Amióta Thuküdidész megírta a peloponnészoszi háború történetét, a nemzetközi kapcsolatok megközelítésében tevékeny iskolák természetében nem történt változás. Azt is nagyjából azóta tudjuk, hogy az államok hol háborúban állnak egymással, hol kibékülnek, de minden…
tovább
tita
I 2008.07.15. 07:03
Dr. Erba Odescalchi Sándor herceg visszaemlékezései, 3. rész Minthogy csak kétéves voltam, nem vittek el a királykoronázásra és sohasem láttam Magyarország eddig utolsó királyát, IV. Károlyt, de annál többet olvastam és hallottam róla. A háború alatt egy…
tovább
tita
I 2008.06.26. 07:03
Szívesen időzöm elmúlt idők eseményei között. Elbűvöl a múlt, a sok szépség, a várak, kastélyok, templomok világa. Foglalkoztat a bennük élt emberek sorsa, de szívesen barangolom be képzeletben lakóhelyeiket is. Egy sorozatot bocsátok útjára, kalandozásra hívlak benneteket,…
tovább
"Szabadon szolgál a szellem" (az Eötvös Collegium jelmondata) Amit Trianonról gondolok, az nagyjából az Ablonczy Balázs-Olibácsi-Shadai-koordinátarendszerben található, ezért sok újat nem tudnék a témáról mondani. Kisgyermekes apaként azzal a konkrét javaslattal tudom…
tovább
tita
I 2008.06.07. 11:00
1918 előtt az arisztokráciának konzervatívnak, a nemesi hagyományok politikai őrzőjének illett lennie, vagy pedig liberálisnak, de az alkotmányos királyság hívének – elvből, és nem taktikából. Ebben az időben az úri mértéktől csak balra lehetett eltérni, a…
tovább
Az 1825 és 1848 közötti reformkort sokan hajlamosak a zsarnoki Habsburg udvar és az elmaradott földesurak versus felvilágosodott és haladó liberális férfiúk leegyszerűsített küzdelmeként felfogni. E vélekedés annyira megkövesedett, hogy ezen időszak „ikonjait” a mai…
tovább
Trianon kérdése napjainkban is az egyik leginkább megosztó politikai-történeti téma (ha nem a leginkább megosztó). Sajnos a Trianonnal való foglalkozás nem is mentes aktuálpolitikai indulatoktól. A baloldal folytatja a "hagyományos" internacionalista narratívát, mely…
tovább
tita
I 2008.06.03. 12:32
Rossz idők jártak az arisztokráciára 1945 után. Magyarország fejlődése szempontjából a Rákosi-féle vezetés legnagyobb bűnei közé tartozott, hogy az arisztokráciát, a főnemeseket vagyis a jó neveltetésük, kitűnő körülményeik miatt igen jó képzett volt vezető réteget nem…
tovább
vendégszerzőnk írásaHónapokkal a II. világháború kitörése után a nyugati világban – elsősorban az Egyesült Államokban – emberjogi szempontból soha addig nem tapasztalt, progresszív folyamatok indultak meg. Tanulva a hitleri Németországgal előzetesen folytatott…
tovább
Konzervatív beállítottság nem létezik a Filozófus munkáinak ismerete nélkül. Ha valaki az államról alkot képet, beszél vagy ír, Arisztotelész Politikája, Etikája vagy Rétorikája – közvetve vagy közvetlenül – mindenképpen jelen van a gondolatban, a mondatban, a…
tovább
Antall József halálának 14. évfordulóján az Index érdekes összeállítást közöl arról, hogy a néhai miniszterelnök megítélése hogyan változott az elmúlt években a magyar politikában. A cikk elég egyoldalú, mert gyakorlatilag csak olyan nyilatkozatokat idéz, amelyek Antallt…
tovább
Előző bejegyzésem kapcsán a kommentekben előkerült a mai mainstream, a két világháború közötti korszakra nosztalgiával visszatekintő, magát annak (részeinek) (nyíltan vagy burkoltan) örökösének tartó "jobboldal" egyik állandóan hivatkozott figurája, Szekfű Gyula.…
tovább
Krausz Tamás írt egyszer egy felháborodott hangvételű nyílt levelet Gyurcsány Ferencnek, amiben többek között azt sérelmezte, hogy a miniszterelnök szerint a magyar történelem a rendes kerékvágásból 1945 után tért ki. Krausz Tamás munkásságát és eszmerendszerét nem…
tovább
Hosszú évek óta visszatérő panasz (már-már toposznak mondható), hogy a magyar politika túlságosan megosztott. Szekértáborok alakultak ki, amelyek között mély, átjárhatatlan árkok húzódnak, állandósult a gyűlölködés, nincs meg a minimális egyetértés. Nagy a kísértés,…
tovább