Megjelent a
Kommentár új száma.
A KOMMENTÁR 2008/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
VÁROSPOLITIKA
Jane Jacobs: Mire való a járda? A biztonság
Roger Scruton: A lámpaoszlopok és a telefonfülkék jelentőségéről (letölthető a weboldalról) KATYN
Lagzi Gábor: A hűség ára. Andrzej Wajda Katyn című filmjéről
Kovács Orsolya Zsuzsanna: Az igazság, amely nem tesz szabaddá (letölthető a weboldalról)
TOTÁLIS MÚLT
Hámori Péter: Kórkép 1941-ből – Szálasi Ferenc elmekórtani képe a nyilas ideológus Málnási Ödön tollából (letölthető a weboldalról)
MAGYAR ALAKOK
Vári András: Független fejjel a fürdőben. Bartha Miklós úti rajzai
MŰHELY
Hahner Péter: Talleyrand, a forradalmár
Kemény Gábor: Árrendszer és igazságosság – Oswald von Nell-Breuning piacbarát nézetei az 1920-as évek Németországában
Békés Márton: A spontaneitás ideológiája. Konzervatív Hayek-kritika
HONI FIGYELŐ
Kern Tamás: A Gripen-projekt – Egy elhibázott katonai beszerzés margójára
MESSZELÁTÓ
Stefano Bottoni: Volpone feltámad? Olaszország a választások után (letölthető a weboldalról)
RE:CENSOR
Böszörményi Nagy Gergely: Liberalizmus a világ végéről – Atlantic Monthly
SZEMLE
Erős Vilmos: Szekfű – árnyak és viták (Az Eötvös Collegium konferenciakötetéről)
1968, akárcsak a tüntetésein felvonulók plakátjain Che, Ho-Shi Minh és Mao sematikus, warholizált képei, ikonikus jellegű, önmagánál többet jelentő valami. Valójában 1968 nem más volt, mint az 1789-cel induló forradalmi folyamat újabb állomása, s lehet, hogy a végállomása.
Vagyis 1968 szimbolikus dátum, amely nem csak a Quarter Latinra, vagy Párizsra, sőt Franciaországra, hanem az egész világra vonatkoztatható. A balos hullám ’45 utáni diadalát kiteljesítő ’60-as évek minden erjedését egy eksztatikus pillanatba foglalta össze, majd hordalékával elöntötte a későbbi évtizedeket is (napjainkat is elborítja). Így, ennek nyomán és ezzel együtt kezelendő a tanzániai ujama-kísérlet, a II. vatikáni zsinat és a kínai kulturális forradalom a ’60-as évek közepén–végén, a vietnami háború és Che bolíviai kísérlete (1967), a portugál rendszer összeomlása (szegfűs forradalom) és a Vörös Khmerek hatalomra jutása Kambodzsában (mindkettő 1974–75-ben!), az utolsó gyarmatok elszakadása a ’70-es évek közepén, a Szovjetunió újrafegyverkezése ugyanekkor, a harmadik világ marxista forradalmai, a nyugati intelligencia egyre mélyebbre merülése az újabb és újabb balos idiotizmusokba.
tovább
tölgy
I 2008.05.31. 00:12
Nem lehetett számítani, igazán. Hiszen számított rá, persze hogy számított, sőt múlt éjjel álmodott is ilyesfélét: de álmában magyarból hívták ki, igaz, hogy úgy volt, mintha a magyart is a Frőhlich tanítaná. Álmában elintézte az egész kérdést, a párhuzamos vonalakról felelt, egyfelesre.
Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körülnéz: hátha csoda történik, hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve, és most felébred ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet felkap a padról. Míg végigmegy a kis utcán, a padsorok közt, ezt gondolja: "Ápluszbészerámínuszbé egyenlő ánégyzetmínuszbénégyzet." Ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kérdezni. "Ha nem ezt kérdezi, átmegyek különbözeti vizsgával a polgáriba, és katonai pályára lépek."…
- Készült? - mondja a tanár.
- Készültem.
Ó igen, hogyne készült volna. A halálraítélt is elkészül: felveszi az utolsó kenetet, és lenyíratja a haját.
- Hát akkor írja…
tovább
phaidros
I 2008.05.29. 16:00
Hacsak nem egy erdei faodúban meditálva töltöttük remeteként az elmúlt pár évet, valószínűleg szembetűnt már a genetikai kutatásokkal kapcsolatos hírek egyre növekvő mennyisége. Korunk hőse, a brittudós élőlényeket klónoz, módosít, s mára már összeállította az ember géntérképét is - számtalan eddig nem (és még jelen pillanatban sem feltétlenül) létező jogi, gazdasági és társadalmi problémát megteremtve.
Egy, a genetikával kapcsolatos jogi problémáról szóló hírre reagált nemrégen Shenpen kolléga; én szeretném egy kicsit más szempontból megközelíteni az egész problémakört.
tovább
Több blogon és helyen szerepelő bannerünk megújult.
Továbbiakban, aki szeretne minket reklámozni (elsősorban a honlapajánlónkban megtalálható blogokra és honlapokra gondolunk), kérjük, használja az alábbi bannert, az alább megadott kóddal beágyazva a portáljára.
<a href="http://www.konzervatorium.blog.hu"><img src="http://lh6.ggpht.com/konzervatorium.blog/SD6jzFkvu-I/AAAAAAAAAic/KzrgGd_12Yk/s144/konzervatorium.jpg"
/></a>
Köszönjük! :)
Korábban is érdekelt a kérdés, de
Torynak a generációs politikáról szóló írása óta különösen foglalkoztat az öregek és a társadalom, az öregek és a fiatalság viszonya. Elő is kaptam egy könyvet, melyet úgy másfél éve olvastam, Houellebecq
Egy sziget lehetősége című regényét (Magvető, 2006.). És még mindig nagyon ütős.
Nem egy különösebben jó regény. Ha valamihez hasonlítani kellene, akkor mind témájában, mind jellegében leginkább a negatív utópiákhoz (Zamjatyin, Huxley, Orwell) hasonlítanám: esztétikailag nem nagy szám, filozófiailag, bölcseletileg azonban rendkívül érdekes, és rendkívül aktuális.
Példázatszerű, és kicsit túl egyértelmű, hogy mit hogyan is kell értenünk. A koncepció mégis rendkívül érdekes, sőt sokkoló. Meg azért nincsen rosszul megírva.
tovább
Amint láthatjátok, nem csak a dizájn, hanem a blog szerkezete is megváltozott. Az új dizájn fabrikálásánál is hasznos tippeket kaptunk tőletek, így ismét titeket kérdeznénk.
Ezentúl öt rovatban olvashatóak a bejegyzések, a témákat öt főbb csoportba osztjuk. Te melyik rovatban látnál legszívesebben még több bejegyzést?
Ennek a címnek első látásra semmi értelme. De majd lassan kiderül, mégis miért van itt. Most mindenesetre mindenki kapjon elő egy tetszés szerinti wysiwyg szövegszerkesztőt, Wordot, OpenOffice-t, akármit, és írja bele az alapértelmezett Times New Roman betűkkel, hogy ffi, majd jelölje ki, és nagyítsa fel alaposan.
tovább
... az két dolog, és egymástól igencsak különbözik.
mond: Gondolatokat élőszóban v. írásban kifejez, közöl.
tesz: 1. Cselekszik. 2. A jelzett mozgást, cselekvést végrehajtja.
Az Értelmező Kéziszótár definíciói szerint is elég távol van egymástól a két szó jelentése.
Sem ez, sem a józan paraszti ész nem akadályozza meg azonban a derék publicistákat abban, hogy erről tudomást vegyenek.
tovább
Loxon
I 2008.05.27. 06:00
Itt, ha valaki spicliparancsnok (Medgyessy Péter) vagy '56-os tüntetőket gépfegyverrel irtó önkéntes (
Horn Gyula), vagy egyházi gimnáziumba jártakat egyetemről kitiltani akaró pécsi kiszista (
Gyurcsány Ferenc), azzal 1990 után, Magyarországon csak egyvalami történhet:
miniszterelnök lesz. Csak annyi kell hozzá, hogy valaki átvágja szimbolikusan a
vasfüggönyt, amit ő maga épített fel, csöppet sem szimbolikusan. És azért építette fel és telepített még aknákat is hozzá, hogy előle semmiképp se lehessen elmenekülni.
/kép: NÉGYmadár/
Miért is nem 1956-ban hozta a csípőfogót Kádár cinkosa? Miért nem akkor sírhattak örömükben a német és magyar emberek? Miért nem akkor villantak a
Stern vakui? Miért akkor, amikor már minden, amit fölépített Marx és Lenin műveit lapozva, összedőlt a teljes eróziótól, és miért akkor, amikor mindezért már csak díjakat kaphatott, kitüntetéseket, elismeréseket az általa egészen addig leimperialistázott Nyugatról? Azért, mert ő világéletében szovjetkommunista volt. És '85-től már nyíltan is ez volt a szovjet ukáz:
bontani.
Te magad légy az élbontó, hogy ott maradhass. Lőjj le valakit az éj közepén, nappal pedig temettesd el. Ez Horn Gyula, a "mi kis horngyulusunk
". Nem kis hős, nagy.
tovább
Carlos77
I 2008.05.26. 21:28
„Közeleg az idő, amikor emberek ezrei fogják magukat, és nekilátnak illegálisan virágokat ültetni Magyarország utcáin és terein. És azt akarjuk, hogy te is csatlakozz, egyedül vagy csapatoddal! Előre szólunk, nem lesz könnyű menet. A nemes ügy áldozatokat követel majd: hősök fognak elesni, dicső férfiak és asszonyok egy szál tulipánnal és alig némi virágfölddel a túlerővel és a szinte lehetetlen feladattal szemben. De a fáradtság nem lesz hiábavaló, mert te és mi együtt végre felnyitjuk a világ szemét. Elhozzuk a jövőt, ahol senkit nem érhet bántódás csupán azért, mert ültet egy szál virágot. Egy világot, ahol mindenki szabadon beszélhet a növényekről!
De ehhez most fel kell állnunk, neked és nekünk, bátor tekintettel és ásóra feszülő kézzel, és le kell bontanunk a hallgatás falát! Mostantól minden utcáról és térről, ahol nincs virág vagy növény, kimondatik, hogy lehangoló és ronda. És akkor az már hadműveleti terület.
A dolog neve Gerillakertészkedés, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a legbizarrabb dolog, amit 2008-ban csinálhatsz. Szállj be!”
Mindezt egy plakáton olvasom az egyetemen - nosza, rajta, ebből még lehet valami...
tovább
vendégszerzőnk írásaHónapokkal a II. világháború kitörése után a nyugati világban – elsősorban az Egyesült Államokban – emberjogi szempontból soha addig nem tapasztalt, progresszív folyamatok indultak meg. Tanulva a hitleri Németországgal előzetesen folytatott semlegességi politika teljes kudarcából, az USA külügyminisztériumában már 1939. decemberében felállítottak egy bizottságot, melynek feladata a háborút követő világrend alapelveinek kidolgozása volt. Levonva az aktuális történelmi tapasztalatok tanulságát, miszerint akár demokratikus úton is létrejöhetnek diktatórikus rendszerek, melyek belső törvénykezése két lábbal tiporja a humanitárius jogi normákat, az angolszász hatalmak felismerték, hogy az emberi jogok védelme kizárólag nemzetközi szabályozással lesz garantálható. Az Egyesült Államok és Anglia ezért már a háború alatt tudatosan készült a békeévek nemzetközi együttműködésének előkészítésén. Roosevelt elnök 1941. januári, Kongresszus előtt mondott beszédében hangot adott meggyőződésének, hogy a háború után kialakítandó, új rendszernek az emberi jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia.
tovább
"Ha az "ingyen, de vacakot", vagy a "jót, de dolgozz meg érte" lehetőségek között kell választani, akkor a
horngyulai értelemben vett lakosság többsége az elsőt választja, amihez joga volna, ha az tényleg ingyen volna, nem pedig a második lehetőségre hajtóktól venné el az APEH."
Tallián Miklós írása a
Hírszerzőn.