Caracalla
I 2009.08.27. 16:03
Van egy nagyon speciális jellemzője a magyar külkapcsolatoknak (amellett, hogy ijesztően gyakran használják a különböző pártok belpolitikai céljaik érdekében), ez pedig a különböző nemzetközi döntőbírók iránti vágy, akik az igazság, a szépség vagy bármi más nevében majd jól megmondják, hogy mi vagyunk a jók, és elfenekelik az éppen ellenünk áskálódókat.
Különösebben nem kell meglepődnünk, hogy ez nem működik. A történelemben számos módon megragadták ugyanis a diplomácia lényegét, talán a két legfontosabb a Realpolitik-teória valamint Clausewitz mondása (a háború nem más, mint a politika folytatása más eszközökkel).
Mindkettőnek ugyanaz van a mélyén: az országok közötti politikában nem a szándékért osztanak díjakat, különösen nem valamiféle megragadhatatlan igazságelméletnek való megfelelésért, hanem az eredményekért. A külpolitikának egyetlen sikeres országban sem az a dolga, hogy a világ sorsát jobbá tegye, hanem saját országa érdekeinek a képviselete.
tovább
Az egymáshoz közeledő „nemzeti radikális” párt és a szélsőjobboldal szervezetei nem jobboldaliak a szó semmilyen értelmében sem és a konzervativizmussal semmilyen szinten nem állnak kapcsolatban. A szélsőjobboldallal, a „jobboldali” Marat-kkal szembeni jobbközép hozzáállás hasonlóképpen nézhet ki, mint amiről Huszár Károly, az ellenforradalom első hivatalos kormányfője a következőképpen szólt 1920-ban: „Nem akarok ellen-Szamuelyket látni és nem fogjuk eltűrni, hogy olyan emberek, akiknek keresztény morálról, tisztességről, jogról és törvényről nincs fogalmuk, a keresztény jelszavak ürügye alatt hasonló dolgokat kövessenek el, mint azok, akik az országot hónapok[kal ez]előtt rettegésben tartották.
Békés Márton írása
tovább
A magyarok nem építettek világbirodalmat, és a magyar állam területe ma csak harmadnyi töredéke a történelmi országnak. Még sincs okunk az elégedetlenségre, ha sorsunkat a térség más országaival, vagy akárcsak a rokon népek történelmével vetjük össze. Őseink előtt népek tucatjai érkeztek Eurázsia pusztáiról a Kárpát-medencébe, s ma már nyoma sincs egyiknek sem. Világbirodalmak enyésztek el hírmondó nélkül, s a hazánkat pusztító mongolok birodalmából mára csak egy Oroszország és Kína közé ékelt ütközőállam maradt. A magyarok lehorgonyzása a nyugati civilizáció mellett, ha nem is volt problémátlan, de mindenképpen sikeresnek bizonyult.
Antall György írása
tovább
Hiába tépázta meg az országot forradalom, zsarnokság, megszállás, megaláztatás, még mindig létezik. Létezik, mert akik számára kedves, azok nem akarják magára hagyni.
Tavaly, augusztus közepén-végén indítottuk el saját portálunkat, a Konzervatórium.hu-t, ahol az eredeti koncepció szerint az alaposabban megírt, hosszabb, egy szűkebb olvasóközönségnek szóló írásainkat kezdtük el közölni. A portál beindítását a 2008-as Goldenblog utánra időzítettük. Az idei verseny lezárulta után visszatekintünk erre az egy évre: mégpedig olyan húsz írással, melyek - persze ez szubjektív - a legjobb, legfontosabb, legérdekesebb szövegeink, és a témák sokszínűségét, a szerzők sokféleségét is reprezentálják. Íme!
tovább
Megvan a HVG Goldenblog 2009 mainstream kategóriájának végeredménye: a tavalyi győzelem után idén a második helyet szereztük meg!
tovább
Vendégszerzőnk, Hungarian Bullshit írása
Újrahangol az (egykori) SZDSZ rosszabbik énje. Immár azért, mert az „antiszemita” és „populista” Retkes - aki azokat sem bírja a frakcióban, akik számolni tudnak - átvette a hatalmat, így most a többiek új hajóba akarnak átszállni.
tovább
Szolgálati közlemény
Örömmel látjuk, hogy az utóbbi időben rengeteg új olvasónk van! Az ő figyelmükbe szeretnénk ajánlani a Konzervatórium RSS feedjét, iWiW-klubját, Facebook-csoportját, valamint magát a blogot is lehet követni Facebookon a NetworkedBlogs segítségével.
Caracalla
I 2009.08.18. 12:20
Annyira, de annyira uborkaszezon van, hogy még a Népszabadság és egyik publicistája/fő/almunkatársa közötti összezördülés/félreértés/kibékülés is hírértékű. A sztori alapja eléggé ismert már: Bächer Iván valamelyik barátja fasisztákkal barátkozik, és elküldte a cikket a fasisztáknak, akik meg le is hozták a fasisztaújságban. Most meg Bächer magyarázkodik. Valójában persze inkább arról van szó, hogy Bächer kiábrándult az elvbarátaiból - mostanában gyakori ez a ballib közértelmiségnél -, és írt valamit, amit az antifasisztaújság nem akart lehozni, de Bächer a szövegre büszke volt, ezért szétküldte. A fasisztaújságnak meg jól jött, hiszen az olvasók fele akkor se tudná, hogy mi az irónia, ha nekimenne a folyosón.
tovább
Annak idején, mikor dúlt a gulyáskommunizmus, az olvasói levél fogalommá vált. Nyomtatott selyemzsinór volt ez: akiről rosszat írtak az „olvasók”, az tudta, hogy neki éppen hadat üzentek azok, kiké a törvény, a fegyver és a hatalom. Akinek ez a bizonyos régi, meghitt szokás hiányzik, az ma is megtalálja az erre szakosodott orgánumot. Szerencsére ma nem ők a hatalom és a törvény, éppen ezért szégyenkezve merjük megemlíteni, hogy rólunk csupán a kuruc egyik olvasója írt levelet.
tovább
Budapest megtévesztő nagyváros. Fekvése a Duna két partján és természeti környezete a budai hegyek lábánál, a város látképét meghatározó középületeinek nagyszerűsége a tájékozatlan látogatóban egy nagyhatalom fővárosának látszatát keltik. Mi magyarok is sokszor viselkedünk úgy, mintha egy nagyhatalom polgárai lennénk, legalábbis amikor a többi közép- és kelet-európai országról, azoknak polgárairól szólunk némi lekezeléssel és megvetéssel. A megtévesztő budapesti látképnek egyik, ha nem a legmegtévesztőbb épülete a budai királyi vár, hivatalos nevén Budavári Palota vagy Budai Várpalota.
Antall György írása
tovább
Ron bácsi
I 2009.08.17. 13:25
Jó kis botrány van kibontakozóban: a hosszú évek óta rendszeresen a Népszabadságba publikáló Bächer Iván, akinek könyveit is a Népszabadság Könyvek kiadó adja ki, írt egy tőle megszokott, nem túl izgalmas, kissé slendrián szösszenetet, amiben a szocialistákat ekézi, elég keményen (utóbbi tőle nem megszokott). Aki nem halott volna Bächerről: az eladott példányszámokat tekintve sikeres, harmadvonalbeli, középszerű íróról van szó. Szereti az olyan egyszerű fogásokat, mint a hatásvadászat és a túlzás, ám igencsak kiverte a biztosítékot, amikor MSZP-kritikáját azzal zárja, hogy "szavazzunk a Jobbikra."
tovább