Sárból rózsa: a régi-új oktatási modell

___________________________ (törölt) I 2009.06.14. 08:03

Egy harlemi (azaz, "nyóckerületi", "gettó") iskola bevezetett egy új oktatási modellt, amely számokban kifejezve kb. hétszer nagyobb pozitív változást hozott, mint a szokásos reformok szoktak; szokásos reformok alatt értve az osztálylétszám csökkentését, tanári fizetésemelést, komolyabb óvodai előkészítést és efféléket - írja David Brooks, a The New York Times kb. egyetlen normális publicistája. (Ő viszont annyira jó, hogy csak miatta is érdemes olvasni, itt van az online archívuma.)  Matematikából a harlemi gettó fekete gyerekei elérték New York fehér gyerekeinek átlagát. Most ebbe gondoljunk bele, hogy mekkora csodának kellene történnie ahhoz, hogy a "nyócker" roma gyerekei úgy matekozzanak, mint Budapest nem-roma átlaga... (A cikkben idézet Geoffrey Canada egyenesen a rák gyógymódjának megtalálásához hasonlítja a siker mértékét és jelentőségét.) Pedig semmi csoda nincs benne, valójában nagyon is egyszerű: pontosan az a módszer, amit mindig is ismertünk, csak egy ideje nem alkalmazzuk...

Az történt, hogy újra felismerték, hogy a középosztálybeli és a szegény gyerekek nem csak abban különböznek, hogy utóbbiak szüleinek kevesebb pénze van, hanem abban is, hogy bizony rosszabb neveltetést kapnak. Ahogy Brooks írja, a középosztálybeli gyerekeket megtanítják a szüleik, hogyan kell keményen dolgozni a sikerért, hogyan kell uralkodniuk magukon, kapnak egy adag "Meg tudod csinálni!" -típusú önbizalmat is és így tovább. Szóval, normálisan nevelve vannak. A szegény gyerekek többnyire nincsenek. 
 
Ezen tehát az iskolának kell segítenie, az iskolának kell belenevelnie a gyerekekbe a, mondjuk így, középosztálybeli, polgári erényeket, és úgy tudja ezt megtenni, hogy fegyelmezett, rendezett és sokat követelő rendszert alakít ki. Odafigyelnek a viselkedésre, a gyerekek hozzállására, megtanítják őket, hogyan figyeljenek a tanárra, hogyan rázzanak kezet stb. Az osztályzás szigorú, sok a standardizált dolgozat, és nem fogadnak el semmiféle kibúvót, ürügyet vagy mentséget. ("No excuses schools.")
 
Ez persze semmi más, mint a régi oktatási rendszer, ami a "progresszív" reformok előtt volt. Számunkra nem is túl meglepő az, hogy ez működik, az meg nem - mindig is vágtuk. De azért jól esik megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok formájában is látni az ilyesmit, mint ebben az esetben. Hátha ez jobban segít meggyőzni a kételkedőket...
 
Picit filózzunk a dolog hátterén is. Említettem már, hogy a "progresszióval" az egyik legnagyobb bajom, hogy csökkenti az egyén (meg a család, szülő) személyes felelősségét, és mindig valaki/valami másra (pl. "egyenlőtlenség") próbálja testálni a problémák okát. Tehát, hogy a problémák oka nem bennünk van, hanem valahol kívül. Namost ez nem igaz, mert általában igenis bennünk van. Azt hiszem, a dolog okát értem - nem akarnak elítélőek lenni másokkal, ami oké, mert abban többnyire tényleg van egy adag aggresszió, tehát azt jó, ha az ember kerüli, de ezt túlzásba viszik, és így az lesz belőle, hogy mindenféle ítéletalkotástól, még ha az nem is elítélés, tartózkodnak. 
 
(Vö: to condemn: elítél, to judge: ítéletet alkot, nem ugyanaz a kettő! Ha azt mondom, hogy azért vagy kövér, mert keveset mozogsz, az ítéletalkotás: ez jó dolog, ha segítő szándék vezérli. Kell, hogy mások tükröt tartsanak nekünk. Ha viszont azt mondom, hogy rohadt lusta dög vagy, az elítélés, és eléggé aggresszív dolog. Ne keverjük össze ezeket! Na, és azt akarom mondani, hogy az a legfőbb bajom a progresszívekkel, hogy az elítéléstől való tartózkodást túlzásba viszik, és ítéletalkotástól is való tartózkodás lesz belőle.) 
 
A dolognak nyilván megvan az az előnye, hogy így "nem sértik meg senki érzékenységét", de van az a hátránya, hogy az ítéletalkotás kerülésével nem tudnak rámutatni, hogy a problémák oka bennünk van (az "too judgemental", túlzottan minősítő, túlzottan ítéletalkotó lenne nekik), és ez bizony sokat tud ártani, mert mivel a valóságban legtöbbször tényleg bennünk van a probléma oka, és ha nem segítünk az embereknek, hogy ezt felismerjék, akkor egyáltalán nem tudunk segíteni nekik, akkor tök fölösleges minden erőfeszítés és minden pénz.
 
Ezen oktatási reform mögötti gondolat bizony nagyon is (helyesen) ítéletalkotó, minősítő (judgemental): nem maszatolnak, lényegében kimondják: a szegény szülők többnyire rosszul nevelik a gyerekeket. Illetve, gyakran egyáltalán nem nevelik őket, tehát neveli őket az utca: rosszul. Ezt kimondani pedig jó dolog. 
 
Ugyanakkor nem esnek a másik végletbe, az elítélő végletbe: nem azt csinálják, hogy szemrehányásokat tesznek a szülőknek, és nem is azt, hogy leírják az újságban, hogy bad, BAAAAAAD szülők vagytok, szégyelljétek magatokat, nem, hanem egyszerűen csak elvégzik helyettük azt a feladatot, amit nekik kellett volna. (Nem is lenne értelme máshogy: többnyire ezek a szülők maguk is rossz ill. semmilyen neveltetést nem kaptak, honnan tudnák hát, hogy milyen a jó?)
 
A segítő szándékú ítéletalkotás, minősítés tehát a szemrehányós-vádoló elítélés és a, hmmm, mondjuk így, túlzott tolerancia közötti egészséges középút.
 
Na, valahogy így kellene csinálni a dolgokat - és nem is csak az oktatásban...

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr171183479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NovákAttila 2009.06.14. 08:50:23

Nu, ez egy nagyon jó poszt.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.06.14. 09:06:57

Normális publicista? Ilyen nyakkendővel??? :)

Alapvetően üdvözlöm a felismerést, de a hurráoptimizmust nem osztom. Igéretes, de egyelőre nem ismertek hosszútávú hatások, sőt gyakorlatilag csak a tanulmányi eredmények ismertek.
Nem kétlem, hogy érdemes lenne idehaza is alkalmazni, de ezzel kapcsolatban több, mint szkeptikus vagyok.

Ez a "benne van a hiba" kérdéskör egy régi filozófiai probléma.
"a szegény szülők többnyire rosszul nevelik a gyerekeket"
Ez a hiba nem benne van (, már mint a gyerekben), de a gyerek rosszul nevelt lesz, az viszont már igen. Szóval a probléma benne van, de annak oka nem. A "progresszív" gondolat szerint nem a gyerek tehet róla, nem őt kell megszívatni miatta. Ugyanakkor egyedül a gyerek az, aki tehet ellene, tehát a gyereket mégis csak meg kell szívatni a saját érdekében. Kicsit jozefinista szöveg, nem? :) (egyébként nem)

Az egyensúllyal maximálisan egyetértek. Azzal egészíteném ki, hogy "elítélés" romboló kritika. Abban közös a "túlzott toleranciával", hogy egyik sem törődik magával a gyerekkel. Egyikből se tanul semmit.

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2009.06.14. 09:33:03

Magyar Bálint megmagyarázná, hogy ez miért nem működhet.

woustie 2009.06.14. 09:44:48

Shenpen,

1. A Promise Schoolban igenis kislétszámú osztályok vannak, a tanári fizetések magasak. Az iskola úgy néz ki mint egy angol magániskola, rendkivül sok pénzt költenek rá. A diákok szüleinek jelentős része középosztálybeli fekete. Az iskola napközivel együtt működik ami ingyenes.

2. A Harlem rögtön a Central Park felett kezdődik, és nem számít gettónak. Vannak szegényebb, slumosabb és vannak kifejezetten középosztályosodottabb részei. És persze az Upper East Side-dal összenőtt része afelett van.

Varjú · http://www.varj.freeblog.hu 2009.06.14. 10:17:47

Lord_Valdez,

szerintem tekintsük úgy a "hibát", mint egy rossz mémet vagy esetleg programbugot. Halál mindegy, ki a hibás, hogy belekerült a gyerekbe, de kizárólag ő képes eltüntetni onnan. Ha nem tünteti el, a saját életét bassza el vele. Ilyen szempontból a "szívatást" mondjuk egy katonai kiképzéshez tudnám hasonlítani. Lehet, hogy amikor épp a századik fekvőt nyomod, szívatásnak érzed, de amikor később ugyanez a kiképzés megmenti az életed, kezdesz romantikusan visszatekinteni rá.

Szerintem a huszadik század végi oktatásnak pont az az egyik baja, hogy túlzottan elnyomta a folyamatot a mechanikus jellegűtől az organikus jellegű felé. Kinek a hibája, ki hogy érez, satöbbi. Miközben egy állásinterjún marhára csak az fogja érdekelni a leendő főnököt, hogy tudod-e az anyagot, vagy nem tudod. Vissza kéne térni valahova középre - a kis létszámú csoportok, az interaktív tananyagok meg ezek tök jók, csak a "kiképzésre" is szükség volna ezek mellé.

Ismeretlen hosszútávú hatások közül max. arra tudok gondolni, hogy a gyerekek a stressztől öngyilkosok, drogosok, pszichopaták stb. lesznek, de ez a) elvileg már kiderült volna, b) én úgy látom, ezek a jelenségek inkább az unalommal, mint a túlterheltséggel függenek össze.

Vidéki 2009.06.14. 10:18:54

Nagyon egyetértek a szerző állításával: ” A segítő szándékú ítéletalkotás, minősítés tehát a szemrehányós-vádoló elítélés és a, hmmm, mondjuk így, túlzott tolerancia közötti egészséges középút.”

A felzárkóztatást zászlajukra tűző szervezetek mintha elfeledkeznének erről.

Egyetlen egy csoda receptjük van a többségi társadalom rasszizmusának ostorozása.

Pedig már a régiek is felismerték: „Nincs királyi út a tudáshoz”.

Ahogy a szerző írja: „az iskolának kell belenevelnie a gyerekekbe a, mondjuk így, középosztálybeli, polgári erényeket, és úgy tudja ezt megtenni, hogy fegyelmezett, rendezett és sokat követelő rendszert alakít ki. Odafigyelnek a viselkedésre, a gyerekek hozzállására, megtanítják őket, hogyan figyeljenek a tanárra, hogyan rázzanak kezet stb. Az osztályzás szigorú, sok a standardizált dolgozat, és nem fogadnak el semmiféle kibúvót, ürügyet vagy mentséget. ("No excuses schools.")

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.06.14. 10:26:12

@Varjú:
Pontosan ezt akartam mondani.

A hosszútávú hatások közt nagyon sok minden előfordulhat, beleértve nem személyes dolgokat is., mint teszem azt, társadalmi átalakulás, feszültségek.

teemur · http://teemur.blog.hu 2009.06.14. 10:45:46

Igen fontos a tekintélyelvű oktatáshoz visszatérni. De ezt mindig is tudtuk. Az antiautoritárius oktatás rengetek problémát okozott már, és még súlyosabbakat fog okozni.

Viszont kérdés: rövidtávon mi érint minket jobban? Egy (sikeres) amerikai oktatási kísérlet, vagy egy (sikeres? sikertelen? ezt csak ezután látjuk majd) forradalom Iránban, aki vagy már titkolt atom-hatalom, vagy valóban az azzá válás küszöbén áll (

kholiq 2009.06.14. 11:03:53

Jo kis modszer, csak probalom elkepzelni itthon: roma gyermekeket az iskolaban jol megtanitanak a polgari erenyekre, es meg mukodne is, aztan hazamegy suli utan es ott eppen a rablasbol szerzett szajret osztja a fater, meg a batyja eroszakolja a hugat. Vajon mennyire peregne le rola az, amit az iskolaban tanult?

lvjtn (törölt) 2009.06.14. 11:15:11

valóban, az egyéni felelősség, a sorsunk (akármilyen csekély mértékű) személyes befolyásolásának a képessége az nem adottság, rávezető nevelés nélkül nem nagyon alakul ki

ami személyes emlékem a nyolcvanas évekbeli magyar közoktatásáról, az inkább az, hogy olyan "tekintélyelvű" szemlélettel, amely csak a hatalomra alapoz és nincs mögötte valódi súly, nívó, érték, azzal nem lehet megfogni egy gyereket. érzésem szerint minden pedagógiai módszer eltörpül ahhoz képest, hogy tud-e a szülő, iskola, baráti kör stb. követendő példát mutatni. értékteremtő és arra nevelő oktatáshoz szerintem előföltétel lenne egy arra alkalmas szelektált pedagógusi gárda kialakulásának elősegítése

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2009.06.14. 11:29:27

Azt hiszem egy nagyon fontos dolog kimaradt a posztból. Az iskola ugyanis nagyon keményen szórja a tanárokat, (őket is keményen tesztelik, két egymást követő évben először a tanári kar felét, majd második évben a harmadát cserélték le.)

Szerintem lényeges, hogy eredményt csak jó tanárokkal lehet elérni. Szar tanárokból akár a laissez fair elv, akár a szigorkodás szar eredményt hoz ki.
És sajna szerintem a modern közoktatás fő problémája éppen ez.

max_headroom 2009.06.14. 11:50:42

Jó írás, a neveléses résszel teljesen egyetértek, amit otthon nem kaptak meg a gyerekek, azt próbálja átadni az iskola. Kemény meló, de valóban nem lehetetlen.
Egy kiegészítésem azonban lenne. Ahogy woustie is említi, Harlem már nem az a gettó, ami a hetvenes években volt. Az utóbbi évtizedekben a New York-i helyigény növekedésével párhuzamosan és folyamatosan nőttek a lakbérek, így az alacsony keresetűek egyre inkább kiszorultak / kiszorulnak Harlemből, a helyüket pedig átvette / átveszi az a középosztály, amelyik fenn tudja tartani azt a nívót.

snakekiller23 2009.06.14. 11:56:19

@lvjtn:

Pontosan. A magyar köz- és felsőoktatás (a többiről nincsenek tapasztalataim) legfőbb és az elmúlt évtízedeken egyedülien átívelő problémája a tanárgárda... krhm... emberi és szakmai minősége. Alkoholista, cezaromán faszkalapokból; klimaxos, odakövedt banyadroidokból és tökalmatlan, bociszemű ifjakból (aki egyik archetípussal és különböző kombinációikkal sem futott össze oktatása során az érezze magát kurva szerencsésnek) építkezve semmiféle rendszer nem fog itt működni. Ennek ellenére az elmúlt években még a néhány tűrhetően működő elitiskolát is igyekeztek szétverni, nehogy már valakinek jó legyen.

max_headroom 2009.06.14. 12:09:42

Egyébként a "jó környék" és az iskola minősége, eredményessége között igen szoros az összefüggés Amerikában. Olyannyira, hogy ha egy helyi közösség szeretné felvirágoztatni a nem túl jó hírű környékét, akkor kézenfekvő megoldás legelőször az iskolához nyúlni, abba invesztálni. A neves magániskolákat ugyanis nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, ezért mielőtt iskolaérettek lesznek a gyerekek, a szülők igyekeznek inkább a jó hírű, erős helyi iskolák körzetébe költözni.
A folyamat tehát ez:
jó iskola -> a környéken nő a jól keresők száma -> nőnek az ingatlanárak + nőnek a helyi adók -> összességében jobb lesz a környék. Az egész folyamatnak van egy húzóereje, mert mindenki olyat vállal be, amit még éppen megengedhet magának, aztán meg halálra dolgozzák magukat, hogy fenn tudják tartani a dolgot.

bs395 · http://killtheradical.blog.hu 2009.06.14. 12:20:49

bocs, de az utca nagyon is jól neveli a gyereket arra, amire az utcán szüksége lesz - persze a polgári társadalomban azzal semmire se megy (és viszont).
tök jó, hogy megtanulnak deriválni, de mit fognak vele kezdeni? persze ha komplex folyamatba illesztik be (legyen hova mennie az iskola után), akkor csudálatos, de ha nem, akkor pontosan ugyanúgy pofára fog esni a szerencsétlen gyerek, mint e nélkül, csak mondjuk fájdalmasabb lesz neki.

max_headroom 2009.06.14. 12:38:57

@teemur: "Igen fontos a tekintélyelvű oktatáshoz visszatérni."

Igen ám, de annak a tekintélyelvnek _épülnie_kell_ valamire. Teljesen egyetértek lvjtn-nel, amikor ezt írja: "... olyan "tekintélyelvű" szemlélettel, amely csak a hatalomra alapoz és nincs mögötte valódi súly, nívó, érték, azzal nem lehet megfogni egy gyereket." Speciel én is a nyolcvanas években tanultam otthon, és bizony még az elitnek számító gimnáziumban is volt néhány tanárom, akinek a kombájn tolatott ki a szájából, amikor megszólalt. Ezek semmi mást nem tudtak kihozni belőlünk, csak a lázadást. Tisztelni őket? Ugyan miért? Mert ő a tanár és csak? Általános iskola alsó tagozatban talán még működik ez, később már biztosan nem. Ha esetleg nem is tudják így megfogalmazni, de a gyerekek látják, megérzik, ha egy tanár nem alkalmas arra, amit csinál.

És akkor ismét oda érkeztünk, hogy a probléma gyökere az emberanyag.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.06.14. 12:40:15

@max_headroom:
Ennek azért van egy árnyoldala is. A környék ugyan jobb lesz, de a szegény emberek száma nem változik, csak az eloszlása és ez az eloszlás változás megnehezíti a módszer értékelését. Egy iskola tanulmányi eredményeinek javulása ugyanis semmit nem mond a módszerről, ha közben a tanulói összetétel jelentősen megváltozik.

max_headroom 2009.06.14. 12:52:02

@Lord_Valdez: "A környék ugyan jobb lesz, de a szegény emberek száma nem változik..."

Elég összetett egy ilyen folyamat. A szegény ember, aki olyan környéken lakott, ahol feljavították az iskolát, kap egy lehetőséget, hogy a gyereke kiemelkedhet, ezért jobban fog húzni, hogy ott maradhasson a javuló környéken. De ha nem bírja az iramot, valahol akkor is jól jár, mert ahol tényleg jelentősen javították az oktatás színvonalát, ott megnövekednek az ingatlanárak, és pusztán az elköltözéssel több százezer dollár haszna lehet.
Mondjuk, ha csak bérelt egy lakást azon a környéken, akkor az utóbbi nyilván nem működik.

woustie 2009.06.14. 12:59:24

A kérdéses iskolában és több másik zone schoolban nagyjából olyan készségfejlesztési rendszer van mint amit Magyar Bálinték javasoltak. Ennek utána lehet nézni.

letterforce · http://letterforce.blog.hirszerzo.hu 2009.06.14. 13:03:05

Abszolút egyetértek a poszttal, nagyon tetszik. Tanárként is így látom..

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 13:12:35

érdekes cikk, kár, hogy az összes kiinduló adata hibás. :)

1. harlem (szóban forgó része) nagyon nem nyócker, inkább a helyi újlipót
2. a szokásos reformból szinte mindent megcsináltak (tehát, tanári szelekció, magas fizetés, osztálylétszám csökkentés stb.)
3. nem a tekintélyelvre koncentráltak (bár ez a cikkben nem is volt hangsúlyos, csak pár kommentelő küzd szövegértési gondokkal) hanem elvégeztek olyan feladatokat, amiket a szülők nem.

4. szintén nem a cikk hibája, de említésre méltó, hogy az usában a magániskolákon kívül kőkemény körzetes rendszer van, azaz aki a környéken lakik az járhat a suliba, nem hordozhatók oda a kölkök jerseyből, unionból meg pleasantvillből, de még bronxból sem. - tehát az iskola tényleg a környéket szolgálja ki - tehát érdemes fejleszteni, mert fejlődik vele a környék.

a teljes mai magyar iskolarendszere alapvető hibája a szabad iskolaválasztás elve. szabad fizetős és szigorú körzetes állami iskolák kellenének.

aki puccos isibe akarja járatni a kölkét, az vagy fizessen, vagy költözzön (és akkor az adójával közvetve fizet)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.06.14. 13:22:34

@max_headroom:
Ők tipikusan azok, akik nem rendelkeznek saját tulajdonú lakással, és a bérleti díjak emelkedése miatt inkább elköltöznek. Emiatt van okom feltételezni, hogy a tanulói összetétel is jelentősen megváltozik.

Tudom, hogy ez komplex, ezért is nem dobálom ettől még a kalapom. Nem érzem úgy, hogy megtalálta volna a "magic bullet"-et.

Érdemes elolvasni pár kommentet is. Leginkább a 4. érdekes:
"It would have been nice to have more of an explanation of what the researcher meant when he said, "We don’t have a way to replicate his cure."

That's great that they found a difference, but if they weren't able to identify any of the factors that caused the difference, and thus a way to replicate the difference, than it can't be called a scientific result. It is simply a thoroughly reported anecdote."

, de egy másik felidézett bennem egy másik problémát: "rigorous demands, a focus on testing success"
A tapasztalat szerint ez gyakran odavezet, hogy direkt a tesztre készítik fel a diákot (megint ld. perverz ösztönzők).

snakekiller23 2009.06.14. 13:52:25

@mcs:

A szabad iskolaválasztás eltörlése a magyar viszonyok között az állampolgárokkal és a gyerekeikkel való intézményesített kibaszás volna. Kéremszépen a tehetségesebb, jólnevelt gyerek, aki már írni-olvasni tud mikor tanulni kezd az járjon egyfajta iskolába, mert mindenkinek ez az érdeke; akinek meg még azt kell tanulni hova és hova nem szabad dolgunkat végezni az meg egy másikba. A megfelelő tanárok keze alatt. Értelemszerű, hogy az előbbi iskola a kertvároshoz, utóbbi a putrihoz lenne közelebb és másra ugyan, de ugyanúgy sok pénzt igényelnének.

Az amerikai rendszerből amúgy pont a körzetesítés és az azt körömszakadtáig védő, bivalyerős pedagógusképviselet az amit folyton átkoznak a kritikusai. Meg a "készségfejlesztésnek" nevezett, hasznos, de túlzásba vitt elv, ami miatt a gyerek nem tanul meg még tisztességgel szorozni-osztani sem, hanem kiokoskodtatják vele az eredményeket; ami nagyon hepi, meg humánus, meg minden, csak éppen, ha valaki mondjuk mérnöknek készülne, akkor egy életre kicsesztek vele.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.06.14. 14:04:48

@mcs:
Abban nagyon is igazad van, mert Shenpen gondolatmenete a követelményekre fókuszál, holott legalább annyira fontos, hogy a cikk szerint az iskola végzi el azokat a szocializációs feladatokat, amiket egyébként a szülőnek kellett volna.
Amit viszont nem értek, hogy miért is lenne jobb a szabad iskolaválasztás hiánya?

emzperx 2009.06.14. 14:32:39

@snakekiller23: Valszeg ezért van, hogy az amcsi pályaválasztóknak mindössze 5%-a megy mérnöki pályára.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 14:36:40

@snakekiller23: @Lord_Valdez:

a szabad intézményválasztás (különösen, ha nem fizetsz érte) a tehetősebb, jobb kapcsolatokkal rendelkezőknek kedvez brutálisan.

az iskola, ha globálisan nézzük, és szerintem csak úgy szabad, a közösséget szolgálja ki, alapvetően és elsősorban a szűk közösséget.

azaz járjanak a környékről oda, ne a világ túlsó feléről - ekkor a környékbelieknek saját érdekük lesz, hogy az iskolájuk jó legyen - azaz tesznek is érte valamit - hozadék: az egész környék fejlődik vele.

(egy pátyon lakó újgazdag, aki behordja pl. az ötvösbe a kicsi csemetéjét se nem adózik az ötvösér, se nem tesz érte társadalmi munkában semmit, ráadásul csomó felesleges környezetterhelést jelent a sok hülye ingázó autó + a gyereknek se jó, hogy napi 2-3 órát tölt utazással)

az elitiskolák - amikre szintén szükség van - ettől függetlenül működhetnek, oda mehetnek a gazdagok sok pénzér, meg ösztöndíjjal pár tényleg tehetséges szegény.

a szabad intézményválasztás csak a csókosoknak jó - az emberek 90%-nak, meg az intézményeknek (és fenntartóiknak) meg rossz.

@snakekiller23:
külön neked, szájbarágó:

egészen ritka, hogy a rózsdombi villasor a felénél putriban folytatódik, szóval nem értem a drámai panaszt.

másfelől, a iskolát használók, ha a környéken élnek legalább éreznek késztetést, hogy fejlesszék, segítsék az intézményt, hisz nekik is érdekük, főleg magyarországon, ahol közel zéró a mobilitás, itt igazán fontos, hogy a szomszédodban lévő iskola értelmes és jól működő intézmény legyen, ahol 10-15 év múlva is kb olyan társadalmi szinten élők tanulnak majd, mint te vagy.

btw, a körzetes iskolák minden nyűgét viseli most is a szabad rendszer, de az előnyeiből szinte semmit nem kap. akkor meg hol itt a probléma?

értem én, hogy szeretne mindenki szegregált rendszert, távolítsunk el mindenkit, akit én nem szeretnék látni, csak ez már rövid távon is nettó szopás mindhárom félnek.

snakekiller23 2009.06.14. 14:58:04

@mcs:

A "drámai panasz" arra vonatkozott, hogy az amúgy mondjuk egész jó matekos és érdeklődő csak éppen szerencsétlen közegbe született Kolompár Gáspárkának ne kelljen kötelezően egy iskolába járnia azokkal, akik... hát... kevésbé jó képességűek. Mint ahogy az újgazdag apuka kissé retardált kisfia sem kéne, hogy ugyanoda járjon, mint a többi rózsadombi lurkó. Egy ilyen rendszer pont, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek megrögzüléséhez vezetne.

Ne területileg, hanem egyfajta "piaci alapon" (tudom, hogy ennek ma nincs jó hangzása) szerveződjön az iskolarendszer. Legyenek tehetséggondozó, integráltabb, vagy specializáltabb oktatást nyújtó és felzárkóztató profillal rendelkező sulik is. És a szabad iskolaválasztást ezen irányból lehetne korlátozni. A támogatásnak a mértéke ezen nem kéne, hogy múljon, annak a fölhasználása lenne differenciált.

snakekiller23 2009.06.14. 15:13:59

@snakekiller23:

Hogy mire gondolok kicsit részletesebben: ne csak a polgár választhassa meg hova adja a gyereket, hanem bizonyos keretek között az intézmény is (bizonyos keretek között persze) válogathassa meg kivel hajlandó foglalkozni. Ennek persze előfeltétele, hogy mindenkinek garantáltan jusson számára megfelelő "hely", éppen ezért csak nagyon-nagyon elvont értelemben lenne ez "piaci": az állam tartaná fenn és szabályozná az intézményeket, csak éppen a jőn áhított esélyegyenlőséget nem homogenizálással, hanem a szükséges ideig fenntartott differenciálással próbálná elérni.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 15:48:40

@snakekiller23:

ideák, álmok.

ismerem a körzetest (pl.svédek, usa, japán), ismerem a szabadot: magyar - látom melyik működik.

a te változatodat nem ismerem, de így kapásból ezer sebből vérzik.

snakekiller23 2009.06.14. 15:59:02

@mcs:

Lehet, hogy neked van igazad és a körzetesítés máshol bevált, de:
A svédekkel meg a japánokkal való példálózást még csak-csak megértem, no de az amerikai mint pozitív példa? A poszt apropójául szolgáló sikertörténet azért nem éppen tipikus tudomásom szerint...

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 16:10:45

@snakekiller23:
bocsánat, de az usa oktatása és annak eredményessége -általánosságban- jobb, mint a miénk. sokkal jobb.

el kellene felejteni az évtizedes legendákat.

jelen cikk egy oktatási technikáról szólt, mely egy rossz képességű és eredményű körzetet hozott fel átlagosra, vagy a fölé. és ne aggódj, ha megéri, ők bevezetik.

komolyan, nem vagyok egy usa fan, egyetlen dolgot szeretnék -irigylek- tőlük nagyon: tanulni a hibákból, azaz elemezni a döntések eredményét.

sehol nem látom ennek nyomát itthon. se céges, se állami, se magán területen. (spec az oktatásról már ne is szóljunk)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.06.14. 16:19:41

@mcs:
Értem a problémát, lehet, hogy igazad van, de ennek is sok oldala van.
Egyrészt nem annyira örvendetes, hogy valakinek a lakhelye közvetlenül determinálja a tanulmányait, ezért jó lenne, ha lenne valami választási lehetőség, mondjuk legalább kerületen belül.
Másrészt viszont, tényleg nem jó, ha az összes használható diákot elviszik valahonnan és létrejön egy afféle iskolának álcázott gyermekmegőrző (, mint ahogy ez sok helyütt megtörtént). Valamint így keletkezik a "multikulti", azaz párhuzamos társadalmak.
Harmadrészt, általános iskola elején még marha nehéz lenne teljesítmény/képesség alapon szelektálni, tehát vagy lakhely, vagy vagyon, vagy cipőméret, vagy akármi alapján muszáj.

Ilyenkor szoktam rájönni, hogy de jó, hogy nem vagyok politikus, mert akkor határozottan állást kellene foglalnom valamelyik mellett :)

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 16:31:27

@Lord_Valdez:

"Harmadrészt, általános iskola elején még marha nehéz lenne teljesítmény/képesség alapon szelektálni, tehát vagy lakhely, vagy vagyon, vagy cipőméret, vagy akármi alapján muszáj."

bezony. akkor már a lakhely - pláne, ha lakóként beleszólásod is van abba, hogy milyen a suli - talán a legoptimálisabb megoldás.

pontosabban én nem is tudok jobbat.

nezolaca · http://feketenap.wordpress.com 2009.06.14. 16:47:06

látta valaki a Drót c. sorozat negyedik évadját? Nagyjából ez a téma ott is, és annyira alkalmazható az egész a magyar oktatásügyre is...

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2009.06.14. 16:52:16

@nezolaca:
ott is a részérdekek és a politika cseszte szét a dolgokat, ja.

nagyon durva szocioprofil a drót, de emellett még jó is.

nezolaca · http://feketenap.wordpress.com 2009.06.14. 20:44:39

@mcs: Ja, meg a pénzhiány.

szerintem amúgy simán többet ér az az egy sorozat, mint hollywood egész termése az elmúlt 5 évből...

gyurisc · http://www.gyurisc.hu 2009.06.14. 20:54:26

Ajánlom Malcom Gladwell - Outliers c. könyvét ebben a témában, ahol magyarázatot ad arra, hogy miben kapnak más nevelést a középosztály ill. a szegényebb családok gyermekei, illetve leírja a Harlemben működő iskolát, amely hasonló eredményességgel hozza fel a szerényebb anyagi körülmények között nevelkedő gyerekekt. Azt hiszem a könyv magyarul is megjelent: Kivételesek - A siker másik oldala címmel.

rosta 2009.06.14. 20:56:02

Amerikában valaki feltalálta a melegvizet. Mi meg csak tátjuk a szánkat ámultunkban...

max_headroom 2009.06.14. 22:41:16

@Lord_Valdez: "Nem érzem úgy, hogy megtalálta volna a "magic bullet"-et."

De ez nem is elvárás. Értem én, hogy mindkét szisztémának megvannak az előnyei és ugyanúgy a hátrányai, egyvalami azonban biztos: olyan megoldás nem lesz, ami _mindenkinek_ 100%-osan pozitív eredményt hoz. (Nirvána-érv, btw.) Ha a szülő nem neveli rendesen a gyereket, meg szegény is, meg lusta is, és nem tud élni a kínálkozó lehetőséggel, akkor a gyerek szívni fog. Valamit le kell tenni az asztalra, kérem szépen.

___________________________ (törölt) 2009.06.14. 22:58:17

@Lord_Valdez: "A tapasztalat szerint ez gyakran odavezet, hogy direkt a tesztre készítik fel a diákot (megint ld. perverz ösztönzők)."

Igen. Van erre is megoldás, bár más jellegű: paulgraham.com/credentials.html

doktorur 2009.06.15. 00:47:27

www.youtube.com/watch?v=ji1cqsO5ytI

Kicsit demagóg, kicsit szirupos, és egy kicsit igaz...

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2009.06.15. 13:18:44

jó poszt, de egy rosszabb környéken itthon még azzal is szembe kell nézni, hogy anyuka, vagy apuka bejön agyonveregetni a tanárt, ha az véletlenül nevelni merte a gyereket.

J.Ildiko 2009.06.15. 21:11:19

Így van. Jobb helyeken több szeretetet, méltánylást, elfogadást, műveltséget, szociális-gondolkodási-vita készséget, konstruktív és nem destruktív kritkát kapnak a gyerekek, érzelmileg intelligensebbek, amely által végülis egészséges személyiségekké válnak, a bennük rejlő képességek ki tudnak bontakozni.
Ezt ha nincs, pótolni kell. Ha otthon nem kapja meg, legalább az iskolában kapja meg a gyerek.

(Az más kérdés, hogy ha hazamegy akkor pl. a szociális készségek, viselkedés terén esetleg nem azt tapasztalja, mint amit az iskolában.)

Azt hiszem viszont, a posztból kimaradt a műveltségbeli különbség, amit azért nem olyan egyszerű pótolni, egy tanárnak nehezebb 15-20 gyerek felé ezt megtenni, mint két szülőnek 1 gyerek felé.

J.Ildiko 2009.06.15. 21:52:39

Egy gyereket (főleg a kicsit) először is szeretni kell, azután invesztálni belé, akkor fog "teremni" (amit "beleraksz", az "fog kijönni"). Harmadszor bátorítani.
Mentori típusú hozzáállás szükséges a tanárok részéről.

Sőt továbbmennék. A Szent Lélek görög neve Parakleitosz(mellérendelt segítő, támogató). Ilyen mellérendelt segítő, bátorító módon kell viszonyulni hozzájuk.

Ehhez a tanárok részéről kell érzelmi intelligencia, érzékenység szükséges, de legfőképp az, hogy alapvetően szeretni kell az embergyereket és tudni, hogy minden egyes személy egy potenciális lehetőség.

Egy keresztény tanító annyiban több, hogy tudja, minden ember ajándék, egy lehetőség, és mindenkiben van talentum, amit meg kell találni és ki kell bontakoztatni.

Ezek egyébként evidenciák, (ill. annak kellene lennie) nem a spanyol viasz.

J.Ildiko 2009.06.15. 22:12:18

És ha már elmentem a keresztényi dolgok felé. Igaz az, hogy a legnagyobb dolog a szeretet. Ezzel lehet a legtöbbet kihozni egy emberből. A szeretet hiánya, az érzelmi sivárság (sztem bizonyítottan) az értelmi képességek csökkenéséhez vezet. Szóval ezeket pótolni kell, ez alapvető a sikerhez. Egy ember egész életét meg lehet így változtatni.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.06.18. 07:08:27

jó poszt. Bár általában nem tetszik, ahogy ezen a blogon bánnak a "progresszívekkel", de ez a kritika jogos. Magam is úgy vélem, hogy az oktatás hibái olyan jellegűek, amilyeneket a szerző leír.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása