Alkotmányterv: szimpatikus elképzelés pongyola csomagolásban

Szilvay Gergely I 2011.03.12. 07:13

Olvasható a Fidesz alkotmányjavaslata, a csütörtöki lapok össze is foglalták a tervezet lényegét, és pénteken is tovább folyt a vita róla. Gyurcsány Ferenc például gazemberségnek gondolja, hogy a nép megkérdezése nélkül lesz Magyarországból Magyarország. Az utóbbi időben elég vad ötletek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy mi legyen benne az alkotmányban. Nézzünk pár példát, mit akartak beletenni és mit tettek végül bele. Nekem úgy tűnik, kicsit túlzsúfoltra sikeredett a javaslat, a kereszténység és a Szent Korona említését viszont nem meglepő módon üdvözlöm. A fogalmazással viszont bajok vannak.

Kezdjük pár közhellyel. Mint azt már sokan kifejtették, attól még, hogy jelenlegi alkotmányunk 1949-es keltezésű és ideiglenesnek tekinti magát, még nem kommunista alkotmány. Simán át lehetne számozni és végezni rajta egy generáljavítást, új alkotmányra nincs szükség, nincs alkotmányozási kényszer, és az előző húsz év bajaiért sem az alkotmány a felelős – ez a szemlélet hasonlatos ahhoz, ami szerint a Szent Korona-eszme „visszaállítása” egy csapásra véget vetne a magyar nemzetet sújtó átkoknak. Viszont a Fidesz elkötelezte magát az alaptörvény lecserélése mellett, ami szerintem felesleges, de elméletileg elsülhet jól is.

Kapkodó előkészítés

Azt viszont nem értem, miért lett ilyen sürgős a Fidesz-KDNP-nek az alkotmányozás. A folyamat ugyanis kissé kapkodóra és kaotikusra sikeredett. Az új Ptk-t évekig készítették elő, és persze az sokkal bonyolultabb jogi szöveg, de az alkotmány mégiscsak túl jelentős ahhoz, hogy elkapkodják. Egy kidolgozatlan, félresikerült alkotmány nem fog kivívni magának nagy tekintélyt. A kétharmados többség viszont kétségtelenül lehetőséget ad az alkotmányozásra – ennek kihasználását aligha lehet szemére vetni a kormánykoalíciónak. Tekintve a parlamenti többség legitimitását, még azt sem igen lehet a szemükre vetni, ha az ellenzék érdemi hozzájárulása nélkül alkotmányoznak. Kétségkívül elegánsabb lenne összeborulós konszenzussal megalkotni és előkészíteni az új alkotmányt, de aki kicsit is ismeri a hazai politikai életet, nem fog illúziókat kergetni. A mindenkivel való konszenzus utópia, ha meg is valósulna, igen minimalista alaptörvényt eredményezne. Az ellenzék pedig már csak a politikai haszon kedvéért is, kivonult a műhelymunkából hogy elmondhassa, a kormánypártok egymaguk alkotmányoztak, ami így megosztja a nemzetet, és nem az egész országnak, csak a Fidesznek van alkotmánya (valószínű fordított esetben a jelenlegi kormánypártok is hasonlóképp tettek volna).

Azt azonban nem értem, miért is a nagy káosz az alkotmány körül. Miért kell az alkotmányozó bizottságba olyanokat tenni, mint Pozsgay Imre, aki egymagában testesíti meg a kontinuitást a diktatúrával, még akkor is, ha vannak történelmi érdemei? Miért van az, hogy több koncepció lehetősége keringett a levegőben, Salamon Konrádétól Szájer Józseféig, és hogy boldog, boldogtalan kifejthette, minek kellene benne lenni és minek nem? Így aztán az ÁSZ, feladatát igen tágan értelmezve, javasolta a Szent Korona és a kereszténység megemlítését. Nyilván a NER kirakata ez, mindenki érezhesse úgy, meg lett szólítva.

Én nem látom szükségét népszavazásnak alkotmányügyben – az előző hónapokban az alkotmányjogászok többször rámutattak, hogy a nyugati világ legtöbb alkotmánya tulajdonképp oktrojált volt a bázisdemokraták szemszögéből: az amerikait az elitek konszenzusa teremtette meg, a németet a szövetségeket ajándékozták a germán népnek, stb. A népszavazás követelése kissé hamisan hangzik azon pártok részéről, amelyek az előző években ádáz küzdelmet folytattak a népszavazás útján történő „populista” utcai politizálás ellen. Persze a Fidesz is fogja a fejét, tekintve, hogy eddig mindig a népre hivatkozott és népszavazásokat rendezett. Hiába, a népszavazás elsősorban ellenzéki fegyver.

Gondolom, ennek hatástalanítására született meg a 12 kérdés gondolata, ami egyfajta megelőző népszavazás-helyettesítő akart lenni. A 12 kérdés azon hajmeresztő ötletek sorába illeszthető, amik közül az első az volt: a NER legyen a preambulum. Ezután annyi mindent akartak belepakolni az alkotmányba, hogy a szemünk előtt lebegő túlzsúfolt szöveg kezdett hasonlítani egy fazék Fradi-leveshez. Mindent bele.

Számomra mindig talány, mennyiben vehető biztosítéknak, ha az alkotmány deklarál egy bizonyos érték mellett való kiállást, és mennyire „csupán” szimbolikus aktus. A 12 kérdés közül néhánnyal egyet is értettem: az alkotmány leszögezhetné, hogy kötelességek is vannak; szimpatikus volna, ha „védelem alá” venné a családot, a munkát, az otthont és a rendet, illetve kinyilváníthatná a magyar nemzet egységét, a határon túliak felé irányuló állami kötelezettségvállalást. Azonban nem tudom, mindennek van-e gyakorlati következménye, vagy csak hangzatos szavak maradnának. Az egészség védelme például úgyszintén szépen hangzik, ám ha épp deficites az egészségügy, és nincs le vannak robbanva a kórházak, vagy nincs elég donor, hiába hivatkozik egy beteg is az alkotmányban leszögezett általános jellegű biztosítékra.

A jövő nemzedékek iránti elköteleződés is elmegy, meg a nemzeti vagyon védelme is, azonban a Kárpát-medence természeti sokfélesége védelmének alkotmányba foglalását teljesen feleslegesnek tartom, a parlamenti bizottságok előtti megjelenés szabotálása, az életfogytiglani büntetés kérdése pedig egyáltalán nem való alkotmányba, nem is beszélve az olyan hangzatos lufimegfogalmazásokról, hogy „csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás?”. Hát persze, kapásból lájk, de minek ezt alkotmányban rendezni? Nem pofázni kell, hanem cselekedni. Az offshore nem alkotmányos, hanem adójogi kérdés, ha jól sejtem. Felesleges lenne ilyenekkel felduzzasztani az alkotmányt.

Na de nézzük a javaslatot.

A Himnusz első sorának beemelése frappánsnak szánt megkerülése az Isten-vitának, nevezetesen hogy említsük-e a Teremtőt az alkotmányban. Valószínű a megkerülés nem fog sikerülni, a vita folytatódni fog, én mindenesetre ellenforradalmárként üdvözlöm az Urat az alaptörvényben, másokhoz hasonlóan szimpátiával tekintek a lengyel alkotmány konszenzusos megfogalmazására. Amikor az ötletet meghallottam, nem igazán értettem, minek kettőzzük meg a himnuszunkat, de így írásban nem érzem problémásnak. Annál inkább a bevezető címét. Az örvendetes, hogy végül nem a NER lett preambulumként beemelve a tervezetbe, de a Nemzeti hitvallás kissé dagályos címnek tűnik, ahogy az egész bevezető túlírt. Amitől tartottam, megvalósulni látszik, nevezetesen hogy a Fidesz még a támogatható javaslatokat sem éppen frappánsan fogalmazza meg. A Nemzeti nyilatkozat már támogathatóbb címötlet, bár én még jobban visszafognék a hévből, nincs mindennap március 15., és forradalmi hév sem fűt (tudom, Orbánékat sajnos fűti), hogy ilyen patetikus deklarációkat tegyünk.

A bevezetőben számomra túl sok a lózung. Az „amire büszkék vagyunk” jellegű és a „Valljuk” kezdetű mondatokat rövidebbre venném, nekem így túl giccsesek. Persze, szép és jó, amit írnak, de az égvilágon semmi értelmét nem látom leszögezni, hogy „együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével”. Na és? „Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” Aha. Ez is szép elvi deklaráció, de sajnos semminek nem biztosítéka, és túlságosan patetikus. A múltra, a folytonosságra való utalást azért tartom elfogadhatóbbnak egy alkotmányban az elvi típusú kötelezettségvállalásoknál, mert nem kerülnek semmibe. Hogy vállaljuk a múltat, kultúránkat, ennek leszögezése identitásbeli kérdés maximum, de hogy mi mindent biztosítunk és mit később hogy fogunk csinálni, az már neccesebb egy alkotmányban. A múlton nem tudunk változtatni, a jövőre vonatkozó kijelentéseket azonban könnyű megszegni.

Kereszténység, Szent Korona

A koncepció azt írja: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.” „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.”

Alapvetően egyetértek Huhogó Jánosnak a történelmi alkotmányról írt szavaival, és azt is megértem, miért gondolja úgy, hogy nem attól leszünk keresztények, a kultúránk meg anélkül is keresztény, hogy leszögeznénk azt az alkotmányban. Mégis különvéleményt jelentenék be ezzel kapcsolatban, vele szemben, ahogy a Szent Koronával kapcsolatban is. (Huhogó János azon kijelentését pedig, ami kapcsolatba hozza Orbánt a marxizmus-leninizmussal, ugyancsak meredeknek tartom.

Természetesen a „történelmi alkotmányt” nem lehet feltámasztani. Azonban a magyar államiság ezer évével való kontinuitást igenis lehet azzal demonstrálni, hogy a preambulumban egyszerűen deklaráljuk: a alkotmány az ezer éves magyar törvénykezés, államiság örököse. A magyar állam alkotmányában nyilvánvalóan és egyértelműen helye van az államalapító királyra való utalásnak is. Ugyancsak híve vagyok a Szent Korona megemlítésének, mint a magyar államiság jelképe. Hogy miért, azt már kifejtettem. A Szent Korona említése nem a Szent Korona-eszme felélesztése vagy alkotmányba emelése, hanem egy számunkra fontos jelképiség deklarálása lenne. Ettől természetesen még nem válik jogforrássá a korona. Nem hiába nem a törzsszövegben lenne a helye szerintem, hanem a szimbolikus preambulumban.

A kereszténységgel is ugyanez a helyzet. Vállaljuk-e ezt az örökséget vagy nem? Természetesen a megemlítése nélkül is keresztény (kultúrájú) ország vagyunk és maradunk. És nem jó, ha görcsösen állandóan önmeghatározó deklarációkat teszünk, ahelyett, hogy természetesen élnénk meg identitásunkat. De ezen az alapon már maga az írott alkotmány léte is görcsös deklaráció. Régen természetes volt a kereszténységünk, íratlan alkotmányunk. Ma, a proletárököl negyven éves csapkodásának köszönhetően bizony határozottan kell felvállalni a korábbi történelmünkkel való azonosulást. Ha tetszik, a kereszténység és a Szent Korona megemlítése a folytonosságot hivatott szimbolizálni.

Hogy ma köztársaság van? No és? Ezt a vitát egyszer már eljátszották a címerrel. Közkeletű érv, hogy Málta is régi köztársaság, mégis korona van címerén. Mivel Magyarország a huszadik század közepéig királyság volt, ezért természetes módon származnak államiságának szimbólumai a királyság idejéből. És a köztársaság ettől még a királyság örököse, ugyanarról az államról van szó.

A keresztény kultúra alkotmánybéli vállalása pedig talán valamelyest oldaná az európai szinten is meglévő identitásvesztést. Ha felháborodunk, hogy az EU alapszerződése nem szögezi le, hogy a görög-római kultúra mellett a kereszténység a civilizációnk alapja, és szívesen látnánk a kereszténységet az unió alapszövegében, akkor miért lenne ez felesleges és görcsös kinyilatkoztatás a magyar alkotmányban? Keresztény konzervatívként szerintem ez teljes mellszélességgel támogatható, hiszen ha azt szeretnénk, hogy Európa és hazánk magára találjon, akkor ez talán megteszi egy hátba bökdösésnek. Ezért örülök neki, hogy kereszténységünk és a Szent Korona bekerült az alkotmányba, még akkor is, ha én talán máshogy fogalmaztam volna, és nem feltétlenül a kereszténység „nemzetmegtartó szerepét” emeltem volna ki. De hát ne finnyáskodjunk. Azt a félelmet viszont, amit Lövétei István fogalmazott meg a Magyar Nemzet kérdésére, hogy a megfogalmazásból ki lehetne olvasni a Trianonban elszakított területekre való igényt, badarságnak tartom.

A kommunista diktatúra bűneinek alkotmányba emelése, jogfolytonosságának, legitimitásánának alaptörvénybéli tagadása, és annak kinyilvánítása, hogy „a huszadik század  erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra”, azonban arra predesztinálja az új alkotmányt, hogy az is ideiglenes legyen. Mi alapján döntjük majd el, hogy a megújulás végbement, illetve hogy „gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét” naggyá tették Magyarországot, és ki lehet húzni ezt a mondatot? Egyáltalán, nem kell-e folyamatosan megújulni? Ezeket a mondatokat ugyancsak felesleges lózungoknak látom.

A kommunista diktatúrával való sok bevezetőbéli foglalkozás egyrészt érhető egy diktatúra utáni országban, de nem 1990 van, a negyven évi diktatúra óta eltelt annak fele, húsz év, és ezek szerint megint csak ideiglenes alaptörvény születik, a posztkommunista ország alaptörvénye. Vagy az írott alkotmányoknak az a végzete, hogy 20-50-100 évenként lecserélik őket? Az 1949-es alkotmánnyal való jogfolytonosság tagadása is kétélű kard: egyrészt épeszű ember Kahler Frigyes egyik könyvének címével élve valóban „joghalál”-nak és illegitimnek ítéli a kommunista diktatúrát, de a jogfolytonosság ilyetén tagadása valószínű kellemetlen jogi zűrökhöz fog vezetni. Egyszóval a Nemzeti hitvallás/nyilatkozat tartalma üdvözlendő, de a megfogalmazása már nem igazán sikerült jól.

Legyen béke, szabadság és egyetértés

Legyen, de ez megint túl dagályos kijelentés. Személy szerint nekem mindegy, hogy Magyar Köztársaság vagy Magyarország. Amikor Gyurcsány Ferenc azt sérelmezi, hogy nem kérdezik meg erről a népet, akkor elfelejti, hogy az államformákról eddig sem kérdeztek meg senkit, ráadásul most nem is váltunk államformát. Csak elnevezést. A köztársaság és annak népi változata eddig ráadásul mindig oktrojált államforma volt. A rendszerváltáskor valószínűleg találkozott a közvélemény akaratával a nép előtag elhagyása az államforma megnevezése elől, de szavazást akkor sem tartottak róla.

A vármegye és a Kúria elnevezések visszatérte kedves gesztus – a hétköznapi használatba valószínűleg csak a Kúria fog átmenni, tekintve, hogy lényegesen rövidebb, mint a Legfelsőbb Bíróság. A vármegye viszont hosszabb a megyénél, így ez azt hiszem, meg fog maradni a hivatalos szövegeknek. Az alkotmánybíróság jó lenne, ha megtarthatná a novemberi korlátozás előtti jogköreit.

Minden tiszteletem az  siketeké, de a jelnyelvet miért kell beemelni az alkotmányba? És ha már benne van, miért nem a preambulumban van? A házasság hagyományos intézményének  és a családnak a védelmét üdvözlendőnek tartom, ám ennek gyakorlati megvalósulása nem alkotmányfüggő. Az olyan kijelentésekkel együtt, mint „Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet”, „Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik” (szép volna) és „mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez”, kissé túlzsúfoltnak érzem az alkotmánytervezetet.

Tudom, a modern kori alkotmányozás elköteleződött a szociális jogok, az állam gazdasági szerepvállalása deklarálása mellett is, ahogy az emberi jogok is egyre szélesebb körben kerülnek be az alkotmányokba, amit körülbelül ezen a téren szándéknyilatkozatként, irányelvként értékelhetünk. Ezzel együtt szerintem ezzel csínján kell bánni.

És ha már ennyi mindent beletettek, bent hagyhatták volna az alkotmányban, hogy a kisebbségek államalkotó tényezők. Szép-szép, hogy az alkotmánytervezet védeni szándékszik a magzati életet, ez azonban dodonai megfogalmazás, hiszen a fogantatástól védett emberi élet volna az, amiből bármi is következne a gyakorlatban (lásd aktuális Heti Válasz). Abortusz-ügyben láthatóan skizofrén helyzetbe kerültek a kormánypártok, és nem merik felvállalni, hogy az abortusz gyilkosság.

Azt a kritikát, hogy a szöveg nem értéksemleges, nevetségesnek tartom, hiszen egy alkotmány sosem lesz értéksemleges, értéksemlegesség nem létezik, de hát ez közhely. Az viszont nagyon nem nyerő, hogy a végén rögzítenék az igennel szavazó képviselők névsorát. Mi indokolja ezt? Minek? Így akarják megörökíteni a neveiket? Mivel várhatóan csak a kormánypártok szavaznak majd igennel, ez garantálná és bebetonozná a „fideszes alkotmány” lépten-nyomon hangoztatott vádját.

Nyilván nem érintettem minden pontot, lenne még mit elemezgetni. Összességében úgy látom, a szöveg kissé szedett-vedett, aránytévesztő, túlzsúfolt. Mindamellett, hogy számos elvi deklarációt üdvözlök, a megfogalmazást nem érzem megfelelő stílusúnak, ráadásul hosszú is a szöveg. Antidemokratikusnak azonban egyáltalán nem mondanám. Viszont a Fidesz hiába tervezi hosszú távra, inkább tűnik ideiglenes szövegnek ez is. Szívesebben láttam volna, ha egy rövid, frappáns, ünnepélyes, reakciós, értéktelített preambulumot illesztettek volna az eddigi alkotmány elé, és átszámozták volna a dokumentumot.
 

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr292731649

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: A Kaufman-terv 2011.03.14. 17:39:10

 Theodore Nathan Kaufman amerikai üzletember a szerzője annak a könyvecskének, amely a Germany Must Perish! (Németországnak pusztulnia kell!) címmel 1940 végén vagy 1941 elején jelent meg Newarkban. Kaufman New York Manhattan nevű városrészében sz...

Trackback: Gyorshír: Hibásan másoltak be pár cikkelyt az Alkotmányba 2011.03.13. 21:06:05

Schmitt Petronella, az Alkotmányelőkészítő Bizottság titkárának közleménye szerint az új Alkotmány W cikkelye helyesen: "A vérbulcsúkat és a jenőket a köztársasági elnök nevezi ki, a gyulák és a karboncák javaslatára". Ez a cikkely hatályon k...

Trackback: Az Alkotmány Hülyéi 2011.03.13. 21:05:36

Előrebocsátom, hogy nem értek az alkotmányjoghoz. Épp ezért érzem magam feljogosítva, hogy Pozsgay Imréhez, Szájer Józsefhez, valamint nyolcmillió polgártársamhoz hasonlóan elmondjam a véleményemet a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetéről.A Hülyék Alkotmány...

Trackback: A Hülyék Alkotmánya 2011.03.13. 21:05:04

Amikor azt olvassuk, hogy az új alkotmány ismeretlen szövegezőiben felmerült, hogy a Magyar Köztársaságot mostantól hivatalosan Magyarországnak nevezzék, azaz a hivatalos neve ne utaljon az államformájára, kerül, amibe kerül, az emberben a következő go...

Trackback: Nem véneknek való vidék - a jóléti állam alkotmányos felszámolása 2011.03.13. 00:48:20

Míg a bloggerek szimbolikus-retorikai háborút folytatnak arról, hogy mennyire jellemző a kelet-imádat a mérsékelt jobboldalon, addig a mérsékelt jobboldali kormány egy újabb területen bizonyítja nekünk, hogy keleti szél fúj. Csendben elülteti az európa...

Trackback: Időzített bomba az új alkotmány tervezetében 2011.03.12. 07:33:27

Ha naivak lennénk, akár véletlennek is gondolhatnánk az új alkotmánytervezetben szerényen, majdhogynem észrevétlenül megbújó passzust. De mivel láttunk már karón varjút, így jelezzük: az alaptörvény alapján Járai és Schmitt könnyűszerrel megbuktathat e...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.03.12. 09:27:09

Nagyjából egyet is értek.

"Azt viszont nem értem, miért lett ilyen sürgős a Fidesz-KDNP-nek az alkotmányozás."
Sikerélményre vágynak :) (ezért is fog belekerülni a nevük. Ez tartósabb, mint a lovasszobor), illetve szeretnék, ha a mostani alkotmány nem állna az útjukban.

"igen minimalista alaptörvényt eredményezne. "
Ami egyébként nem hátrány. Minél minimalistább az alkotmány annál időtállóbb és minél részletekbe menőbb, annál hamarabb elavul.

"A jövő nemzedékek iránti elköteleződés is elmegy, meg a nemzeti vagyon védelme is"
Az ilyesmivel az a baj, hogy addig jó, amíg csak felületesen próbáljuk meg értelmezni. Ha elkezdünk rajta merengeni, hogy mi is az a nemzeti vagyon, akkor gondban leszünk. Fogunk látni olyat, hogy állami tulajdon, önkormányzati tulajdon, magántulajdon, de olyat nem fogunk látni, hogy nemzeti vagyon. Itt a föld minden négyzetcentije tartozik valakihez, beleértve a folyókat, a légteret, és ásványkincseket is. Nem marad hely szabadon, amire azt mondhatnánk, hogy na az a nemzeté.

"... kérdése pedig egyáltalán nem való alkotmányba"
Azért akarják az alkotmányba rakni, hogy minél nehezebb legyen később megváltoztatni.

"valódi népuralom"
WTF? Még csak az kéne, hogy tényleg a nép uralkodjon.

"A múlton nem tudunk változtatni"
Ó, dehogynem, menj fel bármelyik szittya portálra. Még választhatsz is a különféle dicsőbbnél dicsőbb múltak közül :)

"Málta is régi köztársaság"
Úgy 40 éve.

Szerintem azért nem az igazi Magyarországnak nevezni, mert ez a hétköznapi, kvázi szleng elnevezés. A hivatalos elnevezés Magyar Köztársaság. A legtöbb országnak van hivatalos neve és egy hétköznapi. Én valahogy ünnepélyesebbnek érzem a hivatalosat és sajnálnám elveszteni.

"A köztársaság és annak népi változata eddig ráadásul mindig oktrojált államforma volt."
Melyik nem? A királyság meg úgy született, hogy jött egy csóka és német segítséggel szájon lépett mindenkit, akinek nem tetszett.

A vármegye már csak azért is abszurd, mert BAZ vármegye. Hol volt a Trianon előtti Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye?

"A házasság hagyományos intézményének és a családnak a védelmét üdvözlendőnek tartom, ám ennek gyakorlati megvalósulása nem alkotmányfüggő."
Ezzel szerintem az a baj, mint a kereszténységgel és hasonlókkal. Egy pillanatnyi kulturális állapotot akar de jure rögzíteni. Ha teszem azt, az emberek tömegesen kezdenének el csoportházasságban élni (ami igen valószínűtlen), akkor a jogalkotó részéről óriási felelőtlenség lenne, ha ennek jogállásáról nem alkotna jogszabályt. Azonban az alkotmány megakadályozná benne. Az a normális állapot, hogy a kultúra hol lassan, hol gyorsabban változik és a jogszabályok követik.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.03.12. 11:14:24

posztíró szerint is felesleges új alkotmány...
eközben üdvözlendő egy olyan kormány, mely felesleges dolgokkal foglalkozik?

Szilvay Gergely 2011.03.12. 11:54:23

@nexialista: szerintem leírtam elég egyértelműen, hogy mit üdvözlök benne és mit ellenzek. Sok minden, ami bekerült a preambulumba, számomra szimpatikus, csak nem írtam volna új alkotmányt, hanem a régit egészítettem volna ki. De az új alkotmány sincs teljesen ellenemre, ha jól megírják. Olyat nem írtam, hogy üdvözlendő egy akármilyen kormány. :D Szerintem az alkotmánnyal való foglalkozás önmagában nem felesleges.

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.03.12. 12:02:29

@poszt.
Azért van olyan sok szimbolika a preambulumban, mert kimondja ez a fideszalkotmány azt is, hogy a továbbiakban a bírói itélkezésnek az alkotmány szellemében kell történnie.
A preambulum a szelleme.
Például...
Az alkotmánybírósághoz csak az fordulhat, aki személyesen sértett egy bizonyos esetben, amit az állam törvénykezve művelt.
viszont...
a preambulumban benne van, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együtt értelmezhető.
Akkor ez így együtt egy 22-es csapdája, mert ha egyénileg van gondom a törvénnyel, akkor az nem közügy, tehát húzzak a vérbe,
ha meg egy társadalmi joghátrányt okoz egy törvény, akkor ne járjon a pofám, mert törődjek a saját gondommal...

Szóval a szelleme - az lesz a hivatkozási alap - a preambulum.

Sólyomék is az Alkotmány szelleme szerint itélkeztek. Szartak a betüjére.

Dr. simonmondja. · http://off.blog.hirszerzo.hu/ 2011.03.12. 12:08:16

Ja, és azért akar olyan sokmindent védeni a fideszalkotmány szelleme, mert sok büntetés lesz kiosztva.
Mi más védelemre lehetne gondolni ?
Büntetések és újabb büntetések.
Mind az értékeink szellemében.
Például ha védjük a vegetariánus hagyományt, az azt jelentheti, hogy büntetjük a húsevést - tisztán nevelő célzattal.

jongleur 2011.03.12. 18:46:30

Jó írás nagyon.

Igényes, hozzáértő és elfogulatlan, látszik, hogy a szerző független értelmiségi.

Annyi csak a megjegyzésem, hogy a preambulum szót én nem használnám a szerző helyében, mert az Elnök Úr rámutatott, hogy az idegenül cseng.
A másik észrevételem, hogy tudtommal nem maga a NER, hanem csak a NENYI lett volna a hitvallás helyén, ez két helyen is tévesen szerepel a posztban.

Ettől eltekintve kiváló írás, a célnak tökéletesen megfelel.

Wolff 2011.03.12. 20:45:07

Azért azt furcsállom, hogy a plurális választójog ötlete senkit nem zavar. Mert ne tévedjünk, ez a javaslat a "családi" választójogról igazi, 19. századi plurális választójog, nem pedig gyerekválasztójog. Amit ugyan szintén elleneznék, de amellett lehetne legalább az egyenlőséget is megőrizve érvelni.

dávidzoli 2011.03.12. 21:25:57

És mi lesz a buddhistákkal?

Bloodscalp 2011.03.12. 23:11:32

Érdekes:) mindig mindenki előszedte hogy rossz ötlet a névsor a végén, vajon miért? Hát nem egy függetlenségi nyilatkozatnak tűnnik eddig:)

Az hogy a külsöségekkel foglalkoznak nem nagyon értem, a halál se akarna megint vármegyéket, ez porhintés, marketing és kész, legyen min rágódni.
Egy abortusz törvény sose menne át ebben az országban népsavazáson pl. Hogy tartalmilag egy rakás szar, így egy az egyben nincs kimondva, megnem mondom melyik blogon egy klassz részletezés volt hogy hatalomtechnikai változásokat szolgál igazából, kvázi leszavazhatatlanná teszi a fideszt-de legalábbis pozició erősítés keményen.

NER&NENYI-fantomfogalmak, senki sem tudja megmondani mit is jelentenek igazán, lehet vádolni a 3 ellenzéki pártot hogy csúnyák mert politikai haszon miatt nem alkotmányoznak

Valljuk be, ma kis hazánkban a fidesz nem kezeli partnerként az elempét és jobbikot-a lenézés ott van minden kommunikációban. Az mszpt pedig emberszámba nem veszi mert komcsik, mindez nem tegnap óta van
Alkotmánymódosításhoz 2/3 többség kell, ennyi és nem más, bármikor lehetett volna korábban is-ha minimális egyetértés lenne a pártok közt.
Meg lehet nézni mi volt az utsó 2/3 törvény amit közösen (mszp-fidesz) fogadtak el....

Dr Smit Plagius 2011.03.13. 08:57:50

egy kicsit kevesebbet kéne pofázni a kereszténységről és kicsit többet élni a szeretetet!
aki ennyit pofázik a vallásáról, az bizonytalan a saját hitében.
egyébként meg az a véleményem, hogy menjenek a bús picsába!

elhatárolódom tőlem...

Ezt elkúrtad Gonosz Törpe 2011.03.13. 10:44:04

Magyarkodó faszság az egész! Nem is kell új alkotmány! FIDESZ alkotmány meg pláne nem kell. nem ismeRjük el ÉS most ezek az emberek lesznek többségben!
aZ aSTÓRIA IGAZGATÓJA, KOMMUNISTA ÜGYNÖK AZ AZ ALÁÍRÓ kÖZT. ELNŐK..NA MÁST NEM KELL MONDANI!

La Serenissima 2011.03.13. 13:24:19

az írás összességében nem rossz, de a címén mégis jót nevettem. az alkotmány ugyebár szimpatikus, de "pongyola csomagolásban" van...

ilyet állítani attól tartok az alkotmány jelentőségének teljes félreértéséről tanúskodik. egy alkotmányt nem lehet pongyolán csomagolni - vagy ha mégis, akkor ott nagyon nagy a baj.

J.Ildiko 2011.03.13. 21:58:52

Az első bekezdéshez:

- Nincs alkotmányozási kényszer
- Kapkodnak

Ez a két dolog önmagában jelzésértékű. Valamire nagyon készültek, készülnek. Maga az, hogy nincs kényszer, jelzi, hogy valamit nagyon meg akarnak változtatni, valaminek megágyazni, valamit bebetonozni. És azt minél gyorsabban. Ez már önmagában veszélyesnek hangzik. Van az országnak számos égető gondja, arra kellene az energiákat fordítani, egyáltalán azzal kellene foglalkozni.

- Kivonult az ellenzék egy része - Fidesz alkotmáyn lesz. Ne legyen illúziónk, nem csak ezért lesz "Fidesz alkotmány", hanem mert potenicálisan VALÓBAN meg fogja osztani az országot és sokan nem fogják magukénak érezni. Például a Szent Korona felfogását.

J.Ildiko 2011.03.13. 22:08:37

"Számomra mindig talány, mennyiben vehető biztosítéknak, ha az alkotmány deklarál egy bizonyos érték mellett való kiállást, és mennyire „csupán” szimbolikus aktus."

Ezt nyilván egy jogász tudja megfelelően kifejteni, (ha erről írnék, ezért ezzel igyekeznék tisztában lenni). Mindenesetre amennyiben az Alkotmány a törvények törvénye, és egy törvény megbukhat az alkotmányossági vizsgán, (valamint a Kormány nem hadonászik összevissza a késsel jogkört szűkítve, akkor biztosítéknak vehető, hogy évényesülni fognak a benne foglaltak. De hát ezt eddig is mindenki tudta.

J.Ildiko 2011.03.13. 22:24:42

Nem a kereszténység említése lenne fontos, hanem (az igazi, eredeti k.ség) értékeit kellene belefoglalni. Sőt ennek kell lennie az egész alapjának, keretének, fundamentumának. Ilyen a lelkiismereti- és vallásszabadság, stb.
Ez elegendő lenne, ettől a kereszténység ugyanúgy virágozhat, nem éri hátrány. A kereszténység ennyire plasztikus megjelenítésével azt sugalljuk, mintha mi egy "keresztény ország" lennénk. Holott nem vagyunk azok, mert jelen világkorszakban keresztény ország nincs, (akkor ugye mindenkinek kereszténynek kellene lennie), csak keresztény kultúrájú ország.

Egy ilyen ország sikeres működéséhez pedig bőven elég lenne az értékek megfogalmazása. És akkor nincs ez a nagy vita.

J.Ildiko 2011.03.13. 22:27:36

Azért mégiscsak szégyen, hogy a "szöveg kissé szedett-vedett" és nem megfelelő stílusú. Mit csináltak 8 év ellenzékben ? Ha bent lett volna az íróasztalban, már túl lennénk az egészen.

aeidennis 2011.03.14. 14:14:36

Mint legitimista mondom, hogy a Szent Koronának és a kereszténységnek semmi keresnivalója egy szélsőbaloldali államforma (köztársaság) alkotmányában. Az alkotmánytervezetből látszik, hogy a készítők nagyon sokat akartak markolni, de keveset fognak. Az alkotmány tőmondatait nem cementálja semmiféle állmeszme, legfeljebb, valami nyugatról importált liberális csiríz.

A Történeti Alkotmányt meg lehetne tölteni élettel, gondos válogatás után be lehetne cikkelyezni az 1944- óta hozott törvényeket, sőt a Királyságot is helyre lehet állítani, csak szándék kell(ene) hozzá. Ez a mostani alkotmány ugyancsak ideiglenes lesz, mert semmi garancia nem lesz rá, hogy a követkető 2/3-os kormány nem ír majd egy vadonat újat.

Középparaszt 2011.03.15. 08:17:56

A szerző vastagbetűs alcíme: "Kapkodó előkészítés" egyáltalán nincsen összhangban a valósággal. 1989-ben a sebtében renovált 1949-es Alkotmány nem volt mentes átgondolatlanságoktól, durva hibáktól.

Az elmúlt 20 évben nem sikerült korrigálni az Alkotmánynak szükségszerűen javításra szoruló hibáit.

Az Alkotmányozás szükségessége kérdésével nemrégiben itt a Konzervatóriumon egy szerző már részletesen foglalkozott.

Annak alapján így vélekedek:

Meggyőződésem, hogy Magyarországnak jót tesz egy új alkotmány.

Azok, akik a rendszerváltás hajnalán (1989-ben) renoválták az 1949-es alkotmányt, mely a megszálló csapatok bábáskodása mellett jött a világra, nem végeztek tökéletes munkát:

Az eredeti alkotmányba olyan mértékű parlamenti ellensúlyokat építettek be, amely nem korlátozta, hanem egyszerűen lehetetlenné tette volna a kormányzást.

Az MDF-SZDSZ-paktumban jelentősen módosítani kellett rajta, de még így is sok bénító hatása megmaradt.

Azaz az alkotmányt létrehozó "Alapító atyák" óriásit hibáztak, ami nem dicséri bölcsességüket.

Körösényi András: „Túlterhelt demokrácia, Mozgékony patthelyzet” tömör megfogalmazása jól jellemzi az alkotmányos helyzetet:

A parlamentáris kormányzást kiegészítheti a (parlament, kormány vagy államfő által kiírt) referendum vagy az állampolgári iniciatíva.

A kettő összekapcsolása azonban, ami a magyar alkotmány egyik unikuma, ellenkezik a parlamentáris és a képviseleti kormányzás elveivel.

Nem véletlen, hogy ismeretlen Európa parlamentáris kormányzatú országaiban.

Az eredeti magyar alaptörvényben, és részben a jelenlegiben is rendkívül erős hatásköröket kapott a parlament, az Alkotmánybíróság és a népszavazás intézménye a kormánnyal szemben.

A kormányokat kívánták korlátozni alkotmányozó atyáink. Sikerült is csaknem tehetetlenségre kárhoztatni őket.

Az alkotmány gyenge legitimitásának fő oka az, hogy nagyon hamar megszakadt az Ellenzéki Kerekasztal erőinek az egysége. A médiaháború és a taxisblokád előszele már ekkor éreztette a hatását. Az alkotmányozási koncepciók eleve nagyon eltérőek voltak, amelyeket képtelenség volt összedolgozni az adott politikai légkörben.

A magyar sajátosság az, hogy Sólyom László és Pokol Béla szerint is a magyar alkotmánybíróság rendelkezik a legerősebb jogosítványokkal az Európai Unióban.

Ha az Alkotmánybíróság túlterjeszkedik és például költségvetéssel összefüggő törvényeket bármikor, bárkinek a kezdeményezésére kiherélhet, akkor a parlament és a kormány szerepe nevetségessé válik és csak a bűnbak szerepére korlátozódhat.

Meggyőződésem, hogy Magyarországnak jót tenne egy új alkotmány. Egy olyan, amelyik épít a magyar közjogi hagyományokra, felhasználja az elmúlt 20 év tapasztalatait, és legalább megemlíti a nemzeti sorskérdéseket.

Az elmúlt 20 évben nem sikerült korrigálni az Alkotmánynak szükségszerűen javításra szoruló hibáit.

Nyugodjunk bele abba, hogy ez ma már lehetetlen és örökké együtt kell élnünk ezzel a gyatrán összebarkácsolt 1989-es Alkotmánnyal?

Ez (a magyar nemes) Pató Pál úr mentalitására emlékeztetne:

"Ej ráérünk arra még!"

Bokortalan Lajtalan · http://facebook.com 2011.03.16. 21:41:43

Ezzel a keresztény flincflanccal kéne már felhagyni, meg az abba vetett naiv hittel, hogy a keresztény mondakör bármilyen morális természetű dilemmához támpontot nyújt.

Mindenki olyan elveket talál ki magának, amivel a saját tetteit igazolni tudja, amivel azokat jó színben tudja feltüntetni! Ilyen az ember! Most is lehetett ezt látni március 15-én: a baloldaliak azt emelték ki, hogy ez a köztársaság ünnepe, és hogy a köztársaság, amire az igény akkor megteremtődött, most veszélybe került! Orbán ezzel szemben a március 15-én kezdődő forradalmáról inkább mint az ország szuverenitásáért vívott harcról beszél, és azt mondja, most Brüsszel az elnyomó! A nemzeti ünnepeinket és a mögöttük álló sziklaszilárd történelmi tényeket is mindenki úgy értelmezi, ahogy éppen neki tetszik!
Hát akkor hányféleképpen lehet értelmezni egy könyvet, ami meséket, mítoszokat tartalmaz fiktív, emberfeletti képességekkel felruházott szereplőkról?? Vannak benne parancsolatok, de a szavak jelentésének meghatározásánál már bajok vannak, és mitológiáról lévén szó kismillió az ellentmondás! Az nem törvénykönyv!

Komolyan azt hiszi valaki, hogy létezik olyan, hogy keresztény morál? Hogy ilyesmi kikövetkeztethető a Bibliából? Az lesz a keresztény morál, amit te épp bele akarsz magyarázni!

aeidennis 2011.03.16. 22:40:38

@Bokortalan Lajtalan: Csak keresztény erkölcs létezik.

Bokortalan Lajtalan · http://facebook.com 2011.03.16. 23:54:18

@aeidennis: ilyen kategorikus kijelentést azért érdemes érvekkel alátámasztani, hogy az embert ne nézzék síkhülyének, nem gondolod?

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása