dobray
I 2011.03.09. 12:11
Eddig jellemzően azzal vádoltak minket, hogy túlságosan atlantisták vagyunk, kritikátlanul imádjuk a kapitalizmust, szeretjük a neokonokat és hogy neoliberálisok lennénk. Ezzel együtt időnként megkaptuk a fasiszta jelzőt, egyszer egy kommentben pedig lekeresztényszocialistáztak minket. Dacára a sok nyugatpárti cikknek most az Index elszabadult publicistája azt írja, hogy valamiféle vonzódásunk lenne a Kelethez, főleg annak államszervezéséhez, életmódjához. Érdekes a liberális logika.
„A magyar jobboldalon, a részeges fasisztáktól a késsel-villával publikáló polgári undergroundig, megvan valami totál félreértett vonzódás a Kelethez, annak autoriter, spirituális(nak vélt), és kétségtelenül tradicionálisabb államszervezéséhez, életmódjához. Ez földrajzilag Kína csodálatától a Putyin-kultuszon át az iszlám iránti lelkesedésig terjed, szerencsére a néger rémuralmak már kimaradtak. A Kelet az, amely napról napra bebizonyította, hogy a fenenagy liberalizmusnak, hogynemondjam szabadosságnak, sőt a neoliberalizmusnak, a kapitalizmusnak igenis van alternatívája" – írja Tóta W. Árpád, akire egy ideje már csak legyinteni szoktunk, most azonban szükségét érzem, hogy reagáljak, tekinve hogy az Index publicistája egyszerűen hazudik, vagy olyan mértékben tájékozatlan, amit újságíróként nem engedhetne meg magának.
Persze, az is lehet, hogy nem ugyanazt érti „polgári undergroundon”, amit mostanában szokás rajta érteni, ez esetben viszont nem tudja magát másokkal megértetni, tehát megint csak el kellene gondolkodnia, hogy leteszi a lantot, és nem írja pennával. De gondolom polgári underground alatt mégis csak a Mandiner-Konzervatórium-Jobbklikk-Kommentár-féle tömörülést érti, nagyon mást nem tudok elképzelni, hisz erre az igen laza szerveződésű körre ragadt rá ez a megjelölés, az egykori Ufi, mai Mandiner jóvoltából.
Azt tudom, hogy miért gondolja TWÁ, hogy a magyar jobboldal egy része, ide értve a Fidesz egyes köreit, jelenleg magát Orbán Viktort is, a Jobbikról nem is beszélve, vonzódik a keleti államberendezkedésekhez. Vona Gáborék iszlám- és Irán-szimpátiája ismert dolog, ahogy Orbán és a Fidesz a korábbinál keletiesebb szimpátiái is egyértelműek.
De honnan jön ide a polgári underground? Ezek szerint az Index szebb napokat megélt, hanyatlóban lévő publicistája nem szokott olvasni ilyesmit. Ez nem baj, csak akkor ne is írjon róla. Eddig a polgári undergroundot jellemzően az a vád érte, hogy neokon-neolib vonzódásai vannak (valamiért a paleokonokat ki szokták hagyni, pedig én jobban szeretem őket), és a New York-Tel-Aviv-tengely részét képezi. Most Tóta W. jól megfogalmazta ennek a vádnak az ellentétét. Gratulálunk.
Számtalanszor kiálltunk a kapitalizmus és atlantizmus mellett (nehéz is volna olyan, nálunk is publikáló neveket, mint Balázs Zoltán vagy Szalai Ákos antikapitalistának titulálni), közismert az amerikai politikai élet, főleg az ottani konzervatívok iránti érdeklődésünk, és Orbán keleti fordulatát is kritizáltuk, a Jobbik iszlamista szimpátiáiról nem is beszélve (lásd még a többi iszlámos cikkünket is). Kérdezem én, honnan a frászból vette Tóta W. Árpád, hogy vonzódunk a keleti államberendezkedésekhez?
Tótawének a jobbos álomról is olyan elképzelései vannak, amelyekből kitűnik, nem nagyon találkozott még élő jobbossal: „Magyarország nem keresztény ország, attól sem lesz az, ha beleírják az alkotmányba. (…) Itt még annyira sem lehet spirituális, tekintélytisztelő, a jobbos álomnak megfelelő államot építeni, mint Egyiptomban. A legtöbb mi adható, az egyéni szabadság. Hogy mindazok, akik megelégednek a saját életük irányításával, élhessenek úgy, ahogy szerintük azok a csodálatos arabok éltek, réges-régen, egy messzi galaxisban.”
Emellett Magyarország ad 1. keresztény ország, kultúrájában mindenképp, vagy ahogy tegnap írtuk, nyugaton még az ateista is keresztény. Ad 2. A tekintélytisztelet és a spiritualizmus meg nem egyenlő keleti típusú autoriter és totalitariánus rendszerek exportálásával. Ad 3. A kapitalizmus is keresztény vívmány, és éppenséggel nincs ellentétben a kereszténységgel. Acton Intézet, Közjó és Kapitalizmus Intézet, II. János Pál Gazdaságetikai Intézet megvolt? Ad 4. A nyugati szabadság keresztény vívmány. Tudom, ezt nehéz megemésztenie egy liberális publicistának, aki még álmában is a hülye keresztényekre gondol. De ettől még ez van.
Tóta W. Árpádnak kábé annyi fogalma van kereszténységről és a nyugati történelemről, mint egy általános iskolásnak. Csak az általános iskolások nem szoktak publicisztikát írni. A keleties, despotikus uralmi formákat a nyugat történelme folyamán elvetette, és az ókortól kezdve, a középkoron át kitapintható a különbség a kettő között. Igen, a keresztény középkor is jóval szabadabb világ volt, mint a korabeli kelet. És az abszolút monarchiákat is nehéz despotikusnak és totalitariánusnak beállítani (ellentétben például a jakobinus diktatúrával). (A nyugati elköteleződésünk azonban miért is jelentené azt, hogy esetleg nem találunk kritizálni valót is nyugaton és csodálni valót is keleten?)
Szerzőnk, Megadja Gábor írta a Jobbklikken: „a Nyugat jobb, mint a Kelet. Magyarország politikai kultúrája a nyugaté, és ha mégsem, vagy arról le kíván csatlakozni, akkor Magyarország ezer éves történetét lezárhatjuk. A civilizáció szavunk latin eredetű, és a nyugathoz tartozó képzet. A zsarnokság, despotizmus képzeteink pedig a kelethez tartoznak. Hozzátehetjük rögtön, hogy a civilizáció, szabadság nem egyenlők a jóléttel és a bőséggel, sőt utóbbiak jellemzően a keleti despotizmusok sajátjai voltak. A különbség inkább abban állt, hogy míg a nyugatiak szabadok voltak, addig a keletiek jólétben éltek, viszont zsarnokok uralma alatt. Később viszont megváltozott a kép: a középkorban, főleg annak kései szakaszában a nyugati világnak sikerült összehangolnia a jólétet a szabadsággal (ezért voltak és vannak irigyei az egész világban). Ugyanakkor azt is tudjuk ma már (vagy nem), hogy a jólétért feladni a szabadságot nem jó biznisz. A nyugati civilizáció a szabadság és rend házassága, ahol képesek vagyunk összehangolni tevékenységeinket az állandó konfliktusok és mészárlások nélkül.”
De hát, úgy látszik, TWÁ-t nem érdekli a valóság. Bár lehet, hogy azért csináltuk mindezt, azért írtunk állandóan a nyugat civilizáció mellett, hogy így rejtsük el keletmániánkat.
Ajánljuk a témában Rajcsányi Gellért Mandineres posztját is.
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!
