A szeptemberi Budapest-szám tartalmából:
Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg távol tartotta őket a városmagtól. (...) A zsidó Budapest használta először a “zsidó háromszög” kifejezést, értve ezen a három nagytemplom által kijelölt területet. Ezek a zsinagógák azonban már maguk is csak a XIX. század első felében kialakult zsidó központ projekciói voltak, városnegyednyi méretben.
tovább
Egyik kedvenc éttermem, a Dunakanyar bal oldalán, ahol csillag nincs, de kellemes környezet, kiszámíthatóan korrekt minőség, figyelem részletekre és törekvés az újdonságokra igen. Van pl. szezonális konyha, vagyis ha érik az eper és vele egyidőben a bodza, akkor van mondjuk könnyű tésztában sült bodzavirág házi eperöntettel. Nem konzerv, nem mű, ráadásul helyi is. Ennek egyik csúcsterméke a helyi halásszal beszállító szerződés keretében leboltolt keszeg. A frissen fogott halból, a halász kimacerálja a szálkákat és ebédidőre már egészen változatos karrier lehetőségek nyílnak az amúgy méltatlanul alulértékelt állat előtt.
Illetve nyíltak.
tovább
dobray
I 2009.09.12. 10:29
Szeretem a sumérokat, leginkább az tetszik bennük, hogy víz gyanánt itták a sört, mint a középkori Magyarországon a szerémségi bort. Tiszteletre méltó, érdekes banda, szimpatikus társadalmi hierarchiával, templomállammal. Mondjuk ma már csak sivatag van arrafelé, meg dög meleg, úgyhogy nem laknék a környéken. Persze az irakiak oda sem engednének, nemhogy lakni - amilyen szigorúak az iraki törvények - még ásatni sem, a környék egy része meg baromira le van zárva.
Na most ugye a XIX. század vége óta létezik az a nemzetközi sumerológia által elvetett, illetve sosem vallott nézet, hogy a sumerok meg a magyarok rokon banda. Sok más magyar eredetfelfogás is létezik, ez azonban különösen masszív és népszerű. Eszerint a magyar nyelv is a sumérból származik. Ezt mondjuk nem mindenki vallja: egyszer voltam egy előadáson - hál' Istennek a karzaton ültem - ahol az előadó kifejtette, hogy a magyar nyelv 25 ezer éves, és Isten közvetlen ajándéka a magyar népnek. Azonban egy tökéletes nyelv nem fejlődhet (előrefelé). A sumér nyelv - kapaszkodjatok meg - ergo: visszafejlődött a magyarból. Ekkor léptem ki csendesen a karzatról a folyosóra, hogy hangosan felröhöghessek.
tovább
Tételezzük fel, hogy a szlovák kormány nem egyszerűen csak alkoholisták és gyógyszerfüggők önterápiás csoportja, hanem átlagos, céltudatos, vélt, vagy valós igazáért, illetve saját népszerűségi mutatóikért mindent feláldozni képes politikusok klubja. Ebben az esetben két oka lehet annak, hogy a folyamatosan felszínen tartott magyarellenes megnyilvánulásokat mainstream, szakpolitikai döntéseket befolyásoló, irányadó politikává emelték. Az egyik, a szlovák vezetők által hangoztatott hazafias elköteleződés a szlovák államiság és nyelv védelmében. Valószínű azonban, hogy ez csak egy üres jelmondat a teljesen abszurd magyargyűlölő kirohanások, a történelemhamisító oktatási reformok, a tudatosan gerjesztett diplomáciai botrányok és a magyar kisebbség általános jogainak csorbításának fedezésére. Elképzelhető, hogy a szlovák nemzetvédő harciasság ugyanúgy (akár a válság okozta) valódi problémákról kívánja elterelni a figyelmet, mint az összes hasonló, látványos pótcselekvés a náci Németország óta.
Bárhogy is van, az egyértelmű, hogy a szlovák politikusok tudatosak. Nem véletlenül támadják a felvidéki magyar politikai pártokat, nem véletlenül másítják meg országuk történelmét, nem véletlenül akadályozzák a kisebbségi nyelvhasználatot. Bármi is legyen a motivációjuk, az eredmények tekintetében elkötelezettek.
Ezt felejtette el Bajnai Gordon csütörtökön.
tovább
Számos esetben a magyar emberek a mindennapokban a politikához fordulnak és a politikától, az államtól várnak el mindent. Nemcsak megoldást a problémáikra, hanem akár útmutatást is. A korábban a teljes élethez hozzátartozó „funkciókat” ma a „politika” vette át. Legyen szó családról, hagyományokról, életvezetésről, jövőtervezésről, egyházakról vagy történelmi tudatról – ezek felett túlságosan ott lebeg a „politika”.
Vendégszerzőnk, Vigh Péter írása
tovább
Évek óta működnek, létük mégis eddig éppen csak nyilvános volt, most viszont publikálnak, találkozót és börzét szerveznek – az Érték Megőrzők (ÉrMe) Üzleti Hálózat célja összefogni a hazai keresztény, értékorientált vállalkozókat és kereskedőket, őszi programsorozatuk részeként pedig megrendezik a keresztény üzletemberek első hazai találkozóját. Salzmann Zoltánt, az ÉrMe vezetőjét többek közt arról kérdeztük, hogy mi köze a vallásnak az üzlethez, milyen választ kínál szervezetük a válságra és hogy van-e forródrótjuk az érseki irodába.
tovább
Amerikai neokonzervativizmus: Könyvbemutató
2009 Szeptember 10., 2009. Időpont: este 7 óra
Nyelv: magyar
Helyszín: Ybl Palota, Károlyi Mihály utca 12.
Meghívott: Békés Márton, az “Amerikai Neokonzervativizmus. Egy kisiklott ellenforradalom” c. könyv szerzője
Részletek:
Neokonok: szitokszó vagy az amerikai jobboldal jövője? Népszerûtlen elnökök spin doctorainak melegágya vagy a konzervatív értelmiség utolsó reménysége? Esetleg mindkettő? És miköze mindennek hazánkhoz? Egy könyv, egy író, egy beszélgetés.
RSVP: info.commonsensesociety@gmail.com
Nem világos, hogy mit várt volna el Bauer Tamás Sólyom Lászlótól és a komáromiaktól. Azt, hogy a komáromiak ne emlékezzenek tovább Szent Istvánra, annak ellenére, hogy ezer évig megőrizték emlékezetükben? Csak azért, mert István király alapította a magyar államot? Azt, hogy ne emlékezzenek a komáromi vár védőinek leszármazottai a ’48-as magyar szabadságharcra? Csak azért, mert március 15. magyar állami ünnep lett? Talán csárdást kellett volna járnia Komáromban a köztársasági elnöknek? Ez a csárdás valóban megnyugtatóan jelezte volna a szlovák félnek, hogy látogatása tisztán kulturális alapokon áll? Vagy Kapanyányimonyókról, a hírhedt népmesei hősről kellett volna elmélkednie (általa) el nem mondott beszédében?
tovább
Megtiltotta a plébánosoknak a kalocsa-kecskeméti érsek, Bábel Balázs, hogy liturgikus szolgálatot lássanak el a Magyarok Országos Gyűlésén – írta a Heti Válasz. Tiltakozása miatt az eredetileg Hétboldogasszony Kápolnának elnevezni tervezett építmény nevét Hétboldogasszony Hajlékra módosították. Ezotériából így is maradt bőven: a komolyan vehető megszólalók (Kondor Katalin, a Magyar Rádió korábbi elnöke, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató vagy Róna Péter közgazdász) mellett táltosok, „nemzetlélek-gyógyítók”, összeesküvés-elméletben utazók, Pilis-értelmezők, boszniaipiramis-rajongók és esővízhasznosítók beszéltek az állandó ostorpattogásban – tette hozzá a hetilap.
tovább
Tory
I 2009.09.02. 12:00
Békés tüntetés Dunaszerdahelyen a szlovákiai nyelvtörvény ellen...
Békés, majálishangulatot hozó derű jellemezte a szlovákiai magyarok tiltakozó nagygyűlését kedd délután. A szlovák rendőri brutalitásról elhíresült dunaszerdahelyi stadionban magyar zászlók lengtek, a szónokok a szlovák kormányt és az új nyelvtörvényt szidták. Az MKP már a novemberi megyei választásokra készülve kampányolt, de a fő üzenet a magyar büszkeség volt.
tovább
Hogy az új magyar konzervativizmus a szellemi standard meghatározását sikerre vigye, az kell, hogy előbb a tevékenységének természetes területét jelentő jobboldalét formálja (talán nem is) kicsit át. Nem arról van szó, hogy teljesen demitologizálni vagy racionalizálni kellene kulturális identitását, hanem arról, hogy valódi konzervatív értékeket társítsunk hozzá, megismertessük más nyugati országok konzervatív törekvéseivel, sérelmi politizálását elfelejtessük vele, hazug mítoszait száműzzük, szentimentalizmusát mérsékeljük, a szabadság gazdasági formájával szembeni averzióját leépítsük, partikuláris – őstörténeti, szinkretista stb. – köldöknézését pedig egy sikeres nemzeti jövőképpé változtassuk át. (Nem is kevés feladat ez.)
Békés Márton írása
tovább
Nem hiszek a szervezett vallásokban, csak hülyítik az embereket, akik nem képesek önállóan talpra állni – hallani gyakran a nem hívők, esetleg „maguk módján vallásosak” érveit. Esetleg hozzáteszik, hogy akinek igazi hite van, azoknak nem kell közvetítő Istenhez. Az elsőre tetszetős szólamok még kiegészülhetnek a képmutató keresztényekre, rossz papokra való hivatkozással, hiszen „ezek sem különbek a többieknél”, akkor meg minek pattognak itt nekünk. Különben is, a személyes hitélmény fontosabb – gondolják sokan, hozzátéve: mindenki imádja úgy az Istent, ahogyan akarja, ahogyan neki a legjobban megfelel.
Mindebben sok igazság, kétségbe nem vonandó tapasztalat, csalódás van. Ki ne hallott volna pedofil papokról, hány ember ismeri rossz embernek plébánosát, és találkozik nem éppen keresztényi módon élő keresztényekkel – vagy még gyakrabban, olyan, mélyen hívőnek tűnő személlyel, akinek igen nagy hibája van, mégha egyébként tényleg hite szerint is él. Ebben a cikkben – ugyan én magam katolikus volnék – nem célom a katolikus egyház igazolása, itt csupán azt szeretném bemutatni, miért fontosak a szervezett, intézményes vallások. Ellenben példáimat leginkább mégis a katolikus egyházból veszem, lévén, hogy ezt a felekezetet ismerem a legjobban.
tovább