Agresszióval senki nem megy sokra

Konzervatorium I 2009.12.23. 15:31

Köves Slomó rabbi nem először próbálkozik azzal, hogy velem egy elvi vitát az ad hominem „érvek” szintjére vigyen le, pedig én sohasem tettem ilyet. Pár évvel ezelőtt az Élet és Irodalomban, a zsidó népiségre vonatkozó tanulmányomat támadta hasonlóan vehemensen és személyeskedve, pontatlan adatokat közzétéve, majd miután korrigáltam, visszavonult és nem szólalt meg. Talán érezte, hogy nem kellett volna állást foglalnia olyan kérdésekben, melyekre van statisztikailag-történetileg korrekt és az ő nagyon elfogult mozgalmi álláspontját cáfoló válasz. Azóta biztosan valami visszavonhatatlanul elromlott köztünk, az is lehet, hogy nem kedvel, mert 2008 nyarán, az ÉS-ben még történésznek, sőt szociológusnak nevezett (utóbbi nem vagyok), mostanra viszont, közel másfél év elmúltával (holott szakmai publikációim azóta gyarapodtak) már csak „történész” maradtam a számára. 

Novák Attila válaszol Köves Slomó rabbinak

Mostani vegyes műfajú cikkére azt válaszolnám legelébb, hogy szakmai kompetenciám megkérdőjelezésére nincs kompetenciája Kövesnek, hasonlóan amúgy nekem sem arra nézve, hogy ő megfelel-e a rabbi kritériumainak (saját chaszid közösségének megfelel). Sosem jutna tehát eszembe idézőjelek közé tenni az ő hivatását, holott vannak olyan zsidó irányzatok (reform, konzervatív), melyek Köves Slomót nyugat-európai jellegű, egyetemi szintű rabbiképző intézmény abszolválása nélkül soha sem vennék föl szakmai testületeikbe, ahogy akadnak szép számmal olyan ortodox közösségek is, melyek épp chaszidizmusa, vagy lubavicsi chaszidizmusa miatt nem alkalmaznák soha rabbiként.

Először is a saját portámról: Kövesnek igaza van abban, amit Oberlander rabbi családjáról, illetve (a brooklyni) Crown Heightsről ír, bár ezek valamint a Köves által felsorolt körülmények nem tartoznak a cikkem alapvető állításai, illetve gondolatai közé, tulajdonképpen lényegtelenek a szöveg egészének állításaihoz képest és nem is cáfolják azokat. A New York-i Williamsbourg valójában a szatmári chaszidok központja, az előbbi pedig a Chabad haszidoké. Ezek tévedések, vagy inkább elírások, melyeket korrigálnom kell, bár egy kicsit megzavart az a tény, hogy a szatmári chaszidok, akik a Chabad mozgalmat nem nagyon szeretik, olykor fizikai tettlegességbe is torkollóan ellenségeskednek New York ezen területén a lubavicsiekkel. Oberländer rabbinak, (akit én nagyon tisztelek, amúgy egy rövid ideig magyartanára lehettem, amikor Budapestre érkezett), családja tényleg pápai chaszid, bár ez a csoport szintén nem kedveli a Chabadot, melyet Köves Slomó elhallgat. 

Köves érvelése amúgy nagyobb részben abból áll, hogy a számba ad általam nem mondott állításokat, majd ezeken rendre felháborodik és diadalittasan cáfolja... saját magát. Elgondolkodtató, sőt intellektuálisan mélyen megrendítő azt látni, hogy egy fölkészült rabbinak ilyen mérvű szövegértelmezési nehézségei vannak. Köves tehát nem azt látja, amit én kifejteni igyekeztem, hanem olykor annak szöges ellentétét: nem írtam azt, hogy Wiesel magyarországi látogatása a holocaust-business része, hanem éppen tagadtam ezt, a Chabad messianisztikus szárnya létezésében kizárólag teológiai problémákat vetettem fel, illetve megjegyeztem, hogy ez megosztja a vallásos zsidó világot s igaz, jóval kisebb mértékben, de a Chabadot is. Sneur Zalman rabbi fellépésevel kapcsolatosan pedig nem a bebörtönzésével összefüggően jegyeztem meg, hogy előrevetítette a mozgalom későbbi politikai preferenciáit, hanem arról, hogy kiállt az orosz cár mellett (és Napóleon ellen), és ez jelzi a Chabadnak a mindenkori államhatalommal való barátságra törekvését és az ún. modernizációval szembeni attitűdjét. Ugyanígy nem írtam Népszabadságban megjelent cikkemben azt, hogy a Chabad országgyűlési rendezvénye állam és egyház „összefonódását” jelentette (bár kétségkívül erre utal), csak azt, hogy nem jó üzenete van a rendezvénynek, mert – s akkor idézem magamat - „Mindennek megvan a maga helye, az államnak is és az egyháznak is, s nincs jó üzenete annak, ha egy vallási mozgalmat az állam kitüntetetten felkarol és támogat. Ezt azoknak a politikusoknak is tudniuk kellene, akik a Chabad, vagy bármely más vallásos mozgalom támogatásában gyógyírt és megoldást keresnek korunk problémáira, szövetségeseket látnak bennük egy politikavezérelt erkölcs- és társadalomnemesítő terv számára.”

Jöjjenek azok a fránya részletek

Szintén rendkivül problémás az, és itt már nem tévedésről van szó, amit ír Köves az ortodoxok és a chaszidok számáról. A trianoni Magyarországon végig neológ fölény volt, sőt már 1910-ben is „csak az ország zsidó lakosságának 51.9%-a tartozott az ortodoxiához (neológ 43.1% volt, status quo: 5.0%). 1930-ban a neológia aránya felszökött 65.7%-ra s csak 30% volt ortodox. Kizárólag a területi csatolások után (1941-es mérés; Frojimovics Kinga: Szétszakadt történelem Balassi Kiadó, Budapest, 2008. 226. és 273-4.) alakult ki ortodox fölény volt, de semmilyen jel nem utal arra, hogy ez chaszid túlsúlyt jelentett volna, ráadásul a kétségkívül a területi csatolások után az országba került sok szatmári chaszid sohasem kedvelte a lubavicsi chaszidokat, merthogy még a chaszid vallási csoportok között – nemcsak a chaszid és nem chaszid ortodoxok között – is éles harcok dúltak. Abból, hogy a Chabad haszidizmus egyik főművét, a Tanját kiadták Munkácson, még nem következik az, hogy a lubavicsi mozgalom jelen lett volna az országban, és akként, tehát mozgalomként akár a legcsekélyebb jelentőséget tulajdoníthatnánk neki, hiszen (egy hasonlattal élve) Marx műveit is olvasták Magyarországon, holott nem tudott magyarul és sohasem járt az országban, ahogy marxista sem volt mindenki, aki olvasta... 

Továbbá, nem a haszidizmust tituláltam magyar gyökerekkel nem rendelkezőnek, hanem a lubavicsi mozgalmat, mely azért nem ugyanaz az állítás, ráadásul ennek a ténynek nem tulajdonítottam pejoratív jelentést. A magyar neológ rabbik – bár voltak köztük külföldi származásúak – mindannyian megtanultak magyarul, Kaufmann Dávid egy éven belül. Viszont az ortodoxok 1865-ös mihályi gyülése (1866-ban jelent meg kinyomtatva Ungváron) kilenc pontjában (ezt Hillél Lichtenstein szikszói rabbi műve, alapvetően) szerepel az, hogy nem szabad magyarul tanulni (ezt nem így fejezték ki, de ez volt az értelme) prédikálni. Mivel Köves az ortodox-neológ szakadás rabbinikus-politikai forrásait dolgozta fel PhD dolgozatában, azaz ebből doktorált Debrecenben, ezzel a ténnyel tisztában kellene lennie. (magyarul Jakov Katz írt erről sokat. „A fanatizmus gyümölcse – a nagymihályi határozat 1866-ban.” In: Végzetes szakadás. Budapest, Múlt és Jövő 1999. 110-125.).

Természetesen vannak a cionisták között messianisztikusok, de a Chabad messianizmusa (a Rebbe halála után követői egy része kikiáltotta őt Messiásnak) nem ugyanabba a kategóriába tartozik, hiszen a cionizmus (melynek létezik vallásos szárnya is) politikai- és ideológiai család (Shimoni, Gideon: The Zionist Ideology. Brandeis Univ. Press. Published by Univ. Press of New England. Hannover and London 1995.) és nem vallási irányzat, így messianizmusának bírálata annyiban releváns az ortodoxia szempontjából, mintha a marxizmusról jelentenénk ki ugyanezt. A Chabad konkrét messianizmusa nagy averziót keltett az ortodox világban s ennek a ténynek a leszögezésével korántsem a Chabad legitimitását vontam kétségbe, sőt, annak idején örültem annak, hogy hála Oberlander rabbi mértéktartásának, nem jelent meg ez a vita és irányzat Magyarországra. David Berger, Köves állításaival szemben (egyébként) az amerikai ortodox rabbikar tagja és rabbi, azaz ortodox szmichával rendelkezik, ortodoxok avatták fel ortodox rabbinak. Ilyen minőségében a Yeshiva University dékánja, mely a világ leghíresebb, nyugat-európai értelemben is egyetemi szintű okatást folytató ortodox rabbiképzője-egyeteme. Maga Berger pedig a nem haszid, sőt a chaszidizmust opponáló (mitnaged) ortodoxia nagytekintélyű vezetője, mely tény nyilvánvalóan zavarja Kövest, de annyira annyira mégsem zavarja, hogy nyilvánosan elvitassa tőle azt a rabbidiplomát, melyet erre nálánál sokkal hivatottabb személy adott az amerikai rabbinak. Berger kritikája a Chabad iránt megalapozott és ortodox körökben meglehetősen nagy elfogadottságú, kivéve persze a Chabadot magát. Menachem Mendel Schneerson halála után nem sokkal pedig 1000 ortodox rabbi deklarálta azt, hogy a Chabadban Messiásként tisztelt nagy rabbi nem volt Messiás. David Berger és az ortodox rabbik számára az volt a probléma, hogy a Rebbe messiási hitével a mozgalom átlépte azt a határt, mely a zsidóság és más messianisztikus mozgalmak között fennállt. Turán Tamás személyéről alkotott véleményemet valóban szuperlatívuszokban mondtam el, ám ezen a téren összemérhetetlen teljesítményekről van szó, hiszen a Köves által felhozott példák is meglehetősen heterogének, ortodox és neológ rabbikat egyaránt említ, ráadásul mindegyikük a talmudi tudományok más-más területén jeleskedtek, tehát teljesítményük meglehetősen összemérhetetlen. Köves ezzel azt a látszatot kelti, hogy csak rabbidiplomával lehet valaki rabbinikus tekintély, ráadásul (bár Köves neológ rabbikat is említ) az igazság az, hogy az ortodox világban – így a Chabadban sem – ismerik el rabbinak azokat, akik nem ortodox, pl. neológ rabbiképzőben végeztek. Amúgy Turán Tamás úgy rabbinikus tekintély, hogy egyáltalán nincsen semmilyen rabbidiplomája, ami a zsidóságban ugyanakkor lehetséges, gondoljunk az arabista Goldziher Ignácra, aki a XIX. század végi neológ rabbiképzőn rabbik nemzedékeit tanította rabbinikus tudományokra Turánéhoz hasonló tudással és saját kora viszonyaihoz mérten hasonló tekintéllyel is rendelkezett. Mind a ketten – amellett, hogy klasszikus zsidó oktatásban is részesültek -  modern egyetemi tudással voltak felvértezve.

Köves szintén nem nagyon ad választ arra a felvetésemre sem, hogy mit keresett egy Chabad-rendezvény az országházban s erre nem válasz az, hogy egy olyan teremben gyültek össze, melyet nem a politikusok és az országgyülései képviselők használnak, hiszen a magyar állam a parlament egészéhez – mint fizikai épülethez és mint szimbólumhoz – kötődik, nem egyik vagy másik teremhez. Azt gondolom, hogy ezt Kövesnek –  aki történelemtudományból doktori fokozattal rendelkezik – is illenék tudnia. Mint azt már leírtam, nem vagyok szekularista, de állam és egyház magyarországi szétválasztását nem kellene megkérdőjelezni azzal, hogy egy vallásos szervezet a parlamentben tartja a rendezvényét s azon parlamenti politikusok (a Chabad központi honlapja szerint is) asszisztálnak, mintha a rendezvény kellékei közé tartoznának. A másik az, hogy nagyon rossz az üzenete annak, hogyha az állam ennyire nyiltan állást foglal az egyik vagy a másik vallási csoport mellett, miközben egy semleges helyszinen a Chabad nyugodtan megünnepelhette volna magyarországi fennállása 20 éves évfordulóját. 

Bár pontatlanul használtam az „adni” igét, de a kontextusból kiderül, hogy nem ajándékozásra gondoltam akkor, amikor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógáról írtam, amely sohasem volt a Chabad-haszidok, sőt semmilyen haszid csoport tulajdona, éppenséggel a haszidokat elutasító fölfogású hívők temploma volt (Az EMIH névválasztásának furcsaságát megírta Deutsch Gábor, fellelhető az ortodox iskola – a Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskola - honlapján. Köves maga is meg- illetve visszaszerzésről beszélt 2006 juniusában, bár kétségkívül előkerült a megvásárlási változat is az erről folyó vitákban.

Nekem, mint olyan embernek, aki a magyar zsidóság szervezeteinek a politikai pártoktól való egyforma távolságát tartaná kívánatosnak (a Mazsihiszét is!), igazolhatatlannak tartom Köves Slomónak azt a kijelentését, mely zárójelbe teszi a Fidesszel való „közeli nexust” s ezzel nem azt akarom mondani, hogy a jobboldallal nem kellene kapcsolatokat építenie a zsidóságnak, sőt. A Mazsihisz egyoldalúan a szocialistákra alapozott kapcsolatrendszerét, valamint általában a szervezetet többször is bíráltam már, a januári Szombatban pedig külön cikkben elemzem a Mazsihisz-rendszert. Ugyanakkor Kövesnek nem kellene pironkodnia, hiszen például rendszeresen részt vesz a KDNP Barankovics István Izraelita Műhely rendezvényein, itt kizárólag fideszes politikusok szerepelnek. A Mazsihisszel szemben pedig komoly anyagi igényeket támasztott, amely – bár valóban szükség lenne a pénzek igazságos elosztására – eltúlzottnak tekinthető. A magyar zsidó rendszerben lévő igazságtalanságot, melyek súlyosan léteznek – s így a Chabadnak is pénzt kellene kapnia – nem azzal kellene orvosolni, hogy az egyik vagy másik szervezet az éppen kormányon lévő vagy kormányra készülő bal- vagy a jobboldalon lobbiz ki magának előnyöket, hanem a zsidó szervezeteknek ernyőszervezetet kellene létrehozniuk – demokratikus alapon. Ismétlem, az előállt a helyzet elsősorban a Mazsihisz hibája, de a Chabad most ugyanazon az úton jár, mint kritizált ellenlábasa.

Lehet, hogy Köves Slomónak Elie Wiesel sajnálkozott a passziv magyar nyelvtudása miatt, de Wiesel híres 1996-os filmjében, amikor visszamegy szülőföldjére, az látszik leginkább, hogy magyarul beszélnek hozzá, ő angolul válaszol, illetve egy résznél a magyar szöveget fordítja angolra. A filmben a magyar nyelvhez (és Magyarországhoz) való viszonya korántsem tünik olyan egyértelműen pozitívnak, mint amilyennek azt Köves – nyilvánvalóan politikai okokból – láttatni akarja. Ezzel nem az általam tisztelt Elie Wieselt akarom megbántani, csak érzékeltetni szeretném azokat a feszültségeket, melyeket ez a látogatás is előhozott.

Végül

Az egész cikkben egyébként kettősség figyelhető meg, hiszen nem egy, hanem két írásomra reagált: az egyik a Népszabadságban jelent meg, míg a másik itt, a Konzervatóriumon s Köves minősítései nem egységesek, kétfelé, két közönség irányába szólnak. Nem egészen világos, hogy Köves melyik olvasótábornak, a baloldalinak vagy a jobboldalinak akart megfelelni vagy tetszeni akkor, amikor egyszerre antiszemitázik és cionistázik (amúgy logikailag ez nem fér össze egymással), szélsőjobboldalizik, tagadja a Fidesszel közeli nexust, hivatkozik a baloldali kormányfőre és passziroz engem hozzá az Echo TV-hez (mely felett triumfálni nem nagy teljesítmény) és Norman Finkelsteinhez. Úgy látszik, hogy összekeveredtek az intencionális és logikai szálak, ám nem ült egy médiaszakértő sem a Chabad irodáiban, aki kibogozza ezeket. A végén már csak az a benyomása maradt az embernek, hogy aki a Chabadot (nem a létét, hanem egyes akcióit) kritikával meri illetni, az nem csak idézőjeles (szak)ember, hanem minden, amit az összes politikai tábor rossznak gondol vagy vél – egymásról. Sajátos felfogása ez a sajtószabadságnak, demokráciának, vallási pluralizmusnak, de nyilván összhangban áll a mozgalom ideológiájával és politikájával, valamint azzal az utilitárius logikával, melyet a Chabad a magyar közéletben követ. Arról pedig most ne is essék szó, hogy Köves nyelvhasználata, stilusa, jelzői mennyiben felelnek meg azoknak a magas erkölcsi normáknak, amelyek pedig egy rabbi esetében méltán elvárhatóak lennének. 

O tempora, o mores.

 

Novák Attila


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr571618108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2009.12.23. 17:19:16

NA,

számomra sokkal nem lett világosabb a kép.

A konfliktus részben nem az öreg szoci bácsik vezette Mazsihiszhez való viszony, részben a szekuláris - vallásos ellentét?

Köves Slomó mérgét maga is megérthetné: miután az általa ideszervezett EW kínos helyzetbe hozta őt a jobber kapcsolatai előtt (EW-t ellopták tőle és felhasználták pont azok, akiket azt hiszem nem kedvel), még maga is froclizza a Szabad Népben. Tulajdonképpen igen kellemetlen helyzetbe került, pedig nyilván nagyot akart dobni.

cserenkov 2009.12.23. 17:48:23

@tölgy: Nézd meg Köves honlapján, hogy a törzsolvasóknak milyen irányú a politikai antipátiája, és még jobban összezavarodsz.
zsido.com/vote_history.php

HaKohen 2009.12.23. 20:01:08

@tölgy:

Hát mindig fölvidulok, amikor rájövök, hogy vannak akik még nálam is jobban tudnak értetlenkedni.

Hálából önnek is egy Arany-idézet:

"De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerűen bár,
Tölgy lenne a fejfám!"

Charlie__ 2009.12.23. 21:23:17

@HaKohén: Sorai megértéséhez, félő, RÁSI kell(ene). Így a psát (sensus litteralis) sem érthető. (Legalábbis számomra, mezei hermenuta számára.)

@tölgy: A Ch"B"D startégiájának része az évente egyszeri jelentősebb médiajelenlét elérése, melyre a mozgalomnak versenyhelyzetéből adódó kéynszerből kifolyólag van szüksége.

A Ch"B"D a MAZSIHISZ-szel vív ádáz konkurenciaharcot. E párhatrc nem csupán forásokért, hanem hívekért, azaz lelkekért is folyik (chabadnyik alapkérdés: Kinek a zsidósága autentikus zsidóság?). A helyzetet bonyolítja, hogy a MAZSIHISZ anyagi forrásaiból is fönntartott helyen (Vasvári Pál utcai zsinagóga) is van Ch"B"D, ahogy az sem segítheti a kívülálló eligazodását, hogy a Ch"B"D a vele nagyon rokon vallási elveket valló hazai (tősgyökeres) ortodoxiával is heves konkurrenciaharcban áll, sőt velük áll igazán konkurrens viszonyban (csak a rituális fürdővel kapcsolatos vitára utalnék). Miután az alkalmat a Ch"B"D szervezte, a Soá emlékezetének és tagadásának merőben széttartó jelenségköre köré, ezért a Soá-fixáltságban szenvedő MAZSIHISZ nem hagyhatta ki az alkalmat, hogy társszervezőként, balkezes, sőt kétbalkezes társszervezőként ne szálljon be a kezdeményezésbe. A Ch"B"D számára az volt a fontos, hogy a) tudassa mindenkivel, az ő kezdeményezései korszakos jelentőségűek (be tud kerülni a média figyelmének homlokterébe, parlamenti pártok veteránjait képes szónoklatok koncípiálására, koncípiltatására késztetni); b) a Nobel-békedíjas E. W. vele szimpatizál, nem pedig a mitneged (chaszidellenes) ortodoxiával ill. a nem ortodox neológiával (tehát nem a MAZSIHISZ-szel); c) húsz éve itt vannak már, egyidősek a rendszerváltással, tehát részei a demokratikus magyar közéletnek, s ez az üzenet lényegi alapdallama: részei a jövőnek. A MAZSIHISZ idős, mondjuk ki túlkoros, ne kerteljünk anakronisztikus vezetői és vezetői stílusa mellett a Ch"B"D fiatalosnak, lendületesnek, dinamikusnak hatott. Így a Ch"B"D a MAZSIHISZ-t önmaga reflektorfelületeként használta föl. Nagyon szellemes módon, meg kell mondanom. Az alkalom tehát mediaeseményként tökéletes volt. Igazi mestermunka. Az óhatatlanul támadt politikai zavarok (Wiesel-Balog, az eleve elveszített Novák-Köves vita) eltörpülnek a kalkulálható nyereség haszna, hasznosíthatósága mellett (népszerűségnövelés, adománygyűjtésből befolyó nyereségek, a FIDESZ és a MAZSIHISZ közötti közvetítő szerepből fakadó fölértékelődés stb.). A számomra, nem caszid, nem ortodox (modern) vallásos zsidó számára fontos kérdés inkább az, hogy a Ch"B"D mint vallási kizárólagosságot hirdető (premodern) áramlat vajon be tud-e illeszkedni a demokrácia plurális közegébe, pl. a MAZSIHISZ küszöbön álló, mert régóta esedékes demokratizálódása után, képes-e a többi vallási áramlattal (reform, neológ-konzervatív, modern ortodox, nem chaszid ortodox) egyenrangú, kölcsönös tiszteleten és mértéktartáson alapuló partneri viszony kialakítani. Ez ugyanis a jövő (egyik) nagy kérdése.

Megmondom őszintén, a nováki írásra adott válasz néhány, a hatalmi retorikát játékba lendítő mozzanata bennem nem az igenlő válasz valószínűségét növelte. Adja I-sten, hogy tévedjek!

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.12.23. 21:36:49

Ortodox neológia? Elvesztettem a fonalat.
Elnézést a naiv kérdésért, de nincs véletlenül egy (rövid) összefoglaló írás, hogy melyik irányzat mit hirdet?

HaKohen 2009.12.23. 22:32:58

@Lord_Valdez:

Valamelyik tudós kollégám (én csak gyenge kezdő és amatőr vagyok) bizonyára fog ajánlani néhány tucatot - ha nem is rövidet. Vagy ha rövidet, nem elfogulatlant. Stb., stb.

További összezavarásra alkalmas az a tény, amit fenti kommentjében tudós kollégám (Charlie) nem is említett, hogy például reformzsidókból is kétféle van ma kicsiny kis hazánkban; vagy hogy vannak nem vallásos, de zsidó identitású közösségek, mint például az éppen szünetelgető Judapest köre (tudod, akik a flódnit vitték Sólyomnak, dafke Mazsihisz); vagy hogy a Mazsihisz ernyője alatt működő autonóm ortodox maradvány (ez nem pejorálás, hanem ténymegállapítás volt) értesüléseim szerint nem teljesen azonos az amerikai alapítványi iskola ortodoxiájával; vagy hogy egy különös képződmény e szempontból a Lauder-Javne iskola fél-vallásos és fél-világi (nem félvilági!) zsidósága; valamint ne hagyjuk figyelmen kívül a viszonylag széles (és a zsidóságon túlterjedő) hatáskörű Bálint Zsidó Közösségi Házat, a civil és kulturális identitásban utazó Mazsikét (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület); na és akkor még nem beszéltem azokról, akik időnként felütve a fejüket nemzetiségként kívánják meghatározni magukat mint zsidókat; utóbbiak cionistáknak is mondhatók, de nem minden cionista akar nemzetiség lenni...

Nekem már zúg a fejem ettől a hosszú mondatomtól, pedig biztos kifelejtettem valamit. De Novák Attila vagy Charlie megbízhatóan és hozzáértően el fognak igazítani e labirintusban, hogy megtaláld az elvesztett fonalat. És ez most kivételesen nem irónia akart lenni. Aztán hogy tudnak-e egy rövid összefoglaló írással megdobni, háááááááát.........

(Nem teljesen ide illik, de azt szokták mondani, hogy két zsidó, három vélemény. Parafrazeálva: öt tucat zsidó, tíz tucat szervezet. Viszont hogy egy ismert krisztusi bonmot-val zárjam: az vesse rá az első követ, aki.......)

HaKohen 2009.12.23. 23:13:44

@Charlie__:

Természetesen egy mondatodat sem tudom cáfolni. Ám mivel mostanában e blogon nagyon rájár a rúd a Chabadra (ezt a rudat részben ők maguk húzták magukra - hogy egy szép képzavarral éljek nagyobb gyönyörűségedre), hadd hozzak be egy más nézőpontot mentségükre.

Kétségtelen tény, hogy mintegy fél évszázad ismert, de itt nem részletezhető történelmi körülményei a megmaradt magyar zsidóság nagyobbik, mondhatnám túlnyomó részére olyan hatást tettek, hogy - elhagyván ősei hagyományait - gyors ütemben szekularizálódott, sőt egy általam kreált szóval: marannizálódott (nem hörög!). Egyszerűbben szólva: a szerintem a soklépcsős emigráció dacára is megmaradt néhány száz ezer egész, fél vagy negyed zsidó túlnyomó többsége illegalitásba vonult, vagy elfelejtette, vagy meg sem tudta, hogy ő zsidó. A deklaráltan megmaradt néhány tízezerből (max. százezerből) jóindulattal mondva kb. néhány ezer gyakorolta a vallását, őrizte a vallási hagyományokat (a népi szólás szerint legalább sátoros ünnepkor).

Na most erre jöttek a lubavicsiek Oberlander Baruch és neje Batsheba személyében. (A történetről bővebbet saját honlapjukon: www.zsido.com lehet olvasni - természetesen az ő szemszogükből.) A lényeg a lényeg: két dolgot céloztak meg és értek el.

Egyrészt azt, hogy minél több "marannust" hozzanak vissza a saját vallási közösségükbe, ha már máshová nem mennek. És tanítsák meg újra nekik a bibliai micvákat (parancsokat), az ünnepek, mindenek előtt a szombat megtartását, a vallási hagyományok megismerését és betartását és így tovább. Meg hogy építsék és bővítsék a saját szabályaik szerint működő közösséget.

Másrészt, hogy a "zsidó" szó ne legyen szitokszó, hanem egy emancipált vallás tárgyszerű megnevezése - amint ez a lubavicsiek székhelyén, Ámérikában is szok lenni. Ennek bonyolultságára most ne térjünk ki. (Csak egy látványos példa ehhez: a chanukia fölállítása és tradicionális használata a fény ünnepén Budapest közterein évek óta.)

Az én részint kívülálló szemszögemből - mondhatni madártávlatból - ez alapvetően minősíti az elmúlt két évtizedet. Ha megengeded, ezt akkor is nagyra tartom (további szuperlatívuszokat nem kívánok alkalmazni), ha mindazt a hatalmi, gazdasági, politikai folyamatot adottnak veszem, amit fentebb leírtál. (És persze amit N.A. is ismertetett.)

Tevékenységük hátterét vizsgálva ezt nem illik figyelmen kívül hagyni.

Charlie__ 2009.12.24. 02:22:21

@HaKohen:

A Ch"B"D tevékenysége természetesen nem mentes az érdemektől, sőt... Ugyanakkor említsük meg, hogy negyven év kommunizmusa alatt is akadtak szép számmal (ortodoxok és liberálisok egyaránt), akik tettek a hitelhagyás folyamata ellen. Voltak, akik ezért a meghurcoltatást is vállalták. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, mert kommentedből ez esetleg félreértődhetik, hogy a Ch"B"D csakis azok zsidóságát erősíti, akik édesanyja zsidó, az általad "fél- és negyed" zsidóknak nevezettekkel nem foglalkoznak. Sőt…

Se Novák Attila írása, sem a magam kommentje nem vitatta el ezeket az érdemeket, sőt, ha jól emlékszem Attila (a NOL-on mindenképp) ezeket maga is ecsetelte.

Nem gondolom, hogy a Ch"B"D-ra „rájárna a rúd”. Egyszerűen az történt, ami demokráciákban bizony megesik. Ők maguk szerveztek egy médiaeseményt (színházat csináltak, reklámot csaptak maguk körül). Ennek a nyilvános föllépésnek a kulisszájául politikai közteret és közhelyeket (ó, édes ambiguitás!) választottak, röviden mondom: kultúr- és valláspolitizáltak egyet. Ezt a médiaeseményt egy értelmiségi (N.A.) kritika tárgyává tette (jól-rosszul, ki-ki ítélje meg). Abban egyetértesz velem, mert nincs nagyon más választásod, hogy ez a fajta közszereplés nem része a vallási életnek. Nincs ugyanis olyan micva, hogy időnként vonulj be a király palotájába, s rendezz ott különb, s különb eseményeket. Ha tehát kritika éri ezen esemény miatt a szervezőket, nem bújhatnak (mentségükre legyen mondva: nem is bújnak) vallási tevékenységük mögé, hiszen nem vallási tevékenységük miatt éri őket kritika. N. A. sem azt kritizálta, hogy miért nem teljesítettek egy parancsolatot, vagy ha teljesítették, miért úgy és akkor, s miért nem emígy és emekkor. Saját maguk kívántak a politikai (nem vallásos) figyelem középpontjába kerülni. Nos, N. A. írásai (is) bizonyítják, ez sikerült is nekik. Ezt akarták, de legalábbis akarhatták. Számítaniok kellett ugyanis arra, hogy a médiaszereplésnek (színháznak) lehetnek elmarasztaló kritikái is (irodalmár vagyok, tehát a színház az én szótáramban nem lekicsinylés, épp ellenkezőleg). Vagy szerinted, Slomó szerint diszponibilis a közvélemény?

HaKohen 2009.12.24. 13:54:27

@Charlie__:

"az általad "fél- és negyed" zsidóknak nevezettekkel nem foglalkoznak" - írod.

Sajnos, amennyire tudom, ez csak részben igaz.

Betérést valóban nem végeznek (vezetnek le). Bár megfelelés esetén adnak ajánlólevelet akár Izraelbe, akár az USA-ba, ahol a megfelelő három tagú rabbinikus testület lebonyolíthatja a betérést.

Viszont nem csak a fél és negyed, de még a nyolcad és tizenhatod zsidókkal is hajlandók foglalkozni, ha azok származása anyai ágon igazolható. Magyarán: ha valakinek a nagyszülője vagy dédszülője anyai ágon zsidó volt, és ezt dokumentálni tudja, akkor - úgy tudom - a Chabad is zsidónak tekinti őt.

Ami az egészet illeti, lényegében nincs érdemi vitám veled. Csupán egy félrebillent hangsúlyt szerettem volna teljessé tenni azzal, hogy visszabillentem. (Oktatási célból engedélyezem, hogy összegyűjtsd válogatott képzavaraimat. Újabban direkte neked találom ki őket.)

HaKohen 2009.12.24. 14:07:06

@NovákAttila:

Remélem, a belinkelt Komoróczy-cikk Lord Valdeznek is hasznos lesz (nekem mindenképpen az volt). Két dologban azonban valószínű hiányérzete támad (mint ahogy nekem is):

Egyrészt témája alapvetően a népi/vallási/nemzeti/nemzetiségi jelleg körüljárása. Aminek jogossága és szükségessége szerintem vitathatatlan, ámde a mai vallási sokirányúságra és sokszínűségre egy másik cikknek kellene választ adnia.

Másrészt bizonyos, vállalt tematikájába tartozó kérdéseket is átugrik. Ebben szerintem a legsúlyosabb az, hogy a kiegyezés utáni ortodox-neológ szakadást és a Kongresszust tárgyalva még egy fél mondatot sem szentel a harmadik irányzatnak: a status quo ante-nak. És ez nem általában baj, hanem azon igény fényében, hogy az olvasó kellő tájékozottsággal tudja megítélni, hogy vajon a magyarországi lubavicsiek joggal tartják-e magukat e harmadik irányzat örököseinek avagy jogtalanul nyúlták-e le annak nevét. (Így, azt hiszem, van némi alapja Lord Valdez vagy tölgy értetlenkedésének.)

Charlie__ 2009.12.24. 15:18:29

@HaKohen:

Csak a kívülállók tisztánlátása végett:

A hagyományos rabbinikus vallásfölfogás szerint zsidó az, akinek az édesanyja zsidó (ez a definíció kb. az i.sz. szerinti első századtól elfogadott általánosan).

"Viszont nem csak a fél és negyed, de még a nyolcad és tizenhatod zsidókkal is hajlandók foglalkozni, ha azok származása anyai ágon igazolható." - írod.

A helyzet az, hogy akinek csak az az anyai szép-szép nagyanyja zsidó, az a fönti fölfogás szerint nem negyed, nyolcad, vagy tizenhatod zsidó, hanem teljesen az, hiszen már az édesanyja is az volt, ahogy a nagyanyja, dédanyja, szépanyja stb. is, hiszen e fölfogás szerint minden anya, ha tud róla, ha nem, ha akarja, ha nem, átörökíti a zsidóságát gyermekeire. A fiúk és a lányok közt épp az a különbség, hogy a fiúk képtelenek zsidóságuk átörökítésére. A megkeresztel(ked)és a státuszon - ebben az értelemben - nem változtat. Az ortodoxia ezt a hagyományos nézetet, helyesebben a hagyományos nézet szó szerinti értelmezését követi. A Ch"BD ebben az összefüggésben (is) része az ortodoxiának. (Izrael Állam nem így gondolkodik. Ebből bonyodalmak támadhatnak. Az ortodoxok nem térítik be azt, akinek a szülei, nagyszülei elhagyták hitüket, s más vallásra tértek, mondván az illető anyai leszármazó, tehát éppúgy zsidó, mint a jeruzsálemi főrabbi, az izraeli hatóságok pedig nem tartják zsidónak, mondván, szülei, nagyszülei elhagyták a zsidóságot. [Vallásfilozófiai megállapítás következik, tessék jó erősen megkapaszkodni: A zsidóság a rendszeres káosz, az örökös ellentmondások konszenzuális kultúrája.])

A modern áramlatok (reform, conservative [nyugati neológ], klasszikus neológ) tudomásul veszi, ha valaki kitér a zsidó hitéből, s attól kezdve sem őt, sem leszármazottjait nem tekinti zsidónak, bár örömmel fogadja, ha azok visszatérnek őseik hitére (a vallást nem, vagy nem csak származási állapotnak tekintik tehát, hanem hitvallásnak is, azaz elfogadják az egyén önrendelkezési jogát, ahogy ez a felvilágosodás eszményeiből következik.)

A státuszproblémákról, s a Ch"BD gijurokban való közreműködésének kérdéséről nem kívánok vitázni. Részint nem ide illik, részint nagy tapintatot és (mindkét irányban) megértést kíván. Márpedig a politikai vita kontextusa nem az a beszédtér, ahol ez a fajta hangnem összehangolható lenne. Nem is annyira chabadkritikaként említettem meg ezt fentebb, mint inkább a Te általad róluk festett, s az én ízlésemnek egy kissé idealizálóra sikeredett kép árnyalásaként: Míg más mozgalmak ezen a téren különféle integratív koncepciókat dolgoznak ki (pl. a conservatívok a kéruv, a közelhozás programját), lévén e korszak a nyílt társadalom, s következésképpen a vegyes házasságok (világ)korszaka, addig a Ch"BD szervezett, invitatív tevékenységet ezen a téren nem folytat, a nem anyai ágon leszármazókat idegennek (nochrinak), más népből valónak (gójnak) tekinti.

Charlie__ 2009.12.24. 15:31:06

@HaKohen: "Másrészt bizonyos, vállalt tematikájába tartozó kérdéseket is átugrik. Ebben szerintem a legsúlyosabb az, hogy a kiegyezés utáni ortodox-neológ szakadást és a Kongresszust tárgyalva még egy fél mondatot sem szentel a harmadik irányzatnak: a status quo ante-nak."

A status quo ante olyan - hitéletük gyakorlatát tekintve - XIX. század elejei hagyományokat követő (kvázi ortodox) közösségeket jelent, akik a neológ-ortodox szakadás előtti egység helyreállítására, majd később az apologatív erőtereken kívüli pozíciókra törekedtek. Ezen közösségek közt nem volt egyetlen chaszid hitközség sem (a chaszidok az ultraortodoxiához csatlakoztak). A Status quo ante mozgalma tehát a chaszidizmust ellenző zsidókat tömörített. Amikor chaszid nevezi magát e mozgalom örökösének kb. olyan bizarr, mintha refromátus nevezné magát a jezsuita rend magyarországi örökösének.

Érdemes ezzel kapcsolatban Köves Slomó néhány év előtti interjúját is átolvasni:

www.mno.hu/portal/568661?searchtext=Megmutatjuk,%20hogy%20mi%20is%20a%20zsid%C3%B3s%C3%A1g

Néhány link:
mek.oszk.hu/02100/02185/html/243.html
www.erec.hu/belso/content/2004_06/KIAZSIDO.HTM

NovákAttila 2009.12.24. 15:40:02

@HaKohen: kellő tájékozottsággal meg lehet ítélni azt, hogy a Chabadnak (mely egy chaszid ortodox csoport) és a magyarországi status quo ante irányzatnak, mely nagyjából azokból tevődött össze, akik semlegesek akartak maradni ortodoxok és neológok párharcában (1860-as évek vége) semmilyen közük nincs egymáshoz azon kívül, hogy mindkát movement zsidókból áll.
A status quo irányzatról tájékozódva olvasd el Frojimovics Kingának az ortodox neológ szakadásról írott könyvét (Szétszakadt történelem. Budapest, Balassi Kiadó, 2008.).

Midbár 2009.12.24. 15:40:53

Csak egy izraelben népszerű viccet osztanél meg veletek:
- Melyik a zsidósághoz legközelebb álló vallás?
- A Chábád...

Egyébként a valóban rengeteg érdemmel bíró lubavicsi mozgalom felépítése és működése engem leginkább a bolsevik mozgalomra emlékeztet:
- szilárd hit az általuk követett út egyedüli üdvöztő voltában (hányszor hallottam a Pesti Jesivában: ez az egyetlen igaz út, csak egyetlen igazi rebbe van, stb...)
- az önkritika teljes hiánya
- világhódító -és megváltó szándék
- személyi kultusz (a zsidóságban sosem tapasztalt minőségben), a vezér csalhatatlan (halhatatlan...), képei (és családtagjainak képei) minden mennyiségben, bitul, azaz teljes önfeladás a rebbe akarat előtt
- militarizmus (egyenruha, gyerekszervezet neve: Isten Hadseregei, katonasapkás vezetőkkel, tankos felvonulás Crown Hights utcáin tisztelgéssel, mozgalmi indulók éneklése - még a Marseillaise sem hiányzik!
- a PR igen nagy szerepe (blackmailezés felsőfokon, lást K. S: levele Attilának)
- Propaganda erős csúsztatásokkal, túlzásokkal, a belső kommunikációban állandó (gyakran hamis) sikerpropaganda.
- alkoholizmus (na jó ez vicc, de tény, hogy a lubaivicsi összejövetleken rengeteg vodka fogy, gyakori a lerészegedés, melyből sajnos a fiatalkorúak sem maradnak ki... ez sem az a mainstream zsidó viselkedésminta)

HaKohen 2009.12.24. 17:27:06

@Charlie__: @NovákAttila:

Minden oké, csak az nem, hogy tölgy és Lord Valdez hiányolta a rövid és átfogó ismertetést az itt tárgyalt témákról, nem pedig én.

Mármost csak azt tettem szóvá, hogy Komoróczy belinkelt cikke bár kiváló, de az érthető módon kevéssé tájékozott olvasó számára bizonyos fehér foltokat hagy.

Amit leírtatok, az szintén kiváló, de ti írtátok most utólag kiegészítésképpen, nem pedig Komoróczy.

Bár azt nem szeretném sem tölgy, sem Lord Valdez, sem más kommentelő helyében megmondani, hogy most akkor minden-e világos.

(Azért ne veszítsétek el a csüggedéseteket. És főleg a humorérzéketeket.)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.12.24. 19:02:18

@HaKohen:
Minden nem világos, de pár dolog az lett. Attól tartok, hogy ebben a témában nem lehet minden világos, mert pl. az írás rávilágított arra, hogy az ortodox és neológ elgondolás identitásmodellje is különbözik.

Charlie__ 2009.12.24. 22:51:18

@HaKohen: Épp a Te intenciódnak megfelelően igyekeztem betölteni azt a rést, melyet - más lehetséges rések mellett - K. G. N. A. által belinkelt szövegében érzékeltél. Természetesen szerény szelellemi képességű medvebocsként, csak töredékes tudtam lenni, de legalább az igyekezetemet díjazd (a számlaszámomat már ismered, csekket, váltót és zálogcédulát is elfogadok, lévén csóró értelmiségi).

HaKohen 2009.12.24. 23:04:12

@Charlie__:

"szelellemi"

Oh, tempora, oh, elírások!

"legalább az igyekezetemet díjazd"

Most olvastam egy pályázatot, a Miért éppen Alaszka c. sorozatba keresnek helyirádió-műsorvezetőt avagy mindent szállító repülőgépsofőrt. Rád gondoltam, ha akarod, közvetítlek. "Sarkkörön túl" jeligére kell jelentkezni. Ja, és a hirdetés így zárul: "Hermeneuták előnyben."

jo tunder 2009.12.25. 09:23:27

Ben Gurion repülőtér, egymás mellett a banklerakat, autókölcsönző és a Lubavitch stand :)) ha jól értem a Schneerson rabbi az akinek a képe mindenütt kint van. nagyon sok fiatalt láttam ilyen standok körül, és valamiért imaszíjakat próbálgattak. ez valamiféle ajándék az ilyen standokon ?

pbd 2009.12.25. 21:12:22

@jo tunder: eros leegyszerusitessel a lubavitchiek a pontrendszerben hisznek: zsido jot tesz, jopont, rosszat, rosszpont. ha a jopontok tulsulyban lesznek, jon a messias. ha zsido ferfi hetkoznap tfilint (imaszijat) tesz, jopont, ha nem tesz, rosszpont.

csorsza 2009.12.26. 23:43:56

Mellesleg, ami nekem is feltűnt K.S. írását olvasva, és amit N.A. fenti válaszában utoljára szóvá is tesz: meglepően stílustalan és kissé zavaros volt Köves Slómó válaszlevele. Képzett rabbítól kifejezetten csalódást keltő teljesítmény volt az a szöveg...

Cypriánus 2009.12.30. 15:58:55

hmm, Kedves Tölgy, könnyen lehet hogy fején találta a lényeget.

valszeg KS óriási politikai kudarcként éli meg a dolgot, pedig valszeg ezzel a rendezvénynel akarta a maszop fenekében lihegő MAZSIHISZT lenyomni a víz alá (amiért mondjuk nem is lenne kár).
Ez akár össze is jöhetett volna, ha az általam rendkívül tisztelt -sőt szeretett-Balog Zoltán egy félreérthető-mert csak belpolitikai ismeretekkel értelmezhető-mondatát a gyanakvó EW nem érti azonnal félre, és nem vág ki hisztit, amikhez a hülye Zuroff is betársult azóta (eldugulhatna igazán ).
Szóval a nagy triumf elmaradt...és főhet a feje, hogyan tovább.
(Egyébként sajnálom is Köves ravbbit , hisz nem rajta múlt, és tényleg nem lenne baj, ha jó nagyot rúgna már valaki a MAZSIHISZ-ba)

mondjuk engem jóval kevésbé zavarnak Slómó- rabbiként is -vállalt nyílt jobbos kapcsolatai, mint Novák Attilát, :) de kívülállóként azt szűröm le, hogy a "magyar zsidó közélet" nevű kicsi, de saras lavór is "harmonikusan" illeszkedik az ország egészének hisztérikus és elfuserált állapotába és hangulatába....

Na mindegy, remélem 4 év múlva egy nyugodtabb és sikeresebb országban kommentelünk. Adja Isten / az Ö...való, mert nagyon szomorú ez a lepukkant, balkánra tolt, gyurcsányjárás utáni ország.

NovákAttila 2009.12.30. 18:20:48

@Cypriánus: azt hiszem, Ön félreértett. Nem a nyilt jobbos kapcsolatok a problémásak - mellesleg ez a Mazsihisz egyoldalú szocialista kötődése miatt szinte törvényszerüen alakult így. Hanem az, hogy Wieselt nem a Chabadnak kellett volna vendégül látnia a parlamentban (hamár), hanem a parlamentnek, mely a Magyar Államiság jelképe. A másik az, hogy jobb lenne, ha a zsidó vallási szervezetek depolitizáltabbak lennének mint amilyenek mostan.

tengernagy 2009.12.30. 21:21:20

@HaKohen: vesse rá az első Kövest...

tengernagy 2009.12.30. 21:35:13

@NovákAttila: az építmény bérbe lett véve? mi volt a jogi kerete az ott-létnek? bérleti díjat fizettek? számla van? megállapodás - ingyenességről-ellenértékről? ingyenesség esetén is van áfa-fizetési kötelezettség, stb.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása