A vasárnapi önkormányzati választáson lezárult egy hosszú választási korszak Magyarországon. 2002 óta a 2005-ös és 2007-es évet leszámítva mindegyik évben vagy egy vagy több országos szavazás is volt hazánkban. 2002-ben az MSZP győzelmeivel kezdődött ez a korszak, míg a mostani önkormányzati választáson a párt immár sokadszorra súlyos vereséget szenvedett és akár a végső összeomlás felé is elindulhat.
Tunyogi Károly cikke
tovább
„Uraim! kimondom, mikép érzem annak természetes igazságát,
hogy a magyar nemzet hivatva van a szabad német nemzettel
és a német nemzet hivatva van a szabad magyar nemzettel
szoros barátságos viszonyban élni és együtt állani őrt a nyugati civilisatio fölött.”
(Kossuth, Megajánlási beszéd, 1848. július 11.)
A 45 év megosztottság után újra egyesülő Németország október harmadikán húsz éves születésnapját ünnepli. 1989. október 7-én, az NDK fennállásának negyvenéves (s egyben utolsónak bizonyult) évfordulóját a régi porosz és a szovjet mintákat egyszerre utánzó katonai parádéval ünnepelték meg. Egy évvel később már nem volt NDK.
Antall György írása
tovább
A jobboldali „extrémista” pártok térnyerése az európai parlamentekben a legnagyobb felfordulás a kommunizmus bukása óta Európában – vélekedik a Newsweek, aminek a Svéd Demokraták parlamentbe jutásakor telt be a pohár. A szerző szerint évtizedeken át Svédország volt a mintapéldája a szabadkereskedelem és a társadalmi szolidaritás vegyes európai modelljének, de többé nem az, csak mert bekerültek a parlamentbe pár százalékkal, húsz képviselővel a Svéd Demokraták.
tovább
Érdekes és színvonalas bejegyzés született a Fent és lent blogon legutóbb. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a bejegyzésnek van hozzáadott értéke (nem irónia!), mert valóban neuralgikus pontokra is rávilágít. Ha van olyan műfaj, hogy „konzervativizmus-kritika” (pfuj, reméljük, nincs), akkor ez kiváló példa lehetne. Sok ponton azonban téved a cikk szerzője.
Megadja Gábor írása
tovább
A Fidesz olyan törvénytervezett készül benyújtani, mellyel a stadionokban elkövetett rendbontásokat szabályozná jóval drasztikusabban a jelenleginél. Mit lehet ma tenni a stadionok lelátóin elkövetett bűncselekmények ellen és milyen büntetési tételek vannak? Mi a helyzet Nyugat-Európában? Tényleg a huliganizmus visszaszorítása a legfontosabb kérdés a magyar foci színvonalának és a nézőszám növelésének érdekében?
Fodbalista írása
tovább
Ma kezdődött meg Demszky Gábor főpolgármesteri pályafutásának utolsó hete. 20 évet töltött el a legmagasabb, közvetlenül választott politikai tisztségben (igaz, 1990-ben még közvetett választással került oda), a főváros élén. Két évtized még egy ekkora város életében sem kis idő, Budapest első polgármesterének, Kamermayer Károlynak is nagyjából ennyi idő adatott.
Miként lehetne összefoglalni ezt a 20 évet? A Mandiner blog pályázatot hirdet Demszky20: Szerettem Budapestet jeligére a legjobb állóképi (lehet fotó, rajz, montázs, bármi), illetve videós feldolgozásra (a szlogennek nem kell megjelennie a művön/-ben, lehet más szöveggel is dolgozni). Az előbbi kategória nyertese Vida Péter csúcsborával, egy palack szekszárdi La Vida Merlot-val lesz gazdagabb, a videós kategóriában pedig egy kétszemélyes AquaWorld-belépő az első díj.
tovább
A nyár folyamán kilenc uniós tagország kezdeményezte, hogy a jövőben a nyugdíjrendszereik feltőkésítése miatt keletkező veszteségekkel csökkenthessék az elszámolt költségvetési hiányukat. Az indoklás szerint a jelenlegi szabályozás szűkíti azon államok mozgásterét, akik „felelősen” a nyugdíjrendszerük tőkefedezetivé való átalakításáról döntöttek. A kezdeményezés nem túlzottan titkolt célja a valós költségvetési deficit további növelése. Miközben a kérelem kapcsán számos értelmezés látott napvilágot, nem sokan hívták fel a figyelmet az érvelésben rejlő önellentmondásra.
tovább
"Mindeközben azonban ismét jönnek és fenyegetnek. Legutóbb egy nevenincs állítólagos volt IMF-szakértő tette hazánkat a potenciális csődlistára, amire a forint ismét gyengült."
Boros Imre
egykori PHARE-ügyekért felelős miniszter
(Magyar Nemzet, 2010. szeptember 8.)
(Az idézetért köszönet kedves olvasónknak. Az alábbi olvasnivalót pedig szeretettel ajánljuk a miniszter úr és minden érdeklődő figyelmébe.)
Boldoggá avatta John Henry Newman bíborost (1801–1890) Birminghamben szeptember 19-én XVI. Benedek pápa, aki pontifikátusa kezdetén leszögezte, hogy ő csak szentté avatások fog vezetni, a boldoggá avatásokon pápai küldött képviseli majd. A Szentatya viszont különösképpen tiszteli Newman bíborost, aki 1845-ben az anglikán egyházból a katolikus egyházhoz csatlakozott, ezért vele kivételt tett. 1990-ben, Newman halálának századik évfordulóján a Newman Barátainak Központja által szervezett római szimpóziumon Joseph Ratzinger még bíborosként mondott beszédet Newmanról, aki nem csak az anglikán egyházat megújító Oxford Mozgalom tagjaként fontos személyiség, hanem a brit irodalom és konzervativizmus számára is viszonyítási pont. Az egyetem eszméje című műve máig ható érvényességgel tárgyalja a felsőoktatás mibenlétét. Magyarországon a Newman Központ által fenntartott Newman-könyvtár gyűjtötte össze műveit, melyekből még nem sok jelent meg magyarul.
Joseph Ratzinger
tovább
„Budapest, Budapest, szeretlek téged!” (Kisangyal: Túrista; 1987)
Utálom Budapestet – halljuk nap mint nap nem csak vidéki, de budapesti ismerősöktől. Mostanában mind a Mandineren, mind a Komment.hu-n jelentek meg Budapestről szóló cikkek. Beállunk a sorba mi is. Budapest koszos, büdös, sok benne a dugó, a BKV lassú és tömeg van a metróban, nem jön a busz, sok idő eljutni a város egyik végéből a másikba, és nincs benne zöld, lélektelen betondzsungel, ahol az emberek nem köszönnek egymásnak az utcán – szólnak a vádak. De mi lenne, ha körülnéznénk, és nem csak Demszky félresikerült életművére gondolnánk Budapest kapcsán?
Szilvay Gergely írása
tovább
.jpg)
„Három súlyos érv szól tehát amellett, hogy a hatalommegosztás gondolatát még akkor is komolyan vegyük, ha egyébként a demokrácia igazolása szükségképpen az abszolút népfelség gondolata alapján lehetséges csak. Az egyik érv történeti: a jakobinus demokráciafelfogás ártalmaira utal. A másik érv cselekvéselméleti: korlátok nélkül a kormányzat valójában tehetetlen. A harmadik érv politikaelméleti: a közhatalom és a közjó nem ugyanaz"
Balázs Zoltán írása
tovább
A XX. századi gondolkodásmód számára ellentmondásnak tűnik a szentet és az inkvizíciót egy napon említeni. Nincs még egy ilyen téma, amiről ennyit írtak volna, vagy amit ennyiszer próbáltak volna tisztára mosni, mint a szent inkvizíciót. A modern mentalitás nehezen tud megérteni egy olyan intézményt, mint az inkvizíció, mivel az inkvizitórikus eljárás nem a XVIII. század folyamán, a nyugati kultúrában elterjedt liberális tanokon, pl. a gondolat szabadságán alapult. A mai gondolkodásmód számára nehéz a vallási meggyőződést objektívnek, a szabad, egyéni döntésen kívülállónak tekintenie.
Marian Therese Horvat írása
tovább
A XX. századi gondolkodásmód számára ellentmondásnak tűnik a szentet és az inkvizíciót egy napon említeni. Nincs még egy ilyen téma, amiről ennyit írtak volna, vagy amit ennyiszer próbáltak volna tisztára mosni, mint a szent inkvizíciót. A modern mentalitás nehezen tud megérteni egy olyan intézményt, mint az inkvizíció, mivel az inkvizitórikus eljárás nem a XVIII. század folyamán, a nyugati kultúrában elterjedt liberális tanokon, pl. a gondolat szabadságán alapult. A mai gondolkodásmód számára nehéz a vallási meggyőződést objektívnek, a szabad, egyéni döntésen kívülállónak tekintenie.
Marian Therese Horvat írása
tovább