúfoltra sikeredett a javaslat, a kereszténység és a Szent Korona említését viszont nem meglepő módon üdvözlöm. A fogalmazással viszont bajok vannak.
tovább
Az arab világ megmozdulásai és különösen a líbiai polgárháború számos megválaszolandó kérdést vetett fel. A válaszadás az atlanti közösség feladata lenne, elsősorban az Európai Unióé. Egyelőre azonban még a kérdések felvétésére sem igazán került sor. Emellett érdekes, hogy Kadhafi fia a civil társadalomnak a globális kormányzati intézmények demokratizálásáról írta a disszertációját, és hogy Anthony Giddens is egyengette a líbiai rezsim útját. Azon Kadhafiét, aki Tartuffe, Übü király és Hókuszpók keveréke.
Máthé Áron írása
tovább
dobray
I 2011.03.09. 12:11
Eddig jellemzően azzal vádoltak minket, hogy túlságosan atlantisták vagyunk, kritikátlanul imádjuk a kapitalizmust, szeretjük a neokonokat és hogy neoliberálisok lennénk. Ezzel együtt időnként megkaptuk a fasiszta jelzőt, egyszer egy kommentben pedig lekeresztényszocialistáztak minket. Dacára a sok nyugatpárti cikknek most az Index elszabadult publicistája azt írja, hogy valamiféle vonzódásunk lenne a Kelethez, főleg annak államszervezéséhez, életmódjához. Érdekes a liberális logika.
tovább
„És ott van az a borzalmas tagságunk!”
(Szabó Iván)
„Az MDF a leg-elvszerűbb párt, ever.”
(Tóta W. Árpád)
„Nagyon szeretek táncolni, nagyon szeretek olvasni, ilyen hobbijaim vannak.”
(Muszka Kálmánné Garamvölgyi Erzsébet)
Elvileg az elárvult konzervatívoknak most nagyon kellene örülniük. Most, hogy bizonyossá vált: április 8-ától, az MDF-ből JESZ lesz, oh yes. És aki nem tudná: ez egy utolsó töltényig konzervatív párt, amelynek már most az a baja, hogy nem lesz benne az alkotmányban, hogy Magyarország szociális piacgazdaság. Ez pediglen alapuljék a szabad gazdasági tevékenységeken, a magántulajdon védelmén, a szolidaritáson, az állam pedig lépjék fel a tisztességtelen piaci magatartás és a monopóliumok ellen. Ez szép, csak hát ezt elmondja minden párt, időnként még az MSZP is.
tovább
Szabadság van, legalábbis mindenki mondhatja a magáét. Hazánk új alaptörvényének bevezető rendelkezéseivel kapcsolatban nemcsak a Fidesz háza tájáról röppennek fel vadnál vadabb gondolatok, hanem nagyon sok honfitársunk is úgy gondolja, hogy azt a rengeteg őrültséget, amit eddig csak a szomszédjának volt mersze elmondani, most az alkotmányba is vegyék bele. Az 1989-90-es alkotmányozás egy régi magyar porcelánvázának, a parlamentáris hagyománynak a restaurálása volt, töredékekből, az eredeti rajzok és fényképek alapján, itt-ott kiegészítve, modern használatra alkalmassá téve. Nyilvánvalóan nem az eredeti sértetlen műtárgy, hanem egy erősen restaurált darab, de mégiscsak használatra alkalmas. Hogy a váza-hasonlatnál maradjak, itt-ott ugyan eresztette a vizet, de hogy nem lenne váza, hanem csak valami ipari porcelán („technokrata szabálygyűjtemény”), az egész egyszerűen nem igaz.
Huhogó János írása
tovább
A Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, valamint a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferenciaközpont kerekasztal-beszélgetést szervez a visegrádi együttműködés 20 évéről 2011. március 7-én, 17 órakor az esztergomi Szent Adalbert Központ fogadótermében (2500 Esztergom, Szent István tér 10.).
Résztvevők:
Helena Bambasová,
a Cseh Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete;
Roman Kowalski,
a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete;
Peter Weiss,
a Szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete;
Szesztay Ádám,
főosztályvezető,
Stratégiai Fejlesztési Főosztály, Külügyminisztérium.
A beszélgetést vezeti: Halász Iván és Illés Pál Attila, a Corvinus, illetve a PPKE BTK Szlavisztika-Közép-Európa Intézetének oktatói.
Az előadást borkóstolóval és borvásárral egybekötött beszélgetés követi. A belépés díjtalan.
(via Centralog)
Szajid Kutb (máshol Sayyid Qtb, Sayed Qtb, illetve Kotb) 1906-ban, Egyiptomban született. Apja földtulajdonos, a politika iránt élénken érdeklődő falusi ember volt, aki heti rendszerességgel tartott összejöveteleket, melyen a helyiek az aktuális eseményeket vitatták meg, illetve a Koránból idéztek. A tinédzserkorú Kutbnak ellenére volt a vallásos intézmények közvéleményre gyakorolt befolyása, ami ellen szekuláris reformerként emelt hangot. Különösen lenézte a kizárólag a vallási nevelésre koncentráló iskolákat, mert felismerte, mekkora a különbség van azok, és a rendes tananyag mellett hittant is oktató iskolák eredményei között. 1929-1933 között Kairóban folytatta tanulmányait, karrierjét tanítóként kezdte. 1939-re Egyiptom Oktatásügyi Minisztériumának egyik funkcionáriusa lett.
tovább
A Konzervatórium szerzője, Antall György és a Regnum portál szerkesztője, Pánczél Hegedűs János nemrégen érdekes vitát folytatott le a monarchiáról. A közös pont a királyság, mint államforma iránti nagyra becsülés, a történelem, különösen pedig a regáliák felé mutatott érdeklődés. A vitában így nem személyek, hanem vélemények ütköznek. A kérdés: visszaállítható, visszaállítandó-e a királyság intézménye. Pánczél Hegedűs János versus Antall György monarchia-deathmatch.
tovább
Állítólagos bűntetteinket illetőleg a tábor több mint ezer lakója különböző csoportokba oszlott. A nagyobb csoportokhoz tartoztak a szociáldemokraták – többnyire régi szakszervezeti emberek, sztrájkvezérek, akik nem tudták megszokni, hogy a munkásság helyett az állam érdekeit kell szolgálniok; régi vezérkari tisztek – akik 1944-ben átálltak az oroszokhoz, és azt képzelték, hogy önálló magyar hadsereget szervezhetnek; különböző pártokhoz tartozó funkcionáriusok, akiket 1945-ben kommunista vezetők késztettek, hogy a helyi kisgazda vagy szociáldemokrata szervezeteket megalapítsák, s akiket három év múlva kommunistaellenes pártok szervezése címén csuktak le; kulákok, akiket el akartak tüntetni, hogy elvehessék földjüket, és szegényparasztok, akiket kulákokká neveztek ki, hogy eltüntessék őket, úgynevezett rossz munkások, akiket azért vittek el, hogy munkatársaikat megijesszék, és a nagyobb gyárak legjobb dolgozói, akiket azért vittek el, hogy a munkások még jobban megijedjenek.
tovább
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztségét a törvényhozás 2007 december elsejei hatállyal hozta létre, a rákövetkező év május 26-án pedig meg is választotta az első biztost. A tisztség létrehozását nem előzte meg különösebb vita, sem a parlamentben, sem azon kívül. Jómagam erősen elleneztem, s érveimre Schiffer András válaszolt is, de nagyobb polémia nem keveredett belőle. Azért érdemes most visszatérni a témára, mert a benne jelentős tekintéllyel bíró Sólyom László a minap úgy nyilatkozott, hogy kívánatosnak tartaná, ha a leendő alkotmányban a számára kedves, s a szóban forgó biztosi tisztség ideológiai alapját is jelentő szempontok és elvek – fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékek iránti felelősség – megjelenne. Tavaly december 15-én a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (mert a biztosi tisztségen kívül bizony ilyen is van) ülésére meghívót kaptam, s ott röviden elmondtam, hogy miért nem tartom továbbra sem jó iránynak, ha ezeket a fölöttébb homályos tartalmú fogalmakat a kiérleltnek és kipróbáltnak bizonyult alkotmányos alapgondolatokhoz hozzácsapjuk.
Balázs Zoltán írása
tovább