Vegyünk tíz magyar alkotmányjogászt, vagy európai hírű magyar jogtudóst. Képzeljük el, hogy meglátogatja őket Orbán Viktor és azt mondja nekik: tiéd a Sándor-palota legalább öt évre, cserébe mellőzni kellene az amúgy is gyenge alkotmányos jogköröket, és ha probléma van valamelyik ötletünkkel, inkább üljünk össze és beszéljük meg négyszemközt. Legyünk őszinték: Tízből kilenc kapva kapna az alkalmon.
Lehetne találni olyan köztársasági elnököt, akinek tudományos munkájához és jogászi hozzáértéséhez nem férne kétség, mégis hardcore orbánistává válna a pozícióra való felkérés esetén? Lehetne. Miért nem teszi akkor ezt a Fidesz? Mert nem ez a cél. Milyen igények mentén, milyen célból került akkor Schmitt felkérésre? A válasz összetett.
Napok óta egyre erősebben fogalmazódnak meg a Schmitt Pál elleni érvek: sokan felkészületlennek tartják, egyesek felhánytorgatják az előző rendszerben betöltött sportállamtitkári tisztségét, Fidesz-pártpolitikusi múltját. Mások félti a demokráciát, Sólyom László hívei pedig a jogászi gyakorlatot kérik számon. Még a dicsérő szavak is kritikának hatnak Schmitt esetében: a reprezentációs képességét, jó megjelenését egyfajta buta szépségkirálynői szerepként, jó diplomáciai kapcsolatait pedig elvtelen konfliktuskerülésként mutatják be a véleménycikkek.
Schmitt jelölése és megválasztása, a mellette való konzekvens kiállás, és az MSZP-jelöltjével eljátszott tiszteletkör fényében azonban előre tervezett és alaposan átgondolt stratégiára enged következtetni, amely betekintést nyújt a Fidesz új alkotmányos elképzeléseibe. (Miközben igaza van
Stumpf Andrásnak abban, hogy az Orbán kezében lévő lapok terítése elmaradt.)
A legerősebb érv Schmittel szemben a Fideszhez való erős lojalitása. De vegyünk tíz magyar alkotmányjogászt, vagy európai hírű magyar jogtudóst. Képzeljük el, hogy meglátogatja őket Orbán Viktor és azt mondja nekik: tiéd a Sándor-palota legalább öt évre, cserébe mellőzni kellene az amúgy is gyenge alkotmányos jogköröket, és ha probléma van valamelyik ötletünkkel, inkább üljünk össze és beszéljük meg négyszemközt. Legyünk őszinték: Tízből kilenc kapva kapna az alkalmon, köztük talán még Bihari Mihály, Kolláth György, Halmai Gábor is. Akadémikusoknál és tudósoknál hasonló lenne az arány.
Lehetne találni olyan köztársasági elnököt, akinek tudományos munkájához és jogászi hozzáértéséhez nem férne kétség, mégis hardcore orbánistává válna a pozícióra való felkérés esetén? Lehetne. Miért nem teszi akkor ezt a Fidesz? Mert nem ez a cél. Milyen igények mentén, milyen célból került akkor Schmitt felkérésre? A válasz összetett.
Magyarország jövőre történelmi lehetőséget kap, 2011 januárjától ugyanis betölti az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Az elnökség egyik oldalon rengeteg kiadással jár az elnöklő tagállamnak, másrészt azonban kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az ország megmutassa magát, és emelje az EU-n belüli elismertségét.
Miben áll egy EU-elnökség sikere? Vagy a kérlelhetetlen és kiemelkedően eredményes technokráciában, vagy pedig a kitűzött ütemterv közepes megvalósításában, és néhány jelentőségteljes ügy rendezésében. Előbbire csak a nagy tapasztalat jelenthet garanciát. A belga elnökség valószínűleg rutinból, a kormányváltás ellenére is eredményes lesz – 11 korábbi elnökségi periódus alatt már megtanulták, hogy működik a rendszer. Utóbbihoz pedig elsősorban szerencse kell.
Magyarország szerencséje pedig Horvátország EU-hoz való csatlakozása lehet. Schmitt pedig gyakorlatilag egész európai parlamenti képviselői munkáját ennek az ügynek szentelte. Rendkívül nagyot dobna az ország és a kormány regionális és európai megítélésén, ha a korábban EP-alelnökként a horvát ügyért dolgozó magyar köztársasági elnök gratulálhatna az újonnan csatlakozónak.
És hogy mit csinált még Schmitt Brüsszelben? Reprezentált. Diplomataként viselkedett. Most minden bizonnyal hasonló elvárásokat támasztanak vele szemben Európán belül és kívül is. Minden valószínűség szerint Schmitt Pál feladata egyfajta, a miniszterelnökénél magasabb protokolláris rangú, ugyanakkor az itthoni ügyekben kevésbé érintett szuperdiplomatai tisztség ellátásában merül ki.
Belföldön pedig úgy tűnik, az a cél, hogy ne a „nép egységét” szimbolizálja, ne egyfajta népszuverenitáson alapuló demokratikus kontrollt gyakoroljon, hanem, hogy a „nép arcát”, karakterét tegye szimpatikussá. Schmitt ugyanis, elődeitől eltérő módon, de tisztségénél fogva példakép is lehet. Mintha az is kezdene egyértelművé válni, hogy milyen szerepet szánnak neki: a kiegyensúlyozott, világpolgár, bohém, emberszerető, mosolygós doyenét. És Schmitt – legalábbis az eddigiek alapján – élvezi és otthon is érzi magát ebben a szerepben.
A Fidesz-kormány – Schmitt Pál kinevezésével – újradefiniálja a köztársasági elnöki szerepet. Az intézmény tegnaptól nem a köztársaságot védő alkotmányos féket, hanem egy cselekményeiben kiüresített, de erős reprezentatív funkciót jelent. Hogy működni fog-e az elképzelés? Idővel kiderül. Az elképzelés lényege viszont nagyon is világos.
