Az ártámogatásokról

vadnyul I 2008.10.12. 08:03

Helyes-e az állami beavatkozás a gazdaságba? A szocialista válasz szerint mi az hogy, nagyon is; míg a libertáriusok bármilyen beavatkozást súlyos merényletnek tartanak - elég csak elolvasni H. H. Hoppe írását. De mi állami beavatkozás egyáltalán? Állami beavatkozás-e a pénzrendszer vagy a kötelezően vezetendő nyilvántartások meghatározása, a gazdasági törvénykezés? Ha az államot, vagy még inkább az állami hatalmat, mint a közösség képviselőjét nézzük, akkor szerintem nem is igen beszélhetünk az állam és a piac teljes szétválasztásáról (ahol erőtlen az állam, ott nem működik a piac sem; de az erős állam nem a nagymértékben beavatkozó). Mindkettő fontos funkciókat lát el, civilizált emberi közösség aligha képzelhető el nélkülük.

Számos baj forrása lehet az állam gyengesége, de legalább ugyanekkora probléma a korlátlan és akarnok állami beavatkozás is.

Erre, a nem éppen felelősségteljes állami beavatkozásra, kiváló példa a távhőtámogatás mai rendszere. Aki már volt panellakásban (melyek többsége távfűtéses), ismeri a helyzetet: ha elindul a fűtés, az óriási számla mellé a legtöbb helyen nagy meleg is érkezik (sajnos a számla a fűtés nélküli hónapokban sem alacsony), és a szinte elviselhetetlen hőséget kompenzálandó a lakók ablakot nyitnak, és rettentő hatékonyan, az utcát fűtik. A távfűtés, bár az elv talán jó, mai megvalósításában meglehetősen pazarló, és drága. Megoldás létezik, de némi beavatkozást igényel az egész rendszerbe, és sajnos pénzbe kerül. A lakótelepek lakóinak többsége viszont nem nagyon tud beruházni. Az állam, érzékelve a problémát, beavatkozott, többek között a panelprogrammal, a házak korszerűsítésének támogatásával. Sajnos más módszerrel is, mintha csak igazolni akarná, hogy az állam rossz gazda. Valami meglehetősen torz szolidaritás-elképzelés kapcsán a kormánynak eszébe ötlött, hogy segítsen(?) a távfűtéses lakások lakóin, és havi néhány ezer forinttal támogassa a fogyasztásukat. A támogatás fedezetére a költségvetés tartaléka, illetve a Robin Hood adó szolgál. (Az állam, ahogy az igazságosztó rablóvezér szerepében tetszeleg, elég abszurd, de belefér a baloldal kompenzáció-kényszeres ideológiájába.)

Néhány adat

A megújított Panelprogram megvalósítására tízmilliárd forintnyi előirányzat áll rendelkezésre 2008-ban, ez körülbelül ötvenezer lakás felújítását teszi lehetővé. (forrás: építészfórum)

Távhőtámogatásra fordítandó összeg: 30 milliárd Ft

Néhány adat a lakásállományról, a 2001-es népszámlálás adatai alapján:

  • a lakott lakások száma Magyarországon: 3 millió 724 ezer

  • ebből távfűtéses: 630 ezer, több, mint 1,5 millió honfitársunk lakhelye.

    • Ebből Budapesten 234,5 ezer lakás található, az összes távfűtéses lakás harmada.

  • a panellakások száma nagyjából félmillió

A fenti adatokhoz viszonylag egyszerűen bárki hozzájuthat, csak némi internetes keresés és a népszámlálási kiadványok áttanulmányozása szükséges hozzá - a könyvtár meglátogatásával együtt sem több két óránál. Ezen kevéske információ alapján is meglehetősen érdekes következtetésekre juthatunk.

Miért rossz?

A nagyjából félmillió panellakásra 2008-ban rendelkezésre álló összeg körülbelül a panelek 10%-ának felújítására elegendő (mármint támogatásként, ehhez még a lakóknak is be kell szállni). A jelenlegi feltételekkel számolva így az összes panellakás felújítása egy évtizeden belül megvalósulhatna. Csakhogy, a fenti számok alapján elég egyszerűen beláthatjuk, hogy ha az ártámogatást inkább a felújítások támogatására költenék, még további 150 ezer lakást lehetne takarékosabbá tenni, és láss csodát, ezzel már a panelek állományának 40%-a lenne gazdaságosabban fűthető, azaz a felújítási folyamat akár a négyszeresére is gyorsulhatna. Ha az állam nem a fogyasztást, hanem beruházást támogatna, akkor elképzelhető, hogy akár néhány éven belül megszűnne ez a probléma, és nyernénk félmillió korszerűbb lakást, a távhő ártámogatását pedig költhetnénk hasznosabb célokra - mondjuk a konzervatív gondolkodás új műhelyeinek fejlesztésére. A beruházások támogatása még az energiaipari cégekre kivetett adót is más színben tüntetné fel.

De akkor miért nem ezt teszik? A fogyasztás támogatása nem oldja meg a problémát, sőt, még növeli is, azáltal, hogy elhúzza a megoldás idejét (bár ennek mértékéről lehetne vitatkozni). A probléma gyökere nem a magas ár, hanem a korszerűtlen technológia, amit csak ezen az áron lehet üzemeltetni. De akkor miért nem inkább a korszerűsítésre költik az adóforintokat, ráadásul egy rossz megoldáson keresztül (a Robin-Hood adót végül a fogyasztók fogják megfizetni)? A fogyasztás támogatása azt üzeni, hogy jól van ez így, majd mások fizetnek helyetted, te véletlenül se tegyél semmit - merő szocializmus, ahol a gondoskodó állambácsi mindent elintéz. Szinte mellékes, hogy ez kapitalista környezetben nem is működik.

Ez leírva egyszerű és nagyszerű, de nagyon is valószínű, hogy a helyzet nem ennyire rózsás. A fenti modell feltételezi, hogy az állami támogatás elégséges, a lakók pedig össze tudják szedni az önrészt, minden ház hitelképes. Ha tekintetbe vesszük a panelek lakóinak anyagi helyzetét, valószínű, hogy ez nincs így. De még így sincs elég érv a távhőtámogatás mellett.

Az állam rosszul költi el a pénzünket, ismét. Hiszen a fogyasztás támogatása ebben az esetben kontraproduktív. Miért ösztönözne bárkit is takarékosságra, beruházásra az, ha jön az állam, és "megment", kompenzál?

Az intézkedés kritikájának egyik része értékrendbeli: a takarékosság és az alkalmazkodás, felelősségvállalás jó, a csak úgy kompenzálás, a sültgalamb várás rossz, felelőtlen magatartás. Az államnak természetesen a jó megoldások terjedését kell elősegítenie, hiszen ez a közös érdek is. (Kell-e az államnak nevelnie? Nem, de ettől még döntései visszavezethetők egy értékrendre, ami megjelenik az intézkedésekben.)

A kritika másik fele „szakpolitikai”, ha szabad egyáltalán ezt mondani egy ilyen írásban. A támogatás havonta nem túl nagy összegű, ezért még azokon sem segít sokat, akiken nagyon akar. Viszont biztosan elvon forrásokat a korszerűsítés elől. Ezzel hozzájárul egy pazarló rendszer fennmaradásához, és állandó okot ad a további beavatkozásra (támogatások fenntartása).

Megoldás? Az állam ne támogassa a fogyasztást, amivel a piacot közvetlenül torzítja. Ha más támogatni kell valamit, akkor az a korszerűsítés, a beruházás legyen, ami nem jelent folyamatos terhet a többi adófizető számára.

(Kép: Négymadár)


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr46702015

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zstukacs (törölt) 2008.10.12. 11:06:04

ez világos, hogy ebben a helyzetben a beruházást kell ösztönözni, és nem a fogyasztást, mert ez a beruházás a számítások szerint megtérül.

--
a konzik szeretik azt mondani, hogy a beruházás ösztönzése mindig előrébb való, mint a fogyasztásé. hiába épül új kórház, iskola, hivatal, ha nem zárják be a régit, hiába épül városi gyógyfürdő, sportcsarnok, kultúrpalota ha ezek mind veszteségesek. és mindig arról beszélünk, hogy ez közvetetten megtérül a túrizmusban, meg a jobb oktatásban, egészségügyben, tudjuk, hogy ez nem igaz.

---

de vissza a lakótelepi közművekhez. egy dologról mindig elfelejtkezünk. a lakótelepeken függőlegesen áll az utca, tehát lényegesen kevesebbet kell költeni közművekre, utakra, világításra, csatornázásra, szemétszállításra, vagy például közlekedésre. egyszerűen azért, mert a népek sűrűn laknak. és ezek szintén államilag dotáltak.

én egy vidéki nagyvárosban lakom (debrecen). itt például a városi távhőszolgáltató (és a helyi vízmű is) durván nyereséges. azaz amit az állam fűtés támogatásként kiszór, annek egy részét a városi hőszolgáltató szedi be. érdemes lenne megnézni ennek az egyenlegét.

a város szerencséje, hogy a lakótelepei viszonylag korszerűek. debrecen legnagyobb lakótelepe a tócóskert-tócóvölgy a 80-as évek legvégén épült, az államszocializmus egyik utolsó lakótelepe. itt nem kell hőközpontot korszerűsíteni, vezetékeket cserélni, sőt a hőközpontokat sorban eladják, újrahasznosítják, például internetszolgáltató fejállomása egy régi hőközpont. ami nagyon helyes, a város gazdálkodik a vagyonnal, és nem csak elad, hanem építkezik.

de a magas távhődíj ami generálja az állami támogatást egyáltalán nem indokolt. egy fölösleges újraosztás.
a legnagyobb problémát nem ezek okozzák, sőt az is lehet, hogy az államszocializmus utolsó lakótelepei nettó befizetők. persze lehet, hogy tévedek, érdemes lenne egy város, és azonbelül a lakóvárosok (eufemizálok) gazdálkodását részletesen áttekinteni.

---

megoldást jelentene egy általános, helyi ingatlanadó kivetése értékhatártól függetlenül, oly módon, hogy a kifizetett adóért cserébe a városlakó kapja a közmű alapinfrastruktúrát. azaz a víz, a villany, a távhő alapdíja lesz az adó.

és íly módn minden várost, lakóvárost próbálunk önfenntartóvá tenni. ahol ez nem lehetsées, ott az uniós támogatások állnak rendelkezésre.

azok elköltése itt a problémás. és egy dolog a lenyúlás, ezekre itt nem is térek ki, foglalkoznak ezzel elegen, itt például az egyik lakóváros új villamost kap 20 milliárd forintból. ebből vélhetően az összes panelje felújítható lett volna. megtakaríthattuk volna egy csomó fűtéstámogatást. és a villamos helyett épülhetett volna troli. de ennek semmi köze az ilyen pártisághoz, meg az olyan pártisághoz, ahhoz van köze, hogy itt az oldalak marják egymást, miközben olyan városok is, mint debrecen, amelyek viszonylag kiegyensúlyozottan gazdálkodnak, egyre ostobábban működnek.

na. bocs, hogy hosszasan írtam.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.10.12. 12:17:00

"Mert mi történik azzal, akinek felújítják a mindenét? Csökkennek a költségei. És akinek megítélik a kompenzációt? Neki is. Csak az elsőnél kapsz valamennyi pénzt egyszer, aztán arra szavazol, akire akarsz, a cuccot már megkaptad, visszaadnod nem kell, szabad ember vagy - a másodiknál viszont ha nem szavazol, akkor legközelebb már nem kapsz."

killtheradical.blog.hu/tags/fűtés

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2008.10.12. 12:21:52

az állam szabályoz. megkérdezi a fogyasztót meg a szolgáltatót, moderál, ellenőriz, betartat. utópisztikus elképzelés, pedig akár még működhetne is.
az államnak - vagy bármely választott testületnek - nem kéne bleszólnia, hogy mit ki és mennyiért adhat. abba beleszólhat, hogy minek kell teljesülnie - fogyasztóvédelem, környezetvédelem, fenntarthatóság, ilyenek - de ez a szabályozó szerepéből adódik, ami nem piacfüggetlen, mert a piac szereplői választják, és az ő törekvéseiket kanonizálja.
jelen esetben az állam piaci szereplőként, önálló, monopolisztikus gazdasági társaságként diszponál, ami nem jó, mert nem közösségeken átívelő beruházásokat és fejlesztéseket hajt végre, hanem beleszól a piaci szerződések árába.

vadnyul · http://kismaganszelsojobb.blogspot.com 2008.10.12. 12:56:58

Pont a közszolgáltatásoknál nehezen megoldható a szabadpiac, mert nehéz válogatni a szolgáltatók között. Pl. a távfűtésnél is, általában egy-egy szolgáltató van, azaz helyi monopólium. Az ilyen helyzetben indokolt még az árszabályozás is. De az ártámogatás problémája az, hogy szociálpolitikai problémát rendezne árszabályozással.

Hadrian VII. · HTTP://KONZERVATORIUM.BLOG.HU 2008.10.12. 13:21:53

zstukacs,

a hosszú és alapos kommenteknek kifejezetten örülünk, ne kérj elnézést érte!:)

___________________________ (törölt) 2008.10.12. 15:25:48

Az a probléma, hogy ha a monopólium miatt a távfűtésre árszabályozás van, akkor a piac azt nem tudja eldönteni, hogy egyáltalán kell-e távfűtés ebben a formában, vagy lehetne-e valami más, jobb. Gyakorlatilag bebetonozza a létező rendszert, kinyírja belőle a nagyobb innovációt.

Emléxünk rá, amikor a gázlámpák teljes rendszerét lecserélték vellanyra? Árszabályozás mellett egy ilyen teljesen új rendszer eléggé esélytelen, mert nem versenyképes.

A monopólium korlátozosának ára a monopólium fennmaradásának bebetonozása: ha nem b*sz ki veled a monopólium, mert nem szabad neki, akkor elég kevés motiváció van változtatásra. Ez SZVSZ eléggé logikus. Jó-e ez?

___________________________ (törölt) 2008.10.12. 15:32:29

Másik dolog meg ugye pl. a környezetvédők nézőpontja. Minél jobban szívatna minket a monopolközmű árilag, annál motiváltabbak lennénk 19-20 fokra fűteni és pulóverben járni otthon, avagy valami alternatív, megújuló izé felé kacsingatni.

Szóval, vagy egy szép nagy dilemma, fair-ség a mérleg egyik, innováció és környezet a másik serpenyőjében. Ezek sose eccerű kérdések.

is 2008.10.12. 18:48:09

menjünk végig a logikán, néhol szerintem nem ok-s a következtetési lánc.

Az állam szerepe

A létező legszűkebb állami szerepvállalási definíció is elismeri, hogy az államnak a piac torzulásait szabályozással korrigálni kell. A nagy hal nem eheti meg mindig a kis halat, van GVH stb. A totális szabadpiacot már a liberálisok sem hirdetik, a Standard Oil felosztása óta pedig nem is alkalmazzák. A konzervatív állam is beavatkozik torzulások esetén. A szociáldemokrata állam pedig ezen túllép, azt képzeli, hogy bizonyos aktív célokat kitűzhet, meghatározhatja az emberek boldogulásának útját.

A Robin Hood helyzet

Az elmúlt évben a világpiaci energiaárak sosem látott spekulációs torzítás miatt elszálltak (mára már kezd visszaállni). Aki vitatja, hogy itt eszement piaci torzulás volt, az ne olvassa tovább, az higgyen a peak oilban, meg bármiben, amiben akar, oda én már nem megyek le (egy adatot azért: 2008 júliusban a NYMEX tőzsdén a pozíciók 80(!)%-a spekulatív volt). Sok európai ország, és gyanítom ebben konzervatív kormány is volt, azt mondta, ebben a torz helyzetben az államnak lépnie kell. Ez a beavatkozás tipikusan minden államdefiníció esetén szükséges, és fontos. És meg is tették, ezt az adót sok európai országban bevezették. NEM IGAZ, hogy ez felelőtlen beavatkozás.

A megoldás

Minthogy ez a helyzet, és az állam reakciója NEM mechanizmus, hanem egyszeri piackorrekciós lépés (NEM IGAZ, hogy szemléletben fogyasztástámogatás, meg pazarlástámogatás, összesen két évre szól), ezért fel lehet tenni a kérdést, hogy mire költsük a korrekcióból befolyó pénzt, halra vagy hálóra. Tekintve, hogy a piactorzulás effektíve halakat vett el emberektől, igen nagy bölcsesség kell, hogy ezek az éhező emberek most azt mondják, hogy még éhezünk tovább azért, hogy évek múlva jobb legyen. A poszt egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja, hogy emberekről, ott lakó szegényekről beszélünk. Sajnos nem tekinthetünk el 3/9-től sem, ahol a nép nem 30, de 14 milliárdot nem nyelt le (vizitdíjnak), és amivel alapjaiban jelezte a politikai elitnek, hogy semmilyen ilyen bölcsességre ne számítson tőlük. A nép 300Ft-ért eladta az eszét és bölcsességét.

Én is sajnálom, hogy ezek után nincs más út, hogy nem lehet a fűtéskorszerűsítésbe tenni a pénzt, de egyrészt én elfogadom érvnek, hogy pont a panellekóknak minden ezer forint számít, és hogy a jelenlegi politikai helyzetben ezt kéri a nép. Megkapja. Nem rosszabb ez, mint a vizitdíj leszavazása.

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.10.12. 19:37:34

Erről majdnem én is írtam egy postot, tennék néhány kiegészítést.

. A távfűtés elvileg, mivel többnyire maradékhőt használ, gazdaságosabb fűtési forma, és ahogy miki írta alapvetően egy természetes monopólium. A lakóknak, nem éri meg a komplett szolgáltató váltás, a költségek megtérülése irreálisan magas. Ezen nem lehet változtatni.

De

A távhőszolgáltatók többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, és mint monopóliumok olyan áron és most jön a lényeg : OLYAN MENNYISÉGBEN adják a fűtést, ami a saját és nem a lakók érdekeit szolgálja. Ezt a központi elosztás teszi lehetővé és a nyereséges távhőszolgáltatóból minél magasabb profitban érdekelt önkormányzatok érdekei diktálják. Az önkormányzatok éppen ezért SEHOL sem támogatják teljes szívvel a fűtéskorszerűsítéseket, van ahol egyenesen akadályozzák azt.

A fűtéskorszerűsítés további akadályai:
-a magyar társasházak lakásainak tulajdonosai magánemberek (ellentétben a ny.eu. jellemzővel) ezért döntési rendszer, ahol egy begyepesedett lakó is keresztbe tud tenni, nehézkes.
- a támogatások rettenetesen hosszú átfutása. Van ahol az elmúlt évek drasztikus díjemelése miatti félelem okán még a támogatásról is lemondanak a gyorsabb megvalósítás érdekében.

Tehát

Igen. Támogatás helyett korszerűsítés.
- a monopólium kényszerű elfogadása.
- támogatási rendszer felgyorsítása.
- szabályozókkal ösztönözni a távfűtő rendszerek tulajdonosait (önkormányzatok) az átalakításra.

A német panelfelújítási program tapasztalatai alapján itt egy magyar projekt komplex panelfelújításra.

www.egt.bme.hu/!solanova/SOLANOVA.pdf

zstukacs (törölt) 2008.10.12. 22:16:05

mi lenne ha a városból indulnán ki, nem az államból. debrecenben élek,

1) a legutolsó adat szerint, amit hirtelen találtam (2006) a debreceni hőszolgáltató adózás előtti eredménye 425m huf volt. ebből a nyereségből a városi vállalat finanszírozhatná a fűtéskorszerűsítést. egy csövet kell beépíteni, egy termosztátot, két csapot, meg egy mérőórát. ebből évente 1-2e lakás fűtéskorszerűsítését meg lehet oldani.

2) a panelkorszerűsítés persze nem csak ennyiből áll. szükség van a nyílászárók cseréjére, és a panelek külső szigtelesére.

ez az amit finanszírozhatna a város és a lakosság közösen. a városi ingatlanhasznosító, azt itt úgy hívják civis ház bérbe adja a lakótelepi ingatlanokat. fölöslegessé vált bölcsődét, óvodát, iskolát, illetve azzal, hogy épült új erőmű, hőközpontok is fölöslegessé válnak. illetve elhanyagolt területeket el is adhat.

egyszerűbb lenne a lakótelepi intézményeket (iskolát, rendelőt, hivatalt) összevonni, ha azt mondanák, az ezekből befolyt pénzt a város a tömbökre költi.

a lakosság hirtelen érdekeltté válik mindenféle racionalizálásban. azt mondanák, oké 500 méterrel messzebbre megy a gyerek iskolába, vagy messzebb jár orvoshoz. valamit valamiért. rögtön azt mondanák, napközben ne járjon annyi busz, de járjon pontosan. vagy nem kellene annyit szemetelni, és akkor az osztrák tulajdonú köztisztasági vállalatnak nem kell adni annyi megbízást.

itt minden lakótelepen van mcdonalds, az egyik szélén tesco, a másik szélén interspar, és akarnának épülni még a kereskedelmi és vendéglátóhelyek, csak a népek tiltakoznak, hogy ide ne jöjjenek. pedig az ugye munkahely a fiataloknak. rögtön megváltozik a leányzó fekvése, ha az eladások haszna nem úszik el a közösbe, hanem ott marad helyben. és persze ami nem jön össze közös gazdálkodással az lesz az önrész. és ugye itt nyilván nem csak panelt kell korszerűsíteni, de mondjuk most ez lehetne a prioritás.

3) a dolog működhetne úgy is, hogy az önrészt mindenki annyival törleszti amennyi hőt megtakarít az egészhez képest. tehát összességében senkinek a rezsije nem emelkedik. ehhez viszont mindenkinek meg kell takarítania. de ebben az egyén, és a közösség egyaránt érdekelt.

a szigetelt panellel 50%-os hőmegtakarítást lehet elérni úgy, hogy a tömb átlaghőmérséklete télen (és egyébként nyáron is) néhány fokkal alacsonyabb lesz, mert ugye nem fűtenek annyira. télen kicsit rosszabb, mert hűvösebb van, de nyáron meg kicsit jobb. a népek megtanulják, hogy amikor szellőztetnek a fűtést ki kell kapcsolni, a bejárati ajtókat mindenki bezárja.

4) és akkor ehhez jöhetnek a különféle alternatív megoldások. szélcsatorna, napkollektor miegyéb.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2008.10.13. 11:55:03

én is panellakó vagyok, de néhány ezer forint nem érdekel, ha az a korszerűsítésre menne inkább. A cikk következtetéseit támogatnám én is.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása