Klein Rudolf: Tel-Aviv száz éves
Tel-Aviv városa idén ünnepeli fennállásának századik évfordulóját. Ritka ez egy olyan országban, ahol nehézen található nagyobb település, mely nem szerepel a Bibliában, illetve történelmi forrásban. De itt éppen a fordítottjáról volt szó: az új zsidó földnek megteremteni a modern (nagy)városát, amely ugyan nem az első az új óhazában, ám új lapot nyit az egyetemes várostörténetben is.
A világ és a judaizmus: Képzeletbeli veszélyek és valós lehetőségek – Avraham Burg írása
Az ultra-ortodox rabbik új ellenséget kreáltak maguknak a nem zsidó ellenség helyett: a zsidók világi életmódját és magukat a nem vallásos zsidókat. Ebben a harcban az ultra-ortodoxia fegyverei ugyanazok, mint amit a történelem során már többször használt sikerrel az ellenségei ellen. A legfontosabb fegyver az oktatás. A külvilággal dacoló judaizmus újabb nemzedékeit nevelik fel, hogy az ultra-ortodoxia – persze világi pénzen – jóllakhasson és közben az ultra-ortodox káposzta is megmaradjon.
tovább
dobray
I 2009.11.21. 08:01
Megjelent a Vatikán új rendelkezése, az Anglicanorum coetibus, ami az anglikánok Rómához való visszatérésének módját részletezi. Az utóbbi időben nagy lépésekkel látszik előrehaladni az ökumené, a keresztény felekezetek egységtörekvésének ügye. Ez pedig mind leginkább a pápának köszönhető. Először az FSSPX négy püspöke automatikus kiközösítését oldotta fel a Szentatya (ebből tört ki a Williamson-ügy), folytatódtak a pápai primátus szóló tárgyalások az ortodoxokkal (egy bolgár ortodox püspök bejelentette abbéli szándékát is, hogy együtt misézne a pápával), most pedig az ökumenikus törekvések egyik legjelentősebbike történt meg azzal, hogy az anglikánok kérésükre lehetőséget kaptak a saját hagyományukkal való visszatérésre az egyházba, amely csak ahhoz az eseményhez mérhető, amikor VI. Pál és I. Atenagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-ben kölcsönösen visszavonta az 1054-es kiközösítéseket, vagy amilyen a katolikus-evangélikus közös nyilatkozat volt a megigazulás tanáról.
tovább
Az IGEN legrfissebb számának központi témája: SPIRITUÁLIS KALANDOZÁSOK KORA.
Az ingyenessé vált lapot megtalálhatják Budapest nagyobb plébániáin, katolikus oktatási intézményekben és közösségi központokban. Vidéken az egyházmegyék ifjúsági referensein keresztül juthatnak hozzá.
tovább
Mint néhány korábbit, ezt a cikket is annak a kérdésnek szeretném szentelni, hogy a "nagy állam" illetve a "kis állam, éjjeliőr állam" fogalma, és ugyanúgy az "etatizmus", illetve "piacpártiság" fogalma ebben a formában értelmetlen, mert az állam nem egy monolit entitás, hanem különféle funkciói vannak, és abszolút védhetőek azok a kevert álláspontok, amelyek egyikből többet, másikből kevesebbet kívánnának.
Vegyük most a következő egyszerű modellt:
tovább
A cím Máthé Áron írásából való. Érdemes átolvasni szerinte, mit ír Kertészről, a bolsevizmusról és az ÉS üvöltő derviseiről Schmidt Mária egy régi Magyar Nemzetben. Részben igaza van. Valóban érdemes átolvasni egy vita anyagait, mielőtt írunk róla. A módszertan tudorai azt mondják, az ilyesmi szerencsét hoz a vélemény-újságírónak. Máthé posztjában felteszi a kérdést, emlékszünk-e az ÉS üvöltő derviseire, akik habzó szájjal őrjöngtek egy Rádai Eszternek adott interjú után, amiben Kertész azt nyilatkozta - ez volt a cím is -, hogy a Sorstalanságot a Kádár-rendszerről írta. Ő mindenesetre nem vagy igen rosszul emlékszik.
Vári György válaszol Máthé Áron írására
tovább
A KOMMENTÁR 2009/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
Bartus Gábor A klímaváltozás mint apokalipszis
MŰHELY
Láng Benedek: A világ felosztása – Mesterséges nyelvtervezetek Nyugat-Európában és Magyarországon
Egedy Gergely: Kozmopolita antiliberalizmus: Santayana
Panyi Szabolcs: A művészet és a nyárspolgáriság védelmében – Elővázlat egy konzervatív kultúrpolitikához
MAGYAR ALAKOK
Csejdy Júlia: Besztercebányától Sanghajig – Hudec László építész életútja
tovább
Bár a Konzervatórium pártfüggetlen orgánum, de nem tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy mi is közöljük a kapcsolat.hu hírlevelét, mely szívhez szólóan buzdít a Népszava előfizetésére.
Külön szeretnénk felhívni a figyelmet a "Vagyis, ha nem akarod..." kezdetű felsorolásra. Nem igazán tudjuk eldönteni, hogy a kreált perek és az adóhivatal fenyegetésének említése vajon megelőző támadás akar-e lenni... Halkan jegyezzük meg, talán PR-szempontból nem túl szerencsés azzal győzködni a potenciális előfizetőt, hogy a lapot neadjisten lekapcsolhatja az adóhatóság, és így nem kapja meg az előfizetett példányt, de láttunk ennél már cifrábbakat is.
A többit nem is kommentáljuk.
Mások megteszik helyettünk.
tovább
A Katolikus Püspöki Konferencia az újpogányság és a fantasztikus múltig látó magyar történelemszemléletet veszélyeire felhívó körlevele óta élénkült a közbeszéd a magyar koratörténet vitás pontjai és a szinkretista vallások megítélése körül: az utóbbi időben minden második Heti Válasz pogányos-őstörténetes címlappal durrantott, de az ősvallás-drukkerek is egyre több fórumon hallatják a hangjukat. Csáji László Koppányt, a sztyeppei civilizációt és a magyar ethnoszt kutató kulturális antropológust arra kértük, segítsen tisztábban látni ezekben a kérdésekben.
Az IGEN 2009/5-6-os számában megjelent interjút Borbás Barnabás készítette.
tovább
Caracalla
I 2009.11.13. 16:01
Nem telik el nap úgy, hogy ne látnánk új cikket a különböző lapokban a sertésinfluenzáról, amit egyébként valamilyen okból a magyar média újinfluenzaként, illetve H1N1 influenzaként emleget, de ha már annyira WHO-kompatibilisek akarunk lenni, akkor a Pandemic H1N1/2009 jelölést lehet használni. Már ebből is látszik, hogy nem egyszerű a helyzet.
Ebben az írásban nem lesz szó Offshore Péterről és barátairól, szocialista mutyikról, de még a zsidókról sem. Aki ilyesmire vágyik e témában, az több helyen is megtalálhatja a betevőt. A célom inkább az, hogy a sertésinfluenza elleni oltás körüli purparlét megpróbáljam lecsupaszítani, racionális keretek közé szorítani, és nem utolsósorban a posztmodern relativizmus szó szerinti életveszélyességére rámutatni. És mindezek ellenére nem akarok tanácsot adni, legföljebb egy olyan gondolkodási keretet, amelyben mindenki maga megvizsgálhatja, hogy van-e értelme beoltatnia magát.
tovább
’A kapitalizmus rombolja, gyöngíti, roncsolja a nemzetállam önállóságát, egységét, a nemzeti érdekérvényesítő képességet, a nemzet kulturális hagyományait, a nép/társadalom életerejét/életvilágát.’ Rombolja, gyöngíti, stb. – mi, micsodát? Melyik kapitalizmus melyik nemzetet, államot, népet? Mikor, miért, meddig, hogyan?
Az efféle nagyívű kijelentésekből egy is elég egy egész tisztességesen megírt és érvelő kötet témája gyanánt, a publicisztikában viszont sajnos gyakori jelenség, hogy a teljes szöveg nem is áll másból, csak ilyen lélegzetelállító kijelentésekből. Ezért itt más feladatom nem is lehet, ha egyszer az alaptézis átfogója ennyire globális, mint hogy néhány lehetséges megfontolást ajánljak az olvasó figyelmébe.
Balázs Zoltán írása
tovább
Ez volt a nyilatkozat, amely felkavarta az állóvizet. A baloldali pénznyerőgépek csilingelésére lassan csak fásultan legyintő magyar homo politicus most felkapta a fejét. Kertész Imre adott egy második interjút is a Die Weltnek, eszerint a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a 168 óra félreértette a szavait, illetve, hogy a magyarok nem értik az iróniát. Németes ismerőseim szerint tényleg félrefordították a szavait az első interjúból – de a félrefordítások is bántóan hatnak, féligazságokat és igazságtalanságokat tartalmaznak, különösen, ami a magyar irodalomra vonatkozik. Ugyanakkor Kertész Imrének megvan rá az oka, hogy így érezzen.
Máthé Áron írása
tovább
Egyelőre sem a kormányváltó hangulat kellő kiaknázásának nincs jele, sem a 2002-es választás második fordulója narancsszínű életérzésének újjáélesztésre nem utal semmi – meglehet, túl korán van még. Ugyanakkor az ingadozó választók, a kis ideig fideszes, majd ismét bizonytalankodó voksolók megnyeréséhez, a fiatalok mozgósításához elengedhetetlen lenne az átélhető kormányváltás-élmény megjelenítése, amely ráadásul a csalódott, reményvesztett és kiábrándult szocialistákat otthon marasztalhatná. Emellett a jobbközépnek nincsen Jobbik-stratégiája sem, míg a konzervatívokat konkrét leküzdendő ellenségnek tekintő Vona-csapatnak nagyon is kivehető Fidesz-haditerve van, a hozzá tartozó retorikával és taktikai húzásokkal.
Írásunk első részét itt olvashatják.
Békés Márton írása
tovább
A Fidesz korszerű, a magyar társadalom kérdéseire és a világszituáció elvárásaira helyesen válaszoló jobbközép néppárttá formálása annál is inkább fontosabb, mert történelmi esély mutatkozik arra, hogy a következő polgári kormánynak esélye lesz arra, hogy az ország mérsékelt centrumát a jobbközépbe csatornázza be. Azt állítom tehát, hogy megvan a lehetősége annak, hogy egy gazdaságfilozófiáját és szellemi alapjait kellően nem definiált, önmagát krónikusan a baloldalhoz mérő pártból a Fidesz valódi jobbközép néppárt legyen, méghozzá értékkonzervatív jegyekkel.
Békés Márton írása
tovább
Rendszerváltás helyett csak módszerváltás volt – halljuk gyakran sokak szájából, a jobboldalon is. Ahogyan a baloldalon is lehettek, akik így gondolkodtak, vagy legalábbis a csalódottsági mutatókat kihasználva meghirdették a jóléti rendszerváltás programját. Azzal a száz nappal kezdődött, most itt vagyunk - nem hiába, azok akartak jóléti rendszerre váltani, akik korábban nem akarództak rendszert váltani, vagy csak mérsékelten, tessék-lássék alapon, módjával, reformkommunizmussal. Naponta hallani mindenféle embereket a rendszerváltás állítólagos hazugságáról elmélkedni. Az olyan kimutatásokról, miszerint Kádár idején jobb volt, és arról, hogy valamiféle szülői nosztalgiából fakadóan a gyerekek is ezt vallják, már ne is beszéljünk. Az a kor végülis elmúlt, nincs többé, és nem úgy tűnik, mintha vissza akarna térni. Nem hiszem, hogy nagyobb volna a kommunizmus veszélye, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
tovább