A forradalmi alkotmányozásról

Konzervatorium I 2011.03.08. 09:20

Szabadság van, legalábbis mindenki mondhatja a magáét. Hazánk új alaptörvényének bevezető rendelkezéseivel kapcsolatban nemcsak a Fidesz háza tájáról röppennek fel vadnál vadabb gondolatok, hanem nagyon sok honfitársunk is úgy gondolja, hogy azt a rengeteg őrültséget, amit eddig csak a szomszédjának volt mersze elmondani, most az alkotmányba is vegyék bele. Az 1989-90-es alkotmányozás egy régi magyar porcelánvázának, a parlamentáris hagyománynak a restaurálása volt, töredékekből, az eredeti rajzok és fényképek alapján, itt-ott kiegészítve, modern használatra alkalmassá téve. Nyilvánvalóan nem az eredeti sértetlen műtárgy, hanem egy erősen restaurált darab, de mégiscsak használatra alkalmas. Hogy a váza-hasonlatnál maradjak, itt-ott ugyan eresztette a vizet, de hogy nem lenne váza, hanem csak valami ipari porcelán („technokrata szabálygyűjtemény”), az egész egyszerűen nem igaz.

Huhogó János írása

 

 Az amerikai és a francia forradalom alkotmánya

Az amerikai és a francia köztársaság közel egyidős. George Washington tábornokot, a függetlenségi háború hősét, az Amerikai Egyesült Államok első elnökét abban az évben iktatták hivatalába, amikor a függetlenségi háború egy másik arisztokrata hőse, a francia Lafayette hathatós közreműködésével halálos sebet kapott az 1300 éves francia monarchia.

Az amerikai forradalom egy megszülető nagy nemzet küzdelme volt a függetlenségért, a francia forradalom – nem utoljára – a múltat akarta végleg eltörölni. A francia forradalom első tíz évében (1789-1799), a bonapartista konszolidációig legalább öt alkotmány szolgálta, az örökkévalóság igényével, a káoszba, majd forradalmi terrorba süllyedő ország politikai vezetőinek változó hatalmi igényeit. Franciaországban az elmúlt 200 évben, mondjuk 1810 óta volt két császári alkotmány, majd a Bourbon-restauráció és a júliusi monarchia alkotmánya, a III. Napóleon-féle köztársasági, majd császári alkotmány, a Sedan után eltelt alig 90 év alatt pedig három köztársasági alkotmány. A konszolidációt, a katolikus és a republikánus Franciaország kibékítését egy másik háborús hős, de Gaulle hozta meg.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya immár több mint 200 éve, alig két tucat módosítással, de lényegében változatlanul szolgálja a világ legerősebb nemzetét és legnagyobb nemzetgazdaságát. Az alapító atyák nem forradalmi alkotmányt írtak, hanem olyan valamit, ami mélyen gyökerezett az angol jog és az angol parlamentarizmus évszázados hagyományaiban, s amiből Montesquieu és a francia felvilágosodás filozófiai rendszert faragott. Miközben világos felhatalmazást adtak az elnöknek, hogy kormányozzon, mindent elkövettek azért, hogy az elnökből ne válhasson zsarnok, s erős és független bírói hatalmat hoztak létre, hogy mindenkinek ugyanaz a szabadság és ugyanaz az igazság jusson („One nation indivisible with liberty and justice for all”).

A történelmi alkotmányosság

A történelmi alkotmány nem íróasztalon születik, tervrajzok szerint, hanem nemzedékek egymást követő törvényhozása és jogalkalmazási tapasztalata alakítja. A funkcionalista vasbetonépülettel szemben olyan, mint egy ősöreg ház, időről időre újravakolva és kifestve, tele átalakítások nyomaival és mindenféle esetlegességgel, meg rengeteg, ma már akár értelmetlennek tűnő, de szerethető apró részlettel. Ilyen volt a brit alkotmányosság 25-30 évvel ezelőtt, s ilyen volt valaha a történelmi magyar alkotmány is. A brit alkotmányos hagyományokból még sok minden megvan, bár a hatvanas évek után, különösen pedig Blair alatt rengeteg hagyományos intézményt felszámoltak, s a mostani tory-whig-koalíció sem ígér fordulatot a dologban.

A magyar parlamentarizmusnak sok évszázados hagyománya van. Az első igazi „országgyűlés” aligha volta törzsfők pusztaszeri gyűlése, ahol „szerét ejtették” az ország ügyeinek. Sokkal inkább lehetett az a szabolcsi zsinat, ahol 1091-ben László király és az ország nagyjai a szabolcsi prépostsági templomban a királyság dolgairól határoztak. Az első „országháza”, a szabolcsi zsinat helye ma is áll a Tisza-parti földvár tövében.

Az elmúlt évszázadok során a magyar nemesség sok bűnt és még több hibát követett el, de a magyar történészek ítélete talán a kelleténél szigorúbb. Nem magyar emberek, hanem a magyarokkal rokonszenvező kívülállók fogalmazták meg, hogy a nemesi ellenállás nélkül nem maradhatott volna fenn a korlátozott magyar önállóság és a sajátságos magyar alkotmány sem, amely a kontinensen páratlan tekintélyt biztosított a rendi országgyűlésnek. A Buda eleste, 1541 óta idegenben székelő, s világpolitikában gondolkodó magyar királlyal szemben mindig az országgyűlés jelentette a nemzet – akkoriban a nemesi nemzet – igazi képviseletét, amely ha kellett, felkelt a koronás király ellen. A Habsburg-királyok sokszor kísérleteztek azzal, hogy a magyar országgyűlés egyetértése nélkül kormányozzanak, s olykor évtizedekig nem hívták össze a rendeket. De ha nagy baj volt, s megingott a trón, mégiscsak engedni kellett. (Különös módon, ha igazán nagy baj volt, csak az izgága és megbízhatatlan magyarokra lehetett számítani. Ezt a leckét a bécsi királyoknak minden évszázadban újra meg kellett tanulniuk.)

A kortárs angol utazók megfigyelése szerint az utolsó rendi országgyűléseken szabadabb és okosabb vita folyt az ország ügyeiről, mint talán bárhol a Westminstertől keletre. A magyar reformkor idején valamennyire parlamentáris rendszer csak Londonban, Párizsban és Brüsszelben létezett. Az 1848-as forradalmi hullám ugyanis nemcsak a francia júliusi monarchiát és a bécsi abszolutista rendszert roppantotta meg, hanem Berlinben, Koppenhágában és Stockholmban, de még Hágában is volt mit tenni. A magyar parlamentarizmus mégiscsak száz éven keresztül létezett, a 1849-49-ben a régi rendi országgyűlések tekintélyére épülve, kisebb szünetekkel (1849-1867, a 19-es kommün, majd a nyilas hatalom hónapjai), az utolsó két-három évben pedig a Vörös Hadsereg árnyékában. Így a kontinentális Európa legszilárdabb parlamentáris rendszere volt, szilárdabb, mint a francia, a német vagy éppen az osztrák.

A háború vége után, 1945-46-ban, a múltat, amely nagyon is látható romokat eredményezett, nemcsak a kommunisták, valóban szinte mindenki le akarta zárni (nyilván nem egy kommunista diktatúrával.) A történelmi magyar elitek a válságban teljesen összeomlottak, majd 1944-45 fordulóján meg is semmisültek. A vereség előtt is világos volt mindenkinek, aki csak egy kicsit is reálisan mérte fel a helyzetet, hogy a háború után radikális változások fognak következni. Nemcsak az oroszok követeltek radikális változásokat, a régi rendszer akkor sem lett volna fenntartható, ha Budapestre nem Vorosilov, hanem Montgomery érkezik meg. Ezt Bethlen is, meg a kormányzó és családja is tudta. (Egy esetleges német győzelem lehetséges következményeiről jobb nem beszélni.)

A magyar történelmi alkotmányosság folytonossága, a többé-kevésbé szerves fejlődés nem 1944-ben vagy 1946-ban, a monarchia formális megszüntetésével, hanem 1948-ban, a tényleges kommunista hatalomátvétel idején vagy 1949-ben, a rákosista alkotmány elfogadásával szakadt meg.

Nálunk mindig az átmeneti időszakok a leghosszabbak: a rendszerváltozás alkotmánya

A történelmi alkotmánynak a lényege – mondhatnám, a lelke – a történelmi folyamatosság. Ha a folytonosság egyszer megszakad, akkor azt nem lehet helyreállítani, mert lehetetlenség újrakezdeni és visszatérni a megszakadás időpontjára. Amit lehet csinálni, s ami többé-kevésbé 1989-90-ben is történt, az a történelmi alkotmányfejlődés eredményének kodifikálása, amit utána az alkotmánybíráskodás és a politikai gyakorlat alakít élő alkotmányjoggá. Az 1948-49-es vagy akár az 1944 utáni jogalkotás teljes hatályon kívül helyezése, s az 1948. februári, vagy ahogy egyesek képzelik, az 1944. március 18-i állapot visszaállítása teljes képtelenség. Arra az útra lehetett visszaterelni a magyar alkotmányosságot, ahová a szovjet rendszer nélkül 40 év alatt eljuthatott volna. A múltat végleg eltörölni a forradalmaknak sem sikerül, a múlt mindig velünk marad.

Az 1989-90-es alkotmányozás – a 1989. őszi átfogó módosítás, illetve az 1990. nyári újabb módosítás – ezért tudatosan nyúlt vissza az 1946-os alkotmányos berendezkedéshez. Az akkor létrehozott köztársaság és az 1848-as áprilisi törvényekkel megalapozott felelős kormányzás rendszere egészült ki a nyugati világ 1945 utáni alkotmányfejlődésének legfontosabb eredményeivel, így például az alapjogok és szociális jogok rendszerével, az erős alkotmánybíráskodással.

Az egykori keleti blokk államai közül a demokratikus átalakulás után egyedül hazánkban nem készült formálisan is új alkotmány. A reformer MSZMP alkotmánytervezetét a nemzeti háromoldalú tárgyalások során félretették, s a módosítások a szabad választásokhoz és a demokratikus átmenethez szükséges minimumra szorítkoztak- Ezt az alkotmány új bevezetője, amely a szocialista lózungokkal teletöltött eredeti szöveg helyére lépett, világosan le is szögezte. Az új alkotmány létrehozásának esélye hamar elillant. Az utódpárttal szemben álló politikai erőket, amelyek együtt új alkotmányt tudtak volna csinálni, hamarosan nagyon mély kulturális ellentétek választották el egymástól. Az SZDSZ a nyilvánvalóan botladozó, nagyon sok hibát vétő MDF-es kormánnyal és a demokratikus átmenet rendszerváltó pártjaival szemben az utódpárttal kötötte össze sorsát, 1998, de még inkább 2002 óta pedig az ország lényegében folyamatosan hideg polgárháborús állapotban van, így az alkotmányozáshoz szükséges minimális egyetértés hiányzott a politikai életben.

Az 1989. őszi, illetve az 1990. tavaszi alkotmánymódosítások után a régi, kommunista alkotmányból, a törvény sorszáma és a Magyarország fővárosa Budapest rendelkezéseken kívül lényegében semmi sem maradt, még a törvény címe is megváltozott (a „Magyar Népköztársaság Alkotmánya” helyébe a „Magyar Köztársaság Alkotmánya” cím lépett). A módosítások együtt már egy teljesen új alkotmányt és alkotmányos berendezkedést hoztak létre, amely a legfőbb elemeiben megfelel a hagyományos magyar alkotmányosságnak, tehát a köztársasággá gyúrt parlamentáris monarchiának.

A hatályos magyar alkotmány nem „technokrata jogszabályhalmaz”, ami nem méltó tiszteletre és védelemre, hanem élő jog, amit épp az Alkotmánybíróság gyakorlata csiszolt tovább. Nem igaz, hogy nem legitim, húsz év és hat országgyűlési választás biztosította számára a legitimitást. Az sem igaz, hogy az alkotmányos berendezkedés nem volt alkalmas a politikai válságok kezelésére. Alkotmányos kereteket biztosított a kormányfő halála után az új kormány megalakulásához, lehetővé tette a parlamenti többség által elmozdított, illetve az önként lemondott kormányfők helyére új kormányfő megválasztását, majd a kormány működését akkor is, amikor a formális koalíció már megszűnt. A baloldali blokk kormányát nem az alkotmány miatt nem lehetett megbuktatni, hanem azért, mert a szükséges parlamenti többség lényegében mindvégig fennállt.

A „szavazófülkés forradalom” alkotmánya

Annyi más ügyhöz hasonlóan a Fidesz az alkotmányozás kérdésében is elsősorban a saját forradalmi retorikájának foglya. Orbán Viktor már évekkel ezelőtt tűz alá vette az alkotmányos berendezkedést, mert az – állítása szerint – felélte tartalékait, meggyengült, s nem képes magát megvédeni. A tartalékait felélt alkotmányos berendezkedés megállapításából logikusan következett, hogy a hatályos magyar alkotmányban semmi megbecsülésre méltó nincs. A forradalomhoz forradalmi alkotmány kell, amihez a régit le kell rombolni. Az 1989-90-es alkotmány és a közjogi szerkezet elleni uszítás a fideszes választási győzelem óta egyre csak folytatódik, s mindig akkor kap új erőre, amikor Orbán Viktor kormányának valami más ügyben lenne fontos tennivalója, csak éppen ötlete nincs, hogy mit kellene tenni, vagy tudja, mit kell tenni, csak épp nem meri.

Ezért szükséges a vád: a hatályos alkotmány egy sztálinista kreáció. Ezt egy volt legfelsőbb bírósági elnök egyetemi tanárrá lett fia hírlapi cikkben ismételte meg. Azóta azt is megtudtuk tőle, hogy „a jelenlegi alaptörvény körüli vita kapcsán a régi rend őrei és az új rend képviselői vívják harcukat". (Jó kis egyetem lehet. S vajon mit szól hozzá apuka, a régi rend egyik fontos őre?) Legutóbb maga a miniszterelnök fogalmazta meg: „ez [t.i. a Magyar Köztársaság alkotmánya] nem a magyarok alkotmánya. Nem a magyar szellem alkotta, szovjet minta alapján szerkesztették, politikai paktumok írták, s habár nagyszerű jogászok dolgoztak rajta, mégiscsak kényszerű kompromisszumok eredménye”. Orbán Viktor emlékezete talán kihagy, de én úgy emlékszem, hogy ő minden alkalommal megszavazta azokat a törvényeket, amelyek az alkotmány mostani szövegéhez vezettek, országgyűlési képviselőként hatszor, miniszterelnökként kétszer tett esküt erre az alkotmányra. (A beszédet egyébként Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, az Antall-kormány többszörös minisztere is végighallgatta, aki 1994-ben még arról beszélt, hogy Antall kormányzása forradalom volt, a jog útján. Most vajon miért nem állt fel és ment ki? Nem értette mit hallott, vagy nagyon is értette, de egyetértett vele? Vagy csak félt, s nem mert felállni?)

A forradalmi népvezér már az új kormány megalakulása előtt bejelentette, hogy „új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt”, mert, mint fogalmazott, „felelőtlenség ki nem használni egy ilyen forradalom kínálta lehetőséget, ahogy felelőtlenség nem élni a kétharmados többséggel”. Akkor még 2012-re ígérte az új alkotmányt, melynek elfogadása előtt a közrendet kell helyreállítani és a gazdaságot kell átalakítani. Karácsonykor viszont már arról beszélt, hogy 2011. március 15-én az Országgyűlés alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul át, s április 25-ig csak az új alkotmánnyal fognak foglalkozni. Orbán eredeti tervei szerint az új alkotmányt húsvét hétfőn fogadták volna el, és 2012. január elsején lépett volna hatályba. Alig pár hónappal később, 2011. februárjában már nem beszéltek alkotmányozó nemzetgyűlésről, s húsvét hétfői helyett virágvasárnapi alkotmányunk lesz.

A kormány megalakítása óta kiderült, hogy a Fidesznek a nagy rendszerváltoztató retorika mellett lényegében semmi érdemi elképzelése nem volt a gazdaság- és társadalompolitikai kérdések kezelésére. Az eltelt időszak jelentős része a hatalmi szerkezetek átalakításával és a hatalmi pozíciók elfoglalásával telt el. Az államszervezet kisebb-nagyobb működési problémáinak kezelése sok gondolkodást és hosszas aprómunkát igényel, azokat nem lehet forradalmi lendülettel megoldani. A 2010. nyarán és őszén szinte hetente végrehajtott alkotmánymódosításokat is jobbára a napi hatalompolitikai igények határozták meg, ahogy a rövid, deklarációszerű „magalkotmány” és a kiegészítő sarkalatos törvények koncepciója mögött is ezt lehet sejteni.

A forradalmi retorika közepette az alkotmányozás ügyében - érdemi hatáskör és világos feladat-meghatározás nélkül – számtalan testületet hívtak életre is. A miniszterelnök június elején „hat szaktekintélyt” kért fel arra, hogy dolgozza ki az új alkotmány koncepcióját. Nem elméleti szakemberek, szólt a magyarázat, hanem olyanok, akik az alkotmányosság működéséről gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Néhány héttel később, június végén alkotmányelőkészítő bizottság felállításáról döntött az Országgyűlés, azzal, hogy a negyvenöt fős testület év végéig tegyen javaslatot az új alaptörvény alapvető elveiről. A fennálló alkotmányos szerkezethez képest nem túl sok érdemi változást, de annál több történelmi és forradalmi lózungot tartalmazó alapelveket az Országgyűlés az ősszel elfogadta, de azóta a testület és annak elnöke is a feledés homályába merült. Karácsonykor a miniszterelnök alkotmányozó nemzetgyűlésről és az alkotmányozásról tartott nemzeti konzultációról beszélt. Hamarosan külön nemzeti konzultációs testületet is felállítottak, ahol a szokásos dísz volt-szocialista politikus mellett az ismert, tekintélyes, de minden önálló akarat nélküli figurák jelentek meg.

A jobbára ismeretlen fideszes alkotmányozóknak láthatóan igen kevés elképzelése van azoknak a bonyolult alkotmányjogi kérdéseknek a kezelésére, amelyek a nyugati világ országainak alkotmányjogát feszítik. (Ilyenek például az egyenlőség értelmezése, s az arra felépített alapjogi bíráskodás, amely az egyneműek házasságának tilalmát vagy akár az egynemű párok által történő örökbefogadás korlátozását az egyenlőség sérelme alapján nyilváníthatja alkotmányellenessé; az állam- és az egyház elválasztásának kiterjesztő értelmezésén keresztül lényegében a kereszténység kiűzése a közéletből, vagy a gyűlöletbeszéd tilalmára hivatkozva egy újfajta, nagyon egyirányú cenzúra bevezetése). Ne higgyük, hogy ezek a problémák nálunk nem fognak megjelenni. S akkor mi lesz? Hogyan és kik lesznek vitaképesek a jól felkészült, Amerikában meg Németországban, vagy akár csak a CEU-n tanult, baloldali liberális alkotmányjogászokkal?

A számtalan testület, a választóknak szétküldött kérdőívek és az alkotmányozásról szóló blog, illetve a beígért nemzeti konzultáció (a kérdőívezés) aligha fedhetik el a tényt, hogy a magyar állam jövendő intézményeiről igen keveset lehet megtudni. Az alkotmány szövegét állítólag majd Szájer írja. Azt már tudjuk, hogy iPaden, de hogy mit ír, azt nem, mert kevesebb, mint két héttel a parlamenti tárgyalás kezdete előtt még senki sem látta az új alkotmány tervezetét, bár a jól értesültek szerint a szöveg Orbán fejében már kész van. (Vajon ahogy a Milos Forman-filmben Mozart diktálta a fejében már kész Requiemet Salierinek, úgy fogja Orbán diktálni az alkotmányt Szájernek?

A hatalom igézetében

A magyar állam átalakítása, egy sok betegséggel küzdő parlamentáris rendszerből centralizált egyszemélyi uralommá, új alkotmány elfogadása nélkül is megtörtént. Így voltaképpen mindegy is lenne, mi van az alkotmányban. A Fidesz vezére egész biztosan nem Szent Ágoston, Hume vagy mások tanítványa. Igencsak forradalmi marxista-leninista módon viszonyul az államhoz és a joghoz. Az állam nem valamiféle közjó, hanem az uralkodó osztály hatalmának megtestesítője, a jog nem a jó és a méltányos művészete, hanem az uralom gyakorlásának közvetlen és korlátozás nélküli eszköze. Kevésbé udvariasan, az állam sok rivális gengszterbanda egyike, a jog pedig a fegyver, amit használ. Amikor a miniszterelnök plebejus demokráciáról, a nép részvételéről beszél, az mindig a saját egyeduralmát jelenti. Tölgyessy Péter épp mostanában fejtette ki, nem először, s nyilván nem is utoljára, hogy a Fidesz mennyire keletiesen viszonyul a joghoz. Nem normatív jogrendszert szeretne megalkotni, fogalmaz Tölgyessy, hanem – mint egy török kádi – materiális igazságosságot szolgáltatna konkrét ügyekben. Ahogy fogalmazott, a miniszterelnök nem jogban, független intézményekben és tulajdonban, hanem személyes függőségi viszonyokban gondolkodik. „Az intézményes hatalmat akarja, ezért a kulcspozíciókba a saját embereit teszi.” Azonban az, ami az egyik félnek igazság, a másiknak a legnagyobb igazságtalanság. A nyugati világ lényege épp az emberek uralma helyett az intézmények uralma, amit persze sokan előszeretettel lepleztek le csalásként, elidegenedésként, de az elmúlt 2500 év történelmének tanulsága nagyon is egyértelmű. A nyugati világ sikerének titka épp a kiszámítható és egyre inkább mindenkire alkalmazandó jogrend: „liberty and justice for all”, aminek lényege, hogy amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük.

A nyugati világ történelme során a politika folyamatosan azzal a kérdéssel szembesült, hogyan lehet a hatalom egyszerre cselekvőképes, de nem korlátlan, ellenőrzött, de nem megbénított. A cselekvőképtelen, mert a sok korlátozással megbénított hatalom az állam pusztulásához vezet, aminek a lengyel nemesi köztársaság, a weimari demokrácia vagy a francia negyedik köztársaság is áldozatul estek. A rosszul működő demokrácia mindig feltámasztja a centralizált, ellentmondások nélküli működtetett rendszerekre való tömeges igényt, a történelem tanulsága azonban egyértelmű. A kétségkívül hatékony, de ellenőrzés nélkül maradt hatalom rossz döntések sorozatához vezet, így az ilyen rendszerek előbb-utóbb nagyobb káoszba fulladnak, mint a reménytelenül kaotikusnak tűnő demokráciák.

A hatalommegosztás régi nyugati gondolat, eredete az ókori klasszikusokra, elsősorban Arisztotelészre nyúlik vissza. A „fékek és ellensúlyok” metaforája pedig a három fő hatalmi ágnak, a Montesquieu által leírt törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomnak a kölcsönös függését és egymás feletti kontrollját fejezi ki, amit a kortárs brit monarchia tanulmányozása során fedezett fel. A De l'esprit des loix nemcsak filozófiai munka, hanem elsősorban politikai vitairat volt, s a mindenható francia monarchiával állította szembe követendő példaként a szabadság akkori hazáját, a hannoveri királyok uralkodása alatt álló Nagy-Britanniát. Ma már közhely, hogy Montesquieu félreértette az angol berendezkedést, mert ott éppenséggel nem létezett a hatalmi ágaknak az a merev szétválasztása, amit az amerikai alapító atyák sikeresen megvalósítottak, és amivel a forradalmi francia alkotmányok is kísérleteztek, de csődöt mondtak. A dolog lényegét tekintve azonban Montesquieu-nek igaza volt. A korlátozott, ellenőrzött és rendezett keretek között leváltható hatalom volt a kortárs Anglia sikerének és persze vonzerejének legfőbb titka, a francia állam legfőbb problémája pedig Richelieu – vagy akár már Szép Fülöp óta – éppen a mindenható, de a feladatok súlya alatt megbénuló francia állam és a hatalommal annak békés leváltásának esélye nélkül mérkőző ellenerők folyamatos küzdelme volt.

Az alkotmányozásra vonatkozó elképzelésekből ugyan nem derül ki, de a kormányzati nyilatkozatokból világos, hogy a Magyary-program néven emlegetett közigazgatás-átalakítási terv a megyei és települési önkormányzatoktól minden közigazgatási hatáskört, s lényegében minden intézmény-fenntartási feladatot a megyei és járási kormányhivatalokba vonna össze. A megyei kormányhivatalok már létrejöttek, s mindegyiknek az élén a Fidesz helyi erős embere áll, aki közvetlenül a miniszterelnöktől nyeri hatáskörét.

A francia ancien regime sok tucat tartományi kormányzatát a forradalmi jakobinus kormány számolta fel, s hozta létre megyerendszert, amelyet a kormány által kinevezett prefektus és a mindenható rendőrprefektus uralt. A rendszer szinte változatlanul élte túl Napóleont (mindkettőt), a Bourbon-restaurációt, a júliusi monarchiát és öt köztársaságot. A regionális kormányzatokkal már de Gaulle kísérletezett, de a közel 200 éves forradalmi centralizáció felszámolása csak Mitterand szocialista kormányzata alatt történt meg. A kontinentális Európa legtöbb országa számára a mindenható francia állam mellett a végletekig centralizált francia közigazgatás is példaként szolgált. Mostanra azonban az egykor a francia példát követő európai latin államok is inkább valamiféle föderalizmus és erős regionális kormányzatok létrehozásának irányába haladnak, s legtöbb helyen feltámasztották a rég felszámolt, egykor önálló tartományokat. Újra van Bretagne és Normandia, Provence és Alsace, Toscana, Veneto és Piemont, Kasztília és Andalúzia, saját tartományi parlamenttel és kormányzattal.

Hazánk történelmében nem léteztek tartományi (regionális) kormányzatok, az ország mindig egységes állam volt, de a megyei és városi önkormányzatiságnak évszázados hagyományai vannak. A magyar önkormányzati rendszerrel ezer probléma van, s a működésük minden bizonnyal nagyon hasonlít Móricz regényének városára, Zsarátnokra, de a magyar közigazgatás teljes államosítására a rövid osztrák önkényuralmi időszak (1849-1860) és a szocializmus négy évtizede kivételével soha nem került sor. Az önkormányzatok védelmet nyújtanak a központi kormányzat túlkapásai ellen, az önkormányzati politika pedig az ellenzéki politizálás színtere is. Az ellenzék 1848 előtt is a megyékben és a városokban erősödött meg, ahogy 2002 után a Fidesz is az önkormányzatokra támaszkodva erősödött meg újra.

A hatalom megosztása és korlátozottsága nem valamiféle finnyás értelmiségi vágy, hanem józan praktikum. A hatalom nemcsak döntési jogosultságot, hanem a döntésekért való felelősséget is jelenti. A döntési jogosultság megosztása egyben a felelősség megosztása is. Következésképpen, a döntések centralizációja a felelősség centralizációja is. Ha a kormány és annak feje minden hatalmat magára von, akkor minden felelősség is az övé, az ellenzéknek pedig megmarad a népboldogító ígérgetések boldog felelőtlensége. Az öreg Kossuth írta Turinban, hogy a franciák „önkormányzó intézmények hiányában kénytelenek magukat a forradalom sikamlós mezejére vetni”. Ez aligha csak a franciákra jellemző.

Amikor elfogy a rendszer népi támogatottsága, akkor hiába trükköznek mindenféle leválthatatlan tisztségviselőkkel, ellenőrzött sajtóval, a végtelenségig centralizált közigazgatással, meg a gyerekek után járó többes szavazati jogokkal, a hatalom igazi gyakorlóinak előbb-utóbb menni kell. Ha nem mennek szép szóval, akkor pedig elzavarják őket.

A magyar szellem alkotmánya

A miniszterelnök számára láthatóan az új rendszer megteremtése sokkal fontosabb, mint az alkotmány közvetlen jogi tartalma: „Magyarországnak olyan új alkotmányra van szüksége, amely a magyar szellem megnyilatkozása, amely élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt”. Orbán már 2009 végén arról beszélt, hogy a jelenlegi alkotmány hibája, hogy „hiányoznak belőle azok a mondatok, igazán nagy erőt adó, meghatározó mondatok, amelyek megmozdítják az ember szívét és lelkét”. Az unalmas rendelkezéseket jogászok írják, a hosszadalmasnak ígérkező előszót a kormányfő spindoktorai. Mivel azonban szabadság van, legalábbis mindenki mondhatja a magáét, hazánk új alaptörvényének bevezető rendelkezéseivel kapcsolatban nemcsak a Fidesz háza tájáról röppennek fel vadnál vadabb gondolatok, hanem nagyon sok honfitársunk gondolja úgy, hogy azt a rengeteg őrültséget, amit eddig csak a szomszédjának volt mersze elmondani, most az alkotmányba is vegyék bele. Hát, ilyen ez a plebejus demokrácia.

Orbán mindenféleképpen Istenre is akar hivatkozni az új alkotmányban, s annak méltatnia kellene ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység történelmi szerepét, és utalnia kellene a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Ezen kívül még utalnia kell 1956-ra, mert hiszen a hatályos törvény legnagyobb baja, hogy nem 1956 alapján áll.

A nyugati civilizáció, benne Európa és hazánk kötődését a kereszténységhez nem kell alkotmányban kimondani, ez mindenféle ünnepélyes deklaráció nélkül is így van. A nyugati civilizáció alapja a kereszténység, Jeruzsálem, Athén és Róma szintézise. A nyugati civilizáció minden lényeges és azt más kultúráktól megkülönböztető jellegzetességei: a személyes és teljesen transzcendens Isten, a filozófia, a népfelség elve és az uralkodó, mint a nép legfőbb szolgája, a tudomány objektivitása, a mindenkire érvényes jog mind ennek a szintézisnek az öröksége. A bűnök megvallása, megbánása és megbocsájtása csak itt erény, minden más civilizációban a gyengeség jele. Európában az ateisták is keresztények, s nem valamiféle elvont istenséggel harcolnak, hanem Ábrahám, Izsák, Jákob, Mózes és Jézus istenével.

Az állam és az egyház szétválasztása a világi hatalom és a szellemi hatalom elválasztása evangéliumi tanításának öröksége, s nem azonos a világnézetileg semleges állam követelésével. Az egyház és más vallási közösségek nem gyakorolhatnak közhatalmat, a közhatalom viszont nem szólhat bele a hit dolgába. A nyugati civilizáció alapja a kereszténység, Jeruzsálem, Athén és Róma szintézise. Világnézeti semlegesség pedig nincs, a világnézetileg semleges állam követelése a nyugati világban a kereszténységgel – tágabb értelemben a zsidó-keresztény örökséggel – szemben álló harcos szekularizmus trójai falova.

A londoni Szent Pál-székesegyház építészének, Christopher Wrennek a kriptában levő sírján egyszerű a felirat: „Si monumentum requiris, circumspice.” (Ha emlékművet keresel, nézz körül.) Hazánk több mint ezeréves államiság hordozója, önnön létezését, európai helyét, keresztény identitását, sajátos keleti eredetét és nyugati civilizációját, a hasonlóságot és a különbözőséget nem kell hatalmas deklarációkkal nap mint nap kinyilvánítania. Ha valaki ezeknek bizonyságát keresi, nézzen körül!

Szent István birodalma ma már a történelemé, s vele együtt múlt el a magyar királyság. Így hazánk államformája szinte bizonyosan megváltoztathatatlanul köztársaság. Egy köztársaságban az egykori monarchia uralkodói jelvényeinek semmiféle közjogi jelentősége nem lehet, így a Szent Koronára történő hivatkozás is teljesen felesleges a készülő alkotmányban. A szocialisták alkotmánytervezeteiben is éppen azért tér vissza rendszeresen, mert a magyar baloldal nemigen tud mit kezdeni az ezeréves múlttal, identitását több mint száz éve éppen a magyar történelem folyamatosságával szemben fogalmazta meg. A Szent Korona nem jogforrás, történelmi jelentőségének megerősítésére pedig aligha van szükség Orbán Viktorra, vagy esetleg Schmitt Pál aláírására.

S amúgy is, arról szoktak sokat beszélni, azt szokták hosszasan bizonygatni, amivel valami probléma van. Mindig gyanús, ha valaki túlságosan sokat beszél Istenről, hazáról, kereszténységről és a Szent Koronáról. Csak a bizonytalan embernek és bizonytalan népnek kell saját maga előtt is folyamatosan igazolnia a saját nagyszerűségét.

„Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt”
(Zsoltárok 2,9)

Az 1989-90-es alkotmányozás egy régi magyar porcelánvázának, a parlamentáris hagyománynak a restaurálása volt, töredékekből, az eredeti rajzok és fényképek alapján, itt-ott kiegészítve, modern használatra alkalmassá téve. Nyilvánvalóan nem az eredeti sértetlen műtárgy, hanem egy erősen restaurált darab, de mégiscsak használatra alkalmas. Hogy a váza-hasonlatnál maradjak, itt-ott ugyan eresztette a vizet, de hogy nem lenne váza, hanem csak valami ipari porcelán („technokrata szabálygyűjtemény”), az egész egyszerűen nem igaz. Különösen bosszantó, ha olyan beszél a váza használhatatlanságáról, aki olyan sok helyen feloldotta a széttört darabokat összetartó ragasztót. S egy használható cserépedényt sem szokás „vasvesszővel” összetörni, egy még sose látott, el sem készült Römertopf ígéretére.
 

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr632717120

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Magyarország nem lesz többé köztársaság 2011.03.08. 21:36:49

Mire készül a Fidesz, hogy az alkotmányból kihagyja a köztársaság államforma megnevezését? Magyarország megszűnik a továbbiakban köztársaság lenni, valami új államformát vezetnek be? Köztársaság ki, Szent Korona be. I. Viktor Mihály lesz az apostoli ki...

Trackback: A Korona forradalma? 2011.03.08. 13:39:33

Szent Korona és vele a róla szóló tan bekerül az alkotmányba. Van-e ennek tartalmi jelentősége, vagy csak egy gesztus a múltnak? Magunknak. Az, ami most történik az egy epizód, vagy egy új korszak kezdete? Mi köze ehhez a Szent Koronának?   ...

Trackback: Népi konzultáció – eszköz vagy szemfényvesztés? 2011.03.08. 12:22:01

Szerző:  Ténytár Az ellenzék népszavazást és/vagy az Országgyűlés négyötöde általi elfogadást és/vagy a kö

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Felmosórongy (törölt) 2011.03.08. 13:51:22

A magyar nép halált és pusztulást hozó vészkorszakai az elmúlt 100 évben:

1. világháború
Trianon
2. világháború
Szálasi népirtása
Rákosi rendszer + 1956
Orbánrezsim 2010-től.

NEM, NEM SOHA TÖBBÉ, LEGYEN VÉGE!

ősirománszokás 2011.03.08. 13:52:01

Ami sztem kimaradt az írásból; egy alkotmányt széles körű társadalmi egyetértés kellene övezzen. És nem a 2/3 nem minősül annak. Másrészt meg szimbolikus jelentősége van egy esetleges új alkotmánynak (mondjuk annak amit egy Pozsgay ír az sem kéne legyen); de jelen pillanatban semmilyen problémát nem old meg, ellenben feszültségeket generál, és kiváló alkalmat ad arra honatyáinknak hogy tematizálják a politikát, valamint arra is hogy a valódi gondokról ne kelljen beszélni. Talk is cheap.

soulclipse · http://soulclipse.blog.hu/ 2011.03.08. 13:57:22

sronti 2011.03.08. 13:48:18
@soulclipse:
OFF:
A 80% hiányadat eléggé csalóka, nem szoktam védeni ezt a kormányt, de ez most mellé.
kifejtenéd!??? Mert, ezt az adatot nem én találtam ki, ez a hivatalos statisztika.

Gandalf(helyett) 2011.03.08. 14:04:08

Tetszik, összeszedett írás. Ami akár el is gondolkodtathatná az alkotmányozási lázban égőket, és értük tűzzel vassal gondolkodás nélkül kiálló híveiket (de csak a téma lesöprésére, vagy félremagyarázására futja - de nem is számítok jobbra).

Máshol én is kifejtettem, szerintem nincs szükség új Alkotmányra (amivel egyébként nem vagyok egyedül). Már amennyiben nem arra akarja az új "tekintetes" alkotmányozó nemzetgyűlés, hogy ne vegyünk észre ezt-azt amit a mostani változtatások alkalmából észrevettünk (kilógott az a bizonyos lóláb).
A jelenlegi Montesquieu féle hatalommegosztási elméletének is nagyjából megfelel, ha a nemrég hozzárakott töltelékektől eltekintünk.

Ellenben nemzetgyűlésezési cirkusz helyett - ami egy hónapig bénítja a legfelsőbb jogszabályalkotó testületet - hozzáláthatnának az érdemi munkához.
Olyanokhoz amiből pl. a hazai és nemzetközi környezet láthatná végre, miféle KONKRÉT lépéseket jelent a Széll Kálmán terv. Talán a pénzügyi elemzőket is jobban érkedelné, mint a ködösítés.

Ezt elkúrtad Gonosz Törpe 2011.03.08. 14:10:22

a Nemzetgyűlés helyett...
Koronázási Tanács ülése
/Az írás a Győri Tükör hetilap internetes napilapjában jelent meg/

Ismeretlen szerző forgatókönyve társadalmi viszonyaink ismeretében.

Mottó: Ki bizonyítja, hogy Őszödje csak a baloldalnak van..?

(Színhely: a Fidesz-székház egyik tárgyaló terme).

Navrasics: Gyerekek! Ma mindössze egy napirendi pontunk lesz, a királyság visszaállítása. Viktor késni fog, azt hiszem, még a fogorvosánál van, de addig próbáljunk kialakítani egységes álláspontot! Javaslom, amíg Viktor nem érkezik meg, addig kötetlen legyen a beszélgetés!

Kövér: Azt hiszem, azt már eldöntöttük, hogy államformánkat királyságra változtatjuk, a király személye sem kétséges, akit meg kell koronáznunk, de ki legyen az alkirály? Én például nagyon szívesen elvállalnám a címet, persze csak akkor, ha a tiszteletdíjam adómentes lesz.

Pintér: Álljon meg a menet! Ezt a címet Viktor nekem ígérte, de szerintem előbb az uralkodó személyét véglegesítsük, és majd ő nevezze ki az alkirályt! Szerintem nagyon bizarr lenne, ha egy volt MSZMP-pártfunkcionáriust választanánk alkirálynak.

Mikola (az ablaknál áll): Fiúk! Most lépett be Viktor a kapun, másodperceken belül itt lesz.

(Nyílik az ajtó, belép Orbán Viktor, leül az asztalfőn.)

Orbán: Elnézést a késésért, akkor megnyitom az értekezletet. Ha jól emlékszem, a napirend a királyság visszaállítása, a király és helyettesének, továbbá az egyéb tisztségviselőknek a kinevezése.

(Helyeslő hangok: - Igen, igen! Ez a napirend.)

Orbán: Nos, minden szerénység nélkül állítom, hogy én vagyok a királyi feladatra a legalkalmasabb személy. Mivel demokráciában élünk, megkérdezlek benneteket, rajtam kívül még kit javasoltok királynak? Persze, ha nincs más jelölt, akkor kijelölöm az alkirály személyét és utána megbeszéljük a koronázási ceremónia lebonyolítását! Egyszóval, hogy időt takarítsunk meg, Pintér lesz az alkirály. Felsorolom, kik lesznek az udvaroncok: Navrasics, Matolcsi, Semjén, Budai, Rogán, Pokorni, Kósa és Lázár. Ha egyetértetek, főkomornyik Varga Mihály lesz.

Kövér: Ha már alkirály nem lehetek, lehessek nádor, vagy udvari kamarás, esetleg főpohárnok!

Orbán: Azt hiszem, ez elfogadható. Nádor ugyan nem lehetsz, mert ezt a szerepet az alkirály tölti be, de majd később visszatérünk erre, most beszéljük meg a beiktatásom részleteit, és a koronázási jelvények használatát! Gyerekek! A koronát már felpróbáltam, kicsit szorít! Nem az én fejemre szabták, ezért utólagos engedelmetekkel megrendeltem egy számmal nagyobbat. Ez alapjában véve megegyezik majd az eredeti szentkoronával, de a drágakövek, gyémántok, rubintok valamivel nagyobbak lesznek, olyanok, amelyek illenek hozzám, kifejezik értékeimet. Már elkészültek a koronát díszítő képek is.
Ezek életem legfontosabb pillanatait örökítik meg. Az egyik a világrajövetelemet mutatja be, egy másik a 2007-es kordonbontást és lesz olyan, ami gólszerzés közben ábrázol. Egyszóval igényes ötvösmunkák díszítik majd a koronámat.

Lázár: Mikorra készül el az új korona?

Orbán: Mára ígérték, bármelyik pillanatban megérkezhet. Megkérdezem, hozzájárultok-e ahhoz, hogy a szentkoronámat otthon tartsam? Ha mint uralkodó a lakásomon külföldi vendéget fogadok, illik a fejemen koronával köszönteni.

Kövér: Nem értem! Nem a budai várba fogsz költözni?

Orbán: Oda, de erről csak ma nyújtja be Navracsics a törvényjavaslatot. De igazad van, a koronámat nem a lakásomon akarom tartani, hanem a királyi lakosztályomon. Azt viszont fontosnak tartom, hogy lakosztályomat az egyszerű polgárokhoz hasonlóan kedvezményes áron megvásárolhassam, és azzal szabadon rendelkezhessek.

(Helyeslő hangok: - Ez természetes. Igen, ez jogos!)

Orbán: Akkor térjünk rá a beiktatásomra! Schmitt Pali lesz a ceremónia mester, egyszóval hopmester. A bevezetőjében ki kell hangsúlyoznia, hogy amikor királysággá alakulunk, a nép akaratát teljesítjük. Fülkeforradalmunk eredményeként elhárul minden akadály a fejlődésünk elől. A köztársaság elnöke említse meg, hogy királlyá választásomat a frakció és a kormány minden tagja egyhangúan támogatta. Beszédének nagyobb része méltatásom lesz. Palit már tájékoztattam, hogy beszédében ki kell emelnie azt, hogy a legnagyobb magyar királyok, Szent István, Mátyás nyomdokaiba lépek. Az Alkotmányban szerepeljen, hogy halálom után előbb boldoggá, azután szentté leszek avatva.

Hende: Úgy tudom, a szentté avatáshoz szükség van egy csodatételre is.

Orbán: Na, ne butáskodj Csabikám! Az neked nem elég csoda, hogy a te felkészültségeddel miniszterré neveztelek ki? A többiekről ne is beszéljek! Szeretném, ha senki nem akadékoskodna, és a beiktatásom után ne tegezzetek! Ez államérdek! Nos, gyerekek ennyi volt a mai napra. Köszönöm az értékes hozzászólásokat és az egyhangú egyetértéseteket. Hajrá Orbánisztán, hajrá alattvalók!

Gulogulo 2011.03.08. 14:10:58

A hibát vét nem egyenlő a hibát ejt kifejezéssel. Ha valaki hibát vét, akkor hibakeresés közben egy hibát nem vesz észre, avagy kihagyja, magyarán elvéti a tárgyat, jelen esetben a hibát. Nem tudom kitalálta ki a hibát ejt vagy hibázik kifejezés helyett a hibát vét kifejezést. De igazán örömteli lenne a butaságot nem másolni! Ugyanis a hibát ejt helyett a hibát vét kifejezést használni, egy értelmetlen kettőzés, mert a hibát hibázik hülyeség.

Ezt elkúrtad Gonosz Törpe 2011.03.08. 14:11:25

Hogy mik vannak?! ....

Amikor a Jó Isten megalkotta a Földet, hogy az emberek azon éljenek, úgy döntött, hogy minden népnek ajándékoz KÉT erényt. Így az amerikaiakat rendszeretővé és törvénytisztelővé, a németeket kitartóvá és tanulékonnyá, a japánokat munkabíróvá és türelmessé tette. A magyarokhoz érve arra kérte Gábriel arkangyalt, hogy a következőket jegyezze fel:

"Ezek legyenek okosak, becsületesek és a Fideszre szavazzanak."

Amikor a világ teremtése befejeződött, az arkangyal felhívta az Úr figyelmét: "Jó Atyám, a Föld összes népének két erényt ajándékoztál, de a magyaroknak három van; ez azt jelenti, hogy ők jelentősebbek lesznek a Föld összes többi népénél. Ez lenne a Te akaratod?"

"Igazad van-mondá az Úr- nem lenne igazságos. De mivel az ajándékot már nem lehet visszavenni, meg kell oldani ezt a helyzetet. Mostantól- így folytatá az Úr-, a magyarok mint nép megőrzik a három erényt, de azért, hogy ne nőjenek más népek fölé, egyikük sem birtokolhat egyszerre kettőnél több erényt".
Ennél az egyszerű oknál fogva, azóta:

* a magyar, aki a Fideszre szavaz és becsületes, nem lehet okos is,
* aki okos és a Fideszre szavaz, nem lehet becsületes is,
* de leginkább is aki okos és becsületes, az soha nem szavazhat a Fideszre.

aeidennis 2011.03.08. 14:18:19

@Ezt elkúrtad Gonosz Törpe:
1, mivel Orbán református, semmi esélye, hogy valaha Magyar Király lehessen.
2. A vicc öreg, és amúgy a kommunistákra írták eredetileg.

Iustizmord 2011.03.08. 14:38:19

@aeidennis: miért is ne lehetne református egy magyar király?????????

sztd 2011.03.08. 14:38:31

@Ianas:
"Persze definiálhatjuk, ahogy akarjuk, tényleg csak szövegezés kérdése, de akkor miért nem választunk valami mást, mondjuk egy bádog locsolókannát, vagy valami hasznos tárgyat? "

Csak. Nekünk Szent Koronánk van. Ha elődeink a bádog locsolókanna hatalmát gyakorolták volna az akkor uralkodó jogfelfogás szerint, akkor az lenne.

"A korona a királyságot jelképezi, és punktum."
A magyar Szent Korona az államiságot jeleníti meg, és punktum. Ez nem azon múlik, hogy mit és hogyan érzünk, vagy mit írunk le. Ez olyan, hogy, ha nem tetszik, vagy nem érti az egyes ember, akkor is így van. (Természetesen nem állítom, hogy egy korona nem jelképezhet királyságot, csak éppen nem ez a korona az.)

"Mert ezekhez más jelentés társul? Ja, de nem úgy volt, hogy ezt szövegezéssel meghatározhatjuk?"
Igen is, és nem is. Ha a Szent Koronát belekeverjük, az övé lesz a hatalom, amit a nép gyakorol, és a nép nem a saját hatalmát gyakorolja, akkor elveszítjük a jogot (az idő előrehaladtával mindenképpen), hogy mi határozzuk meg az egyes dolgok jelentését. Ennek ugye az, az előnye, hogy onnantól kezdve van egy irány, amihez lehet viszonyulni, és az a hátránya, hogy ehhez kell viszonyulni. Szóval (különösen az idő előrehaladtával) jelentése is lesz a véletlenül odaírt szavaknak.

""Házasodhatnak. Ha odamegy egy homoszexuális férfi és egy homoszexuális nő az anyakönyvvezetőhöz, akkor az ... összeadja őket."

Ugye ezt viccnek szántad? Mert nem röhögök. Inkább gondolkodj el a dolgon még egyszer."

Nem viccnek szántam, csak a tényszerű igazságot írtam le. Amikor egy homoszexuális így követeli a jogegyenlőséget (házasság ügyében), akkor nem a jogi egyenlőséget követeli. - Nem kell nevetni.
Ha valaki vizsgázik, de túl hülye és nem megy át a vizsgán, akkor nem kap papírt a végzettségről, és bizonyos jogokat nem gyakorolhat. Ezzel nem sérül a jogegyenlősége (még akkor sem, ha sok hozzá hasonló van, igazságtalannak érzik a viszonyokat, és tiltakoznak ellene).
(Ha olyan sérelem éri, hogy mondjuk a társadalom a hajlama, vagy akármi más miatt megfosztja a többieknek kijáró és bizonyos feltételek teljesítése esetén biztosított jogtól, pl. hiába fizeti ki, akkor sem vehet házat, akkor természetesen ő is jogosan tiltakozik az egyenlőség alapján, ahogy a helyében minden más ember is jogosan tiltakozna, és akkor jogosan követel jogegyenlőséget.)

aeidennis 2011.03.08. 14:40:50

@Iustizmord: Azért mert a pápa küldte a koronát és nem Kálvin János. :)

blacklord 2011.03.08. 14:42:24

Érdekes írás, jópár helyes meglátással. De én is úgy látom, hogy a dolog már túlment azon, hogy ilyen szintű, enciklopédiai igényességgel megírt művekben analizáljuk - ennél sokkal alacsonyabb szinten is óriási bajok vannak már. A teljes elképzeléstelenség a gazdaságpolitikát illetően, az állandó arrogáns, eklatáns hazugságok (pl. az Orbán által is elismételt lózung, hogy az MNYP-tagok többsége "rosszul járt" az átlag 125e nettó hasznával), és a legviccesebb, hogy annyi tartás nincs bennük, hogy kifelé ne mondjanak állandóan mást, mint befelé. Valami szánalmas, ahogy kint állandóan fényezik a Bajnai-kormányt (amúgy szerintem joggal, nekik volt tökük meglépni néhány nagyon fájó lépést), miközben itthon ahelyett, hogy más figyelemelterelést keresnének (amik közül az egyik legelső pont az alkotmány), pont őket próbálják rendszeresen támadni. A lehető legcinikusabb, 100% pragmatizmus és opportunizmus, 0% elvhűség jellemzi ezt a politikát, és ezek után értékalapú közösségformáló szerepben akarnak tetszelegni. Pontosan úgy, ahogy a cikk írója leírja - ahol a hibát bevallani gyengeség. Hát, szerintem lassan nagyon nem így látja a magyar nép. Ott van a teljes politikai elit, aki miközben állandóan nagy ívű ígéreteket tesz, folyamatosan ellentmondásba kerül a realitásokkal, de mégsem képes semmilyen intézkedését széles fórum előtt érvelve elfogadtatni. Én úgy látom, hogy egyszerűen elhaladt felettük az idő, és a közelmúlt technikai fejlesztései olyan szintű sebességnövekedést eredményeznek a hálózatépítésben (és nem elhanyagolhatóan az információterjedésben sem), hogy ahogy majd egyre jobban kiábrándulnak belőlük, úgy fog nőni az esélye annak, hogy új formációk robbanjanak be. És ahogy az MSZP is, egy ideig még ott lesznek az eddigi drukkerek, de amint valaki értékelhető teljesítményt mutat fel a kormányzat közelében, úgy fognak ezek lemorzsolódni, mint a tavasszal olvadó hó.
Hogy magához a cikkhez is hozzászóljak: amik tetszettek, az pl. az, hogy a Szentkoronásdit hanyagolni kéne már, hogy csak az bizonygatja az államiságát ötvenhétszer, akinek valami baja van (jut is eszembe, ha már önálló államiság, azzal nem kéne valamit kezdeni, hogy több ezredesünk van, mint hadnagyunk - értsd: totál hasztalan íróasztal-katonaságunk van), de leginkább azt, hogy a nyugati világ azért stabil, mert egyének helyett intézményekben koncentrálódik a hatalom.

blacklord 2011.03.08. 14:50:15

Próbálom újra leírni a fő üzenetemet, ezúttal sokkal rövidebben: sokkal egyértelműbb kérdések kapcsán felmerülő rengeteg felvetést és jogos kritikát söpörnek le másodpercnyi gondolkodás nélkül, így az ilyen igényességű (a témát tekintve amúgy minimum elvárható) munkát én tényleg időpocsékolásnak érzem a jelenlegi helyzetben.

a nagy levin 2011.03.08. 14:55:15

@Diocles:

Szerintem hulyeseg abbol megitelni a cikk mondanivalojat, hogy kire szavazott az iroja. De ertekelendo, hogy nem titkolja a legutobbi (hangsulyozom, legutobbi!) vokspreferenciajat.

Az, hogy valaki LMP szavazo volt a legutobbi valasztasokkor, csupan annyit jelent, hogy akkor es abbol a kinalatbol ez volt a valasztasa. Lehet, mert fontosabbnak tunt, hogy jelenjen meg egy jozan es ertelmes polus, amelyik europaizalni probalja a kozeletet. Ebben a tekintetben es koordinatarendszerben a partvalasztas nem teszi Huhogot vagy barki mast hirtelen zoldde vagy orokos "LMP-szavazova" vagy "nem ballibbe , illetve ez a fogalom onmagaban nem ertelmezheto. Sok LMP szavazo van, aki szivesen szavazott volna egy civilizalt jobbkozep formaciora, de raerzett azokra a veszelyekre, amelyek most megvalosulni latszanak - gondoljunk az elmult honapok intezkedessorozatara es poziciozsakmanyolasi hullamara, valamint az osszeszedetlen es koncepciotlan alkotmanyozasra...

Iustizmord 2011.03.08. 15:16:17

@aeidennis: jajj hagyd már ezt a marhaságot, a római kaotikus egyház nem államvallás. majd visszaküldjük a koronát benedeknek oszt építünk egyet magunk, ha mindenáron királyt akarunk VÁLASZTANI (habsburgoknak coki).

komolyan mondom az arcoskodó klerikalizmus csimborasszója amikor még ki is jelented h a király ipso iure csak római kaotikus lehet.

aeidennis 2011.03.08. 15:34:54

@Iustizmord: Elhiszem, hogy meg lehetne írni az ÚJ MAGYAR REFORMÁTUS KORONÁZÁSI ORDÓT liberális szellemben, az alkotmánnyal együtt. Gondolom szívesen vállalkoznál is rá. :) Én maradi vagyok, maradnék a jól beváltnál. Nagyanyám singer varrógépe is elavult ócska, de működik 120 éve, nem úgy mint a mai kínai szemét.
Mellesleg tudtad, hogy 1687 óta nem VÁLASZTJÁK a Magyar Királyokat? :)

Ianas 2011.03.08. 16:00:56

@sztd: A logikai bukfenc ott van, hogy a korona, amennyiben az államiságot jelképezi, nem a mai értelemben vett államiságot jelképezi. A nép hatalmát pedig semmiképp nem jelképezi, mert a korban, amikorról a korona származik, a népet nem tekintették a hatalom forrásának. Ez egyszerű tény.

Ha tehát a korona, mint a mai államiság jelképe újradefiniálható (jelzem, ez szándékos újradefiniálás, hisz a szocializmus 40 éve alatt csak fű alatti ellenzékiek tekintettek így rá, de valószínűleg ma is találnánk annyi embert, akik képesek lennének egy locsolókannát a hatalom letéteményeseként kezelni, már csak brahiból is), akár a nevezett mezőgazdasági szerszámot is újradefiniálhattuk volna.

A melegek kérdésére visszatérve: ez szerintem egyrészt nem alkotmányossági kérdés, az egész házassági jognak úgy ahogy van, ki kellene vonulnia az alkotmányozásból. Az egyetlen, ami elfogadható szerintem, egy alapelv megfogalmazása, miszerint az embernek joga van párt választani és családot alapítani az utóbbira való egyéb korlátozás nélkül, mint hogy egészséges környezetet kell biztosítania nevelt utódai számára, de már talán ez is túl specifikus.

De hogy eloszlassam a szavakon való rugózásból eredő problémákat, javaslom a "melegek házassága" helyett az "azonos neműek házasságát", és akkor nem lehet azon vitatkozni, hogy ez most azt jelenti-e, hogy egy meleg férfi és nő házasodik-e.

sztd 2011.03.08. 16:11:28

@Ianas:
A történeti jogban a hatalom a Koronáé volt, amit valaki gyakorolt. Ha ehhez térünk vissza, akkor a nép gyakorolhatja a Korona hatalmát, de akkor is a Koronáé a hatalom.
Szóval jól érzékeled, hogy most a népé a hatalom, tehát más a helyzet.

A házasság fogalmában szerintem benne van a különneműség. Az más kérdés, hogy az embernek joga lehet társat, vagy társakat választani ahhoz, hogy az életüket közösen szervezzék, de ez eddig is így volt (csak ez még nem házasság).

aeidennis 2011.03.08. 16:25:14

@sztd: A Korona hatalmát az gyakorolja, akit megkoronáznak vele. Szegény Erdő Péter igencsak elfáradna és megöregedne, ha a népet kéne megkoronáznia. :)

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.03.08. 16:26:07

(Ilyenek például az egyenlőség értelmezése, s az arra felépített alapjogi bíráskodás, amely az egyneműek házasságának tilalmát vagy akár az egynemű párok által történő örökbefogadás korlátozását az egyenlőség sérelme alapján nyilváníthatja alkotmányellenessé"

miről beszélsz? keresztény országban nem házasodhatnak a melegek, nem fogadhatnak örökbe gyereket sem, mert a degeneráltakból már elegünk van.

Huhogó János 2011.03.08. 16:32:26

Válaszok tölgy uraságnak

"Ha jól értem, a megmondás lényege a ballibbant fundamentalista alkotmányvédelem, ha ezt máshonnan nem, onnan biztosan lehet tudni, hogy az index címlapra tette:
- a létező alkotmány a lehető legjobb a magyaroknak
- a regionalizmus kurva jó dolog (ez erőst parlamentarista nick mániájára emlékeztet)
- ha mégis lenne új alkotmány, semmiképpen nem szabad utalnia sem Istenre, sem a kereszténységre, sem a Szent Koronára - amik a ballibbantakat sértenék."

HJ: kedved tölgy, rosszul érti. Ha ez uraságodnak ballib. írás, akkor nem tudja, mit beszél. Kérdéseim:
- mitől ballib az Index?
- hol írtam, hogy a létező alkotmány a legjobb a magyaroknak (mellékesen, miért lenne jobb, amit Orbán most összebarkácsol)?
- hol állítom, hogy jó a regionalizmus? (Tényt rögzítek, hogy a francia jakobinus központosítás – lásd jakobinus nemzetállam – fellazulásával a nyugat európai országok a föderalizálódás irányába haladtak, a s központi állami kompetenciákból sok a regionális kormányzatokhoz került, ami sok helyen együtt járt a történelmi tartományok újjászervezésével, amit pont a francia mintára – egyébként meg nem ok nélkül – átvett centralizált közigazgatási rendszer létrehozásakor szüntettek meg. Ez önmagában még se nem jó, se nem rossz. Szerintem nem helyes a nemzetállami kereteket és hatalmakat feloldani az Unió és a régiók javára, bár vannak ilyen törekvések, mert létező identitás még mindig a nemzeti identitás, s nem az uniós. Arról is írtam, hogy nálunk nem volt soha hagyománya a regionalizmusnak, s szerintem butaság is erőltetni. Az írásomnak ez a része (ami inkább a második fele, mint az eleje), azt tárgyalja, hogy a „Magyary-program” szemben áll a magyar közigazgatási hagyományokkal, a nyugati világ elmúlt 50-60 évének fejleményeivel, meg a józan politikai praktikummal egyaránt.
- ha pedig nem leninista módon akarna érvelni, hanem elolvasná, amit mások írnak, akkor látná, hogy nem azért nem kell az alkotmányba Isten, meg kereszténység és szentkorona, hogy a ballibek örüljenek, hanem mert felesleges, s sokkal fontosabb lenne védeni a kereszténységet és a vallás szabad gyakorlást az aggresszív szekularizmussal szemben, ahogy azt pl. Molnár A. K. olyan remekül leírta a vonatkozó tanulmányában. Olvassa el, ha esetleg nem ismerné.

"1, „A múltat végleg eltörölni a forradalmaknak sem sikerül, a múlt mindig velünk marad.” – igen. De velünk maradhat követendő példaként, és okulásul szolgáló kudarcként is. A létező alkotmány Huhogó úr szerint az első, mások szerint a második módon része a jelennek."

HJ: nem én hirdettem forradalmat, hanem Orbán. A forradalomnál kevés rettenetesebb és jártékonyabb dolog van, a cikkem viszont azt (is) fejtegeti, hogy micsoda hazugság, amit Orbán and Company az 1989-90-es alkotmányos szerkezetről mond.

"2, „A hatályos magyar alkotmány nem „technokrata jogszabályhalmaz”, ami nem méltó tiszteletre és védelemre, hanem élő jog, amit épp az Alkotmánybíróság gyakorlata csiszolt tovább. Nem igaz, hogy nem legitim, húsz év és hat országgyűlési választás biztosította számára a legitimitást.”
– ezek szerint Kádárék alkotmány is legitim volt, számtalan választás tartatott akkor is. Az 1990 utáni választásokon pedig sosem az Alkotmányról kérdezték a szavazókat. Mint mikor a menzán evő diákról azt mondaná, hogy azért eszik ott, mert ott főznek a legjobban, és lám választhat a tésztás és húsos menü közt. "

HJ: ez sajnos megint igazi leninista csúsztatás. Kádár alatt nem voltak szabad választások, 1990 óta pedig voltak, s a szabad választások legitimálták a rendszert. Nem volt az 1989-90-es szerkezetről népszavazás az igaz, de kérdem én, az új alkotmányról lesz? S Orbán miért nem kezdeményezett népszavazást 1990-ben, lett volna rá lehetősége! A menzás hasonlatot meg nem is értem, de biztos nagyon magvas dolog.

"3, „Az sem igaz, hogy az alkotmányos berendezkedés nem volt alkalmas a politikai válságok kezelésére.”
– miért alkalmas volt? 2008 után tudtuk, hogy nem lesz kormányzás, és mégis két évet kapott még a Fletó and Co."

HJ: attól függ mi a politikai válság. Miért 2008 óta tudta, hogy nem lesz kormányzás? 2004 óta nem volt kormányzás? Most van? Amit csinálnak, az kormányzás?

"4, „A baloldali blokk kormányát nem az alkotmány miatt nem lehetett megbuktatni, hanem azért, mert a szükséges parlamenti többség lényegében mindvégig fennállt.”
– pont ez a problémája a mai ellenéknek és Huhogó úrnak: a többség felett semmi sincs."

HJ: amit írok, semmi más, mint annak a megállapítása, hogy azért maradt az MSZP-s kormány, mert megvolt a parlamenti többség, akkor is, ha a választók körében már rég nem volt támogatottság. De ez minden kormánnyal így van, Orbán 1998-as kormányának sem volt meg a többségi támogatottsága a választók között kb 2000-ben. Le kellett volna váltani? Nem hiszem. A többség felett semmi sincs szöveg igazi jakobinus szöveg. A többség felett is van hatalma a természetjognak, a morálnak, meg sok más dolognak, amik nem többségi kérdések. Hitlernek is volt többsége, Putyinnak is van többsége, de ebből a kérdésre nézve nem következik semmi.

"5, „ő minden alkalommal megszavazta azokat a törvényeket, amelyek az alkotmány mostani szövegéhez vezettek, országgyűlési képviselőként hatszor, miniszterelnökként kétszer tett esküt erre az alkotmányra.” – na und? És az idézett De Gaulle?
Ha vesz Huhogó úr egy Suzukit, akkor abban temetik majd el?"

HJ: tölgy úr pontosan tudja, hogy mire célzok, azért csúsztat. Orbán azt állítja, hogy a hatályos alkotmány nem tükrözi a magyar szellemet, akármi is legyen az, én meg ennek az állításnak a pofátlanságát illusztráltam azzal, hogy ő maga szavazta meg, s esküt is tett rá. De Gaulle nem tudom, hogy jött ide. 1958-ban a IV. Köztársaság lényegében magától összedőlt, itt meg nem, csak épp Orbán most bontja le. Ez azért lényeges különbség.

Egyébként meg nincs Suzukim, nekem túl kicsi lenne.

"6, „A Fidesz vezére egész biztosan nem Szent Ágoston, Hume vagy mások tanítványa. Igencsak forradalmi marxista-leninista módon viszonyul az államhoz és a joghoz.”
– mondjuk nem túl világos a szöveg, azonkívül hogy a „komenista a Zorbán” toposzt akarja ellőni -, de Szt. Ágoston és Hume pont a monarchikus kormányzat hívei voltak mindketten."

HJ: Szent Ágoston és Hume korában nem is nagyon volt másmilyen kormányzat, így az érvelést nem is értem. Orbán nem kommunista, ahogy nem is fasiszta. Én csak arról írok, hogy a viszonya az államhoz, meg a joghoz, tipikusan forradalmi, leginkább marxista-leninista viszony, amit már az én egyetemista koromban, az 1980-as évek elején is nagyon gázosnak tartottak a jogelmélet órán.

"7, A nyugati világ sikerének titka épp a kiszámítható és egyre inkább mindenkire alkalmazandó jogrend”
– én mindig irigylem azokat, akik titkok tudói. Pl. a Nyugat sikereinek titkaié. (És mondjuk mi a kínaiak mai sikereinek titka? ott valahogy más a politika.) A szerzőnek egyszer már át kéne gondolniuk a „Velencei kalmárt”. Az úgy van, hogy a nyugati jogrend mellett ott van egy csomó ember a törvény alkalmazásának, a cikkben lefikázott materiális tudásával. Formális törvényeket és intézményeket lehet pikk-pakk ide-oda exportálni – ezért is szeretik a reformereke ezt a gondolkodást -, de pont a posztszoci vagy demokrácia importőr harmadik világbeli országok mutatják, hogy mit ér a formalizmus a gyakorlati/tartalmi tudás nélkül."

HJ: nem vagyok titkok tudója, s sok mással együtt csak találgatom, mi lehetett a nyugati világ vitathatatlan sikerességének titka, s egész biztos, hogy annak egyike – a magántulajdon mellett – a kiszámítható jogrend. A kínai világ most épp a kapitalista westernizáció miatt sikeres, míg a maoista kísérlet egyértelmű csőd volt. Ma valóban más ott a politika, s az a politika nemcsak Orbánnak, hanem tölgy úrnak is láthatóan tetszik, de a nyugatosodás már feszegetni látszik a kommunista párt hatalmát. Így a kínai eset nem cáfolja, inkább igazolja az állításaimat. Nem tudom, hogy jön ide a Velencei kalmár. Hazánkban 1000 éve nyugatos jogrend van, kivéve a kiváló szocialista időszakot, szóval nem értem mire vonatkozik a megfontolás nélküli demokrácia stb. importra történő hivatkozás. Abban nincs vita, hogy nem lehet sem Irakban, sem Ruandában nyugatos rendszert csinálni, mert pont a dolog lényege hiányzik, az a 2500 év, ami a nyugati civilizáció mögött ott van.

"8, „A dolog lényegét tekintve azonban Montesquieu-nek igaza volt.”
– tehát Anglia sikeres, Montesquieu félreértette a politikai működését, amikor meg akarta magyarázni a sikeressége okát, de azért mégis igaza volt? Ezt tanítani kéne egy logika kurzuson. Nem kell annyira ragaszkodni a kánonhoz."

HJ: Montesquieu egy elméleti konstrukciót hozott létre, amikor a három hatalmi ág és azok elválasztása alapján modellezte a brit alkotmányos monarchiát. Montesquieu azonban politikai vitairatot is írt, nem szaktudományos művet. (Pozitivista jogtudomány akkor még nem is létezett.) A dolog lényege, amiben viszont igaza volt, az a hatalom megosztottsága volt, nem pedig a három hatalmi ág mechanikus elválasztásának létezése. (Érdemes elolvasni Simon Schama, Polgártársak c. könyvének legalább azt a részét, amely a forradalom okait feszegeti.) Szóval nem olyan nagy a logikai bakugrás. S amúgy meg milyen kánon? Az a duma, hogy a „checks and balances” mechanikus tudom is én micsoda, meg hogy ne ragaszkodjunk a kánonhoz, leginkább annak az értelmiségi önigazolásnak a része, hogy miért jó az, amit a Fidesz kormány csinál. Tisztára olyan, mint amikor a kommunisták minden lépésüket történelmi szükségszerűségként állították be.

"9, „elfogy a rendszer népi támogatottsága… akkor pedig elzavarják őket.”
- ez történt az 1989-90-es paktumokban kialakított rendszerrel. Az 5 parlamenti pártból 4 tagadta azt. Elzavarták a barkácsolóit és elitje eléggé szarban van."

HJ: ez mind nagyon szépen hangzik, de nem a rendszert zavarták el, hanem az MSZP-s kormányt, s az nagy különbség. Orbán és a Fidesz tevőleges részese volt annak a rendszernek, amit tavaly állítólag elzavartak, s pont ezt a tényt kell elfedni a forradalmi retorikával, meg a többi hazudozással. A rendszer barkácsolói pedig már vagy nem élnek, vagy rég kiszorultak a politikából.

"10, „Az 1989-90-es alkotmányozás egy régi magyar porcelánvázának, a parlamentáris hagyománynak a restaurálása volt, töredékekből, az eredeti rajzok és fényképek alapján, itt-ott kiegészítve, modern használatra alkalmassá téve. Nyilvánvalóan nem az eredeti sértetlen műtárgy, hanem egy erősen restaurált darab, de mégiscsak használatra alkalmas.”
- úgy tűnt, hogy nem alkalmas. Másrészt, a monarchia, két kamarás parlament folytatása lenne az egykamarás köztársaság? Hö?
Az 1989-es barkácsolóknak pedig eszük ágában sem volt a történeti alkotmány, nem is hivatkoztak rá, csak most akarják ezzel a konzervatívnak látszó érvvel védeni a status quo-t."

HJ: A porcelánváza egy metafora volt, kedves tölgy, de ezt maga is tudja. Az 1989-90-es szerkezet meg működőképes volt, s ezt Orbán is tudja, meg uraságod is tudja. Orbán pont azért akarja lebontani, nehogy őt is meg lehessen buktatni. A parlamentáris hagyomány nem kötődik államformához, a parlamentarizmus tekintetében részletkérdés, van-e király, ahogy az is részletkérdés, van-e két kamara vagy csak egy van. Svédországban is volt kettő, meg Dániában is, s ma már csak egy van.
A cikk pont arról szól, hogy ha megszakadt a történelmi alkotmányosság, azt nem lehet helyreállítani, mert annak épp a folytonosság a lényege. Javaslom tölgy úrnak, olvassa el, mit írtam. Az 1989-90-es szerkezet pedig tudatos visszatérés volt a parlamentáris hagyományhoz.

Zárszóul sajnálattal állapítom meg, hogy tölgy úr kommentjeinek intellektuális színvonala mennyit süllyedt a Konzervatív tea-körre írott nagyszerű cikkei óta, s ma már alig több, mint üres vagdalkozás, meg az orbánizmus apologiája.

Ianas 2011.03.08. 16:33:24

@sztd: A házassághoz pont annyira tartozik makacsul a különneműség, mint koronához a király, amelyiket megkoronázzák vele. Ezek csak beidegződések. Sajnos az érvelésed sajnos úgy fest, ugyanazt az érvet, meg az ellenkezőjét is tartalmazza témától függően (nem támadólag írom, csak szeretnék rávilágítani.)

A homoszexuálisok, akik együtt akarnak élni azonos nemű párjukkal, nyilván ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket szeretnék, amik megilletik a különneműeket, mivel ugyanazt érzik egymás iránt, mint mondjuk Te vagy én a barátnőd vagy feleséged iránt (szeretet, felelősség ugyanúgy megvan bennük a másik iránt). Ezen kár vitatkozni. Ennek nem elismerése nagyfokú intolerancia a társadalom részéről, és ezt alkotmányosítani szerintem nem helyes.

Ezek az emberek ugyanúgy szeretnének részesülni a társadalom által a házasodó feleknek megítélt lehetőségekből. Ennek megtagadása holmi szavak jelentésén való lovaglás miatt értelmetlen kegyetlenség.

A korona kérdésén azt hiszem, nem vitatkozom tovább, végül is nekem mindegy. A címerben is benne van, nekem eddig se szúrta a szemem, tőlem az alkotmányba is belevehetjük, de számomra ez csak egy üres karaktersorozat, én a locsolókanna pártján maradok.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.03.08. 16:35:18

@Huhogó János: inkább vagy balos mint jobbos
mit tagadod?

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.03.08. 16:36:46

@a nagy levin: ez is itt van

itt az egész gettó
csodás

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.03.08. 16:39:57

@Ianas: "Házasodhatnak. Ha odamegy egy homoszexuális férfi és egy homoszexuális nő az anyakönyvvezetőhöz, akkor az ... összeadja őket."

Ugye ezt viccnek szántad? Mert nem röhögök. Inkább gondolkodj el a dolgon még egyszer."

pedig nagyon jó :)

és igaz is.

ghavin 2011.03.08. 17:01:36

Ne dőljetek be tesz-vesznek, szánalmas trollkodásával csupán linkszüllyesztő blogját próbálja népszerűsíteni, jobbára sikertelenül.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.08. 17:30:59

@Huhogó János:
1, fogalmam sincs milyen tanulmányra utal. Nagy a világ, kissé szűkíthetné.
2, "mitől ballib az Index?" - mert ballib szempontokat kér számon, ballib ügyeket véd.
Írjon egy konzervatív írást, ha tud, nem lesz vele címlapon ott.
3, "hol írtam, hogy a létező alkotmány a legjobb a magyaroknak" - implikálja. Le tudok bárkit úgy hülyézni, hogy sem a nevét, sem a hülye szót nem kell használnom. Ennyit magából is kinézek.
4, "hol állítom, hogy jó a regionalizmus?" - mivel ezeket már írta parlamentarista néven, ott keresse a választ.
5, "ha pedig nem leninista módon akarna érvelni" - lelövettem magá? vagy miről beszél?
6, "elolvasná, amit mások írnak" - elolvastam, és válaszoltam, vegye megbecsülésnek.
7, "forradalomnál kevés rettenetesebb és jártékonyabb dolog van" - Burke helyeselte az amerikait, Thatcher meghirdette a neokont.
gazdagabb a hagyományunk, mint gondolná.
8, "Kádár alatt nem voltak szabad választások, 1990 óta pedig voltak, s a szabad választások legitimálták a rendszert." - pont ezért írtam a menzás példát, de nem sikerült megértenie. na elmagyarázom: a választás egy szabályon belül zajlik, de nem a szabályról szavaznak. Ezért a szabály betartására nem állíthatja, hogy az a mellette szavazás. Ha a menzán A és B menü közt választhatott, és megtette, ez nem jelenti, hogy maga szerint a menza volt a környék legjobb étterme.
9, De gondoljon De Gaulle-ra. Új alkotmányt csinált, a ballerek közben fasisztázták - és ma is működik a rezsime. Ge Gaulle nem csak felesküdött,de harcolt is egy breszimre, aztán megváltoztatta. Miért ne lehetne ezt tenni írott papirossal.
Amit ember alkot, azt el is törölhet - nyilván ismeri a klasszikust.
10, "Amit csinálnak, az kormányzás?" - az
11, "A többség felett semmi sincs szöveg igazi jakobinus szöveg." - helyes, akkor ön is nyilván monarchista vagy hegymögi, más értelmes választás nincs. És az egész 1989-es miskulancia mehet a levesbe.
12, "Szent Ágoston és Hume korában nem is nagyon volt másmilyen kormányzat, így az érvelést nem is értem."
T. Huhogó úr, azokon a jogelméleti órákon talán nem beszéltek róla, de sokféle államformát leírtak a jó görögök, és ezeket ismerte Ágoston. És richtig monarchista volta. Nem mert más nem jutott az eszébe. Hume ditto, megtoldva mindez a zsinati mozgalommal, Reformcióval, és mégis tory volt, ha érti mire gondolok.
13, Montesquieu tévedett, ezt a tévedését terjeszteni és számon kérni az általa tévesen bemutatott Angliára mutogatva - csalás. A lib.dem. kánon csal.
14, A mechanizmus mániájuk előre és utólag felment minden amorális cselekvést, amely felmentésre a ballibbantak rá is szorulnak, és valóban feleslegesnek láttatja, amire fentebb utaltam, a cselekvők materiális/gyakorlati tudását, jellemét.
15, Azt értem, hogy maga is szeretné a jobboldalt komcsinak láttatni, gondolom ezért emlegeti ritmusosan Lenint, de a "történelmi szükségszerűség"-re hivatkozás pontosan a politika mechanizmus-szerű felfogásával párhuzamos: mindkettő leértékeli az egyéni cselekvések, döntések morális jelentőségét, hiszen az események függetlenek az egyéni szándékoktól. Ez ma a "tudományos" kánon.
16, "nem a rendszert zavarták el, hanem az MSZP-s kormányt" - erre mondaná Heller néni, hogy értelmezés kérdése. De az enyém plauzibilisebb.
17, Váza metafo nem volt sikeres. Folytonosságot keres ott, ahol alig volt. És maga sem tudja a 89-es barkácsolók folytonosság szándékát citálni. Amikor 1990-ben Antall megpróbálta legalább a szimbolikus folytonosságot, akkor 4 éven át kapta a nyakába a ballibektől, hogy a Horthy-kort akarja restaurálni. Ma meg a ballibek azt állítják, hogy az alkotmány tök király, mert folytonos.
18, , Fájdalom, a bókjait nincs módomban viszonozni, ballib értelmiségi eleve esélytelen rá. Huhogó urat arra szerződtették, hogy ballib ügyeket védjen konzervatív retorikával?
Konzervatív ügyeket is szokott számon kérni?

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.08. 17:33:46

@A Hannibal Lektűr-attitűd: lássa be, a "ballibbant" szellemesebb, és az az eredeti.

Huhogó János 2011.03.08. 17:47:19

@tölgy: kedves tölgy, ezek szerint a "ballib" az, aki nem szereti azt, amit a Fidesz csinál. Ez kb olyan, mint amikor fasiszta mindenki, aki nem kommunista (lásd RMátyás és a 9m fasiszta országa).
A parlamentarista nikk meg nem én vagyok.

Legelő Őse · http://legeloose.blog.hu/ 2011.03.08. 18:05:06

@tesz-vesz: a degeneráltakból elegünk van? nekünk is.... ha érted mire gondolok..

Iustizmord 2011.03.08. 19:05:36

@aeidennis: tudom, ottó is be van cikkelyezve, gabrilo megmondta. de tudod -e hogy 1920 óta nincs magyar király? sem örökletesen, sem választottan, sem sehogy. (kérdés ha az összes habsburg hirtelen kihalna , akkor mire mennének a legitimisták? a kérdés olyan abszurd mint a ki legyen a magyar király c felvetés)

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.08. 19:27:16

@Iustizmord: nyugi, a királyi vérvonal nem hal ki.
egy másod unokatestvér unokájának felesége mindig előkerül valahonnan.

Iustizmord 2011.03.08. 19:28:14

@tölgy: rossz lehet neked h mindenkinél okosabb vagy, ÉS még ezt tudod is, így senkivel sem vitázhatsz értelmesen istent kivéve, bár ahogy elnézem a hozzáállásod még ott is esélyesebbnek éreznéd magad. de rajta, írd meg huhogó cikkének cáfolatát, nagyon várom.

@Huhogó János: nagyon tetszett, gartula, sir christopher wren említéséért pedig jár a bónusz is! apró megjegyzés, hogy wren a Great Fire után porig égett Londont építette újjá, magyarországon pedig olyan ember akar építeni aki maga is lobogó fákylával vett részt a gyújtogatásban.

Iustizmord 2011.03.08. 19:30:26

@mcs: ja az angolok is kb 200-ig számon tartják az order of precedence-t

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.08. 19:34:23

@Iustizmord: kevés szánalmasabb dolog van a művelt, konzervatív trollnál.

Huhogó János 2011.03.08. 20:26:58

@Iustizmord: hát meg a fiú ma is gyújtogat. Csak hát nem lehet évekig rombolni az alkotmányosság tekintélyét, majd egy éles kormánymozdulattal fordítani, s azt mondani, hogy na, mostantól kezdve tessék engedelmeskedni. Ez nem megy.

Sir Christopher Wren-t persze abban az összefüggésben említettem, hogy a magyarázatra nem szoruló dolgokat nem kell magyarázni.

HaKohen 2011.03.08. 22:28:57

@Huhogó János:

"...ahogy azt pl. Molnár A. K. olyan remekül leírta a vonatkozó tanulmányában. Olvassa el, ha esetleg nem ismerné."

Khm... Jót szórakoztam ezen a felszólításon. Nem-e kellene tán Molnár A. K.-t is fölszólítani valahogy így:

"...ahogy azt pl. tölgy olyan remekül leírta a vonatkozó tanulmányában. Olvassa el, ha esetleg nem ismerné."

Mos viszon tellyesen összezavarodtam. Akkor ki olvasson kit?

HaKohen 2011.03.08. 23:05:01

@Huhogó János:

Na és még Gabrilót is fölszólíthassad, hogy vigye utána (bocs: utánuk) a nagy könyvet, mint a hagyományőrző r. kat. misén a balos ministráns a miséző pap után. (És együtt mondhassák akkor az Agnus Deit.)

Dr Milton 2011.03.08. 23:14:43

Tartalmaz jó gondolatokat az írás, de fülsértő a ketrecbe zárt jogfolytonosság sulykolása. Pokoli egyszerűen vissza lehetne térni a történeti alkotmányhoz, csak ezt sokan eltagadják valamiért.

Ugyanez igaz az államformára is. Mi az, hogy most már megváltozhatatlanul köztársaság lett az ország? Mitől megváltozhatatlan? Így szétcsapni egy egész írományt ritka nagy barbárság.

A hivatkozások szükségtelenségével egyetértek, ezért szerintem nem kellene külön alkotmány, meg praeambulum, pár minősített többséget igáénylő törvény bőven elég lenne.

Iustizmord 2011.03.08. 23:36:47

off: @GABRILO "politikai tanácsadó" a KIM-ben.

anybody, anythin?

én szílgyellem magamat. márha nem ingyé csinálja

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.08. 23:55:01

@Iustizmord: kicsit perverz dolog belegondolni, de az én adómból fizetik ki a derék g. mester bölcsességét.

illetve nyilván a tiédből is, mert havonta nem adózom egy teljes kormánytisztviselő havi fizetése+járulékai+költségei mennyiséget.

már érdemes volt tanulnom, dolgoznom, hogy ilyen fontos dolgokra költik a haza javára befizetett adómat.

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.03.09. 05:58:16

@Iustizmord:
Mit csinálhat egy ilyen pártszolgálatos az igazságügyben és a közigazgatásban ?

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.03.09. 06:32:23

@tölgy: @Huhogó János:

Jól tolják:-D Érdemes a kommentváltásaikat elolvasni, mert véleményükkel karakteresen megtestesítenek két értelmiségi típust. (Szerintem @tölgy nick nyert, egyszerűen azért, mert amit @Huhogó János védeni próbál, mára már védhetetlenné vált.) Látványosan hatalmi helyzetből beszélnek mindketten, az teszi Önöket/magukat ilyen magabiztossá. Megszokták.:-)

Ugyanakkor: az orbánizmus legitimációja csak erkölcsi lehet. Ha erre nem képes (mármint az orbánizmus erkölcsileg legitimálni magát), akkor édesmindegy, hogy létjoga politikaifilozófiailag igazolható-e vagy sem.

ü
bbjnick

sztd 2011.03.09. 09:11:15

@aeidennis: "A Korona hatalmát az gyakorolja, akit megkoronáznak vele."
A magyar Szent Korona hatalmát a királyság idején az uralkodó a Szent Korona tagjaival közösen gyakorolta. (Ha minden igaz, ráadásul a tagok adták az uralkodónak az ő általa gyakorolt jog részeit.) Mivel a Szent Korona tagjainak köre folyamatosan bővült, végül az egész társadalom a tagjai közé tartozott, most a Szent Korona tagjait magyar nép jelentené.

@Ianas: "A házassághoz pont annyira tartozik makacsul a különneműség, mint koronához a király, amelyiket megkoronázzák vele."

:) Az egészben az a jó, hogy általában igazad is lenne. Nem tehetünk róla, hogy nekünk ilyen kivételes koronánk van ;), ami mindig a király fölött (is) állt, amikor még volt király. Mivel nem akarsz vitatkozni a korona ügyében, én sem erőltetem. Végül is, elég sok nép él Szent Korona nélkül. Sőt! Az összes többi.

"A homoszexuálisok, akik együtt akarnak élni azonos nemű párjukkal, nyilván ugyanazokat a jogokat és kötelezettségeket szeretnék, amik megilletik a különneműeket, mivel ugyanazt érzik egymás iránt, mint mondjuk Te vagy én a barátnőd vagy feleséged iránt (szeretet, felelősség ugyanúgy megvan bennük a másik iránt). Ezen kár vitatkozni. Ennek nem elismerése nagyfokú intolerancia a társadalom részéről, és ezt alkotmányosítani szerintem nem helyes."

Szeretetet bárki iránt érezhet bárki. Ha a hormonális oldalt nézzük, akkor szerelmet pedig bármi iránt lehet érezni. Pl. az ember (emberi) szeretettel viszonyulhat akár az összes embertársához, de szerelmes lehet a munkájába, vagy a Generali Motors részvényeibe is. (Az egész hormonális folyamat nem tart tovább 18-24 hónapnál.)
Szóval a szeretet és a felelősség mindenki iránt helyes, de nem indokol házasságot. A szerelem még kevésbé. Jogokat és kötelességeket pedig szerződésben is lehet vállalni.

"Ezek az emberek ugyanúgy szeretnének részesülni a társadalom által a házasodó feleknek megítélt lehetőségekből. Ennek megtagadása holmi szavak jelentésén való lovaglás miatt értelmetlen kegyetlenség."

A homoszexuálisok jelentős része (mindenképpen a többsége) vissza tudná szorítani a hajlamát, ha akarná, és élhetne normálisan, ráadásul nem csak nekik vannak olyan igényik, amik nem kielégíthetők. Sőt!
Egyáltalán nem gondolom értelmetlennek, és kegyetlennek sem. Pontosabban nem kegyetlenebb a kelleténél. Elég sok embernek vannak olyan rendellenességei, amit nem tolerál a társadalom. Ráadásul az ilyesmik még össze is függnek valamennyire (pl. homoszexuálisok között lényegesen több a pedofil), úgyhogy a probléma megoldása (vagy helyes kezelése) szerintem nem az, hogy elengedjük az embert, és még segítjük is, hogy maradjon meg a saját bajában. Ez végeredményben sokkal kegyetlenebb (a jövőre nézve pedig károsabb), mint megpróbálni kisegíteni őket a nehézségeik közül.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.03.09. 10:13:47

@Ghavin: nem, a mandineren figyeltem fel erre a cikkre

különben nem jöttem volna ide

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.03.09. 10:14:24

@Ghavin: de hogyha szánalmas a trollkodásom, mégis ki dőlne be nekem?

aeidennis 2011.03.09. 11:04:03

@sztd: Valóban a Szent Korona tagjává vált a magyar nép, azonban a fej még mindig hiányzik a testről. És ez a Fej "caput" a király, aki megszemélyesíti a Szent Koronát. A Szent Korona király (fej) nélkül csupán egy tárgy, aminek következtében a tagjai is élettelenek. Király ÉS Korona - mint a zuzmónál :) , ami gomba ÉS alga, külön-külön nem életképesek.

Iustizmord 2011.03.09. 11:06:20

@simonmondja.: hát politikai tanácsot ad, mi egyebet.

@mcs: legalább most már tudjuk h kin és mit lehet számon kérni.

márha értesüléseim helyesek (erre mérget azért nem veszek)

tarackos 2011.03.09. 11:31:02

Tetszett a cikk, az egyik legjobb a témában. Elegendő történeti áttekintést kapunk a külföldi és hazai gyakorlatokról. Számba veszi a jelenlegi folyamattal kapcsolatos kétségeket és meg is válaszolja. Egyetértek a következtetéssel is.

Viszont egy plebs demokráciához túl hosszúra sikeredett, csak összezavarja a zemberket a sok betű és gondolat...;)

sztd 2011.03.09. 11:51:21

@aeidennis: Emlékeim szerint 1920-tól a hatalmat a kormányzó gyakorolta, de a bírói hatalmat a bíróságok, szóval a fejlődésnek természetes része, ha a "fej" az a törvényhozói, végrehajói és bírói hatalmak közvetlen gyakorlóinak az összessége.
Valóban van benne némi furcsaság, de ez csak azért fejlődhetett (volna) így, mert eleve a koronának volt hatalma, és (Istvántól kezdve) sosem az uralkodónak.

No mindegy. Ha aktuális lesz majd visszatérek rá, addig pedig szabaidőm egy kis részében lehet, hogy érlelem az itt felhalmozott gondolatokat (és ellenérveket).

aeidennis 2011.03.09. 12:01:27

@sztd: Emlékeim szerint a kormányzó a törvényesen megkoronázott király nevében kormányzott. Hatalma nem a koronától eredt, hanem a felkent királyától, akinek személyes esküt tett, hogy visszasegíti Magyarország trónjára. Ezt az esküjét kétszer megszegte. Természetes, hogy kitalált valami hablatyot, hogy tetteit igazolja.

Iustizmord 2011.03.09. 12:06:17

@aeidennis: akkor most nem is jár horthynak szobor?

sztd 2011.03.09. 12:31:59

@aeidennis:
"Az I. világháborúban elszenvedett vereség után a magyar állam immár királyától megfosztva megőrizte államformáját, a királyságot. A hatalmat az ú.n. Szent Korona nevében a kormányzó gyakorolta. A bíróságok ítéleteiket "A magyar Szentkorona nevében!" kezdőmondattal hozták."

hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Korona-tan

Azért nem vitatkoznék, mert én a jogi részébe annyira nem ástam bele magam, szóval, ha a cikk nem mond ellent, akkor lehet, ha ellentmond, akkor valamelyikőtök téved.

Azért az nem világos, hogy a trónfosztás (pláne a király halála) után hogy kormányozhatott volna a törvényesen megkoronázott király nevében.

aeidennis 2011.03.09. 12:46:29

@sztd: A trónfosztás a korabeli magyar jog szerint nonszensz. Nem ellenjegyezte a törvényes felkent király, tehát nem emelkedhetett törvényerőre. Főleg a Kormányzó nem tehet ilyet, akinek kutya kötelessége, hogy a trón betöltésében akadályoztatott király érdekeit képviselje.

regnumportal.hu/node/538

Ianas 2011.03.09. 14:25:24

@sztd: OFF
"A homoszexuálisok jelentős része (mindenképpen a többsége) vissza tudná szorítani a hajlamát, ha akarná"

Ezt mire alapozod? Szerintem ez egyáltalán nincs így, de mivel sem szexológus, sem humánetológus, sem pszichológus nem vagyok, nem merek ilyen határozott ítéletet mondani. Egyáltalán nem hiszem, hogy így van.

Az tény, hogy "homoerotikus kaland" sok olyan ember életében előfordulhat, akik nem homoszexuálisak (több ilyen nőt ismerek, férfit egyet sem, mondjuk ez érdekes.) Ez esetben viszont nincs szükség semmiféle elfojtásra, az érdeklődés általában megszűnik.

De ez nem keverendő össze a homoszexualitással, ami semmi más tudomásom szerint, mint szexuális vonzalom, ami huzalozás kérdése, és nem, egyáltalán nem tűnik számomra kontrollálhatónak.

Amúgy én még nőn kívül nem voltam szerelmes semmibe. Ha úgy véled, a szerelem semmi más, csak hormonális folyamat, akkor nem nagyon van értelme nagyon pálcát törni bármiféle erkölcsi elhajlás fölött, mivel ez esetben még annak sincs jelentősége, valaki gyilkolászik-e. A halálfélelem is csak impulzusválasz, amit a szervezet, mint szabályozási kör generál egy negatív visszacsatolási folyamat során, aminek a célja a rendszer állapotának a fenntartása. Ilyen kontextusban értelmetlen erkölcsi kérdésekről beszélni.

/OFF

sztd 2011.03.09. 19:20:03

@Ianas:
OFF:
""A homoszexuálisok jelentős része (mindenképpen a többsége) vissza tudná szorítani a hajlamát, ha akarná"

Ezt mire alapozod?"

Nos, egy forrás nem forrás, de egyetlen kialakulást hallottam eddig. Mindenképpen férfiakról van szó (azt hiszem).
A kialakulás pedig alapvetően szeretetéhséggel való visszaélés, és a szerelem szerencsétlen egybeesése (lehet, hogy hajlammal fűszerezve). Nem akarom részletesen leírni, mivel nekem sem szakterület, és mint említettem, csak egy forrás.
Az emberek 1%-ánál azonban (a homoszexuálisok ugye 3-5%-ot tesznek ki), elég erős a hajlam, és (nem emlékszem pontosan milyen külső behatás) együttese okozza ezt a vágyat, ami egyértelműen nem elnyomható, tehát egész életében uralkodni kell rajta, és figyelni kell rá adott esetben. Az ilyen emberek azonban már 5 (6-8) éves korukban tudják, hogy azonos neműekhez vonzódnak.

"Ha úgy véled, a szerelem semmi más, csak hormonális folyamat, akkor nem nagyon van értelme nagyon pálcát törni bármiféle erkölcsi elhajlás fölött, mivel ez esetben még annak sincs jelentősége, valaki gyilkolászik-e."

??? Az embernek szabad akarata van. Az, hogy ösztönök és egyes hormonok másra csábítanak, még nem jelent mentséget. Erkölcsileg biztosan nem. Nem állatok vagyunk. (Vagy az alattiak abban az esetben, ha egy állat is tud uralkodni az ösztönein.)
/OFF

Ianas 2011.03.09. 21:13:50

@sztd: "??? Az embernek szabad akarata van. Az, hogy ösztönök és egyes hormonok másra csábítanak"

Ez nem választható ketté. Ha odáig redukáljuk a dolgot az érvelésben, hogy az érzelmek csupán ösztönök és hormonok eredményei, akkor az a helyzet, hogy a szabad akarat is csupán fizikai folyamatok következménye. Ebben az esetben viszont nyilvánvalóan van mindenki akaratának valamilyen mértéke, amin nem emelkedhet fölül (pl. nem mindenki képes tűzbe tartani a kezét, de van, akinek nyilván nehézséget okoz mások által normálisnak mondott viselkedésformákat követni, akár olyan mértékben, hogy egész életében teljesen boldogtalan lesz a kényszer miatt), és amennyiben ezt a mértéket meghaladó dolgot várunk el, akkor helytelenül tesszük. Különösen, ha ezt minden indokot nélkülöző módon lebetonozzuk egy alaptörvényben.

De mindegy, ez úgysem itt dől el.

sztd 2011.03.10. 00:26:57

@Ianas:
"Ez nem választható ketté. Ha odáig redukáljuk a dolgot az érvelésben, hogy az érzelmek csupán ösztönök és hormonok eredményei, akkor az a helyzet, hogy a szabad akarat is csupán fizikai folyamatok következménye."

Valóban nem választható ketté. A szabad akarat azt is jelenti, hogy az ember befolyásolhatja, és nevelheti az ösztöneit. Mi döntjük el, hogy a hormonális folyamataink milyen irányba fejlődjenek, ha ez a megfogalmazás megfelel. Ez minden esetben így van, a vita alapja legfeljebb az lehet, hogy mekkora önkontrollt írunk elő egy embernek.

Tényleg nem mi döntjük el az alkotmányt, de azért nem árt tudni, hogy esetleg egyes nehéz elvárásairól, hogy teljesíthetők, teljes élet mellett is.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.10. 09:18:43

@sztd: "Mi döntjük el, hogy a hormonális folyamataink milyen irányba fejlődjenek, ha ez a megfogalmazás megfelel."

tessék? mivan? mit tudsz te befolyásolni a hormonális folyamataidon? vagy az ösztönökön?

áruld már el, hogyan szabályzod a hasnyálmirigyedet, a pislogásodat, az ösztrogénszintedet, vagy akár a pupillatágulásod?

milyen önkontrollról beszélsz, ember? néhány jógi 60 év gyakorlás után tudja szabályozni a szívdobogás ütemét, de aztán itt le is zárul.

legalább az általános iskolai biológia anyaggal tisztában kéne lenni, észosztás előtt.

sztd 2011.03.10. 09:34:46

@mcs: :)
Aranyos gondolataid vannak, de az egész írás alapja az az állítás volt, hogy az én általam megfogalmazott értelemben a szabad akarat is fizikai folyamatok kérdése. Ilyen értelemben írtam, hogy ezek a fizikai folyamok fejlődését is lehet szabályozni.

Szóval megtisztelnél, ha megpróbálnád megérteni, hogy mit akarok írni, és visszafognád azt az igényt, hogy hogyan lehet belekötni. Ha esetleg úgy érzed, hogy jobban meg tudod fogalmazni, és ebben segítesz, akkor azt még külön meg is köszönöm.

Egyébként a pislogás elég egyszerűen szabályozható, mivel az ember valameddig vissza tudja tartani. Hasonló a helyzet a vizeléssel és egyéb vegetatív működésekkel is.
Ha volna értelme, hogy a hasnyálmirigyet, az ösztrogénszintet befolyásoljuk, és tudnék is róla, lehet, hogy azt is tudnám, hogyan befolyásoljam. Így azonban... :)

A szívdobogást adott esetben bárki befolyásolhatja azzal, hogy nyugalomra kényszeríti, vagy felhergeli magát. Önkontrollal rendelkező emberek úgy fogalmaznak, hogy uralkodik magán. :P

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.10. 10:14:38

@sztd: de pont az a lényege a dolognak, hogy nem lehet.

ha lehetne szabályozni a hasnyálmirigyet (azaz pl. az inzulintermelést), nem volna cukorbetegség.

a tudnád szabályozni a pislogási reflexedet, akkor nem csuknád be a szemed, ha felé repül valami.

pont úgy, ahogy külső körülményektől függetlenül nem tudod szabályozni a szívdobogásodat (pontosabban csak pár ember képes rá a világon)

a vizelés nem vegetatív működés, azt akarattal irányítod - a hányás már más kérdés ott van egy icipici mozgástered. néha.

próbáld meg mondjuk akaraterővel fel vagy levinni a testhőmérsékleted. nem tudod.

---

a kommentem célja nem a kötekedés volt, hanem azt gondoltam, hogy átmegy az infó: az ember a belső hormonális folyamatainak szinte semennyire nem ura.

pont ezért tudnak működni a hazugságvizsgálók és egyebek (amit persze ki lehet játszani, brutálisan sok képzéssel, kondicionálással. persze az csak egy gép)

az, hogy valaki milyen nemű ember, vagy erotikus szituáció esetén kerül izgalmi állapotba, szinte semennyire nem befolyásolható.

az befolyásolható, hogy ezt a szexuális ingert hagyja-e kiteljesedni, vagy elnyomja, de nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy lássuk: hosszú távon a belső késztetések és főleg a szexuális ösztönök elnyomása lelkileg nyomorék embereket generál.

egyébként a szabad akarat (ami persze biológiailag korlátozott, de van) kialakulása nem választható el a személyiség kialakulásától, ami kb. tizenéves kor körül zárul le, vagyis nagyrészt lezárul.

egy csomó mindent egyáltalán nem tudsz szabad akarattal befolyásolni.
- nem tudsz nem megtanulni az anyanyelveden.
- nem tudsz nem résztvenni a csoporthierarchia alakításában, már bölcsődésként
- nem tudsz nem vonzódni szexuálisan már egész kicsi gyerekként akár az ellenkező, akár a saját nemedhez (ez persze csak 4-5 éves kor körül kezdődik, amikor az anyához való erős kötődés kicsit oldódik)

meglévő késztetéseket elnyomni lehet akarattal, hiszen vannak öncsonkító emberek, sőt öngyilkosok is, akik mind sikerrel nyomtak el alapvető ösztönöket.

az a kérdés csupán, hogy lelki és érzelmi nyomorékokat akarunk-e nevelni a társadalom egy jelentős részéből.

a másik kérdés meg mindig az, hogy ki a retek jogosít fel arra, hogy eldöntsd ezt.

--

(egyébként extra adalék: az a gén, ami a férfiak homoszexuális hajlamáért felelős, az a nőknél éppen a megtermékenyülést segíti elő, meg azt hiszem a szülést is könnyítő folyamatokat támogatja. szóval evolúciós determináció a meleg férfiak megjelenése újra és újra.)

sztd 2011.03.10. 11:30:51

@mcs:
"a tudnád szabályozni a pislogási reflexedet, akkor nem csuknád be a szemed, ha felé repül valami."

A gimnáziumban az egyik osztálytársam meg tudta csinálni, hogy nem csukja be a szemét.

"az, hogy valaki milyen nemű ember, vagy erotikus szituáció esetén kerül izgalmi állapotba, szinte semennyire nem befolyásolható.

az befolyásolható, hogy ezt a szexuális ingert hagyja-e kiteljesedni, vagy elnyomja, de nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy lássuk: hosszú távon a belső késztetések és főleg a szexuális ösztönök elnyomása lelkileg nyomorék embereket generál."

Nos, a tapasztalatok (részben a saját tapasztalataim is), hosszú távon teljes mértékben ellent mondanak ezeknek az állításoknak. Nem igaz, hogy nem befolyásolható az érdeklődés (hangsúlyoznám a hosszú távot), és az sem, hogy a szexuális ösztönök elnyomása (inkább visszafogásnak vagy átirányításnak hívnám) lelkileg nyomorék embereket generál. (Ha nagyon pontos akarok lenni, akkor tisztázni kell, hogy generálhat ilyet helytelen módszerek esetén. Amikor az ember tisztán erőből el akarja nyomni, anélkül, hogy valamit a helyére tenne, az tényleg nem megy. Gondolom nem vitatod, hogy mindent lehet jól, és rosszul is csinálni. Legfeljebb azt, hogy ezt is lehet jól csinálni, de nyilván nem vitatnád, ha tudnád, hogy igen.)
Ha az ember semennyire nem próbál ezeken az ösztönökön uralkodni, akkor az sokkal inkább generál nyomorék embereket.

"egyébként a szabad akarat (ami persze biológiailag korlátozott, de van)"
Ezzel teljesen egyetértek.

"kialakulása nem választható el a személyiség kialakulásától,"
Ezzel csak részben értek egyet. A személyiségét ugyanis az ember maga is alakíthatja (és egyébként alakítja is, csak nem mindig tudatosan).

"ami kb. tizenéves kor körül zárul le, vagyis nagyrészt lezárul"
Szerintem a 26 éves korra való lezárulásra gondoltál, de akkor is félrevezető a "nagyrészt" állítás. Az ember ugyanis még nagyon sokáig fejlesztheti a személyiségét. (Ha pszichológus lennék, még elsorolnám a fejlődés lépcsőit, van talán 7 db, 15-16 éves korban van ebből a második...
Ez csak abból a szempontból lehet fontos, hogy súlyos esetekben 35 évesen nem hivatkozhat senki arra (jogosan legalábbis), hogy nehéz gyerekkora volt.

"a másik kérdés meg mindig az, hogy ki a retek jogosít fel arra, hogy eldöntsd ezt."
Nos, nem én döntök. Sőt! Bármilyen döntéshez elég komoly felhatalmazás ("feljogosítás") kell, de ez nem ide tartozik. Az egész vita úgy kezdődött, hogy a homoszexuális vágyak kiélésre, és az ezen alapuló életvitelhez a társadalomnak szabad-e biztosítani a házasságot, mint jogi keretet, vagy azt ne erre tartsuk fenn. Az én véleményem az, hogy a házasság intézménye nem erre való.

Egyébként az szerintem is szerencsés lenne, ha lenne egy jogi keret az életüket valamilyen okokból (akár átmenetileg) együttszervező emberek támogatására, akik házasodni nem akarnak. Nem csak homoszexuálisok léteznek, hanem pl. öreg nénik, akik csak összeköltöznek az alacsonyabb rezsi miatt, és, hogy ne legyenek egyedül, de egyikük (pont a lakás tulajdonosa) meghal, akkor az örökösök ne rakhassák ki másnap az utcára a többit, hanem kapjon még valameddig haszonélvezetet, feltéve, hogy regisztrálták magukat (akár többen is). Csak ez ne házasság legyen!

Tulajdonképpen nem is rémlik, hogy valahol leírtam volna, hogy hogyan viselkedjen az ember a magánéletében. Ha a keresztény erkölcsből indulnék ki, akkor azt a mai világban nem csak a homoszexuálisok sértik meg szexuális vágyaik kiélésével. Ha az általánosabban elfogadott erkölcsből indulunk ki, akkor pedig senki nem sérti. Az egész arról szól(t eddig), hogy milyen viselkedést tartunk támogatandónak, nem arról, hogy ki mit tesz a 4 fal között. Minden más, csak arról szól, hogy reálisan mi teljesíthető, nem arról, hogy a teljesítését alapkötelezettségként meg is követeljük.

tistedur 2011.03.10. 17:35:58

"A gimnáziumban az egyik osztálytársam meg tudta csinálni, hogy nem csukja be a szemét." - ez csak azt jelenti, hogy nála ez a reflex extrém módon gyenge, emiatt tudta befolyásolni. :) másnak pedig esetleg annyira erős, hogy emiatt nem tud kontaktlencsét betenni a szemébe.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.10. 19:50:45

visszakanyarodnék a fősodorba, ha lehet. és ha még van olyan.

szóval olvastam az egyre finomodó alkotmány-"tervezetet".

img.index.hu/cikkepek/1103/alk.pdf

hát, köpni-nyelni nem tudok.

Regno delle Due Sicilie · http://regnodelleduesicilie.blog.hu 2011.03.11. 13:34:42

@mcs: mostanra én is elolvastam, bár az első fél oldal után kénytelen voltam tartani egy hosszú szünetet.

nem vagyok alkotmányjogász (se), de laikusként is fel merem tenni a kérdést: mire is jó ez?

Azon túl, hogy kiderült Orbán Viktor egyik híres elődével ellentétben a történelemkönyvekre nem ...

Májkonzerv 2011.03.11. 20:26:53

@megadjagabor:
Ha csak ezt a hibát találtad, akkor jó, mert ilyet nem is írt a szerző.:-)

"A „fékek és ellensúlyok” metaforája pedig a három fő hatalmi ágnak, a Montesquieu által leírt törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomnak a kölcsönös függését és egymás feletti kontrollját fejezi ki, amit a kortárs brit monarchia tanulmányozása során fedezett fel."

Olvasd át figyelmesebben, jó cikk.

Májkonzerv 2011.03.11. 20:38:36

Programajánló a témában:

www.osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=2114%3Aconstitutionmaking-in-hungary-its-aims-and-where-it-will-lead-us&catid=56%3Acat-current-news&Itemid=400&lang=hu

Alkotmányozás - Mi végre?
KIS JÁNOS előadása
2011. március 15-én, délelőtt 11 órakor
Cím: 1051 Budapest, Arany János u. 32. - OSA Archivum

Májkonzerv 2011.03.12. 00:18:40

A másik program a témában 2011. március 21-én (ekint honlapon még nincs fent)

index.hu/belfold/2011/03/11/az_alkotmanyozas_hasznai_es_karai/
"az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet Két alkotmány 1989-2011: Alkotmányos folyamatosság és megszakítottság című konferenciája lesz március 21-én, amelyen mások mellett előadást tartanak Kis János és Miklósi Zoltán filozófusok, Tóth Gábor Attila alkotmányjogász és Fleck Zoltán jogszociológus. A vitát Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman és Szabó Máté Dániel alkotmányjogász vezeti."

ekint.org/ekint/ekint.head.page?nodeid=23
Eőtvös Károly Intézet
1113 Budapest, Ulászló utca 43.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.12. 01:21:10

@Huhogó János: látja itt a szar.
Megjött ez a műmájas, Kis János-fan és szereti a posztját. Madarat tolláról... Mégiscsak ballib szöveg lesz az.

hacsaturján 2011.03.12. 06:31:15

bár csak egy eccerű rénszarvas pásztor vagyok, de úgy alítom, hogy eszt a posztot maga körösényi andrás is írhatta vóna, így asztán nem csoda, hogy ez a tölgy troll csak a lábát tuggya lógázni.

Májkonzerv 2011.03.12. 11:24:55

@tölgy:
(Én úgy látom, hogy kettőnk közül nekem van meg csak az igazi májam, és nem is rossz.)
De térjünk át a lényegre. Nem Kis János- vagy Huhogó-fanságról van szó, hanem arról, hogy láthatóan ki ért alkotmányhoz és jogfilozófiához, és ki nem. Ki ír vagy beszél egzakt és érdemi dolgokról, és ki csak kaparássza a lényeget.
A programajánlók azért vannak, mert a szórólapos forradalmi felhatalmazó népre ráférne egy kis ismeret.
A jog meg már csak olyan, hogy nem balos és jobbos.
(Remélem, nem lomboztam le túlságosan. Esetleg az éhes disznók még.)

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.13. 10:43:23

@Májkonzerv: Huhog kollega kérdése az volt, miért is ballib az írása.
Erre jön egy műmája, és ajánlja Kist, valamint csipázza a posztot. Maga szerint ez Huhogó ez erősíti vagy gyengíti állítását?

Ha meg engem akar fikázni, jobban, szellemebben tegye.

Májkonzerv 2011.03.13. 22:42:25

@tölgy:
Nyiss egy blogot, és ne itt fáraszd az embereket, baromi unalmas vagy. Akármennyit is erőlködsz, ez a cikk végre alkotmányozásról szólt, te meg teleköhögted a fórumot az ökörségeddel.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.15. 20:15:03

@Májkonzerv: ezt a nagyon libsi "el lehet menni" szöveget eddig Feri pojácától hallottam. Nagyon sajnos, tévedésben van, itt nem maga van otthon, még ha sok ballib troll ide is szokott mostanság.
De csipázom toleranciáját, olyan rólziánus.
Nyöhehe.

Huhogó János 2011.03.16. 05:21:30

Már sokszor elhatároztam, hogy nem válaszolok tölgy uraságnak, már csak azért se, mert nem egyenlő esélyekkel indulunk, én ugyanis tudom, hogy ő kicsoda, ő meg nem tudja, én ki vagyok. (Erre persze azt fogja mondani, hogy Kis János legjobb magyar tanítványa, de téved, mert az a Szájer Józsi, aki az összes ballib hülyeséget, az összes harmadik és negyedik generációs emberi jogot, beleírta az i-Podján írt "alaptörvénybe". (Hogy név miért zavarta a Nagy Áprilisi Forradalom leninjét és lunacsarjsziját, nem tudom. Az alkotmány nálunk a nyelvújítás óta alkotmány, az alaptörvény meg nem az, akármit is mondanak.)

Ha tölgy uraság esetleg ballib szöveget akar olvasni, olvasssa el, mit mondott Kis János az emlegetett konferencián(hirszerzo.hu/belfold/20110315_Kis_Janos_alkotmany). Ha nem látja a különbséget, akkor vagy vak, vagy a minimális intellektuális tisztesség is hiányzik belőle, vagy csak szimplán egy krakéler, aki az összes frusztrációját rám zúdítja.

Egyébként meg a jobboldal saját magának árt azzal, hogy a rule of law-t, a felelős és ellenőrzött kormányzást, s ezer minden "konzervatív" normát és azoknak védelmét átengedi a baloldalnak, miközben a baloldal - nemcsak a magyar, hanem a nyugati világ baloldala, úgy tokkal vonóval - épp ezeknek a lebontásán mesterkedik. Mert sajna Kisnek nagyon sok mindenben igaza van, miközben a szövege tele van a szokásos kisjánosos baloldali arroganciával, meg az összes rawls- és dworkin-féle liberális világmegváltással (ami épp a rule of law-t bontja le, leginkább az alapjogi bíráskodással). Lásd USA. Márpedig ami ott van, az előbb-utóbb Pestre is elér.) S a jobboldali világ épp ennek a veszélyeiből nem ért egy szót se.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.03.16. 11:53:54

@Májkonzerv: függetlenül attól, ki mit gondol tölgyről, az a helyzet, hogy tölgy a szerzőink közt vagyon, még ha nem is ír gyakran. Ugyancsak elereszt egy-egy posztot időnként a Mandineren, valamint a Konzervatív Tea-körön. Úgyhogy a blogalapításra való felszólítás nyitott ajtókat dönget. Emellett itten tölgy jobban otthon van, mint Májkonzerv.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.16. 12:05:22

@dobray: úgy érted, hogy a mi trollunk nem troll?

nyilván nem az számít, hogy valaki mit és hogyan ír itt, hanem, hogy mekkora jófej offline.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.03.16. 12:20:32

@mcs: örülök, hogy kifacsarod a szavaimat. Nem követtem nyomon, miket írt tölgy, amit írtam, úgy értem, ahogy írtam. Mivel tölgy a szerzőnk, felesleges blogalapításra felszólítani. Ettől még nyugodtan vitatkozhat vele.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.16. 12:27:49

@dobray: pedig a probléma megértéséhez nem ártott volna elolvasni az előzményeket.

merthogy nem az a probléma, hogy szerzőtárs vagy sem, hanem, hogy miként nyilvánul meg.

mellesleg vitatkozni vele - pont a fentiek miatt - nem lehet. így nem is eröltetem. én sem.

HaKohen 2011.03.16. 14:58:34

@dobray:

Most akkor te tegezed vagy maga magázza mcs-t? (Nem dadogok!)

HaKohen 2011.03.16. 15:08:16

@dobray: @mcs:

Ajállok ety kompromíszumott:

Alapítson tölgy egy "Nyöhehe" nevű blogot, amelyen saját maga posztol és kommentel "Nyöhehe" nicknéven.

Eddig ugyanis - amennyire emlékszem, néhány évre visszamenően, tessenek utánna nézni - ez volt az egyetlen igazán intellektuális, konzervatív és érvekkel (nem malaszttal) teljes megnyilvánulása, legalábbis a Konzin. Márhogy: Nyöhehe. Amint e módon tennapelőtt is volt oly szíves elböffenteni magát.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.16. 15:13:02

@HaKohen: hagyd már el, így is belezavarodnak.

egyébként meg van egy nagyszerű megoldás a problémára: szűrés.

a hochkonzerv urak letilthatják a ballib picsogást, én meg a trollokat, oszt mindenki boldog.

Májkonzerv 2011.03.16. 23:37:14

@dobray:
rájöttem az enterezés után, de nem olvastam tölgyöt, csak a beharangozó kommentjét eme cikkhez. És mit mondjak, nem csinált kedvet hozzá, hogy rajongói közé tartozzak. Az itteni vitastílusa meg nem indított arra, hogy javítsam a hozzá intézett véleményemet (van blogja), már a Konzihoz és cikkhez méltatlan volt leállni vele. Ezt, remélem, mint olvasói véleményt értékelitek munkatársaitokat illetően.

Májkonzerv 2011.03.16. 23:40:08

@dobray:
Nem követed munkatársadat, hogy mit ír, de kiállsz mellette melldöngetve, hogy a munkatársad...Na ez iskolapéldája annak az üres arcnak, amiről a szalonképes konzervatív cikk szól, meg az indexes nyálcsorgatás. Hát így tényleg mentek a lecsóba, drága konzervatív feltörekvő ifjúság.

Májkonzerv 2011.03.16. 23:52:20

@dobray:
"Emellett itten tölgy jobban otthon van, mint Májkonzerv. "

Legalább végre tudom, hogy mitől virtigli konzervatív egy konzervatív. Le vagyok nyűgözve.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2011.03.17. 12:12:26

@Májkonzerv: kit érdekel, hogy Májkonzerv mit gondol rólunk? Nem mondtam véleményt tölgy kommentezési szokásairól, annyit írtam, hogy felesleges felszólítani blogindításra, mivel tölgy itten (is) blogol. Maga keveri a dolgokat.

Májkonzerv 2011.03.17. 13:48:01

@dobray:
Ez újabb értelmezését világítja meg immáron a Konzi "Kommentek" rovatának :-)
Az, hogy a magát kereső konzervatív réteg adott szereplőinek jellemzi a vitakészségét, már elmondtam. (A szövegértelmezéshez, hát újra: rájöttem, hogy van blogja, de nem érdekel, tölgy itteni komment-aktivitását figyelve másokat se.)
Én azt javaslom, inkább térjünk át az alkotmányozásról alkotott vitára, egyébként is egyik hátulütője a blogger-körnek, hogy alapvetően a komment-rovatokban leharcolt, sok esetben műmájer stílusviták rabságában kimerül a témáról alkotott vita.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.03.17. 18:07:07

Érdekes, mennyi ballib ideszokott az elmúlt hónapokban. Tulajdonképpen ügyesen kinyírtak egy korábban túl sikeres blogot.

Májkonzerv 2011.03.17. 18:38:55

@tölgy:
A siker abban rejlett, hogy lelájkoltátok egymást? Kétlem. A Konzervatórium sikerét alapvetően az írások határozzák meg, amiről részben miattad is egyre kevesebb szó esik. Én sem 2 hónapja olvasom a Konzit.
Az egyik siker az olvasottságban mérhető, de ez nincs erős vagy párhuzamos összefüggésben a kommentekben kommunikálók számával. A másik siker az építő vita (lenne.) Nézd vissza, a személyed és annak kényszeres bevédése adta az utóbbi min. 10 nem releváns kommentet, "sok értelme" volt...

Egyébként, ha írásokban csak oldaliság kritikát tudsz kiemelni, akkor érvelnél, hogy mi szívednek/oldaliságodnak megfelelő az új alkotmánytervezetben, és miért? Mert a megjelenő írások - nem csak itt - alapvetően erős kritikákat fogalmaznak meg a készülő alkotmánnyal szemben.

És hogy lásd, a világ nem bal és jobb elkülönülő sáncaiból áll: Huhogó abbéli kritikáját, miszerint a baloldal _mesterkedne_ (??) bármely felelős és ellenőrzött kormányzás lebontásában..., abszolút nem osztom. Mi több, a "kereszténység evidenciája" és az, hogy az "ateisták is keresztények" idehaza is túlzó, hacsak nem valami kereskedelmi és közigazgatási munkanapi besorolás alapú szocializációra alapoz, miszerint karácsonyozunk és húsvétozunk. Míg másoknak a saját ünnepeik megélése nem adatott meg államhatalmi alapon, majd erre az egyoldalúságra tekintene vissza történelmi evidenciaként egy alkotmány?? Fából vaskarika.

Nem utolsósorban egy modern alkotmánynak számolnia kéne a 21 év alatt megváltozott magyarországi lakossággal, aminek szintén része a migráció, ha nem is olyan mértékű színesedést okoz, mint Ny-Eu-ban. Mára itt született és felnőtt arab vagy kínai közösségek is vannak, akiknek szintén alkotmánya lesz az új variáció.
És mielőtt a mi miniszterelnökünk jelentené be, hogy a multikulti bedőlt, talán jobb lenne eleve felkészülni rá.

Kis előadása korántsem volt olyan vérmes, mint ahogy láttatni akarta a cikk, nagyban összecsengett Huhogó szintén szakmai alapú kritikáival (Kis előadásában végig is vette valamennyi kritizálható pontot, alapvetően alkotmányjogi mintsem alkotmánytörténeti előadás volt), és meglepő módon semmiben sem mesterkedett.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.03.17. 19:48:40

kőkemény bástyája lehet a mozgalomnak az a blog, amit pár ballib kommentelő ki tud nyírni, bármit is jelentsen ez.

elvitte a konzerv szirtfokot a ballib cunami, ó, egek!

sic transit gloria konzi.

BISMARCK 2011.04.13. 07:40:54

Kedves szerkesztők áruljátok már el, hogy egy ilyen félkegyelműt mint ez a huhogó miért engedtettek ide?
Miért nem vmi LMP-s blogon ontja a hülyeségeit?
tölgy válaszai találtak, csak így tovább.

Vidéki 2011.04.13. 09:45:55

Huhogó úr ezt állítja az 1989-ben retusált alkotmányról: „ de mégiscsak használatra alkalmas.”

Ez a véleménye emlékeztet a régi sláger szövegére: „Csak a szépre emlékezem”.

Azok, akik a rendszerváltás hajnalán (1989-ben) renoválták az 1949-es alkotmányt, mely a megszálló csapatok bábáskodása mellett jött a világra, nem végeztek tökéletes munkát:

Az eredeti alkotmányba olyan mértékű parlamenti ellensúlyokat építettek be, amely nem korlátozta, hanem egyszerűen lehetetlenné tette volna a kormányzást.

Az MDF-SZDSZ-paktumban jelentősen módosítani kellett rajta, de még így is sok bénító hatása megmaradt.

Az eredeti magyar alaptörvényben, és részben a jelenlegiben is rendkívül erős hatásköröket kapott a parlament, az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézménye a kormánnyal szemben.

A kormányokat kívánták korlátozni alkotmányozó atyáink. Sikerült is csaknem tehetetlenségre kárhoztatni őket.

A magyar sajátosság az, hogy Sólyom László és Pokol Béla szerint is a magyar alkotmánybíróság rendelkezik a legerősebb jogosítványokkal az Európai Unióban.

Ha az Alkotmánybíróság túlterjeszkedik és például költségvetéssel összefüggő törvényeket bármikor, bárkinek a kezdeményezésére kiherélhet, akkor a parlament és a kormány szerepe nevetségessé válik és csak a bűnbak szerepére korlátozódhat.

Az elmúlt 20 évben nem sikerült korrigálni az Alkotmánynak szükségszerűen javításra szoruló hibáit.

Nyugodjunk bele abba, hogy ez ma már lehetetlen és örökké együtt kell élnünk ezzel a gyatrán összebarkácsolt 1989-es Alkotmánnyal?

Ez (a magyar nemes) Pató Pál úr mentalitására emlékeztetne:

„Ej ráérünk arra még”!

Odin Okos 2011.04.25. 20:19:01

Nekem kimondottan tetszett ez az elemzo iras.
Huhogo szepen osszeszedte a gondolalait es megfelelo modon talalta azt.

Sajnos, Orban es gittegylete nagy valoszinuseggel nem olvasta el ezt az elemzest. Lelkuk rajta!

Odin

Odin Okos 2011.04.25. 20:20:07

@BISMARCK: Mieret mi a bajod kispajtas ezzel az irassal?

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása