A KOMMENTÁR 2010/5. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE:
Egedy Gergely: Dél konzervativizmusa: az Észak agrárius kritikája
TOTÁLIS MÚLT
Papp István: Kettős ügynök – Nagy Péter, Szabó Dezső és az állambiztonság
Viczián Zsófia: „Abban a helyzetben volt tragiko-komikum” – A kitelepítésről személyes perspektívákból
LELET
Materialista karácsony – 1969
MAGYAR ALAKOK
Klestenitz Tibor: Felekezeti reneszánsz és „általános kereszténység” az 1920-as évek magyar katolikus sajtójában
MŰHELY
Hatos Pál: Az író öregkora – François Mauriac emlékiratai tükrében
Novák Attila: Szövegek fogságában? A zsidó tradícióról
Tallián Miklós: A szilícium prófétái, avagy a világot nem a forradalmárok változtatták meg
SZEMLE
Az ismeretlen ismerős – Escher Károly kiállítása a Mai Manó Házban
Tóth Csaba Tibor: Tükörcserepek (Fenyves Katalin könyvéről)
Laczó Ferenc: A Habsburg-mítosz és ellenségei (Romsics Gergely könyvéről)
Szakály Sándor: Kultúráról és politikáról (Ujváry Gábor könyvéről)
Borbás Barnabás: Kecskeproblémák, kecskefejjel (Charles Fenyvesi könyvéről)
Eőry Áron: „Az igazság szolgálatában” (Varga Béláról)
Németh Endre: A Dunánál (Lányi András könyvéről)
dobray
I 2010.12.03. 07:20
Köztudott a Jobbik Irán és a keleti diktatúrák iránti szimpátiája, például a magyar választás tisztaságát is az ottani Forradalmi Gárdával felügyeltették volna. A keresztállító Jobbik kedvenc Iránjában nemrég kötél általi halálra ítéltek egy keresztény lelkipásztort, és egy másikat is fogva tartanak. Az EU-ban és az ENSZ-ben rendszeresen kiállnak minden bevándorló és mások vallásszabadságáért, ám valahogy a keresztények vallásszabadságáért való küzdelem elmarad (vagy elsikkad), pedig a vallásüldözések áldozatainak 75 százaléka keresztény.
tovább
„…a farkas szőrét szokta változtatni, nem erkölcsét.”
(Alvinci Péter: Magyarország Panasza, 1620)
Létre kell hoznunk a Progresszió Múzeumát, hogy a progresszió nálunk meghonosodott utópikus műfaja, a holt dolgok és az idegen szellemek ne torlaszolják el többé a konzervatív megújulás útját. Közre kell működnünk egy új szellemi-kulturális klíma, egy új közízlés kialakításában. Konzervatív tereket kell teremtenünk vidéken és természetesen Budapesten. Elő kell segíteni egy szellemi értelemben felfogott generációváltást. A szellemi jobboldal főárama még mindig erősen posztromantikus, historizáló beszédmóddal lép a küzdőtérre, feltámasztva és erősítve ezzel a kulturkampfos logikát. Óvakodjuk attól, hogy csak azért építsünk házat, hogy legyen hol laknunk addig, amíg felépül a jurtánk.
G. Fodor Gábor írása
tovább
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos döntést nem nevezhetjük szabad választásnak. Mivel a magyar politikusok néhány éve a Pomádé király szerepét játsszák, nem árt szólni: hiába gondolják azt, hogy ha sokat beszélnek a király új ruhájáról, akkor nem vesszük észre, hogy valójában meztelen. A szó ugyan veszélyes fegyver, de a szavaknak jelentésük van, amit még a politikusok sem változtathatnak meg. Attól, hogy a nemzetgazdasági miniszter a kényszert szabad választásnak nevezi, attól az még kényszer.
Szalai Ákos írása
tovább
Amikor augusztus 30-i, Körképes posztomban először írtam az önkormányzati választások tétjéről Komáromban, még nem sejtettem, hogy alig száz nappal később a helyszínen, a remek konyhával rendelkező Hubert panzióban az MKP komáromi kampányának koordinátoraként fogom Stubendek László és csapatával várni a végkifejletet. Az eredmény azóta ismert: Komárom lakosai meggyőző fölénnyel a változás mellett döntöttek Király Zsoltnak a Körképen megjelent elemzése szerint.
Király Zsolt írása
tovább
Összeegyeztethetőek-e a széleskörben népszerű, Barack Obama balliberális kormányzatát élesen elutasító amerikai libertárius-konzervatív Tea Party mozgalom célkitűzései a katolikus társadalmi tanítással? Erről kérdezte az amerikai Catholic News Agency Steven Schnecket, az Amerikai Katolikus Egyetem katolikus társadalmi tanítással foglalkozó intézetének igazgatóját és Robert Sirico atyát, az Acton Intézet michigani igazgatóját.
tovább
Tamás Gáspár Miklós és az MTA Filozófiai Kutatóintézete több munkatársának (így az Ernst Blochot is fordító kiváló Mesterházi Miklósnak) az eltávolításával (illetve ennek az óhajával) az intézet igazgatója – szerény véleményem szerint – olyan útra tévedt, mely sehová nem vezet, illetve meglehetősen kétes „eredményekkel” kecsegtethet csak. Nem arról van szó (a nyilvánvaló jogi nonszensztől eltekintve), hogy kinek a világnézete szimpatikus – bárki számára is.
Novák Attila írása
tovább
Tory
I 2010.11.22. 07:13
Egy éve írtam a magyar magán-nyugdíjpéztárakról. És nagyon nem hízelgő módon. A magán-nyugdíjpénztári rendszer megvalósítása alapvetően katasztrófális volt. Lehet jó magán-nyugdíjpénztári rendszert csinálni, de itt nem sikerült. Most úgy tűnik, az állam kitereli a tagokat és megszűnnek a nyugdíjpénztárak. Örülök? Nem. Nagyon nem örülök, mert csak cseberből vederbe kerülünk. A magyar közpolitika alapvető betegsége nem a magánnyugdíj vagy egyéb specifikus alrendszerek rossz működése. Ezek tünetek. A betegség az intézményesült rövidlátás, a hosszú távú stratégiai tervezés teljes hiánya. És ez a betegség csak súlyosabbá vált. Ennek nem lehet örülni.
tovább
Az elmúlt két év alatt immár negyedszerre kerül sor beszélgetésre a Konzílium sorozat keretében. Aktuális témánk az elmúlt két év rengeteg, talán forradalmi, talán hétköznapi történése. A rendezvényre minden olvasót szeretettel várunk.
Kérdéseink:
Kié lett az online újságírás, bloggerkedés 2008 és 2010 között?
Lecsengett-e a blog-korszak?
Vége van-e a baloldali-liberális médiahegemóniának?
Létezik-e olyan, hogy forradalom jobbról?
Mik a "narancsos forradalom" előnyei és hátrányai?
Az eddigi establishment dől csupán romba, vagy képződik egy új is négy év alatt?
Két rendszerváltó párt ki, két új viszont bekerült a parlamentbe - más lett a politika?
Van-e szükség radikálisan piacpárti politikai szereplőre?
Kormányértékelés: 2 év, 3 miniszterelnök - ki volt a legjobb eddig?
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!
„Tudja a hatalomban az a csodálatos eminenciás uram, hogy amit az ember olyan könnyű kézzel odaad, azt ugyanolyan könnyen vissza is veheti.”
II. Izabella kincstárnoka, 1492 – A Paradicsom meghódítása
A posztkommunista országok közül nem csak Magyarország esett a visszamenőleges adóztatás, a különadók kivetésének valamint az alkotmány ad hoc átgyúrásának kisértésébe. Csehországban jelenleg két különadó súrolhatja az alkotmányosság határát, valamint a tavalyi alkotmányossági válság mutat némi hasonlóságot a mai magyarországi eseményekkel. Lengyelországban a törvényhozók helyett az ottani alkotmánybíróság dolgozta ki a visszamenőleges adóztatás alkotmányos tilalmát. Olyan messzire viszont ezidáig egyik ország politikusai sem mentek, hogy az alkotmánybíróság kalapácsa alól kivegyék az olyan alapvető állam–egyén-kapcsolatokat, mint az adózás.
Melecske Ákos írása
tovább
Kína mint az új világrend központja nemcsak Sarkozy francia elnök és a magyar kormányfő agyában jelent meg. Soros György egy éve már bejelentette ugyanezt. Soros, úgy látszik, kényszeresen azt gondolja, hogy mondanivalója van a világ számára, s mivel sok pénze van, meg az emberek sznobok, meg is hallgatják. A rohamosan növekvő kínai gazdaság azonban félelmetes gondokkal küzd, a kínai helyzet korántsem olyan rózsás, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Lássuk, mik ezek a problémák!
Huhogó János írása
tovább
Szabályozatlan piac nem létezik. Az Orbán-kormány gazdasági (hangsúlyozottan csak a gazdasági) programja mögött alapvetően a klasszikus (baloldali, demokrata) liberalizmus téves gazdaság- és társadalomfelfogása lelhető fel. Amikor a magyar gazdaságpolitika arról beszél, hogy a piacot korlátoznia kell az államnak, akkor ugyanazt a hibát követi el, ami miatt a konzervatívok mindig is kritizálták a liberálisokat: nem veszi figyelembe az állam és egyén közti intézményeket, és a „szabályozatlan piacot” szabályozni akaró lépésekkel ezeket az intézményeket rombolja, holott ezek az intézmények szabályoznák a piacot.
Szalai Ákos írása
tovább
A régi pesti vicc szerint Mao annak idején megkérdezte Kádárt, hogy mennyien laknak az ő országában. „Olyan tízmillióan”, mondta Kádár. „Az nagyszerű lehet, ott mindenki ismer mindenkit”, lelkesedett Mao. Kína már régóta szeretne hídfőállást találni az EU határain belül, s hazánknak több versenytársa is van a Kína felé nyitott kapu szerepéért folyó versenyben. Mivel pedig a magyar költségvetés a könyvelési hibahatár a kínaiban, nem lehetnek különösebb illúzióink azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mennyire és meddig fontos a kínaiaknak - figyelmeztet szerzőnk, aki felteszi a kérdést: keleti szél, új világrend? Mennyire jó ez nekünk?
Huhogó János írása
tovább
Mivel az alkotmánybírókat a népszuverenitás kizárólagos letéteményese, a parlament választotta, s mivel a nép négyévenként ugyan lecserél(het)i a képviselőket, de a törvényhozó hatalom ettől még nem szűnik meg, ezért az adott országgyűlés által megválasztott alkotmánybírók demokratikus legitimitása éppolyan kifogástalan, mint a négy évre választott képviselőké.
Balázs Zoltán írása
tovább