Megvan a vicc, hogy az MDF herényire zsugorodott? Ha igen, mehetünk is tovább.
Van a kivénhedt, leharcolt, mindig is középszerű teljesítményt nyújtó csatalovaknak az a fajtája, aki még mindig azt hiszi, hogy számít a véleménye. Magyarországon abból lehet megállapítani, hogy tulajdonképpen tartanak valamerre a dolgok, amikor ezek a megfáradt felebarátaink világvége-hangulatú cikkeket írogatnak a demokrácia haláláról, az emberi jogok torzulásáról meg mindenféle olyan toposzról, amit a tőrőlmetszett kommunisták nem voltak restek kisajátítani maguknak az elmúlt húsz-egynéhány évben.
tovább
Aron M
I 2013.06.29. 12:59
A Mandiner blogján Schmidt Mária esszében emlékezett meg Horn Gyula életéről. Ez az írás erre kíván reflektálni. A dőlt betűvel is jelzett idézetek ebből az esszéből származnak.
Vajon Horn Gyula tényleg a magyar Talleyrand volt? Esetleg a nyugatos (bocsánat, zapadnyik) Kádár János? Vagy egyszerűen egy self-made man, aki élt a kínálkozó lehetőségekkel és ugyanígy járt el a hazája szolgálatában? Egyik sem volt. Vagy talán mindegyikből egy kicsi, egy egészen kicsi. Valójában azonban leginkább kommunista volt. Minden volt, amit ebben a szóban össze lehet foglalni.
tovább
Már nincs mit vesztenie. Szikrázó szemmel, feltűrt ingujjban lép elő a vakító napsütésbe. Minden szem rászegeződik, hang fennakad, lehellet megszegik. A szembefénytől csak az árnyéka látszik, éles, kissé szögletes álla, szikár termete, csapott vállai. Párbajra készül, tán az utolsóra. Lassan közelít revolveréhez, pásztázza a körülötte levőket, tudni akarja, hogy valóban mindenki figyel, ő van a középpontban. Úgy tesz pár pillanatig, mintha nem is akarna lőni, mintha ez nem is egy párbaj lenne. Gondolatai másodpercekre elkalandoznak, elképzeli magát kívülről, elképzeli, hogy ő is legalább akkora hős, mint Old Shatterhand, az igazság bajnoka, a „kéz, amely pozdorjává zúz”, már fülébe cseng a jól ismert, régi dal, majd tán egy másik is eszébe jut a végső harcról. Talán kicsit libabőrös is, tudja, hogy most nagy dolgot kell véghezvinnie, még tán meg is hatódik attól a szereptől, amelyet rá osztott a történelem, de pont ezért kell itt állnia, és neki kell itt állnia, mert a történelem kemény időkben kemény embereket és kemény szavakat kíván. Nem habozik tovább, előrántja a revolverét és tüzelni kezd, még akkor is, ha itt kell megdögleni ezért a k***a országért.
Petényi Mirkó írása
tovább
A frakcióalakítás rendszerváltozás óta újra és újra előbukkanó kérdése az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került. Az Alkotmánybíróság döntésének következtében a Demokratikus Koalíció nem alakíthat országgyűlési képviselőcsoportot, míg szintén az Alkotmánybíróság döntésének – és a negyedik Alaptörvény-módosításnak – köszönhetően úgy látszik, hogy az LMP jogosult lesz ugyanerre.
Orbán Balázs András írása
tovább
„Önmagukat konzervatívnak tartó fiatal szerzők nem érzik igényét, hogy megértsék a saját politikai rendszerünknek is keretet adó emberi jogi felfogás jelentőségét” – írja a Mandiner véleményszemléjében közölt, részint nekem szánt válaszában Jankovics Márton. (A képen Jacob Cornides látható.)
„Az irodalmi hév által elragadott N'Jala ezredest láthatóan sosem környékezte meg az a kósza gondolat, hogy az emlegetett dogmagyűjtemény gerincét képezik olyan apró-cseprő jogaink, mint a vallás, a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadsága, melyeknek mégoly szigorú „kikényszerítése” is csak valami egészen sajátos tudatállapotban nevezhető diktatúrának. Könnyen belátható, hogy épp ezen szabadságjogoknak az egyes alkotmányokba és a nemzetközi egyezményekbe foglalt garanciái biztosíthatják a legjobban, hogy kritizálhassuk, sőt, akár a szerző arrogáns stílusában is szidalmazhassuk nemzeti vagy internacionális politikai intézményeinket.”
Szerintem megérteni és elfogadni valamit, egyetérteni valamivel két külön dolog, de részemről nem elvetni szándékoztam az emberi jogokat írásommal (Az emberi jogok vallásáról), hanem a vallásokat kívántam megvédeni, rámutatva: az emberi jogok ellen is fel lehet hozni mindent, amit a kereszténység ellen fel szokás. Azaz: ne használjunk kettős mércét. Persze szorult a posztomba egy adag erőteljes emberijogizmus-kritika is. A Mandineren Jankovicsnak a másik általa megszólított szerző, Techet Péter válaszolt. Részemről egyrészt Dobray kolléga egy korábbi írására hívnám fel a figyelmet (A szólásszabadság baloldali korlátai), másrészt egy jogász, bizonyos Jacob Cornides tanulmányát hoznám fel saját védelmem érdekében, válaszul Jankovics Mártonnak, amelyet az alábbiakban olvashatnak. Át is adom neki a szót.
tovább
Hosszú idő után utolsó alkalommal látogat Magyarországra John Lukacs, aki két előadást is tart a jövő héten Budapesten. A 89 éves történészprofesszor a Pázmányon a kiegyezés koráról, az Eltén pedig a két világháborúról és azok következményeinek magyar katasztrófájáról beszél majd, írja a Mandiner.
John Lukacs május 21-én, kedden 17 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem budapesti képzési helyén, a Sophianumban (1088 Mikszáth tér 1.), május 22-én, szerdán 17 órakor pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem campusán, a Gólyavárban tart előadást (1088 Múzeum krt. 4.).
A történészprofesszor, aki jövőre lesz 90 éves, a kiegyezés koráról, illetve a világháborúkról és azok következményeinek magyar katasztrófájáról beszél majd. A két előadás ingyenes, azonban regisztrációkötelesek: az elsőre itt, a másodikra pedig itt lehet jelentkezni. Mindkét előadásról felvétel készül.
tovább
Döbbenetes ítéletek egy ésszerűtlen, szent szöveg nevében. Fekete ruhás, felkent emberek diktatúrája, akik értelmezési privilégiumokat őriznek. Börtön, háború, jajveszékelés. Betarthatatlan erkölcsi szabályok. Természettudományosan megmagyarázhatatlan tanítások, logikai bakugrások, hitviták. Egy vallásról beszélget apa és fia.
tovább
„Honnan származik a gonosz? A tudományos világ nem tud válaszolni erre a kérdésre. Megkíséreltek választ adni rá a haladásban való hittel. Minden gonoszt egy szuszra felszámolnának. A betegséget legyőzné az orvostudomány, az igazságtalanságokat a gazdasági fejlődés. A vallást lecserélték a haladásban való hitre. Ugyanakkor van ezzel két probléma. Először is: a jövőbeni eredmények nem segítenek nekem ma. Már ma meghalhatok, a szenvedés és igazságtalanság, ami eddig megtörtént, nem törölhető el. Másodszor: jogos a kétkedés a korlátlan fejlődéssel kapcsolatban, mivel az nem létezik.”
(Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek)
„A miniszterelnök szerint Európát vissza kell vezetni az imádság útjára. Szerintem meg őt kell emlekeztetnünk arra, hogy a hit megvallása magánügy. Magyarországon az állam és az egyházak elkülönülnek. És ez így van rendjén. Orbánt nem hittérítőnek, hanem miniszterelnöknek választottuk. Jó lenne, ha emlékezne rá… – fejtette ki Gyurcsány Ferenc a Facebookon. Mesterházy Attila is hozzátette a magáét: szerinte „Orbán mai beszéde a jáki templomnál azt sötét középkort idézi, amikor a vallás révén hajtották igába az embereket. (...) A progresszív Magyarország, amely többségben van a kormánnyal szemben, nem hagyja belefulladni abba a mocsárba hazáját, amelybe Orbán Viktor népbutító politikája juttatta. A társadalmi haladást akarók többsége nem Európán kívül, és nem feudalisztikus körülmények között képzeli el hazája jövőjét.”
Mire fel ez a nagy kiakadás? Orbán Viktor azt találta mondani a felújított jáki templomnál, hogy „„Európa egy agresszív szekuláris, internacionalista és családellenes látomás csapdájába esett, ami logikusan vezet a saját keresztény hagyományainak feladásához. (...) A hajdan égbe törő Európa a földhöz ragadt”.
Régi, hamis haladár toposz, hogy a hit magánügy és a középkor sötét.
tovább
Egyezségre jutottak a felek a keddi tárgyaláson, így a Nyíregyházi Törvényszék hat hónapig szünetelteti a helyi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF), illetve a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárást – olvasható az MTI minapi hírében.
Szép, szép dolog a megegyezés, de azért mégiscsak pofátlanság Mohácsi Erzsébeték részéről az egész hercehurca, úgy, ahogy van. Érthető, hogy a trafiktörvény, a Portik–Laborc-ügy és a rezsicsökkentés, valamint a Redding asszony körüli viták közepette kevesebb figyelmet kapott a közéletben a dolog, de azért érdemes egy pillantást vetni a nyíregyházi Huszár-telepi iskola esetére és annak kapcsán az integráció-szegregáció kérdésére.
tovább
Tegnap jelent meg a Tárki legfrissebb felmérése. A havi rendszeres pártpreferencia-kutatás áprilisi eredményei egy dologban nem mutatnak jelentős változást: a Fidesz toronymagas előnye, úgy tűnik, megingathatatlan. A mérés rámutat: azzal, hogy némiképp csökkent a bizonytalanok aránya, minden párt egy kicsit jól járt, kivéve az E2014, bár „nem tudhatjuk, hogy valódi változásról van-e szó vagy a párt külön kérésére történt elnevezésbeli változás okozta a csökkenést. A pártszövetség kérésére ugyanis ebben a hónapban először nem a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 Mozgalomként szerepelt a párt a kutatásunkban, hanem Együtt 2014-PM néven. Az, hogy most először Bajnai Gordon neve nélkül kérdeztük a pártra, hatással lehet a párt ismertségére és népszerűségére, így ennek hatása is tükröződhet a csökkenésben” – szól a Tárki indoklása.
tovább
„Sok pszichiáter naivan úgy tekintette a{z 1973-as} döntést, mint egy diagnózis egyszerű törlését annak érdekében, hogy megszűnjenek az igazságtalanságok. A valóságban azonban igazságtalanságokat teremtett a homoszexuális irányultságú emberrel szemben azáltal, hogy az igazság igazságtalanságot szenvedett, és ezzel megakadályozták a homoszexuálisokat abban, hogy pszichoanalitikus segítséget keressenek és találjanak.”
(Charles Socarides amerikai pszichiáter, balra a képen)
Számos felvetés érkezett a melegházasságot és a melegek örökbefogadási lehetőségét kritizáló posztunkhoz. Genetikai-e a homoszexualitás? Történeti képződmény-e a heteroszexuális házasság? Van-e gyerekhez való jog? Jobb-e egy melegpár, mint az árvaház? Összehasonlítható-e egy melegpár egy meddő nővel? Igyekeztem összegyűjteni az ilyesfajta felvetéseket, és válaszolni rájuk. Azonban a szövegértési problémáról tanúskodó felvetésekre csak annyit tudok mondani, hogy tessék újraolvasni az előző posztot, benne van a válasz. Jelen, kérdezz-felelek formában közzétett írás az előző kiegészítése, így olvassák.
tovább
- Minden férfinek joga van gyerekeket szülni, ha akar!
- De te nem szülhetsz gyereket!
- Ne nyomj el engem!
- Nem nyomlak el Stan, de neked nincs méhed! Hogy fogod kihordani a
magzatot? Belerakod egy szatyorba?
- Nekem van egy ötletem. Gondolom, abban egyetértünk, hogy
tényleg nem lehet gyereke, mivel nincs méhe, amiről nem tehet senki, még a
rómaiak sem. De joga lehet hozzá, hogy gyereket szüljön.
(Brian élete)
A magyar alkotmány család-definícióját kifogásolja a szuverén.hu cikke az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) gyakorlatára, a „jogfejlődési tendenciákra” és a „társadalmi realitásokra” hivatkozva. A cikk oda fut ki, hogy Németországban már örökbe is fogadhatnak a melegpárok. Új-Zéland is bevezette az azonos neműek házasságát, nem sokkal korábban pedig a francia baloldali parlament melegházasságot bevezető döntése ellen tiltakozott több százezer ember Párizsban.
Eközben a cunnecticuti bíróság épp George Harasz és Douglas Wirth „homoszexuális házaspár” ügyét tárgyalja. A két férfi kilenc gyermeket fogadott örökbe, közülük kettő vádolta meg őket 2011-ben azzal, hogy többször megerőszakolták őket. A per majdnem felfüggesztett börtönnel véget ért a vádlottak és az ügyészség megegyezése képpen, azonban most április elején másik három örökbefogadott is megvádolta őket. Így a per folytatódik. Távol áll tőlem, hogy egy ilyen példa miatt általános következtetéseket vonjak le, csupán azért említem meg az esetet, mert ennek kapcsán talán érdemes megvizsgálni, van-e különbség a melegpárok és a heteroszexuális párok által nevelt gyermekek közt.
Nos, nézzük, miért is ragaszkodnak sokan – függetlenül a magyar alkotmánytól – a szuverén.hu által „szélsőségesen konzervatívnak” titulált házasság- és családfelfogáshoz. Tényleg megváltoztathatatlan a homoszexuális irányultság? Minden rendben a melegpárok által nevelt gyerekekkel? Hallottak már Richard Cohenről és Mark Regnerusról? Nem? Épp itt az ideje.
tovább
„Az EPP-frakció nem kér a Fideszből”, „Kizárják a Fideszt az Európai Néppártból?”, Mégis kirakják a Fideszt?” – hangoskodott a baloldali sajtó az elmúlt hetek egyik politikai kacsája felett. S bár a konvergenciaprogram mai bejelentése és a túlzottdeficit-eljárás ügyében közelgő döntés okán várt lépés elmaradt, az eset több szempontból is szolgál tanulsággal.
tovább
Aron M
I 2013.04.11. 09:49
Az Élet Menetének időpontjára tervezett motoros felvonulást a miniszterelnök utasítására nem fogja engedélyezni a rendőrség. Sokan beszéltek a jogállamiság végéről, de legalábbis a jogállamiságot fenyegető döntésről. Nos, nyilván miközben a baloldal egyik csoportja elégedetten leporolja az antifasiszta érveket, más oldalról meg kényelmesen tud egy másik csoportja az orbáni önkényről értekezni. A kettőt Tuskó Hopkins módjára össze is lehetne kapcsolni: csak azért tagadja meg az Orbán a motorosokat, mert ezzel leplezi, hogy egyetért velük.
tovább