Megjelent partnerlapunk, a Szombat márciusi száma, mely a zsidóság és a forradalmak kapcsolatát járja körül. Benne olvasható szerzőnk, Megadja Gábor Zsidó ellenforradalmárok c. írása is.
Ízelítő a tartalomból és kommentelés a Szombat blogján.
Húsz éve bele vagyunk ragadva egy nagyon egysíkú, gyakorlatilag csak leegyszerűsített jelszavak szintjén zajló "állam versus piac", "nagy állam versus kis állam"-vitába. Nagyon jó volna végre túllépni rajta, mert ez nem több szócséplésnél. Jelenleg ugyanis ez a szlogenvita úgy zajlik, mintha feltenném a kérdést: hogy jó-e az, ha felszedek öt kilót, vagy inkább adjak-e le öt kilót? Ez a kérdés ebben a formában megválaszolhatatlan: ugyanis nem mindegy, hogy öt kiló izmot szedek-e fel, vagy éppen öt kiló hájat, és ugyanúgy az sem mindegy, hogy öt kiló izmot adok-e le, vagy öt kiló hájat.
Nem az a kérdés, hogy nagyobb legyek-e vagy kisebb. Ez egy értelmetlen kérdés. Önmagában véve se az nem jó, ha nagyobb leszek, se az, ha kisebb. Az a jó, ha nagyobb leszek izomban, és kisebb hájban. (Vagy a kettő közül legalább az egyik.) De azt a kérdést feltenni, hogy nagyobb legyek-e vagy kisebb, nehezebb-e vagy könnyebb, ilyen általánosított, szlogenesített formában: értelmetlen. Ugyanígy értelmetlen nagyobb vagy kisebb államról beszélni.
Ron bácsi
I 2009.03.12. 07:15
Budai barátom (a továbbiakban: Bébé) mutatta nekem azt a furcsa kiadványt, amit az egyik reggel talált postaládájában. Bébé elmondása szerint arra lett figyelmes, hogy a láda kinyitása után a fél esőerdőnyi, duguláselhárítást reklámozó cetlik hullása közben Morvai Krisztina arcélét látta meg a levegőben. Sikítva ugrott arrébb.
A szóban forgó színes valaminek a címe Újbudai sokkoló (!), "A Jobbik XI. Kerületi Alapszervezetének felvilágosító kiadványa", mely 55 ezer példányban jelenik meg. A cuccal a júniusi EP-választásra gyúrnak, természetesen.
tovább
Muszáj Herkules írása
„Nyugodjék békében!” c. írásomat eredetileg egy gúnyosabb hangvételű valaminek szántam, s leginkább a két fő jelölt együttes kiválasztásának abszurditásán akartam élcelődni.
Az események azonban egyre inkább drámai fordulatot vettek, s könnyen előfordulhat, hogy a rendszerváltozás első kormánypártja végképp eltűnik a süllyesztőben. Megjegyzem, ahogy az MDF most kinéz, meg amit elnöke az elmúlt pár évben művelt, valószínűleg jobb lenne mindenkinek, ha ez bekövetkezne. S mivel a sors – vagy ahogy hívjuk – igazságos, úgy tűnik, az egykori nagy ellenfél, a rendszerváltozás első nagy ellenzéki pártja vele együtt megy. Amilyen most az SZDSZ, meg főleg azok után, amit az elmúlt jó 15 évben a párt egymást váltó vezetői és nagyon is állandó erős emberei műveltek, a legkevesebb, amit megérdemelnek, az a dicstelen vég.
Írásomban két állítással kavartam némi vihart. Az egyik a baloldali hagyomány, benne a magyar baloldali hagyomány egy erős áramlatának minősítése, a másik pedig ezzel nem minden összefüggés nélkül, Bokros személyének és szakmai nimbuszának megítélése volt.
tovább
Egyszerű gyerek vagyok, már az óvodában is szalonna volt a jelem.
Az én szótáramban van olyan, hogy kapitalizmus, ami nagyjából azt jelenti, hogy az embereket nagyjából békén hagyják, ők meg többnyire iparkodnak, igyekeznek dolgozni, termelni, tanulni, vállalkozni, egyről a kettőre jutni.
Meg van olyan, hogy társadalom-mérnökösködés, amikor meg nem, és ez többnyire progresszív-balos dolog akkor is, amikor éppen pont nem az egyenlősdi a fő fókusza, hanem mondjuk a racionalizálás.
Az IMF-et az a Dominique Strauss-Kahn vezeti, aki a pályafutását a kommunista diákszövetségben kezdte, Lionel Jospin kb. Tervhivatalában folytatta, és aztán szépen végigette az egész balos étlapot. Egész életében valamilyen balos állami- vagy pártszervezetben dolgozott. A magánszektorban viszont soha nem dolgozott egy percet sem.
tovább
Húsz évvel ezelőtt, 1989. március 11-én tartotta első Országos Gyűlését a Magyar Demokrata Fórum, amikor elhatározták a szervezet politikai párttá alakítását. Azon az Országos Gyűlésen mondta első nyilvános beszédét a későbbi pártelnök és miniszterelnök. Akkor és azzal a beszéddel kezdődött el az MDF eltávolodása Pozsgaytól és a népi baltól. Nem akármilyen út, ami Pozsgaytól Antallon át Bokrosig vezet.(...)
Kajdi a „szent őrült" kifejezést használja Bokrossal kapcsolatban. Nos, ahogy már jeleztem, Bokros nem szent, de szerintem is őrült.
Ez a világmegváltó aufklérista értelmiségi gondolkodás a francia forradalom jakobinus erőihez kötődik, majd a leninista kommunista gondolkodásban élt tovább. A jakobinizmusnak nem a tartalma, hanem az adottságokhoz és a valósághoz való viszony a lényege, az a hozzáállás, hogy ha valamilyen gondolatot a tények nem igazolnak, akkor annál rosszabb a tényeknek. Ez a fajta gondolkodás eredményezte a kínai kulturális forradalmat, s a Vörös Khmer kambodzsai tetteit, sőt a mai amerikai neokonok egy része, akik sokban felelősek a második Bush-ciklus politikai ballépéseiért, ugyanilyen balról jövő, radikális értelmiségiek. Vagyis, a jakobinus gondolkodásnak nem a tartalma, hanem a gondolkodási módja a jellemző. Voltaképpen mindegy is, miről gondolkodnak, a metodika az, ami összeköti őket.
Az írás a Konzervatórium.hu-n olvasható.
Kapcsolódó írások:
A kis masamód
Bokros-retro
Húsz év múlva
Ron bácsi
I 2009.03.08. 16:20
Bokros Lajos olyan, mint a fehér-fekete (mosás után sötétkék) kínai tornacipő. A kilencvenes években, amikor nekem ilyen kínai tornacipőm volt - gondolom nem kell részletezni -, az valami hihetetlenül cikinek számított. Adidast akartam vagy valami menő márkát, de hát arra nem futotta. Meg a többieknek sem. Így végülis nem volt semmi gond.
Közepesen gagyi volt, de olcsó.
Most ugyanez a típusú cipő lett a menő, a trendi. És ennek megfelelően pofátlanul drága is. Pedig azon kívül, hogy van rajta valami márkajelzés, és Kína helyett Malajziában készítik, semmi különbség nincs.
tovább
Sokakat meglepetésként ért a hír: sem előrehozott magyar euróbevezetést, sem regionális 190 milliárdos segítséget nem kapunk az Európai Uniótól a válság kellős közepén. Meglepődni azonban legfeljebb csak rövid ideig érdemes: ha jobban belegondolunk, az Unió racionálisan döntött, amikor elutasította a Gyurcsány által fémjelzett támogatási kérelmet.
Az írás a Konzervatórium.hu-n olvasható.
Kapcsolódó írások:
Miről döntünk június 7-én?
Válság és kiút: az új kompromisszum
A KOMMENTÁR 2009/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
L. Simon László: Az űr hangjai
LELET
Prohászka Lajos: Szemközt a semmivel (bevezetés: Békés Márton)
MŰHELY
Hatos Pál: A csángó irodalom és a „vereség kultúrája”
Ferkai András: „A jövő nemzedék egészsége fontosabb minden stíluskérdésnél” – Építészek a falukutatásban és a népi szociográfiában a két háború között
tovább
Ron bácsi
I 2009.03.05. 14:25
Még a Pentagon takarítónője is érezte, hogy valami van a levegőben. A kitüntetésektől és rangjelzésektől roskadozó tábornokok egész nap rohangáltak a folyosókon. Izzadt tenyérrel, idegesen kapták elő a belépőkártyáikat, majd eltűntek az atombiztos tárgyalóteremben...
tovább
„Kezdtük felismerni, hogy egy jobb és kiegyensúlyozottabb társadalom megteremtésében a siker kulcsa – ha van egyáltalán – olyan dolgoktól függ, mint a hagyományos orientáció, az értékek, vagy ha tetszik az erények; és sokkal inkább ezeken, mintsem a társadalom tudományos megtervezésén vagy a társadalom-mérnökség gyakorlatán.”
Nathan Glazer
„A konzervatív értékek azok, amelyeket kétségbeesetten kell ma keresnünk.”
Irving Kristol
2004/2006 óta a haladás nem állhat meg, a progressziónak permanensen kell továbbterjednie. Az egészségügy, az államigazgatás és az oktatás tönkretétele után – amelyek „rendbe rakása" a gyurcsányi „reformkor" politikai prioritása és fő célkitűzése volt – a progresszív projekt látványosan kudarcot vallott. Az új reformkor általános csődje után következik a megtorlás, mondván: „ha nem fogadjátok szépen el, amit akarok, hát szenvedjetek". A Gyurcsány-rezsim utolsó másfél éve büntetés és a hatalmon maradás bármi áron történő megvalósítása (lesz), mindenféle vízió és jövőkép nélkül. A Nézőpont Intézet már a 2007-es és a 2008-as költségvetés alapján is azt állította korábban, hogy az „országreform" beragadása után a balliberális kormány elvonásokhoz és kiegyensúlyozatlan államháztartási gyakorlathoz fog nyúlni. Adóemelés, leépítések, lakossági megszorítások a csökönyös és maradi társadalom jussa, miközben a munkahelyteremtés, az üzleti életnek megfelelő környezet kialakítása rendre elmarad, a társadalmi szolidaritást a kormányfő nyíltan megtagadja, s a cinikus kormányzati kommunikáció még az országgal való együttérzés legkisebb jelét sem képes adni. A mérleg 2009 elejére, az általános világgazdasági recesszió közepette úgy fest, hogy Magyarországot a politikai, gazdasági és morális krízis jellemzi, vagyis sorrendben az instabilitás és a kormányozatlanság, az elszegényedés és a stagnálás, valamint a felfordulás és a rendetlenség.
tovább
Caracalla
I 2009.03.04. 08:03
A tatárszentgyörgyi gyújtogatás és kettős gyilkosság kapcsán le kell szögezni pár alapvető dolgot.
Semmilyen mentség, kifogás nem fogadható el az emberélet elvételére (leszámítva a jogos védelmet, de ez jelen helyzetben nem merülhet fel). Különösen semmivel nem magyarázható egy öt éves gyermek életének elvétele. A magyar államnak és a magyar jogszabályoknak nem szabad különbséget tenniük a tekintetben, hogy az áldozat vagy az elkövető roma volt-e egy-egy esetben (és a Konzervatórium sem tesz e tekintetben különbséget, és mindenkit ennek követésére buzdít).
Számtalan spekuláció látott napvilágot, hogy kik és miért követhették el ezt a szörnyűséges bűntettet. A Népszabadság név nélküli forrásra hivatkozva felvetette a külföldiek által, destabilizáló szándékkal történő elkövetést is.
Akárhogy is, egy cselekménysorozatnak tűnik a dolog, amely már négy ember halálával és négy ember megsérülésével járt.
tovább
...avagy hogyan és miért használhatja ki stratégiai előnyét a konzervatív jobboldal?
"A BKV jól ismert közlekedéstechnikai közleménye a magyar belpolitikában 2010-ben lesz aktuális, de már most is érdemes készülődni rá. A magyar politikai közélet ugyanis jobboldali fordulat előtt áll, amelyhez mindenképpen csatlakoznia kell az országnak, s az lenne a legjobb, ha a konzervatívok irányítanák ezt az ígéretes folyamatot.
„Forradalom ránk nézve legveszélyesb halálos betegség, nemzeti élet pedig a legfőbb czél; ám reformáljuk tehát magunkat ingadozást okozó crisis nélkül.”
gróf Széchenyi István
„Akármennyire is demokratikus ihletű a baloldal, saját mítosza szerint erősen központosítja és brutálissá teszi hatalmát, nehogy a humanizmus terén már elért vívmányok áldozatul essenek a reakció ólálkodó ügynökeinek.”
Molnár Tamás
A baloldal valahogy mindig jobb érzékkel bírt a társadalom és a politikai rendszer átformálása iránt. Marx híres mondása, vagyis hogy a filozófusoknak a világot nem csak megérteniük, hanem átalakítaniuk kell, úgy szivárgott át a politikai baloldal tudatába, hogy a tökéletlen társadalom progresszív, akár radikálisan haladó átszabása időnként nagyon is szükséges. A múltat időnként jó messzire el kell hagyni, néha végképp eltörölni. A baloldalnak megfelelő és kedvező pillanat megragadása több mint sokszor valósult meg a történelem során, gondoljunk csak 1789-re, 1848-ra, 1917-re vagy legutóbb 1968-ra. Minden esetben megállapítható, hogy a baloldal érezte, de gerjesztette is a társadalmi konfliktusokat, meglovagolta és irányította a politikai elégedetlenséget, majd egy permanens forradalmi folyamattal önmagát a hatalomba röpítette, hogy folyton folyvást haladó irányból előzze ki saját magát. Ennek példája a girondista „mocsár” utáni jakobinus forradalom, az európai status quo nacionalista, majd baloldali demokratikus felforgatása, a lenini proletárforradalomnak a megelőző polgári forradalom nyakára hágása és az egalitárius radikalizmus nyugati maoizmusa (Marcuse→Vörös Danny→RAF), amely könyörtelenül meghaladta az egyetemi elégedetlenkedők álmodozását az „elidegenítő és unalmas” piaci fogyasztói társadalom leváltásáról.
tovább
Február 1. és február 28. közt a Konzervatórium.hu-n megjelent írásaink tartalomjegyzéke. Dávid Ibolya rendhagyó pályaképét vendégszerzőnk, Heltai Jenő vázolja fel. Megadja Gábor Polányi Mihály eszméit mutatja be, Kiss Ádám pedig a cigányság problémái kapcsán a közbeszédet uraló értelmiségi diskurzusról értekezik. Novák Attila is a közélet első számú témájává emelkedett "cigányügyről", valamint ennek kapcsán a Jobbikról értekezik, továbbá a Libanoni keringő (Waltz with Bashir) c. filmet és annak történelmi hátterét elemzi. Vincze Máté az EP-választások kapcsán vet fel alapvető kérdéseket. Februárban Szegedy-Maszák Mihály és Békés Márton könyveiről írtunk, a kispártokat megszólaltató sorozatunkban pedig elsőként a Humanista Pártnak tettük föl kérdéseinket.
tovább