Donoso Cortés Magyarországon kevéssé ismert gondolkodó, aki azonban fontos láncszem a konzervatív gondolkodók sorában, akinek ismeretével jobban megérthetjük Carl Schmittet is (akiről nemrégen tartottak konferenciát), aki hivatkozik is rá Politikai teológiájában. Donoso Cortes időben a félúton helyezkedik el Joseph de Maistre és Carl Schmitt közt. Segítségével pedig talán a huszadik század olyan jobboldali diktatúráit is jobban megérthetjük, mint Franco és Salazar uralma. Alább Botos Máté történész (jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának dékánja) írásának utánközlését olvashatják a nagy spanyol gondolkodóról.
Dr. Botos Máté írása
tovább
A magyarok eddigi története három nagy szakaszra bontható. Az első a kezdetektől az államalapításig, a második az államalapítástól a mohácsi vereségig, a harmadik a mohácsi vésztől a rendszerváltásig tart. Az első két nagy korszak a megerősödésé, a gyarapodásé, a növekedésé és az önállóságé. A harmadikat azonban az önállóság tartós elvesztése, területveszteségek, kiegyezések, a túlélés érdekében tett erkölcsi kompromisszumok, az életerő, a lakosságszám meg-megcsappanása, valamint a nyertes csatákat beárnyékoló vesztes szabadságharcok és háborúk jellemzik.
Németh Endre írása
tovább
Sajátságos kivétel nemzeti ünnepeink sorában augusztus huszadika. Egyrészt sokak (talán megkockáztatható: a többség) számára ez a későaugusztusi nap a nyári szabadságolások és a vakációszezon miatt - az átadható üzenetek szempontjából nem túl szerencsésen - egyfajta kellemesen szétesett, tartalomigénytelen lazulás. Szünet a szünetben. Sokan épp erre a napra építik nyári pihenésüket, vagy ha már túl vannak a szabadságon, akkor itt toldják meg még utoljára egy nappal – és inkább elhúznak valahová messzire. Az is biztos, hogy az otthon maradt (vagy: Pestre kirándult) polgártársak ijesztően nagy része úgy tántorog ki este tűzijátékot nézni, hogy körülbelül sincs fogalma arról, miért is lövik a nemzeti színű puskaport pont huszadikán ilyen baromi hangosan. (Vonatkozó tévés örökzöld: riport a bután néző, képben nem levő járókelőkről.)
Borbás Barnabás írása
tovább
1999. szeptember 15. Miután pártja legnépszerűbb politikusaként semmilyen komoly politikai funkciót nem kap, fiatal kora miatt pedig az áhított főügyészi poszt is elérhetetlen marad számára, a sértett Robert Fico bejelenti, hogy elhagyja a Demokratikus Baloldal Pártot (SDĽ), majd három hónappal később SMER néven saját pártot alapít.
A következő, 2002-es parlamenti választásokon az SDĽ már be sem jut be a parlamentbe, Robert Fico ellenben igen. 2004 végére a megújulni képtelen SDĽ meg is szűnik. A SMER kebelezi be őket, a baloldal és a szociáldemokrácia egységesítésének zászlaja alatt. 2006-tól Fico már kormányfő, majd ezt követően jutalmul egykori SDĽ csúcspolitikusok egész sora tűnik fel ilyen-olyan államigazgatási, diplomáciai, alkotmánybírósági posztokon (Peter Weiss, Jozef Migaš, Ladislav Orosz, Pavol Hamžík, stb.)
Király Zsolt írása
tovább
Az ausztrál zöldek olyanok, mint a dinnye: kívül zöldek, belül vörösök – írta George Pell bíboros, Sydney érseke a közelgő, augusztus 21-i ausztrál választások alkalmából megjelent cikkében, amelyben arra figyelmeztetett: a zöld etikát arra találták ki, hogy lecseréljék vele a judeo-kereszténységet. A Magyar Kurír beszámolója szerint a bíboros az érsekség honlapján is megjelent cikkében kifejti: természetesen mindenki aggódik a környezet miatt, köztük ő is. Azonban az ausztrál zöld párt elnöke, Bob Brown egy 1996-ban megjelent, Peter Singer filozófussal együtt írt kötetében azon nézetének adott hangot, hogy az emberek is csak állatok, maximum okosabbak a többinél, de tudatosság tekintetében ugyanazon vagy hasonló szinten vannak, és nem magasabb rendűek; valamint hangot adott abortusz- és eutanáziapárti gondolatainak is. A zöldek támogatják az azonos neműek „házasságát”.
tovább
dobray
I 2010.08.10. 07:27
A falu, na, az szörnyű. Pedig azt hinné az ember, hogy odamegy, és példás zöldgazdálkodás folyik. Önellátás, biokaja, bicikli, közel a természet… Aztán mit talál a gyanútlan látogató? Feudalizmust meg rabszolgaságot. Gyerekmunkát. Az első, ami szembetűnik, a sok kegyetlen módon tartott állat. Egymás hegyén-hátán szenvednek szegénykék. A malac egyenesen valami trutyiban dekkol, senki nem takarítja ki az ólat. Az éhségtől füvet zabálnak a tehenek, mint az észak-koreai nép. Az ökröket, lovakat befogták gályázni, pórázon van a kutya, és néha belerúgnak a macskába, ha a küszöbre fekszik.
tovább
A történelem nagy csatáit vitték számítógépre a Károli Gáspár Református Egyetem történészei, és nem csak azért, mert érdekes látni, mi hogy történt, hanem mert így könnyebb elmélkedni a csaták egyéb lehetséges kimenetelein, azaz azon, hogy mi lett volna, ha – hallom a Kossuth Rádióban. Mi lett volna, ha Mohácshoz időben odaérnek a késő seregek… Persze az ötletet és megvalósítóit máris sokan támadják, mert ugye, ahogy már az oviban is elmondták nekünk, a mi lett volna, ha történelmietlen kérdés, mert nem tudjuk, mi lett volna, ha, és lett, ami volt. A történész feladata pedig a múlt, nem pedig lehetséges párhuzamos múltak tanulmányozása.
tovább
Az Acton Intézet és a bécsi Europa Institut szeptemberben - immár hagyományosan - Ausztriában szervez egy hétvégi szemináriumot közép-európai keresztény fiataloknak (egyetemistáknak és huszonéveseknek) a gazdasági szabadság, a piacgazdaság keresztény (katolikus) erkölcsi alapjairól. Alapvetően katolikus rendezvényről van szó, de más felekezetűek is jelentkezhetnek.
tovább
Caracalla
I 2010.07.08. 13:45
Sokakkal ellentétben nem tartom katasztrófának, hogy érdemi tevékenységet még nem fejtett ki az új kormány. Az azonban már tragikomikus, hogy mennyire félreismeri a Fidesz az ország egy jelentős részét - szerintem többségét. Az érzelmi politizálást nem tudják eladni és jól használni, amikor a 'plusz két kifli per kopf' a kormányzati siker egyetlen mércéje a választók jelentős részénél, továbbá amikor eddig sem a nagyívű programokból volt hiány, hanem a konkrétumokból. Gyurcsány Ferencnek sem okozott soha problémát összeütni egy dolgozatot a hétvég Népszabóságba, vagy összehívni valami tömegrendezvényt, ahol meghirdeti a felemelkedés újabb kéthetes programját. Mindig csak a fránya valódi cselekvés, a végrehajtás okozott problémát. Na ez az a minta, amit el kéne kerülnie a Fidesznek.
tovább
ps: Az akváriumod fölött van egy üres hely a falon. Kitehetnéd, ha már ennyit dolgoztunk rajta.
Vegyünk tíz magyar alkotmányjogászt, vagy európai hírű magyar jogtudóst. Képzeljük el, hogy meglátogatja őket Orbán Viktor és azt mondja nekik: tiéd a Sándor-palota legalább öt évre, cserébe mellőzni kellene az amúgy is gyenge alkotmányos jogköröket, és ha probléma van valamelyik ötletünkkel, inkább üljünk össze és beszéljük meg négyszemközt. Legyünk őszinték: Tízből kilenc kapva kapna az alkalmon.
Lehetne találni olyan köztársasági elnököt, akinek tudományos munkájához és jogászi hozzáértéséhez nem férne kétség, mégis hardcore orbánistává válna a pozícióra való felkérés esetén? Lehetne. Miért nem teszi akkor ezt a Fidesz? Mert nem ez a cél. Milyen igények mentén, milyen célból került akkor Schmitt felkérésre? A válasz összetett.
tovább
Károlyi Mihály amolyan origónak számított. Nem illett igazán támadni, legalábbis nyilvánosan. Mégiscsak ő volt az első modern magyar köztársaság létrehozója, a demokratikus Magyarország megálmodója, aki az avitt struktúrák helyére modern, haladó szellemű Köztársaságot képzelt el, amelynek megvalósulása jelenleg is folyamatba van téve a Harmadik Köztársaság idején. Bátor, elkötelezett politikusnak mondták, hiszen személyesen kezdte el földjeinek szétosztását. Tragikus hős, akit elsodortak az események, a jogos igényeiken túlmutató mohósággal közeledő szomszédok és az antant figyelmetlensége, na meg persze a szélsőségesek.
Nemrég neves történészek védték meg a szélsőjobboldal támadásaitól. Világosan bebizonyították, hogy nem volt hazaáruló, hiszen amúgy sem lett volna mit tenni. Trianont a történelmi szükségszerűség diktálta. Károlyi pedig, bár tisztességes volt, nem rendelkezett különleges képességekkel, s még csak nagy formátumú politikusnak sem nevezhető és egyébként is kudarcot vallott.
tovább
A Townhall publicistái felkészültségük mellett nem félnek némi humort sem bevetni, imigyen megmentve a politikai publicisztika műfaját az öncélú vagdalkozástól, a fröcsögéstől, a szervilizmustól, a különféle másodlagos frissességű frázisok recitatív kántálásától, szóval egyszerűen az unalomtól. Volna mit tanulnunk tőlük.
Baranyi Márton írása
tovább
Az újabb típusú média fölötti nosztalgikus sirámok gyakran kifogásolják a vebkettő meg a zinternet esetében, hogy az csak fikázásra és a színvonal csökkentésére jó. Valamint hogy praktikus haszna nincsen (bár az nincs az ÉS vagy más lapok esetében sem).
Íme a bizonyíték az ellenkezőjére: tegnap a Facebookon alapított „Mondjunk le az aug. 20-i tűzijáték élményéről az árvízkárosultak javára!!!” elnevezésű csoportnak ma már több mint 63500 tagja van. Ez egy közösségi oldalon kiemelkedő eredménynek számít, hiszen ezeken nyakra-főre alakulnak a csoportok a paprikás krumpli kedvelőitől a filmidézetek rajongóiig.
Amennyiben az államalapítás ünnepe valóban nemzetről, összetartozásról és közösségről szól, itt az alkalom arra, hogy ezt bizonyítsuk is. Talán a Facebook-csoport is kinövi magát, és valóban tehetünk valamit az árvízkárosultakért. Ezért mindenki megteheti a magáét. Mi is.
Itt az idő. Hátha hihetünk a szeretet és az összefogás erejében.