Ahogy a mai napon a széles nyilvánosság számára is kiderült: ebben a hónapban az országos kereskedelmi rádiók hálózatai mellett a közösségi blogok domainjeinek pályázati kiírása és elbírálása is megtörtént. A döntés értelmében új szolgáltatók nyerték el a legnagyobb eléréssel rendelkező közösségi domaineket: A Bombagyár.hu címen a Konzervatóriumhoz és a Reakcióhoz köthető tulajdonosi kör (Gyanús Neokonok Páholya Ltd.), a piacvezető Puruttya helyett pedig a Kettős mérce és az Örülünk Vincent többségi tulajdonosa, a Liberális Internacionálé Kft. szolgáltathat a következő héttől.
Az új szolgáltatók már most a támadások kereszttüzébe kerültek: piaci vádak alapján a két nagy párt háttéralkuja során juthattak értékes domainekhez az új vállalkozások. Szily László, a Országos Félprofesszionális Tartalomszolgáltató és Blogügyi Testület elnöke, valamint Uj Péter, a civil Magyar Bloggerszövetség elnöke is bírálta a döntést. Vádjaik lényege kettős: Szily szerint az új pályázók üzleti terve túlzó, nehezen tartható. Uj Péter viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a regionális (blog.hu rendszerre kiterjedő) aldomainjeikről a cégek nem mondtak le pályázatukban.
tovább
dobray
I 2009.11.09. 08:01
Az (egyik) első, aki sikerrel átjutott a készülődő berlini falon: Conrad Schumann.
tovább
.jpg)
Bevallom, az utóbbi két három hónapban már-már olyan tévképzetem támadt (és nem csak nekem), hogy Gyurcsány Ferenc hiányzik ennek az országnak.
No, nem mint miniszterelnök, de ez az arc mégiscsak elérte azt, amire az elmúlt húsz évben másnak esélye sem volt: közös nevezőre hozta az országot - és az most mellékes, hogy a közös nevező éppen az iránta érzett utálat volt.
tovább
Debreczeni Józsefet nem kell bemutatnunk a magyar olvasóknak: ő az, aki leginkább politikai romantikájáról ismert, továbbá azon értelmiségiek közé tartozik, akik képesek voltak a végsőkig kitartani Gyurcsány és a gyurcsányizmus mellett. Állandó special move-jai közé tartozik a felsőfokon végzett orbánozás, és a Gyurcsány távozásából fakadó reményvesztettség demonstrálása. Most azonban nem Debreczeni orbánozását kívánjuk górcső alá venni, annak túlzottan nagy sportértéke nem lenne. Legutóbbi publicisztikája azonban fatális tévedésekkel van tele.
Megadja Gábor írása
tovább
Új kampányfilmmel rukkolt elő a legnagyobb parlamenten kívüli párt, a Jobbik. Önmagában a film nem érdemel túl sok szót, a szokásos erős képi-, és szövegvilággal operáló videót kaptunk. Láttunk már sokkal hatásosabbat is a párttól, most egy kicsit túlzásba vitték a propagandisták a szájbarágást és az érzelmeskedést. A videót csupán egy hajszálnyi választja el attól, hogy önmaga paródiájává váljon, a túlzottan patetikus hangú Csabai Jánostól a komor vágásokon át a szájbarágós mi-ők párhuzamig minden erre utal. A saját választóik azonban elhiszik ezt a filmet. Ők a célcsoport, rájuk hat, őket fanatizálja.
A kampányfilm aláfestő zenéjét a radikális párt a Rekviem egy álomért című, (a Trainspotting után talán legismertebb) drogos témájú kultuszfilmből lopta. (Illetve, dehogy lopta, nyilván megvásárolta a szerzői jogokat a forgalmazó Artisantól…) A Rekviem egy álomért kemény film. Gyomor kell hozzá. A tartalmát nehéz röviden összefoglalni, ám a cím mindent kifejez: a függő reménytelen álmokat kerget, a bukás biztos. A függőség pedig nem kizárólag a drogosokra vonatkozik, a fogalom tartalma a lehető legtágabb.
tovább
I.
Gyanútlan vers október 15-én
Szájon csókol a pillanat,
másik kést üt a szivedig,
a harmadik halk telehold,
szív rózsája a negyedik,
van tömör-édes, mint a méz,
van lángvető csipkebokor,
van, mely egy elnémúlt világ,
van, mely kurjongat, mint a bor,
van, melyet észre sem veszünk,
hallhatatlan, sóvár zene,
van mindenüttjelenvaló,
van szétvivő mindenfele,
ez tűz, mely Földet nyal körűl,
az egy katicát tapos el,
van gyermekkorba kérdező,
van, mely Afrikából felel,
van, melyben villájával az
ördög felszúr a föld alól,
van atomgáz, bombahalál —
s van legvégső csömör, mely oly
bambán, szeliden néz, olyan
öklendtetőn és kedvesen,
mint kifliből a svábbogár,
mint kolbászból a birkaszem.
II.
Egy hét múlva
Rá egy hét: pár óra alatt
felnyüzsgött az országnyi Boly:
a dermedt Dávid talpraállt
s ledőlt a Góliát-szobor.
Sipkákra bimbó nyílt! magyar!
Parittya benzint röpitett.
„Hacaca!” — szólt a rádió.
Éheztük a becsületet.
Szabadság, itt hordozta hős
zászlaidat az ifjuság!
S a sírt, melyből nép lép ki, már
ámúlva nézte a világ.
Tíz nap szabadság? Tizenegy!
Csók, szívre, minden pillanat!
És nem volt többé szégyen az,
hogy a magyar nép fia vagy.
Tíz nap szabadság? Tizenegy!
Terv forrt; gyúlt, égett minden agy.
Lombikban feszűlt a jövőnk.
S temettük a halottakat.
Ablakunk mind fény, gyertyaláng!
Aztán már settengő gyanuk.
Még egy éj. S Budapest köré
vashernyók gyűrűje szorúlt.
III.
December közepe
Aztán jajdúlt a hajnal és
reggelre ránkvirradt az est.
A Tízezertalpú tiport
s tótágast táncolt a Groteszk:
Ambrus WC-ről, vizavi
akna jött és ágyúgolyó, —
ágy mellől szekrény s fal kiment!
,,Gimbelem”, szólt a rádió.
És Valami tanácskozott
és aztán Ugyanaz, megint,
és züllött, körben, minden a
Föld züllött szokása szerint;
s a talpak jártak. Nem tudom,
már nem tudom, hogy volt s mi lett.
Már nem tudom. De teltek a
napok s az évhosszú hetek:
hallottuk, Ausztriába hogy
húzták a deportált Dunát
s gyárakban ma is puskatűz
ajánlotta a hacacát…
De csak szájon csókol a perc
s jó remény némítja a jajt:
Nem! Rabok tovább nem leszünk!
És: Isten áldd meg a magyart!
Előrebocsátom, nem biztos, hogy száz százalékig minden információ a rendelkezésemre áll, hanem csak annyi, amennyit sikerült előguglizni, mindenesetre egyelőre a következőképpen néz ki a dolog szerintem:
1. A vízmű többségi tulajdonos az önkormányzat, kisebbségi a Suez.
2. A menedzsmentet a kisebbségi tulajdonos nevezte ki.
3. Nem bonyolítva agyon a dolgot, lényegében a többségi tulajdonos azzal vádolja a kisebbségit, hogy átverték őket, mint a ...-t a palánkon. (Ami a grenoble-i balhét nézve kevéssé hangzik meglepően.)
4. Elvileg ilyenkor a normális megoldás az volna, hogy a többségi tulajdonos közgyűlést hív össze, ahol páros lábbal kirúgja a menedzsmentet, kinevez egy újat, persze, a saját embereiből, a régebbi menedzsment és/vagy a kisebbségi tulajdonos ellen pedig büntetőfeljelentést tesz és/vagy polgári pert indít.
5. Apró probléma, hogy a privatizációs szerződés értelmében a többségi tulajdonos ezt nem teheti meg, mert a menedzsment kinevezésének a joga a kisebbségi tulajdonost illeti.
6. Leváltja hát a menedzsmentet szerződést szegve. Gyakorlatilag ugyanis ez történt - a menedzsment eltávolítása. Nem államosítás, nem "einstandolás", nem "elfoglalás", hanem a többségi tulaj leváltotta a menedzsmentet, és ezt a szerződés szerint nem tehette volna meg.
7. Gyakorlatilag a következőről van tehát szó: a többségi tulajdonos a kisebbségi tulajdonos vélelmezett szerződésszegése vagy bűncselekménye után úgy dönt, hogy akkor őt se nagyon érdekli a szerződés, konkrétan azon passzusa, hogy a menedzsmentet a kisebbségi tulajdonos nevezi ki, hanem ehelyett azt teszi, amit tökéletesen jogszerűen (és igazságosan) megtehetne akkor, ha ez a szerződés nem létezne: új menedzsmentet bíz meg a cég üzemeltetésével.
tovább
Elég széles körben ismert Molnár Tamás munkássága Magyarországon, de az is igaz, hogy vannak, akik elutasítják – mondta a Magyar Kurírnak Mezei Balázs, a katolikus egyetem bölcsészkarának filozófia professzora, a 88 éves Molnár Tamás fordítója a filozófusról tartott október 16-i konferencia kapcsán, amelyen felszólalt Pálinkás József, az MTA elnöke is.
Első ízben kerül sor arra, hogy hazánkban tudományos konferenciát rendeznek „Molnár Tamás eszmevilága” címmel az Egyesült Államokban élő, nemzetközi hírű, 88 éves konzervatív filozófus munkásságáról.
tovább
Az 52. szám témája: MARXIZMUSOK
A folyóirat aktuális száma Békés Márton vasárnapi jegyz írásával elérhető a http://www.szazadveg.hu/szazadveg/ oldalon
„A marxi befolyás egyáltalán nem múlt el. Ma sem morálisan, sem intellektuálisan nem lehet a hagyományos értelemben marxistának lenni. Ehhez el kellene fogadni az összes vagy legtöbb olyan nézetet, amit Marx igaznak vagy fontosnak tartott: a jobban védhető nézeteken kívül a tudományos szocializmust, a munkaérték-elméletet, a profitráta hanyatlásának tételét is. De, most csak a magam nevében beszélve, úgy gondolom, hogy a kifejezés egy másik értelmében is lehet valaki marxista. ... az általam igaznak és fontosnak tartott nézetek többsége Marxra vezethető vissza. Vannak köztük módszertani elgondolások, szubsztantív elméletek és (mindenekelőtt) értékek."
Az IGEN legrfissebb számának központi témája: ROMAGYAROK. Az ingyenessé vált lapot hamarosan megtalálhatják Budapest nagyobb plébániáin, katolikus oktatási intézményekben és közösségi központokban. Vidéken az egyházmegyék ifjúsági referensein keresztül juthatnak hozzá a laphoz.
EGYHÁZTÁJI
Kőkemény idők jönnek - Interjú Hofher József kispesti plébánossal, a Jezsuita Szerzetesrend cigánypasztorációs programvezetőjével
Dolgozott Borsod megyében mélyszegény településeken, majd Csobánkán, Tápiószecsőn. 2007-ben a szegényekkel való szolidaritásként éhségsztrájkolt, 2008 szeptemberében a Széchenyi Társaság díjjal jutalmazta. Hofher Józseffel, a Jezsuita Szerzetesrend cigánypasztorációs programvezetőjével beszélgettünk.
tovább
Ugyanakkor kevés példát hozhatunk fel a történelemből egy új, demokratikus föderáció megszületésére. Az államok többnyire nem békés fejlődés eredményeként, hanem hódítással, forradalommal, háborúval jönnek létre, esetleg valamely korábbi állam romjain (pl. Orosz Föderáció). Abban is kétségtelenül hasonlít a két folyamat, hogy bár megtorpanások vannak, de soha, egyik fejlődés sem fordult vissza. Ami egyszer alapvetően 'szövetségi' hatáskör lett, az soha nem vált tagállami hatáskörré újra, legfeljebb az államszövetség átengedi a gyakorlását a tagállamok számára.
Az első részt némi hiátussal, de a megismételt ír népszavazás sikere kapcsán talán épp időben követi a második, befejező rész, amely a polgárháborúhoz vezető helyzetet és annak politikai lezárását tárgyalja, a végén pár rövid gondolattal a két államszövetség hasonlóságairól és különbségeiről. Kara Kálmán írása.
tovább
Januárban elnököt választ Ukrajna. Hogy ez a hír Magyarországon majdnem mindenkinek újdonság, jelzi, mennyire nem foglalkozunk a térséggel, melyben élünk. Pedig akármilyen nehéz is ezt elfogadni, Magyarország számára legalább olyan fontos, hogy ki lesz Ukrajna új elnöke, mint az, hogy ki a német külügyminiszter, és sokkal fontosabb annál, hogyan is áll az egészségügyi reform az USA-ban, vagy, hogy mi a véleménye Sarkozynek a Közel-Keletről. Ugyanis amíg Ukrajna erős, önálló és független állam, addig leköti Oroszország energiáinak nagy részét, s az oroszok nem tudnak Magyarországra koncentrálni. Ha tehát független Közép-Európát szeretnénk, akkor ehhez szükségünk van a független Ukrajnára. Több múlik tehát a Gázhercegnőn, mint Obamán, vagy akár Merkelen.
Ungár Péter írása
tovább
Lancelot írása
Díszpolgári címet kapott Glatz Ferenc és Zoltai Gusztáv, nyilván a Szocialista Párt jóvoltából, az SZDSZ meg szelíden bégetett hozzá, ahogy kell. Miért is szégyenletes ezeknek az embereknek a kitüntetése? Mert karrierjüket nem érdemeiknek, hanem múltbeli összeköttetéseiknek, pártkötődésüknek, illetve bizantinus személyi politikájuknak köszönhetik, Zoltai esetében pedig anyagi jellegű visszaélések sorozatos gyanúja is felmerült.
Glatz Ferenc igazi kádárista-posztkádárista képződmény, igazából (a Históra folyóirat pár reformkommer évén és az MTA Történettudományi Intézet kilobbizott felújításán kívül) semmit hasznosat nem csinált életében. Ami persze nem baj, de kitüntetni ezért nem kéne. Művei nem eredetiek, gondolatai közhelyesek, akadémiai elnökként is a bizánci politikát űzte mesterfokon, de ezenkívül úgy érzi, minden kérdésben meg kell nyilatkoznia. Egy dologhoz mindenesetre ért: az önmenedzseléshez. Még zsidózik is olykor, de ezt jótékonyan nézi el neki a média. Pláne, hogy baloldali nem zsidózik, ha pedig igen, akkor életbe lépett az első szabály, hogy mégsem.
tovább
Az emberi méltóság fogalmával elkerüljük az olyan hangzatos, ám üres kijelentéseket is, mint hogy „minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad”, ami inkább egy kívánalom kifejezése. Az emberi méltósággal nem ellentétesek a társadalmi különbségek és a törvényhozás változatossága sem. Ugyanakkor a fogalomból következik egyfajta hozzáállás embertársainkhoz, egy állam esetében az állampolgáraihoz.
Írásunk első részét itt olvashatják.
Szilvay Gergely írása
tovább
Ha belegondolunk, hogy a nemesség ellenfeleinek nem csak a nemesi előjogokkal volt baja, hanem a nemesek gazdagságával, akkor a mai gazdagok, és a középosztály is ugyanannak a típusú bosszúnak az áldozatai a progresszív adózás által. A progresszív adózás filozófiája ugyanis inkább az, hogy akinek több van, az többel vegye ki a részét a közterhekből. Igen ám, de ez akkor is megvalósul, ha ugyanakkora százalékot adózik mindenki. Persze, mondhatnánk, hogy akinek több van, az még többet tud nélkülözni. Ez azonban nem egyenlőség.
Szilvay Gergely írása
tovább