Az IGEN hírleveléből:
A Vatikán szerint Simpson katolikus
Áldását adta a Simpson családra a Vatikán: a pápai állam hivatalos lapja a hét végén nyilvánította katolikusnak a bizarr televíziós sorozat családjának fejét, Homert és annak fiát, Bartot.
Konferencia a magyar őstörténetről
Az alábbi beszámoló a Történelemtanárok 20. Országos Konferenciájáról szól, melyet a szervezet 2010. október 9-én tartott a Kossuth Klubban, „Őseinket felhozád...″ — Magyar őstörténet címmel. Nem először foglalkozik a TTE a korai magyar történelem bizonyos kérdéseivel.
tovább
Egyre drámaiabban szorul vissza a magyar nyelv Szlovákiában. Ezt igazolják az idén nyáron lezajlott Kétnyelvűség Felmérő Körút (KFK) sokkoló eredményei is (melyekről a Körkép részletesen beszámolt itt, ott, emett és amott). A tiltó, büntető nyelvhasználati előírások azt sugallják az embereknek, hogy a nyelvhasználatukat más területeken is önkorlátozzák. Kellemetlen igazság, hogy ilyen előírások nélkül is a szlovákiai magyar nem képes a nyelvét használni. Mert ciki. Az alkotók, a videót elsőként közlő Körkép stábja és mi is reméljük, hogy az alábbi kisfilm nem egy elhaló segélykiáltás lesz, hanem lesz foganatja.
A kisfilmet a Vox Juventae PT, a Diákhálózat és magánszemélyek támogatásával a PROMACTION csapata készítette.
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!
Tépett darabokból kirakott főpapi portré – az 1970-es évek végén külföldi könyvcsomag érkezett az egyik egyházi kiadóhoz, amelyben több tucat, az egykori hercegprímást , Mindszenty Józsefet ábrázoló kép is rejtőzött. A kisméretű portrék rövid időn belül vezetői utasításra széttépve a szemetesbe kerültek, ám az egyik munkatárs néhány megrongált darabot titokban megmentett, és a szétszaggatott részeket lapra ragasztva újra összeillesztette. A bíboros tépések mentén összeálló arcképe így ismét egységet formázott, és illegális keretek között néhány család otthoni Bibliájában kapott helyet.
Grósz András írása
tovább
dobray
I 2010.10.18. 10:30
Magyar Tea Párt létrehozására tett javaslatot nemrég Seres László a Hírszerzőn. Seres egyben a lengyel Donald Tusk Polgári Platformjának irányultságát mutatta be példáként, ami alapján egy „konzervatív liberális” pártot lehetne csinálni.
Az ötlet már többünkben fölmerült, ám van egy-két probléma.
tovább
A MAL Zrt. telepéről kiinduló vörösiszap-áradat, a falvakat elsöprő s emberéleteket követelő borzalmas katasztrófa következményei is jelentősek lettek. A kormány hétfői döntései sokakat bírálatra, másokat védekezésre késztetett. Ezek az apologetikus írások főként arra utaltak, hogy a cég vezérigazgatójának letartóztatását és a MAL Zrt. állami felügyelet alá rendelését az indokolta, hogy szükséghelyzet alakult ki, valamint hogy az üzem vezérigazgatója cinikus nyilatkozataival maga provokálta ki (vagy inkább segítette elő) azt a hangulatot, mely a letartózatásához vezetett s teremtette meg az eshetőségét annak a gyanúnak, hogy kiviszi a vagyonát az országból. Megadja Gábor pedig Carl Schmitt elméletével érvelt amellett, hogy vészhelyzetekben az állam – a különleges vagy kivételes állapot miatt – felfüggesztheti a liberális demokráciákban megszokott procedurális jogi működést.
Novák Attila válaszol Megadja Gábor írására
tovább
Az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai rákenrollját követően mostanra nagyjából kikristályosodni látszanak a kormány közeli jövőre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelései. Így, hogy végre van mit, itt az ideje egy gyorsértékelésnek.
„Útonállás” és eladósodás révén…
Először is: az egyes ágazatokra kivetett, a profitjuk mintegy felét kitevő extra adó nem más, mint közönséges útonállás – túlzottan azonban nem lepődhettünk meg: egyfajta betyár-romantika mindig is jellemző volt kormánypártunkra. Az, hogy az állam az egyik pillanatról a másikra, gyakorlatilag korlátlan arányban, és ami még fontosabb, különösebb indoklás nélkül elveheti a pénzét bárkinek, még akkor is rendkívül rossz és erkölcsileg is elítélendő üzenet, ha egyébként könnyen lehet, hogy nem fog túlzottan nagy problémát okozni.
tovább
A Common Sense Society meghívására érkezett Magyarországra Roger Scruton angol filozófus. A pályafutása kezdetén esztétikai kérdésekkel foglalkozó Scruton mára az egyik legismertebb politikai gondolkodóvá vált. Munkásságát olvasóink is jól ismerhetik, hiszen számos kötete is megjelent magyarul. Van köztük, amelyben a konzervatív gondolkodással foglalkozik (A konzervativizmus jelentése), olyan, amelyben a nemzet kérdését boncolgatja (A nemzetek szükségességéről), és olyan is, amelyben régi Angliát siratja el (Anglia : egy eltűnő ideál). Roger Scrutonnal Amerikáról, az egyetemekről, Tamás Gáspár Miklósról és a modern világ előnyeiről is beszélgettünk.
Hat évig élt az Egyesült Államokban. Akárcsak Tocqueville-nek, önnek is alkalma nyílt megfigyelni az amerikai társadalmat.
Hat évig ingáztam Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között, ahol Virginia egy négyszáz fős kis falujában éltem, a falu határában. Éppen ezért remek alkalmam nyílt megfigyelni azokat a helyi közösségeket, amelyekről Tocqueville is írt. A leglenyűgözőbb tapasztalat volt számomra, hogy az amerikai vidék élete valóban milyen hitelesen közösségi. Tehetős emberekről van szó, a legtöbbjüknek van autója. Csak nagyon kevesen vannak, akiknek ne volna valamilyen háza, tévével, hűtővel és a többi köznapi tárgyakkal. Azonban ugyanúgy élnek, ahogy Tocqueville írt róluk régen: erős közösségi hálózatok, az önkéntesség számtalan formája jellemző rájuk. Például a helyi, mentőautóval rendelkező mentőszolgálat, vagy a tűzoltóbrigád mind önkéntesekből áll.
Miben változott az amerikai karakter Tocqueville kora óta?
Modern emberekről van szó, azonban a helyi szinten szerveződő kis társulások és szervezetek még mindig a társadalmi rend lényegét képezik. Ugyanez igaz a törvényre is, a sheriff helybeli személy, akit jól ismer és tisztel a közösség, és aki részt vesz a helyi ügyek intézésében. A különböző egyesületek, sportcsapatok, vadásztársaságok, a kisegyházak és a belőlük kinövő csoportok továbbra is olyan életerősek, mint korábban voltak.
tovább
Bő egy héttel az ajkai timföldgyár által okozott vörösiszap-szerencsétlenség után, első megrendültségünkből ocsúdva, miután lehetőségeinkhez mérten segíteni igyekszünk a lúgos lavina által megnyomorítottakon, fel kell tennünk a kérdést, képesek lehetünk-e megvédeni magunkat az ipari eredetű környezeti katasztrófáktól. Ha valaki a más kárán nem tanul, kénytelen lesz a sajátján. Sőt, ha valaki a magát ért kisebb, majd nagyobb károkból sem tanul, akkor katasztrófális méretű bajt kaphat a nyakába. A vörösiszap-tragédia nem véletlen, nem balsors következménye, hanem mindazon elvégzetlen feladataink folyománya, amellyel a környezetvédelemben nem sikerült megbirkózni a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt sem.
Bartus Gábor írása
tovább
Nem kis felháborodást váltott ki a kormány intézkedése az iszapkatasztrófát követően; legalább akkorát, mind amennyire méltatták a magyar kormányt a nyugati sajtóban. Természetesen ezekben a helyzetekben válik nyilvánvalóvá a mostani politikai döntés mögötti – akár hallgatólagos – előfeltevések mibenléte, illetve az azt bírálóké. A jogi-politikai vita valójában színtiszta politikai teológiai vita.
tovább
Kerekasztalbeszélgetés az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének szervezésében.
Résztvevők: Balogh Ákos Gergely és Szilvay Gergely (Mandiner.hu), Kertesi Gábor (ELTE, TáTK), Kovács Éva (Méltóságot Mindenkinek Mozgalom)
Vitavezető: Setét Jenő
Időpont: 2010. október 15., 14:00
Helyszín: ELTE BTK, Kovács Máté terem, Múzeum krt 6-8.,1088
Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe a fenti, ötvenes években készült rövidfilmet, amelyben Herbert Philbrick kér tíz percet, hogy elmagyarázza, milyen is a kommunizmus valójában. Röviden: egy hazug, mocskos, agyafúrt, istentelen, gyilkos és elszánt nemzetközi összeesküvés. Philbricket korábban az FBI építette be a negyvenes években az Egyesült Államok kommunista pártjába, hogy aztán a vallomását később komcsiellenes perekben hasznosítsák. Összesen kábé 10 évet húzott le a komcsik közt, később könyvet is írt életéről.
Boszorkányok márpedig vannak.
Thorma János: Az aradi vértanúk kivégzése. Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos.
A KOMMENTÁR 2010/4. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE:
Ludwig von Mises: A profit és a veszteség gazdasági természete
MAGYAR ALAKOK
Péterfi Gábor: Trianon és a „kelet-európai föderáció” gondolata Szabó Dezső és Féja Géza írásaiban
Pritz Pál: Búcsú Londontól – Barcza György magyar királyi követ utolsó hetei Angliában
LELET
Budaörsig és vissza – Hegedűs Pál altábornagy visszaemlékezése Károly király második restaurációs kísérletéről
HONI FIGYELŐ
Horkay Hörcher Ferenc: Töprengések a szavazófülkés forradalomról
MESSZELÁTÓ
Békés Márton: Kijózanodás
MŰHELY
Török Attila: Rabszolga és szabad az oktatásban
Novák Attila: A cionizmus mint akarat és képzet
TOTÁLIS MÚLT
Rehák Géza: Rounder és Sheperd jelenti Bécsből – Adalékok az IBUSZ és az állambiztonság kapcsolatához
RE:CENSOR
Baranyi Márton: A könyv ellenforradalma: az Intercollegiate Studies Institute
SZEMLE
Nagy Ágoston: Egy magyar viktoriánus arcképéhez – A kanonizált Asbóth János
Eőry Áron: Program: „Hűség lefelé” (Kovács Imre írásairól)
Vigh Péter: Színvonalasan a (K-)vonalasokról (Majtényi György könyvéről)
Panyi Szabolcs: A börtönorvos ablakába (Theodore Darlymple könyvéről)
The
Common Sense Society
&
Ybl Club
cordially invite you to an evening with philosopher and celebrated author
Roger Scruton
Discovering Culture
amidst the Ruins of
Postmodernism
Thursday, October 7, 2010 at 6:00 p.m.
Ybl Palace, 1053 Budapest, Károlyi M. u. 12.