Az akkreditáció intézménye a gyakorlatban – nálunk – a kilencvenes évek egyik legnagyobb bulija volt. Többé-kevésbé hozzáértő szervezetek, erős politikai lobbiháttérrel rátelepedtek egy-egy rendes szakmára és tanfolyamokat, vizsgákat kezdtek el nekik szervezni jó pénzért. Ezeknek az általános jellemzője az volt, hogy semmilyen hatástanulmánnyal nem támasztották alá a kötelező továbbképzések hatékonyságát, használhatóságát. Az akkreditálás-továbbképzés biznisz gyakorlatilag minden szakmára rátelepült egy bizottság, egy testület, egy hivatal, egy gittegylet formájában, és jól élt a látszattevékenységéből.
tovább
Kellemetlen igazságok következnek.
Amit Erdélyről tudunk, nem magunktól tudjuk, hanem bizonyos szűrőkön keresztül jut el hozzánk. Ránk hagyományozta a közösségi-családi emlékezet, vagy éppen – ha nem is tudatosan – de mi magunk formáljuk a képet. Ezek a megjelenések azonban nem tükrözik azt a történeti és geopolitikai valóságot, melyet Erdélynek nevezünk.
Az írás a Konzervatórium.hu-n olvasható.
Gabrilo
I 2009.01.08. 08:03
Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke új projektet indított. Ez a projekt a konzervatív fundamentalizmus kigyomlálása a magyar állam különböző tartoziékaiból (különösképpen az Alkotmánybíróságról, és a Köztársasági Elnökről van szó). A projektek egymás után következő sokasága jelzi, hogy turbósítani kell a propagandát: Gréczy Zsolt in action. De lássuk (csak felületesen, és messze nem áttekintő módon), milyen projektek futottak le GyF néhány éve alatt.
tovább
"Vegyünk egy egységsugarú brüsszeli energiapolitikust. Átlagos munkanapján eddig különböző erősségű vitákon, előadásokon, konferenciákon, workshopokon vett részt, olyan témakörökben, mint a Társadalmi egyeztetés a károsanyag-kibocsátás csökkentésének irányelvéről, a Megújuló energiaforrások használatának elősegítése összhangban a Lisszaboni Stratégiával, illetve jóváhagyta a Kifestőkönyv óvodásoknak a fenntartható fejlődés témakörében, José M. Barroso előszavával című kiadvány szakmai lektorálását."
Az orosz gáz-helyzetről Király Rák írása az Erről Ugatok Blogon, kommentelni ott.
Interjú Balázs Zoltán filozófussal, a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivőjével erkölcs, vallás és kapitalizmus összefüggéseiről, a kapitalizmus és a protestantizmus, illetve a kapitalizmus és a katolicizmus viszonyairól, a globalizációról szóló hazai diszkurzusról és a jobboldal antikapitalizmusáról, a tőke "nemzetiségéről" és a nemzetállam feladatáról a globalizáció korában, a pénzügyi válságról és a válságkezelésről, valamint a Közjó és Kapitalizmus Intézet profiljáról.
A mainstream közgazdaságtanban, ahogy látjuk, a kemény mutatók mellett kevesen/keveset foglalkoznak a piac és erkölcs viszonyával, Ön viszont rendszeresen publikál a témában. Mikor kezdett a kapitalizmus és erkölcs összefüggéseivel foglalkozni?
tovább
Vendégszerzőnk, Nyomkereső (körkép.sk) írása
“Szlovákiában magyarnak lenni SZAR” olvastam a minap e sajátos megállapítást partnerblogunk, a Konzervatórium egyik posztjának kommentjei között bizonyos Cypriánustól. Bár rögtön adja magát a kérdés, hogy vajon milyen lehet akkor magyarnak lenni Magyarországon, ezzel most ne foglalkozzunk. Vizsgáljuk meg inkább a fenti állítást közelebbről. Tényleg ennyire rossz itt nekünk? És ha igen, kinek köszönhetően?
tovább
Egy közelmúltban végzett felmérés során amerikai, német, francia és más nemzetiségű embereket kérdeztek meg, hogy mennyire büszkék nemzetiségükre és hogy vajon hisznek-e abban, hogy a világ jobb hely volna, ha a többi ország is olyan lenne, mint az övék. A nemzeti büszkeség tekintetében az Egyesült Államok és Ausztria érte el a legmagasabb pontszámot. Bár rendkívül érdekes volna Ausztria esetét megvizsgálni, a következőkben az Egyesült Államokra összpontosítok, valamint arra kérdésre, hogy mennyire megalapozott a büszkeség.
Az alábbiakban azonosítom az amerikai nemzeti büszkeség három fő forrását. Amellett fogok érvelni, hogy az első kettő megalapozott, a harmadik viszont egy sorsdöntő hibára utal. Végül azt próbálom leírni, hogy ezt a hibát milyen módon lehetne kijavítani.
Az írás a Konzervatórium.hu-n olvasható.
Tory
I 2009.01.05. 06:03
Konzervatív fordulat jön. Így fél a miniszterelnök. És igaza van, tényleg jön. Nem rövidtávú pártpolitikai fordulat Magyarországon, hanem masszív és erős történelmi fordulat egész Európában. Sőt, nem is igazán kérdés, hogy jön a konzervatív fordulat. Ez tény. A kérdés az, hogy milyen konzervatív fordulat jön. Megmarad a nyugati kultúra vagy sem? Vissza tudunk nyúlni a saját hagyományainkhoz vagy újakat tanulunk - vagy esetleg lelépünk a színről?
tovább
Izrael a tegnap esti órákban átlépte a gázai-izraeli határt, újabb szakaszába léptetve ezzel a 2008. december 27-én megkezdett hadműveleteket, mely az Operation Cast Lead nevet viseli angolul.
Az egy hete tartó légicsapások (közel hétszáz ilyen volt) és a félnapos tüzérségi támadás után, melyek a szárazföldi támadást voltak hivatottak előkészíteni, igazából senkinek nem okozott meglepetést a behatolás.
A december 19-én, a Hamasz és Izrael között végetért mintegy féléves tűzszünet után az iszlám fundamentalista Hamasz rakéták százaival kezdte el lőni a közeli izraeli településeket. Nem pusztán a határmenti kibucok, hanem Askelon és Asdod városa, sőt a körülbelül negyven kilométerre, keletre lévő Ber-Seva sem maradtak érintetlenül, ezek is bőven kaptak a Hamasz rakétáiból.
tovább
...avagy hogyan lehet kis energia-befektetéssel oktatni az egyetemen
(Vendégszerzőnk írása)
Természetesen úgy, hogy nem készülünk fel az órákra, sőt, ha lehet, meg sem tartjuk azokat, hanem rásózzuk a tanszéki rabszolgákra, de itt csak a kezdők állnak meg. Ennél sokkal kifinomultabb módszerek léteznek az oktatói kar tehermentesítésére, és a szerencsésebbek anyagi körülményeinek kisebb vagy nagyobb mértékű javítására (magyarul: a lopásra).
A felsőoktatás korszerű finanszírozásában járatlanok kedvéért elmondom: ma Magyarországon úgynevezett normatív támogatási rendszer működik, azaz az egyetemeknek juttatott állami finanszírozás nagyjából arányos a hallgatói létszámmal, egészen kis súllyal veszik csak figyelembe, hogy az egyes képzések költsége nagyon eltérő.
tovább
A KOMMENTÁR 2008/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
Samuel Gregg: Hitelválság és jellemválság – A pénzügyi válság erkölcsi dimenziói (Halm Tamás fordítása)
MAGYAROK ÉS SZLOVÁKOK
Miroslav Michela: A múlt felidézése és kanonizálása – Történelmi emlékezet, a nyolcas évfordulók és a szlovák történetírás
tovább
Először is: Sólyom László újévi köszöntője nagyon rendben volt. Másodszor: Éppen ezért kevés embernek tetszett/fog tetszeni, amit mondott.
"Mindenkihez, a jóakaratú emberekhez szeretnék szólni ma." - így szólította meg hallgatóságát, és bár valószínűleg nagyrészt tényleg jóakaratú emberek figyeltek rá, borítékolható, hogy a médiában a rosszindulatú emberek reflexiói lesznek többségben.
tovább
2009 nem ígérkezik túl jó évnek, lesz például recesszió, az meg sosem jó. Meg minden drágább lesz, satöbbi, elmondaná mindezt Lenke néni a Szomszédok végén, de szerencsére már nincs Szomszédok, és akkor még mondja valaki, hogy Kádár alatt jobb volt.
És még biztosan lesz gázáremelés is. Biztosan? A helyzet a következő, a fűtésre használt gáz jelentős részét biztosító Gazprommal kötött szerződés értelmében a gáz dollárban mért beszerzési ára az olaj világpiaci árához igazodik egy megadott képlet szerint (amit nem sikerült megtalálnom, ha valaki tudja pontosan, ossza meg velünk).
Ámde a képletben az olajár hatása 9 hónapos késéssel érvényesül. Vagyis a mostani magas gázár még annak az olajárnak az alapján számolódik, amikor Bodoky elvtárs problémája az volt, hogy lám, elfogy az olaj, azért olyan magas az ára. Aztán mégsem fogyott el, érdemes visszaolvasni szerzőnk korábbi írását az olajárról.
tovább