A baloldali publicista, amikor csak teheti, ráront

N'Jala ezredes I 2011.09.02. 07:15

Ezt a kockázatot a jobboldali újságírók többsége alighanem már csak azért sem vállalja, mert hiszen föl sem merül benne az egész dimenzió létezése. Ahogy én látom, a jobboldali újságíró attól jobboldali, hogy szublimálatlanul képviseli a nyersességet és a feldolgozatlanságot, mi több, kéjeleg a szublimálatlanságban. Egyszerűen szólva: a jobboldal újságíróinak tudatossági szintje semmiben sem különbözik közönségének tudatosítási szintjétől. Az ő hangja tényleg a nép nyers és megformálatlan hangja.

Már az se nagyon érdekel, milyen a magyar. Egy ideig kerestem a mentségeket, de föladtam: nincs mentség. (...) A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.

Mint látható, a gondolatmenet rögtön az első mondat után egyértelműen jobbra kanyarodott, amennyiben a szerző a továbbiakban nem a fölvezetőben megjelölt tárgyról – „megegyezés” – beszélt, hanem a tárgyaló felek egyikének személyes származási és politikai hátteréről. Más szóval: a gondolatmenet kanyarításának az volt az alapja, hogy a szóban forgó tárgyalás értékét a benne részt vevő, nem jobboldali fél személyes meghatározottságai adják. (Érdekes, a kormány részéről tárgyalók pedigréjét nem találta fontosnak megvilágítani.) Torkos tehát egy merőben szubjektív előfeltételezés alapján formálta meg a gondolatát, és ez az előfeltételezés éppen az, amelyben a tanulatlan népek is szívesen lubickolnak: „Mindig a másik fél származása és a vele szükségképp összefonódott politikai helye a meghatározó”.

Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.

A jobboldaliak családi örökségeit, kapcsolatait említeni sem érdemes, hiszen ezek attól jobboldaliak, hogy vitán felül ők rendelkeznek a legtökéletesebb és legértékesebb, a társadalom számára leghasznosabb családi örökségekkel. Amelyekbe beletartozik az a specialitás is, hogy az emberiség örökítőanyagától eltérően az ő DNS-ükben „hazafi”, „nemzetüdve”, „kétharmad-érvényesítő” és „passzátszél-fúvó” gén is kimutatható. (Másoknál a gének csupán biológiai-fizikai jellemzőket határoznak meg, és ezeket is legkevesebb két-, de általában négy-öt gén együttállása révén, ami jobboldalról nézve már túl bonyolult, majdhogynem liberális feltételrendszer – nem használható.)

Mivel mindez a magyar jobboldal hitvallása, ideológiája, éthosza, csak a baloldal szelleme lenne képes változtatni rajta, csak a progresszív, haladó, demokrata baloldal volna képes megváltoztatni, és ezzel megváltani a magyart, méltóvá tenni arra, hogy az európai közösségnek (kis áttétellel: a szabad világ közösségének) egyenrangú tagja lehessen. A nyolcvanas évek közepétől, Gorbacsov föllépésétől kezdve nem lehet a szovjet-bolsevista elnyomásra hivatkozni.

Az első esetben azért van nagy baj, mert hiszen akkor értelmiségi mivoltuk ellenére a dogmatikus, irracionális, a társadalom valódi működési mechanizmusairól hamis képet alkotó mentalitást képviselik. A másodikban meg azért van nagy baj, mert ugyan tisztában vannak a fent említett mentalitás hamisságával, de ennek fölismerését a politikai azonosulási vágyaik miatt elnyomják magukban, és hagyják, hogy a saját cinizmusuk győzzön.

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr213195480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.02. 07:22:08

Valami keretet, ha írnál hozzá, mert így nehéz követni.

Ulixes 2011.09.02. 10:53:07

Én sem értem, hogy milyen apropóból íródott ez, valami tartópillér nem ártana hozzá, mert így lóg a levegőben.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.02. 11:10:52

@Lord_Valdez: @Ulixes:

Ha jól látom, egy Lévai Judit- és egy Kertész Ákos-cikkből van applikálva a poszt --- s ha jól gondolom, a cím hívatott magyarázni az "apropót". Szerintem:-)

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.02. 12:10:12

@bbjnick:
Ezt én is találtam, de valahogy mégse az igazi így.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.09.02. 16:42:52

Ezredes úr, ez most tényleg nem egy túlírt cikk.

Zb74 2011.09.02. 18:23:45

A Kertész-levélről lehet és kell is írni. No de így? Egy olyan bejegyzésben, ami azzal kezdődik, hogy "Ezt a kockázatot", miközben arról egy szót sem ír, milyen kockázatra gondol?

Ez a poszt így gáz. Akit a téma érdekel, olvassa el Dobray összehasonlíthatatlanul értelmesebb bejegyzését a Mandiner blogon:
mandiner.blog.hu/2011/09/01/az_alattvalo_nemzet_es_a_szembenezes

Altaïr 2011.09.03. 07:59:29

Azt hittem, itt csak színvonalas cikkek jelenhetnek meg.

Magyar Emlékezetkultúra 2011.09.03. 15:39:01

@Zb74:
A cikket minősíteni sem lehet, copy paste szintjére süllyedt a Konzi.
A mandiner-cikkhez, amit linkeltél: dobray írása a nagyfokú tudatlanságát jellemzi nem kevés irritálóan arrogáns mondatával. A Terror Házát egy lapon emlegetni a Páva utcával, amely előbbiben a holokausztban való felelősség tematikusan a németekre van hárítva, miután a német megszállástól datálja a vészkorszakot, az csak arra utal, hogy dobray nem is volt ott. Visszatérően hivatkozik a Terror Házára a jobboldal mint valami kizárólagos érdemére és ezzel szerintük a felelősség és emlékezetkultúra lerendezésre.
Az ópusztaszerezése meg egyenesen bődületes ökörség, ennyi erővel Mekit is írhatott volna, nagyjából annyi köze van a témához.

Szembenézésen pedig nem vezeklést értünk, hanem elfogadni társadalmi szinten, hogy az első faji, jogfosztó magyar törvénytől (1920-tól) kezdve szisztematikusan hogy épült ki idehaza is a jogfosztás a népirtásig, amely népirtás 1941-től megindult a kőrösmezei deportálással. Ezen már múlt héten az állam részéről is részt vettek a Páva utcában, az idén először (!) történt megemlékezés során maroknyi résztvevőkkel.

Ám a megemlékezés egyetlen aspektusa annak, hogy a társadalom képes legyen felmérni, hogy mint jelent a népirtás folyamata, amit a jog is az addig történő előkészülettől datál, nem pedig bekövetkeztétől. Ez a sokat hivatkozott német államban bizony oktatási anyag, a diákok lakóhelyükön keresik fel a holokauszt ottani emlékeit. El kell menni a Páva utcába, és rádöbbenni, hogy alig van olyan pont Nagy-Mo területén, ahol ne lett volna gettó, begyűjtési illetve bevagonírozási pont, mindez a társadalom néma jóváhagyásával és sokszor aktív asszisztálásával történt, a magyar hatóság, a csendőrség szervezésében. A gettó kiürítése másnapján a lakosság már hisztérikusan kifosztotta azt. Ez a típusú szembesülés, a történések emlékeinek közvetlen befogadása nem ment át a magyar társadalmon. De ez egy önálló téma, sem dobraynak, sem a copy paste-ező "ezredesnek" nem kéne ebben megnyilvánulni, ha fogalma sincs a ma már Európában tanszéken oktatott emlékezetkultúráról.
Akit érdekel ez, és érdekelnie kéne mindenkit egy fejlett demokráciában:
www.facebook.com/pages/Vess%C3%BCnk-v%C3%A9get-a-Horthy-korszak-dics%C5%91%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek/263123940373302

Bármilyen társadalmi kritika vonatkozásában pedig Kertész Ákos vagy bárki - a magyar társadalom tagjaként meghozott - bármilyen kemény ítélete pedig nem különb, mint amilyenekkel tele van a magyar irodalmunk, és amelyeknek elemzése egy érettségi szintű feladat. Szomorú, ha ezt jelen időben nem vagyunk képesek megtenni. Ám az is tény, hogy a megelőző korok kemény kritikusai is kaptak hideget és meleget a fejükre.
A legmegdöbbentőbb, hogy a társadalom tagjaként meghozott társadalmi kritika jogosultságát - ti., hogy azt a társadalom tagjaként, tehát magyarként tette-e meg Kertész - épp az a Bayer kérdőjelezi meg egy már tőle sajnos szokásos velős zsidózással, aki nemrég pár napja lebetegezte az országot (idáig még rendben, tegye, mert valóban beteg az ország), ám egyúttal a beteg körbe magát nem besorolva keménykezű rendőri fellépést üdvözölne a szakszervezeti tüntetésekre, és a sorsukba beletörődni nem tudó alkoholistáknak írja le a melegeket.

www.magyarhirlap.hu/velemeny/beteg_orszag.html
Bayer Zsolt: Beteg ország
www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=76&v_id=9506
Kertészt annak a társadalomnak tagjának nem tekintő, így a társadalmi kritikát jogosulatlanul meghozónak minősítő zsidózó Echo-adás Bayerral.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.09.03. 16:01:31

@bbjnick: áá kösz, így már én is értem. S így már egész sikerültnek tűnik a dolog!

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.03. 18:30:27

@N'Jala ezredes:!

Ne hallgasson a huhogókra! Szerintem kifejezetten szellemesen sikerült szemléltetnie a magyar liberálbolsi-judeonáci ön- és vérfertőző szellemi beltenyészet torz, önellentmondásos, öngerjesztő hiedelmeit és "gondolkodását" :-]

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.03. 18:44:39

@Magyar Emlékezetkultúra:

Hazudsz és hazudsz és hazudsz...

"Szembenézésen pedig nem vezeklést értünk, hanem elfogadni társadalmi szinten, hogy az első faji, jogfosztó magyar törvénytől (1920-tól) kezdve szisztematikusan hogy épült ki idehaza is a jogfosztás a népirtásig, amely népirtás 1941-től megindult a kőrösmezei deportálással. Ezen már múlt héten az állam részéről is részt vettek a Páva utcában, az idén először (!) történt megemlékezés során maroknyi résztvevőkkel." --- írod.

Milyen faji, jogfosztó törvény született 1920-ban? Semmilyen. Ez nem kisebb hazugság, mint az a pedagógiai segédanyag, ami azzal a céllal készült, középkori törvénykezésünket, mint a "tömeggyilkosságok" előkészítését mutassa be:

" 'Az alábbi törvényválogatás segítségével azt a folyamatot érzékeltethetjük, amelynek során a magyarországi zsidóságot teljesen megfosztják alapvető emberi jogaitól egészen addig, amíg el nem indítják a vidéki zsidóságot utolsó útjára: a haláltáborba. (...) ...azt a történelmi folyamatot, amely a középkori antijudaizmustól a 19. századi emancipáción át a 20. századi rasszista antiszemitizmushoz és tömeggyilkossághoz vezetett.'

www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=kezikonyv-Szemelvenyek

És ezt egy hivatalos OKI-oldalon olvasom! Intézményes, államilag támogatott történelemhamisítás és ideológiai (hamis)tudatformálás. 2011-ben, Magyarországon."

"Bármilyen társadalmi kritika vonatkozásában pedig Kertész Ákos vagy bárki - a magyar társadalom tagjaként meghozott - bármilyen kemény ítélete pedig nem különb, mint amilyenekkel tele van a magyar irodalmunk, és amelyeknek elemzése egy érettségi szintű feladat. Szomorú, ha ezt jelen időben nem vagyunk képesek megtenni. Ám az is tény, hogy a megelőző korok kemény kritikusai is kaptak hideget és meleget a fejükre." --- írod.

Idézz egy, a Kertészéhez hasonló "fajgyűlölő" szöveget a klasszikus magyar irodalomból!

Hazudsz, hazudsz és hazudsz...

ü
bbjnick

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.03. 18:45:58

@bbjnick:

mi azzal a céllal készült, középkori törvénykezésünket=mi azzal a céllal készült, hogy középkori törvénykezésünket

Bloodscalp 2011.09.04. 11:42:25

mekkora baromság...gondolom egy listányi jobber publicistával tudja ezt hadoválást alátámasztani...

2011.09.04. 13:45:47

@bbjnick: Egy picikét visszafogottabban, ha kérhetném az urat. Ajánlom tanulmányozásra a HVG cikkét:

hvg.hu/Tudomany/20110901_kamenyec_podolszkij_meszarlas_1941

Lehet csűrni-csavarni, de hogy a numerus clausus (1920) zsidóellenes törvény volt, az teljesen egyértelmű. Különben ugyanis nem lett volna semmi értelme. Ennek persze nem kellett volna gyilkosságokig fajulni, de hogy azt megalapozta, a zsidógyűlölet magjait elvetette, az utólag nyilvánvaló.

Például Ady is írt hasonló, a magyarságot ostorozó szövegeket és teljes joggal. Ilyet egyébként is csak saját "fajtájának" írhat az ember, mert annak viselkedése fontos számára.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.04. 17:51:45

@iii:

Ez nem történelmi vita, hanem filozófiai (ha úgy tetszik, ontológiai): nem események megítéléséről szól, hanem az igazságról alkotott fogalomról. Vannak köztünk, akik úgy gondolják, hogy csak nekik lehet igazuk (még ha a tények nem is támasztják állításaikat alá), mert hiszen másként nem is lehet. Ha sehogyan sem akar összeállni a kép, akkor változtatunk az értelmezési kereten, ha úgy sem áll össze, kicsit "kozmetikázunk" a tényeken. Úgyhogy, csűrés-csavarás-ügyben rossz helyen tetszik kopogtatni!

--- Itt van mindjárt ez a szegény Numerus Clausus-törvény. Tetszett olvasni? Én tetszettem. (A Világhálón elérhető, olvasható.) Nemhogy faj, de egyetlen (konkrét) felekezet sincs megemlítve benne. Lényegét tekintve arról szól, hogy az állami (állami!!!) felsőoktatási intézményekben a hallgatók felekezeti, nemzetiségi aránya megegyezést kell mutasson az országos arányokkal. No, hogy ez egyfajta diszkrimináció, az bizonyos, de hogy pozitív-e avagy negatív, az nézőpont és interpretáció kérdése. Ilyen jellegű (diszkriminációs, kvótákat megadó) törvények ma is léteznek Nyugaton; akkor a Nyugat most az ilyen-olyan gyűlölet magjait vetegeti? Ott (Nyugaton) milyen Kamenyec-Podolszkijt készítenek elő?

--- Adyt pedig én nemigen bolygatnám, pláne nem hasonlítgatnám szövegeit a jelenkori liberálbolsi-judeonáci acsarkodásokkal: Ady "magyarfeddő" szövegei és a Spiró-Kertész etc.-típusú gyalázkodások között olyasféle és legalább akkora a különbség, mint egy házastársi veszekedés és egy nyíltszíni lincselés között.

Ugye a klasszikus példa:

"Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint,
fűzfapoéták, fűzfarajongók,
jönnek a szarból, csönd van.
Senki se pisszen.
Alantról kevéske hűlt költő csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért -
miért is? ki tudja. Trianonért? -
mered pár utcanév pici csontujja.
Ez olyan klíma: itt folyton beborul,
ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyítsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul."

(Spiró Gy.: Jönnek)

"Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szívű sihederje,
Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk."

(Ady E.: Nekünk Mohács kell)

Kiről ír Spiró? Róluk. És kiről ír Ady? Rólunk.

Olvasott-e már liberálbolsi-judeonáci körökből efféle szöveget(?):

"Amilyen szinte bizonyos, hogy a fajgyűlölet gyökereit is kiirtottam magamból, elannyira, hogy Jászi Oszkáron kívül kevesen lehetnek még nálam gyengédebb és szeretőbb érzésűek a magyarországi nemzetiségekhez, olyan egész bizonyos, hogy a patriotizmus keserves helyzet, és alkalomadtán felébredne bennem.

Félek, nem lehetetlen, hogy ez a keserves helyzet és alkalom hirtelenebbül, mint hinnők és várnók, elénk borul. S itt foghat jutni minden mai különös, speciálisan magyar problémájánál kínosabba a magyar progresszívek különben is sokszínű tábora.

Én a jöhető veszedelemkor arra gondolnék, hogy a magyarság szükség és érték az emberiség s az emberiség csillagokhoz vezető útja számára. Hibáit, melyek óh nagyon-nagyon hibáim is, akkor félretolnám egy kicsit feledni, s csak az jutna az eszembe, hogy bármi áron meg kell védeni egy pláne katonai és ultramontán gyilkossággal fenyegetett fajtát."

Ugye?! Ugye?!

ü
bbjnick

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.09.04. 22:17:17

@bbjnick: amit baller polgártársak nem tudnak vagy nem akarnak felismerni, az a stiláris különbség. A beszédmód.

Ady és az idézett szövegekben a szerző magát belevonja a magyarokba, és azokkal együtt magát is bírálja. Érdemes beleolvasni az archetípus Jeremiás próféta könyvébe: végig "népemről" ír miközben szidja őket. Mint a magyar proti prédikátorok is.

Kertész vagy Simor a "magyarokról" szól, a megfogalmazás inkább eltávolít, a szerző különállást hangsúlyozzák. Nem is akar úgy tűnni, mintha belülről, magát is bírálva bírálná a magyarok bűneit.

Mivel Kertész író, ez a beszédmód bizonyára nem véletlen vagy meggondolatlanság eredménye.

Kerek négyszög 2011.09.17. 22:39:24

@bbjnick:

De szép nácikommunista eszmefuttatás. Gratulálok. Milyen alapon bírálja valaki Kertész Ákost, akiből süt a magyar nemzeti őslelkület, tehát a mélygyűlölet?

Kerek négyszög 2011.09.17. 22:46:16

@bbjnick:

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A numerus clausus (latinul: zárt szám) az 1920. évi XXV. törvénycikk közkeletű elnevezése. A törvény alapján a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak a formálisan kimutatható számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban.

Az 1920-as törvény jogalkalmazói értelmezése arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar állam a keresztény hitre tért zsidókat nem kereszténynek, hanem zsidónak tekinti akkor is, ha papírjaikon keresztény vallás szerepel „Ez a törvény elsőnek ütött rést a magyar zsidóság feltétel nélküli jogegyenlőségének és emancipációjának elvén.” [1]

„A numerus clausus-törvény a korai Horthy-korszak egyik első rendszabálya volt, és kulcsszerepet töltött be az új rendszer társadalmi bázisának alakításában. Igaz, nyolc évvel a törvény megalkotása után Bethlen István miniszterelnök keresztülvitte a zsidóellenes faji kvóta eltörlését az eredeti törvényből, de ezzel a zsidókvóta ügye nem jutott nyugvópontra. Majd egy évtized elmúltával már nem lehetett egyetlen újabb rendelkezéssel eltörölni a kvótarendszer politikai és pszichológiai következményeit. 1928-ra valamennyi egyetemen és minden értelmiségi szakmán belül kiépültek azok a fajvédő szervezetek, amelyek most már - Bethlennel is szembehelyezkedve [2] - arra igyekeztek kényszeríteni az egyetemeket, hogy továbbra is a numerus clausus törvény eredeti - zsidóellenes - szellemében működjenek.” [3]

Hazudsz mint a vízfolyás.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.18. 08:35:00

@légycsapó:

"1920. évi XXV. törvénycikk

a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról

1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.

Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

Rendkívüli hallgatók csak abban az esetben vehetők fel, ha a hallgatóknak az előző bekezdésben foglaltak szerint megállapított létszáma rendes hallgatókkal nem telt volna be és csak a megállapított létszám-kereten belül.

Ez az intézkedés a jog- és államtudományi karokon (jogakadémiákon) az államszámviteltanra beiratkozókra nem vonatkozik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban az illetékes karok meghallgatása után a pénzügyminiszterrel egyetértőleg ezeknek a rendkívüli hallgatóknak a létszámát is megállapíthatja.

2. § Az 1. § rendelkezései az előző tanévekben már beiratkozva volt rendes hallgatók, valamint a bölcsészettudományi (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és mennyiségtan-természettudományi), továbbá az orvostudományi karokra középiskolai érettségi bizonyítvány birtokában beiratkozva volt rendkívüli hallgatók további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók.

3. § Az 1. § intézkedései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz (műegyetemen a tanácshoz) benyújtott folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie.

A beiratkozási engedélynek az 1. § rendelkezései szerint megállapított létszám-kereten belül való megadása, vagy megtagadása felett az illetékes kar tanárainak (műegyetemen a tanácsnak) teljes ülése végérvényesen határoz.

Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.

Hasonlóképen csak az illetékes kar (műegyetemen a tanács) teljes ülésén megadott engedéllyel iratkozhatnak be a 2. § alapján beiratkozni kívánók is. Ezeknek beiratkozására vonatkozó szabályokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg.

4. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.

1928. évi XIV. törvénycikk

a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk módosításáról

1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk 3. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a fölvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok megfelelően alkalmaztassanak.

2. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajthatja végre."

Hol is van ebben a törvényben a zsidóellenes faji kvóta? Ja, hogy a jogalkalmazói értelmezés! Hát hogyne, ellenőrizze innét, aki tudja!

Nem csak vak, hazug gyűlölködő vagy, @légycsapó: barátom, de buta is. :-(

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.18. 16:06:54

@bbjnick:
Nem szívesen szólok bele ebbe a magasröptű társalgásba, de aki tud a sorok közt olvasni az érti, hogy ez mit jelent:
"Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét."

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.19. 01:11:57

@Lord_Valdez:

Ó, az Ég áldja már meg magukat! Mit jelent?! Milyen sorok között?! Azt jelenti, ami oda van írva! A törvény a világháború, a tanácsköztársaság, a vörösterror és a trianoni sokk közvetlen hatása alatt született. Minimális történelmi ismerettel és műveltséggel világosan láthatóak a törvényalkotók szándékai. De ha ennyire nem megy a gondolkodás, akkor keresse meg, hogy Klebelsberg mit ír a a "numerus claususról" (tavaly óta olvasható a Világhálón is), korrekt, becsületes beszéd. Ha pedig (maga is) ragaszkodik ehhez a judeonáci fajikvótás elmebajhoz, akkor fetrengjen csak boldogan a saját fekáliájába, ha ennyi öröme van; én nem gátol(hat)om meg benne.

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.19. 19:36:04

@bbjnick:
Keresem, de nem találtam meg (több időt meg lusta vagyok rászánni).
A lényeg, hogy Teleki sokallta a zsidók számát a közoktatásban.

Viszont a keresés mellékterméke Prohászka:
www.huszadikszazad.hu/politika/prohaszka-a-numerus-claususrol

Ő kicsit felemásan beszél.
Nagyjából úgy, ahogy a törvény maga is. Explicite nem mondja ki, hogy tanuljon kevesebb zsidó. Viszont a kor ismeretében többet is tudhatunk róla. Ekkor az egyetemisták 10, mások szerint 20%-a zsidó volt (egyes szakokon az 50-et is elérte). Ahhoz, hogy teljesülhessen az előírt 94% (min. 84%) magyar arány korlátozni kellett a nem magyar tanulók számát. A keret bővítés szóba se került, tehát ez zéró összegű játszma (csak más rovására lehet előnyhöz jutni).

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.20. 06:30:10

@Lord_Valdez:

Prohászka egyértelműen beszél. Ahogyan a törvény is. A törvény (többek között) egy pozitív diszkriminációs törvény (és ami az egyiknek pozitív diszkrimináció, az a másiknak, értelemszerűen, negatív). A törvény célja, hogy korlátozza a diplomát szerzők számát (meghatározza az állami felsőoktatásba felvehető hallgatók max. számát), és ezzel enyhítse a diplomás munkanélküliséget és az ezzel járó társadalmi feszültségeket, és célja, hogy ezen korlátozott számú hallgató között minél több legyen a keresztény-magyar. Mi ezzel a probléma? Egy komplex nemzet-, társadalom-, oktatás- és szociálpolitikai intézkedés. 2011-ben lehet az USÁ-ban a feketék diplomaszerzését pozitív diszkriminációval támogatni, 2011-ben lehet Magyarországon a cigányok diplomaszerzését pozitív diszkriminációval támogatni, 1920-ban Magyarországon nem lehet(ett) (nemzet-, társadalom-, szociál- és oktatáspolitikai megfontolásokból) a keresztény-magyarokét? Miért is?

Néhány hónappal a vörösterror és egy trianon után nem az-e a felelős politikai magatartás, ha ilyen típusú és tartalmú törvényt alkot egy (felelős) oktatáspolitika?

Ha még mindig nem világos, akkor képzeld el: ha ma (tegyük fel) Franciaországban puccsot hajtana végre egy csoport (amelynek egy kivételével muszlimok a vezetői), kikiáltanák Franciaországban az iszlám köztársaságot, módszeresen irtani kezdenék a francia intelligenciát, a helyzetet kihasználva a környező országok lerohannák és elfoglalnák, saját területükhöz csatolnák Fr. o. 2/3-át --- és a puccs felszámolása után az új francia kormánynak szembe kellene néznie a totális társadalmi és szociális összeomlással. Szerinted, milyen oktatáspolitikai törvényt hoznának?

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.20. 06:53:13

@bbjnick:
Mindent lehet, csak nem értem, hogy miért tiltakozol az ellen, hogy ezt a törvényt a zsidók ellen hozták.

Magyarországon semmi ilyesmi nem történt. Nem volt zsidó puccs és nem kiáltottak ki zsidó köztársaságot, nem irtották módszeresen a nemzsidókat stb.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.20. 09:55:03

@Lord_Valdez:

"Mindent lehet, csak nem értem, hogy miért tiltakozol az ellen, hogy ezt a törvényt a zsidók ellen hozták." --- írod.

Azért, mert nem a zsidók ellen hozták. A keresztény-magyarok védelmében és helyzetbehozása érdekében hozták. Ha, teszem azt, a sokácok, a huculok, a beduinok vagy a pirézek aránya lett volna ezidőtájt kb. 30% a hallgatók között, akkor a numerus clausus (a te fogalmaid szerint) sokác-, hucul-, bediun- vagy pirézfajikvóta lett volna?

(Mellékszál, de érdemes tisztázni: a "faj" fogalma a korban mást jelentett (másként használták), mint ma. Nem kifejezetten genetikus értelmezése volt, hanem egy adott népcsoportot, vallási, nemzeti(ségi) vagy kulturális közösséget jelentett, úgy általában. Fajhigiénés Intézetnek hívták például a kor közegészségügyi és járványügyi állami intézményét:-))

"Magyarországon semmi ilyesmi nem történt. Nem volt zsidó puccs és nem kiáltottak ki zsidó köztársaságot, nem irtották módszeresen a nemzsidókat stb." --- írod.

Nem? Vagy csak neked nem szóltak? :-)

Egy kommentfelület nem a legalkalmasabb hely magyar progressziótörténeti kurzus indítására, de ha van időd és erőd, akkor (csak úgy szemezgetve a javából) ajánlok figyelmedbe két szöveget: egyet Ady Endrétől és egyet Vásárhelyi Máriától.

Ady Endre: Vallomás a patriotizmusról

mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1913/1913_10.pdf

Vásárhelyi Mária: Két középosztály, kétféle történelem

www.168ora.hu/cikk.php?id=7123

„aki eze(ke)n elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányba haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.” (Örkény István) :-)

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.20. 19:25:41

@bbjnick:
A motivációtól függ. Ha létezett volna egy pirézekkel szembeni frusztráció, akkor jó okunk lenne feltételezni, hogy a pirézek ellen született a törvény.
A magyar társadalom viszont úgy alakult, hogy a polgárosodás igazi motorja a zsidóság volt, ezért sokan vesztesnek érezték magukat.
Pont, ahogy Vásárhelyi írja:
"Az önmagát ?a nemzet gerincének? tekintő keresztény-úri középosztály tagjai a kezdetektől görcsösen ragaszkodtak korábbi kiváltságaikhoz. A kibontakozó kapitalista viszonyok számukra nem jelentettek mást, mint az ellenséget, amely megfosztotta őket birtokaiktól, előjogaiktól, életformájuktól..."

Mellesleg Vásárhelyi is leírja:
"A numerus clausus pedig már a húszas évektől törvényesítette a polgári középosztály gerincét adó zsidóság kiszorítását az állami pozíciókból és a szellemi életből."

A tanácsköztársaság nem zsidó puccs volt, még csak nem igazi puccs, amiben részt vettek zsidók is. Nem zsidó köztársaságot kiáltottak ki, hanem egy szovjet típusú világit stb.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.21. 06:38:59

@Lord_Valdez:

"jó okunk lenne feltételezni" --- írod.

Feltételezni, azt lehet:-D

Ez az önfényező, önsimogató mítosz a frusztrált keresztény magyarokról és a kapitalizmus motorjáról nem több és nem kevesebb, mint az elmúlt százötven év sovén zsidó narratívája. Körülbelül annyira ésszerű, igazolható és annyira történelmi, mint az a történelemszemlélet, amit Slota Jankóék művelnek manapság Szlovákiában. Fentebb már leírtam, hogy ha erre a mezsgyére tévedünk, akkor: ez nem történelmi vita (lesz), hanem filozófiai (ha úgy tetszik, ontológiai): nem események megítéléséről (fog) szól(ni), hanem az igazságról alkotott fogalomról. Vannak köztünk, akik úgy gondolják, hogy csak nekik lehet igazuk (még ha a tények nem is támasztják állításaikat alá), mert hiszen másként nem is lehet. Ha sehogyan sem akar összeállni a kép, akkor (szükség szerint) változtatunk az értelmezési kereten, ha úgy sem áll össze, kicsit "kozmetikázunk" a tényeken.

Nem tudhatom, hogy te ezt nem vagy képes vagy nem akarod átlátni, de azt tudom, hogy egy nagyon (ön- és köz)veszélyes játék. Ha valami, akkor ez valóban elszigetelhet, "gettóba zárhat" közösségeket. (És önpusztító is: nézz például utána Balassa Péter vagy Sándor György esetének, mi történt velük, hogyan viszonyultak hozzájuk övéik, miután (keresztény hitre térve) megpróbáltak túllépni ezen a hamis narratíván.)

Elgondolkodtatónak:

magyarido.blog.hu/2010/05/13/asszimilacio_a_vagy_a_befogadok_sorszonai_bevezetes

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.21. 07:05:20

@bbjnick:
A tények történetesen pont azt támasztják alá, hogy a magyar zsidóságnak jobban ment a polgárosodást, mint a saját (keresztény, feudális) múltjában élő és szép lassan lecsúszó nemességnek. Pont azért született a numerus clausus is, hogy pozitívan diszkriminálja a magyarokat (illetve negatívan a zsidókat).

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.21. 11:11:12

@Lord_Valdez:

Összetéveszted/nem tudod megkülönböztetni az olvasatot, az interpretációt, a tényekkel/től. :-) (Erre is próbáltam utalni egy kommenttel fentebb!)

A tények (törvények (jogi környezet), gazdasági, demográfiai, etnikai, szociális , iskolázottsági, kriminalisztikai stb. adatok) nem értelmezik önmagukat, azt te teszed: különböző szempontú csoportosításukkal, magyarázatukkal.

Beállíthatjuk úgy a "tényszűrőt", hogy az átpotyogó adatok egy általunk megkonstruált prekoncepciót igazoljanak, hogy a mi igazunkat bizonyítsák, más pedig beállíthatja úgy, hogy az ő szűrőjén átpotyogó adatok az ő igazát.

Állítod, "hogy a magyar zsidóságnak jobban ment a polgárosodás". Ez attól függ, hogy milyen tényeket engedünk át a szűrőn. Tény és való, hogy annak a bizonyos "keresztény úri politikai osztálynak" köszönhetően olyan jogi környezet uralkodott Magyarországon a dualizmus idején, hogy egy, a zaporozsjei szic, a kozákság színe-virága, által rajta elkövetett atrocitásokat megunó és Galíciából taligáját idehúzó (itt menedéket találó) Tevje fiából (ha "egyes" volt) már nagyságos vagy akár méltóságos úr is lehetett, csúcsértelmiségi vagy akár iparmágnás. De az is tény és való, hogy ezen zsidók nagyobb része kiskereskedőként, szatócsként, kocsmárosként, uzsorásként, "ezzel-azzal foglakozóként, kereskedőként", vagy értelmiségi proletárként tengette életét (érdemes utánalapozni a kor gazdaságibűncselekmény-statisztikáiban, hányan akadtak fel annak a meglehetősen liberális szabályozásnak is a hálóján). Ha a polgárosodáson meggazdagodást értünk, akkor Anatevkától a budapesti tőzsdéig jutni sokaknak nagy ugrás volt. De ha polgárosodáson a polgári erények kiteljesítését értjük, a tradícióba-, a kultúrábagyökerezettséget, a közösségben munkánkkal, tevékenységünkkel tisztelet kivívását, akkor egy alföldi mezővárosi parasztpolgár vagy egy felvidéki tót iparos nagyságrendekkel előtte járt a legtöbb zsidó nagyiparosnak és bankcézárnak. (Ezen persze nincs mit csodálkozni, egy-két generáció alatt ezek nem megszerezhető, kiteljesíthető erények.) Szóval, mit is értünk polgárosodás alatt? Hogyanis állítsuk be azt a szűrőt?

Ami pedig a magyar "történelmi úri osztály" frusztráltságát illeti, annyira azért nem voltak frusztráltak, hogy ne ismerjék fel, hogy dualizmuskori politikájuk hová vezetett és ne korrigálják azt. Egy soknemzetiségű állami helyzetből, Trianon után, Magyarország nemzetállami helyzetbe került, hogy megmaradhasson, nemzetállami elitet kellett nevelnie, orvosolnia
kellet a világháború, a kommün és Trianon okozta társadalmi, gazdasági, szociális krízist, a torz, életképtelen társadalmi és szociális struktúrát ki kellett igazítania.

Ha valakinek mindebből annyi esik le, hogy "zsidófajikvóta", annak mit lehetne még mondani? :-)

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.21. 13:11:18

@bbjnick:
Polgárságon természetesen egy társadalmi réteget értünk és polgárosodáson annak a létrejöttét. És igen, ebben bizony sikeresebbek voltak. Mondjuk előnyből indultak, mert eleve városokban éltek, de ez most mindegy.

"nemzetállami elitet kellett nevelnie, orvosolnia
kellet a világháború, a kommün és Trianon okozta társadalmi, gazdasági, szociális krízist, a torz, életképtelen társadalmi és szociális struktúrát ki kellett igazítania. "
Ez rettenetesen bullshit szagú.
Az, hogy arányaiban kevesebb magyar tanul tovább, mint amennyit etnikai arányok sejtetnének nem olyasmi, amit ilyen törvénnyel kellene korrigálni. Annak okai vannak és azokat kell kezelni.
Tudod, az ilyen Weiss Manfréd-féle fazonokat integrálni kell, nem kitaszítani. Viszont erre nem volt lehetőség, pont azért, mert az elit égett a revansvágytól.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.21. 15:57:51

@Lord_Valdez:

K*rvafix, hogy arra játszol, hogy agyhalálban múljak ki! Olyan h*lyeségeket írsz, hogy megáll az ember esze! :-) Csak a két legelképesztőbbre válaszolok, mert tényleg kezd megállni (ú.é. az eszem) :-)

"Tudod, az ilyen Weiss Manfréd-féle fazonokat integrálni kell, nem kitaszítani." -- írod.

"Weiss Manfréd 1896-ban kapott magyar nemességet „csepeli” előnévvel, 1901-ben a párizsi világkiállításon elért sikereiért megkapta a „Vaskoronarendet”, a nagymérvű hadfelszerelés érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként a „Ferenc József-rend” középkeresztjét, 1915-ben lett felsőházi tag, és 1918-ban az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadianyag-szállítójaként szerzett érdemeiért pedig bárói rangot kapott.

1919-ben a Tanácsköztársaság idején államosították a gyárat. Weiss Manfréd öngyilkosságot kísérelt meg, hisz gyára volt az élete. Mérget vett be, s csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően élte túl a mérgezést. A család, gyógyulása érdekében Bécsbe vitte, ahonnan 1920-ban a helyzet stabilizálódása után tért haza.

Weiss Manfréd 1922-ben bekövetkezett halála után vagyona nyolc részre oszlott, de változatlanul közös kezelésben maradt."

hu.wikipedia.org/wiki/Weiss_Manfr%C3%A9d

Ki taszított ki kit és mikor?

"Polgárságon természetesen egy társadalmi réteget értünk és polgárosodáson annak a létrejöttét. És igen, ebben bizony sikeresebbek voltak. Mondjuk előnyből indultak, mert eleve városokban éltek... [mármint a zsidók] --- írod.

A polgárság intézménye antik örökség. Végig fennállt a középkor időszakában is, elsősorban mint kiváltságok sokszínű rendszere; változatos és összetett jogi és kulturális struktúrák hagyománya a polgári lét. Ehhez képest a zsidók, nemhogy polgárjoggal (polgári kiváltságokkal) nem rendelkezhettek Európában (nagyjából) a XIX. század második feléig, de lakhelyeiken is elkülönülve (gettókban) éltek, bezárva saját közösségeikbe, érintkezésüket a többséggel, tevékenységi köreiket speciális törvények szabályozták.

Ez volna a követendő minta, a polgárság korszerű ethosza, egy önmagába zárt, belterjes gettóerkölcs és gettókultúra?

Nem olvasod el, amit linkelek. Ott volt az egyik link alatt:

„A zsidók sok szempontból még mindig elmaradottak és sokat tanulhatnak modern civilizációnk építőitől, a nagy nemzetektől. Jövevények vagyunk; így, bár sohasem engedhetjük meg, hogy az egyenlő állampolgárságra való jogaink a legkisebb mértékben is csorbát szenvedjenek, be kell látnunk, hogy a gyakorlatban ez nem mindig valósulhat meg. Hogy egy zsidó beleszólási joga azon nemzet ügyeibe, amelyben él meddig terjed – és nem-zsidó honfitársai e jogát meddig ismerik el – az a zsidó személyétől és helyzet jellegétől függően változik. Ezért nehéz meghatározni a zsidók egymás közti viszonyait is. Az asszimiláció óhatatlanul eltávolodást jelent; de nem jelenti azon kölcsönös kötelezettségek elvetését, amelyeket a tisztességtudás megkövetel az egymással rokon emberektől, főleg ha azonos problémákkal kell szembenézniük.

Rengeteget kell még tenni, hogy e kérdések megoldódjanak. Ehhez a munkához azonban több őszinteségre van szükség, mint amennyi idáig a zsidó irodalomban megnyilvánult. Meg kell szabadulnunk az öndicsérettől és az önsajnálattól, amivel néhány kis zsidó publicista megszégyeníti társait. Jobban tennénk, ha másokra hagynánk, hogy kiirtsa az antiszemitizmust, főként az angolszász világban. (...) Inkább saját lépéseinkre vigyázzunk és ne engedjük meg magunknak olyan durva gesztusokat, mint amikor egy cionista vezető így idézi önmagát: 'elsősorban zsidó vagyok és csak másodsorban ember'. Ilyen kihívás csak elrettenti barátainkat és örömet okoz ellenségeinknek. Azt hiszem leginkább egy alapos zsidó önkritikára van szükség, amelynek során ősi prófétáink nyomában minden gyarlóságunkat megostorozzuk. E folyamat létrehozná az igazi szolidaritást és felpezsdítené önértékelésünket.”

Ezt Polányi Mihály 1943-ban Angliában írta!

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.21. 21:01:24

@bbjnick:
Egyszerűen csak nem beszélünk egy nyelvet.

Tisztában vagyok vele. Ezért írtam, hogy "féle". Érted? Nem azt írtam, hogy őt.
Egyáltalán nem szerették a gyárosokat és hasonlókat, különösen, ha zsidók. A közember csak irigy volt, de ahogy Vásárhelyi is írta a magyar nemes nem tudta hova tenni.
Én a magyar nemzetiségi politika nagy kudarcának tartom, hogy egyáltalán felmerült, hogy "védeni" kell a keresztény magyarokat a zsidó polgárságtól, ahelyett, hogy integráltuk volna a polgárság eszményünkbe. Ahelyett, hogy a francia típusú politikai nemzeteszményt tettük volna magunkévá, ami alapvetően integráló jellegű, a német típusú népnemzeteszményt tettük. Ez viszont etnikai alapon kizáró.
Az 1848-as nemzeteszmény alapvetően a franciával volt rokon. Abba beleférnek a zsidók. Ott fel se merült volna az igény a numerus claususra. Ami viszont a világháború után domináns lett, az a német. Ein volk, ein reich. Ebben a szemléletben viszont a zsidókat ki kell zárni. A probléma az, hogy a zsidók viszont a sikeresebb polgártársaink közé tartoztak és egyáltalán nem bölcs dolog harcolni a sikeresebb polgártársak ellen.
Kezded már sejteni, hogy honnan szemlélem a problémát?

Tisztában vagyok azzal, hogy a zsidó emancipáció XIX. századi dolog. Viszont mivel tényleg városban éltek (földet nem is birtokolhattak, mi a nyavajáért éltek volna falun), felülreprezentáltak voltak azokban a szakmákban, amiket hamarosan a polgársággal fogunk összefüggésbe hozni. Az emancipáció után ők eleve az iparban, kereskedelemben, szolgáltatóiparban dolgoztak, ezért innen sokkal könnyebb volt feltörni.

De olvastam, csak a dátumot is nézd meg. A zsidóságnak mindig is megvolt a hajlama a magába fordulásra (egy zsidó ezt nyilván jobban átérzi), de az erősődő antiszemitizmus ezt különösen megerősítette. Egyáltalán nem biztos, hogy a XIX. század közepén is így írt volna. Nem az volt mindig ennyire zárt közösség, mint a 30-as, 40-es években.
És az, hogy neki volt egy ilyen véleménye még nem negálja azt, hogy az orvosok majdnem fele zsidó, ügyvédek, bankárok (a klasszikus "polgári szakmák") volt a XX. század elejére. Különösebb előjogaik most se voltak. A "méltóságosok" többnyire nem közülük kerültek ki, ez tök igaz. Viszont nézd meg az arányokat. Hány százaléka volt a zsidóknak városi polgár és hány a magyaroknak?

A klasszikus polgárság ethoszát Magyarországon egyáltalán nem érdemes keresni. Lényegében sose volt. A feudalizmusból egyből ugrottunk a kapitalizmusba, de nem tudott kialakulni egy tisztességes polgárság. Ami volt, az sokkal inkább a nemesség halvány árnyképe volt.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2011.09.23. 16:01:48

@Lord_Valdez:

"Egyszerűen csak nem beszélünk egy nyelvet." --- írod.

Igazán kíváncsi lennék, hogy milyen nyelvre lefordítva állná meg a helyét az az állítás, hogy: "Egyáltalán nem szerették [mármint a magyarok, úgy általában] a gyárosokat és hasonlókat, különösen, ha zsidók. A közember csak irigy volt, de ahogy Vásárhelyi is írta a magyar nemes nem tudta hova tenni."

A "reformkorban" Magyaro. kb. 40000 zsidó élt, a Századfordulón több, mint egymillió. A zsidó "emancipáció" törvénybeiktatása után, amely '48-as fejlemény, harminc-negyven évvel, te mondod, hogy az ú.n. "polgári" pályákat már a zsidóság dominálta, a dualizmuskori gazdasági átalakulásban kulcsszerepük volt. Lehetséges lett volna ez a zsidó népességugrás és társadalmi térfoglalás, ha az irigy-nemértem-nemszeretem magyar politikai osztály nem teremt ehhez megfelelő jogi környezet?

"Én a magyar nemzetiségi politika nagy kudarcának tartom, hogy egyáltalán felmerült, hogy "védeni" kell a keresztény magyarokat a zsidó polgárságtól, ahelyett, hogy integráltuk volna a polgárság eszményünkbe. Ahelyett, hogy a francia típusú politikai nemzeteszményt tettük volna magunkévá, ami alapvetően integráló jellegű, a német típusú népnemzeteszményt tettük. Ez viszont etnikai alapon kizáró... stb." --- írod.

Bonyolult dolgok ezek ;-) A francia "nemzeteszme" egy republikánus fikció, erős imperialista stich-ekkel. Több, mint érdekes lett volna, ha a dualizmus politikai elitje a francia nemzeteszmét próbálta volna erőltetni a Magyar királyságban:-) (Kíváncsi vagyok, mit szóltak volna ehhez pld. a lakosság 51%-at alkotó nemzetiségiek --- mert a francia nemzetkoncepció bármiféle kisebbségi, nemzetiségi, autonomisztikus elképzelést és törekvést elutasít, a franciák vérrel-vassal, törvénnyel-adminisztrációval léptek fel mindig is bármi effélével szemben.) Még érdekesebb lett volna, ha az éppen nemzetállammá váló Csonka-Magyarország (hivatalosan továbbra is királyság) elitje próbálja volna ezt a koncepciót magáévá tenni. Miben egyeztek a magyar hagyományok és a korabeli magyar viszonyok a francia hagyományokkal és a korabeli magyar viszonyokkal?

Azt az "elvárást"pedig már, sajnos, értelmezni sem tudom, hogy "integráljuk a zsidóságot polgárság eszményünkbe". Ez mit jelent? A zsidóságot, mint mit?

"Hány százaléka volt a zsidóknak városi polgár és hány a magyaroknak?" --- kérdezed.

Ha a dualizmus vagy Horthy-korszak időszakáról beszélünk, akkor ennek a kérdésnek már nincs értelme, mert ekkor már nem volt lényegi jogi különbség városi és nem városi polgárok között (mivel állampolgárok léteztek csak)). Városi lakosokról beszélhetünk. (Ha lesz egy kis időm, akkor átnézem a korabeli statisztikákat és beszámolok róla neked, hogy miket találtam bennük:-))

"A klasszikus polgárság ethoszát Magyarországon egyáltalán nem érdemes keresni. Lényegében sose volt. A feudalizmusból egyből ugrottunk a kapitalizmusba, de nem tudott kialakulni egy tisztességes polgárság. Ami volt, az sokkal inkább a nemesség halvány árnyképe volt." --- írod.

Nézd, én már fentebb egyszer elmondtam: a polgárság az antikvitásból örökölt történeti hagyomány. Komplex jelenség, nagyon sokféle polgárság létezett. Ha számodra a klasszikus polgárság egy XIX. századvégi urbánus (elsősorban) zsidó létformát jelent, akkor nagyon szűk látószögre állítottad a történelmi objektívedet, így nagyon keveset fog látni ahhoz, hogy megérthesd a múltat.

ü
bbjnick

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.25. 10:11:00

@bbjnick:
"Lehetséges lett volna ez a zsidó népességugrás és társadalmi térfoglalás, ha az irigy-nemértem-nemszeretem magyar politikai osztály nem teremt ehhez megfelelő jogi környezet?"
Jó a kérdés. Egyrészről a dualizmus idejének első cirka kétharmadát a Szabadelvű Párt dominálta. Ennek megfelelően a jogszabályi környezet is alapvetően liberális volt.
Viszont a közvélemény az egy más tészta. A nemesség hangulata meg megint más.
A közvélemény elfordulása a zsidóktól egy hosszú folyamat eredménye. Egyrészről, amit írtam, hogy sokan vesztesei voltak gyors társadalmi, gazdasági átalakulásnak. Másrészről ez némileg nemzetközi trend is volt, különösen német területeken.
Továbbá felhívnám a figyelmedet, hogy az izraelita vallás elismerése (1894), illetve az 1895-ös vallásügyi reform komoly megütközést váltott ki a katolikus egyházból, illetve híveiből.

Abban igazad van, hogy a francia típusú nemzeteszme alapvetően egy republikánus alapokon nyugvó dolog. Ezért eléggé kétséges, hogy hogy működhet-e egy monarchiában. Szerintem egyébként igen.
Másrészről az autonómiák merev elutasítása nem feltétlenül szerves része ennek, pl. Egyesült Államok. (Ez a francia centralizáló, etatista hagyományokból jön.).
Ami a korabeli hagyományokat illeti teljesen jogos felvetés. Ez az, amit kifogásolok, hogy a 48-as, 67-es felfogás rossz irányba változott az évtizedek során.

"A zsidóságot, mint mit? "
Nagyon trükkös kérdés, mert már azt is nehéz megmondani, hogy mit jelent az, hogy zsidó. Az egyszerűség kedvéért azt mondanám, hogy elfogadni magyarnak (állampolgári értelemben), akár mint nemzetiséget, akár mint vallást. Ezt nem könnyű érthetően megfogalmazni. Olyasmire gondolok, mint a mai USA felfogása. Vallhatod magad zsidónak, ugyanúgy igaz amerikaiként tekintenek rád. Na, ez nem sikerült nekünk (ez időtájt még nekik is gondot okozott mondjuk a feketékkel).

Jogi különbség már nem volt, viszont a szegények jó része falusi ember volt. A zsidóságnak viszont nem volt ilyen része.

Oké, akkor ne nevezzük klasszikusnak :)

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása