dobray
I 2011.01.06. 07:39
Irgalmatlan hisztit csapott a nyugati sajtó, ami még a Népszavára is rákontrázott az előző napokban a médiatörvény és az „-alkotmány” miatt. A Fidesz eleinte legyintett, hogy csak a szokásos hiszti, azóta rájöttek, hogy azért több annál. Eközben decemberben elkaszálta a „cenzúra” Ice-T-t és most az RTL Klubot – csakhogy még a régi törvény alapján. Vajon miért tartják olyan fontosnak a magyar médiatörvény még az spanyolok is, (legalábbis a baloldali El País) akik aztán baromira nem foglalkoznak a világgal? Elolvastam a törvényt, semmi extra nincs benne. Mondhatnám, nem is értem, miért sietett ezzel annyira a Fidesz. Mindenesetre: a kiegyensúlyozottság fogalma korábban sem volt konkrétabb. Bebetonozatlan gyorsvélemény következik.
Az újságírók különbejáratú alkotmányáról (nekik nem is kell várniuk tavaszig sem) azt állítják, fogalmai nem tiszták, ezért a fideszesekkel telepakolt, kilenc évre bebetonozott médiahatóság önkényesen cenzúrázhat majd véleményeket a nyomában a kiegyensúlyozottság, az emberi méltóság és a kiskorúak védelmének örve alatt. Tovább egy-egy több tízmilliós bírsággal könnyedén ellehetetlenítheti bármely adó/lap/portál működését, akár le is kapcsoltathatja a villanyt, és még külföldre is utána lőhet, tehát potenciális veszélyben van például az Amerikai Magyar Népszava hazai elérhetősége, így hiába blogol majd ott TGM, ha itthon nem lehet majd olvasni aggódásait. (Az SZDSZ-ben is rájöttek, hogy a választások után égve maradt a villany, most valaki visszament leoltani, ha már senki nem lakik ott hónapok óta.) Végezetül ellene megy az újságírói etikettnek, amikor kiadatja a forrásokat.
Médiatörvény, 1996, Alapelvek:
A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények mûsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi mûsorok szabadon vehetõk. A mûsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik.
(2) A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére.
(3) A mûsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.
4. § (1) A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
(2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg ezek bármely tartalom vagy mûfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.
(3) A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fûzhetnek.
(4) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelõ magyarázatot e minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetve kell közzétenni.
5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyõzõdést sértõ, az erõszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elõtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.
(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas mûsorszámot e jellegének elõzetes feltüntetésével lehet közzétenni.
(3) Nem szabad kiskorúaknak szánt mûsorszámban erõszakos magatartást követendõ példaként megjelenítõ képeket vagy hangokat közzétenni.
(4) A kiskorúak személyiségfejlõdésére ártalmas, így különösen az erõszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel elõtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni.
(5) A kiskorúak személyiségfejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszám közzététele tilos. (…)
47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza meg. (…)
49. § (1) Ha a mûsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetõséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselõje vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevõ) kifogásával a mûsorszolgáltatóhoz fordulhat.
50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelõen benyújtott panaszt elutasítja.
(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a mûsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a mûsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt idõpontban és módon - a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelõen - értékelõ magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetõséget ad a kifogást tevõnek álláspontja megjelenítésére.
(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Testület bírságot szabjon ki. (…)
(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. (…)
Médiatörvény, 2010:
12. §: (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelni az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.
(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az
egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.
SMTV:
13. § (1) A médiatartalom-szolgáltatók összességének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi, az országos és
az európai közélet ügyeirõl, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentõséggel
bíró eseményekrõl.
(2) A tájékoztatási tevékenységet végzõ lineáris és lekérhetõ médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklõdésre számot
tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára
jelentõséggel bíró eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató
mûsorszámokban sokoldalúan, tényszerûen, idõszerûen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
14. § (1) A médiatartalom-szolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban, illetve azok készítése során tiszteletben kell
tartania az emberi méltóságot.
(2) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévõ személyek médiatartalomban történõ, öncélú és sérelmes
bemutatása.
15. § (1) Tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe történt
beleegyezéssel.
(2) A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek
– annak kérelmére – megmutatni; azt nem közölheti, ha a közzétételhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul
hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta, és a változtatás a nyilatkozatot adó számára
sérelmes.
(3) A nyilatkozat közzétételéhez történt hozzájárulás a médiatartalom-szolgáltató (1) bekezdésben szereplõ visszaélése
esetén jogkövetkezmény nélkül visszavonható, amennyiben
a) azt nem a helyi, országos vagy európai közélet eseményével összefüggésben tette,
b) az nem a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentõséggel bíró valamely
eseménnyel kapcsolatos, vagy
c) a visszavonásra irányuló nyilatkozatot nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, vagy politikai közszereplõ
közmegbízatása ellátásával összefüggésben tette,
feltéve, hogy a visszavonás a közzétételt megelõzõen kellõ idõben történik, és így nem okoz a médiatartalomszolgáltató
számára aránytalan sérelmet. Az e jogot korlátozó szerzõdéses kikötés semmis.
16. § A médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége
során nem sértheti az emberi jogokat.
17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek
vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére.
(2) A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek
vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére.
18. § A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet és más, személyhez fûzõdõ jogok megsértésére.
19. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban nem tehetõ közzé olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak
szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlõdését, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsõséges, illetve indokolatlan
erõszakot tartalmaz.
(2) Lekérhetõ médiaszolgáltatásban megjelenõ azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi,
lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlõdését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsõséges, illetve indokolatlan
erõszakot tartalmaz, csak oly módon tehetõ a nyilvánosság tagjai számára elérhetõvé, amely biztosítja, hogy kiskorúak
rendes körülmények között nem férhetnek hozzá.
(3) Sajtótermékben megjelenõ azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy
fizikai fejlõdését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsõséges, illetve indokolatlan erõszakot tartalmaz, csak
oly módon tehetõ a nyilvánosság tagjai számára elérhetõvé, amely – valamely mûszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával
– biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá. Ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor
a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetésérõl szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztetõ jelzéssel
tehetõ közzé.
(4) Lineáris médiaszolgáltatásban megjelenõ azon médiatartalom, amely veszélyeztetheti a kiskorúak szellemi, lelki,
erkölcsi vagy fizikai fejlõdését, csak oly módon tehetõ közzé, amely az adásidõ megválasztásával, illetve más mûszaki
megoldás alkalmazásával biztosítja, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem hallhatják vagy láthatják azt.
(5) A kiskorúak médiatartalmakkal szembeni védelmére szolgáló részletes szabályokat külön törvény határozza meg.
A lényeg, hogy a korábbi törvény sem volt konkrétabb, mint a mostani, sőt. Egyébként vegyük észre, hogy két törvény van, az egyik a rövidebb médiaalkotmány: „A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról” címmel elfogadott [2010. évi LXXXII.] törvény, amit még novemberben akceptált a Tisztelt Ház, a másik a decemberben elfogadott, irgalmatlan hosszú „A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló” [2010. évi CIV.] törvény.
A médiaalkotmány, azaz Smtv oknyomozásra vonatkozó, túl általánosnak talált paragrafusa:
„6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult a számára információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét titokban tartani. A titoktartás joga nem terjed ki a minősített adatot illetéktelenül átadó információforrás védelmére.
(2) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez
közérdek fűződött.
(3) Bíróság vagy hatóság – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.”
(Konkrétabb szabályozás a médiatörvényben.)
Egyrészt: jóhogy, miért, mit vártunk? Másrészt: a minősített adat nem légből kapott fogalom, törvényileg szabályozva van, hogy mi az, ha nem haragszanak, ezt a törvényt most nem kotrom elő. Tudom, a közérdek fogalma a necces. Azaz: irány a bíróság. A médiaalkotmányban és a médiatörvényben alkalmazott jelzők (közérdekű, súlyos, indokolatlan, stb) nem ismeretlen dolgok a jog számára, nem ez az első törvény, amibe belekerültek, és ezekre van gyakorlat, az ORTT korábbi döntései nyomán. Az emberi méltóság és egyéb fogalmak nem hiszem, hogy azért kerültek volna bele, hogy jól megszívathassák a véleményformálóat. Ezek a szabályok inkább a tévék és a bulvár ellen születtek, persze így is lehet őket bunkóként használni, ha nagyon akarják, de az előző törvényt is lehetett.
A hatósági eljárással kapcsolatban a médiatörvény 153-189. paragrafusai érdekesek. Részemről nem igazán találtam ezekben kifogásolható dolgot. A bírságok megnőttek, igen. Lehetséges-e elméletileg, hogy egy hobbiblogot megbüntetnek 25 millióra? Hát, talán igen, de azért ott van az is, hogy a megbüntetni óhajtott médiaszolgáltató kapacitásához kell arányosítani a büntetési tételt, szóval mégsem. És nem hiszem, hogy a médiahatóság blogok, meg egyáltalán, publicisztikák büntetgetésével fog szórakozni. Ráadásul: a 181. paragrafus szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt a hatóság hivatalból nem indíthat eljárást. Persze feljelentőnek ott van az IKSZ, ami máris megkérte a hatóságot a Való Világ vizsgálatára, a lakosságot pedig éberségre intette, legyen résen, ha erkölcsromboló műsorba ütközik. (Engem márpedig a VV nem izgat, sose néztem, nem is fogom, és szerintem semmit nem vesztenénk az elkaszálásával. Mindenesetre megalapozottabban el lehet kaszálni, mint az ominózus RTL-híradót.)
Az újságíró szerzői-szerkesztői szabadságát ráadásul az Smtv. elméletileg még jobban is védi, mint az eddigi törvény. Jó ez? Nagyon, kár, hogy a gyakorlatban nem lesz egyszerűbb neki érvényt szerezni, mint a korábbi szabályozásnak. Az Smtv-ből idézett szakasz nem általánosabb, hanem konkrétabb a korábbi szabályozásnál. Lehet, hogy épp ez a baj? Az internet eddig sem volt szabályozatlan, a sajtótörvényt alkalmazták rá. Lehet-e az Smtv. paragrafusainak és a kiegyensúlyozottság meg az emberi méltóság védelmének örve alatt jobban politikai véleményeket „cenzúrázni”, mint eddig? Nem éppen. Ellenben ha valaki tojik a tényekre, akkor el lehet kaszálni. A mostani nyugati visszhang után meg szerintem meg sem fognak próbálkozni véleménycenzúrával.
Jó-e a kiskorúak védelme? Igen, jó, a pornót én speciel üldözném, letiltatnám minden pornóoldal elérését az országban, mivel családok mennek szarrá amiatt, hogy a kedves férj a cyberszexet választja a valódi helyett (tudom, ilyenkor jön az a szöveg, hogy nem kötelező nézni). A külföldről hazánkba irányuló médiaszolgáltatás bevonása a törvény hatálya alá pedig egyértelműen lex kurucinfó (176-180. paragrafus). A jogalap megvan hozzá, pár nemzetközi egyezmény, az alkalmazásának sikerességében vannak kételyeim. Ráadásul bárki más ellen is vígan használható. Kérdés, a kurucinfó ellen nem lenne-e érdemesebb titkosszolgálati eszközökkel fellépni.
Az egyéb ügyeket illetően engem a kormány kiegészítő magyarázata viszonylag megnyugtatott (persze az a kitétel, hogy az NMHH személyi állománya formálisan és informálisan is független a pártoktól, azért ugye vicces). Kár, hogy a magyar fordításban benne maradt egy rakat angol bekezdés, ahogy gáz a fordítások körüli herce-hurca is, hogy nem sikerült lefordítani az egész törvényt, pont kimaradt, hogy a sajtóra csak július egytől érvényes, és hogy először az Smtv-t angolosították csak...
A törvény első ötven oldala, a piaci részesedéssel, a vállalkozások médiában való megjelenésével kapcsolatos szabályozás pedig kifejezetten liberálisabb, mint az eddigi, jobban alkalmazkodik a mai világhoz.
A probléma nem ezzel a két törvénnyel van elsősorban. A törvény, mint azt Turul kolléga is megjegyezte a Mandineren, tulajdonképp nem is stratégiai jelentőségű, és igazából felesleges volt ilyen hamar megíratni és elfogadtatni. Azaz a Fidesz kapkod a forradalom hevében, az orbáni egész pályás letámadás nevű védelmi taktikát igyekszik alkalmazni, amikor annak már rég lejárt a szavatossága, és feleslegesen nyit frontokat egy nem éppen jó, de az előző(ek)nél éppenséggel nem rosszabb (itt-ott jobb, itt-ott rosszabb) törvénnyel. Mi a fenének?
Ha már azonban új törvény: miért is nem készítették el előre a fordítást, akár még az elfogadásuk előtt, még mindig gyorsabban utána lehetett volna igazítani az elfogadott törvényt a benyújtottnak a fordításban, mint most tüzet oltani. Másrészt el kéne felejteni „a média az ellenség” médiaháborúban berögzült elképzelését. Az van, hogy már régen nincs ballib médiatúlsúly, fel lehet jönni a bunkerből. A nyugati sajtó meg elég régóta cseszteti a magyar jobboldalt ahhoz, hogy az felocsúdjon a sokkból, és végre kitaláljon valamit. Mindenekelőtt nyújtson azonnal részletes tájékoztatást, nyalja ki a nyugati tudósítók seggét, netalántán fizessen le egy rakat lapot (nem ismeretlen gyakorlat nyugaton), esetleg hangoztassa, hogy egy nácoid oldal levadászása miatt van szükség a törvényre.
A probléma nem a törvény, hanem a Fidesznek a médiához való hozzáállása, a „majd mi megmutatjuk”. Az NMHH létrehozása, fideszesekkel való feltöltése, bebetonozása tényleg otromba tett volt. A Tilos Rádió és az Rtl Klub elleni ítélet a régi törvény alapján született, és emlékszünk még az oktatási államtitkárság helyreigazítási kérelmére, amelyet a Hírcsárda által híresztelni miatt merészelt valótlanságok miatt juttatott el a napi humorforrásunkhoz. És értem én, hogy tessék, ti akartátok, most végre felzárkóztunk a korkövetelményhez, és az internet is belekerült a törvénybe, ami platformsemlegesen szabályoz, csak nehogy már Berlusconi legyen a minta, akin azért röhög a fél világ, mert meg akarja rendszabályozni a YouTube-ot. Egyszerűen a netet nem lehet úgy szabályozni, mint a linerális műsorszolgáltatókat, mivel a net ugye lekérhető médiatartalmat szolgáltat. Ha pedig kiteszem egy posztban éjfélkor Ice-T-t, akkor az ott fog virítani délben is. Ez a probláma már a kampánycsend kapcsán is felmerült, minden választáskor azon agyalt a netes világ, hogy hány kattintás mélységbe kell eltenni a kampánycsendsértő anyagokat (állítólag három, sztem ez marhaság, de az új szabályozás szanálta a kérdést).
Azaz akár régi, akár új médiatörvény, humortalan és taktikázni képtelen ítészek kezében egyik sem mutat jól. Az NMHH azt nem tudja legutolsó két ítélete alapján felmérni, hogy mikor mennyi politikai vagy egyéb haszonnal jár a gyakorlatban egy-egy elmarasztaló ítélet, mert hiába sújthatna le akár mégoly jogosan (akár jogi, akár erkölcsi értelemben) is egy adóra, ha annak hozama az, hogy utána százezrek ismerkednek meg Ice-T életművével (dögunalom, a Body Count az viszony jóóó, a Tilos Rádiót meg békén kéne hagyni). A trágár zenészek és véres lepedők helyett üldözhetnék inkább tényleg a pornóoldalakat. Az legalább vicces rabló-pandúr, macska-egér játék lenne (és Kovi is örülne neki, mert, gondolom, jobban fogynának a filmjei).
És javíthatnák a válságkommunikációt. Viszont ezek után senki nem gondolja, hogy publicisztikákra fog lecsapni az NMHH, ami ha eddigi döntései nyomán folytatja, gyorsan nevetség tárgyává fog válni, és oda az állam tekintélyének helyreállítása. Egyébként meg: majd ha lesz praxis, meglátjuk, hogy működik pontosan az Smtv és a médiatörvény. Csak a NER legyen velünk. Meg a NENYI. Akkor nem lehet baj.
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!
