Magyar Bálint lassan olyan viszonyítási pont lesz az oktatáspolitikában, mint Zámbó Jimmy a könnyűzene terén. Ha feltűnik, mindenki tudja, hogy valami rettenetesen kínos következik.
Azt mondja Bálintunk a pálya széléről (elvégre az Oktatási Miniszter 2006 óta már Hiller István), hogy (1) meg kell tiltani a nyolcosztályos középiskolai osztályok indítását, mert (2) szaktárgyak helyett az általános „alapkészségek - írás, olvasás, számolás - erősítését kellene folytatni a felső tagozatban is a hatodik osztály végéig”. (forrás)
Első, és alapvető kérdés, hogy a névlegesen legalábbis liberális politikus miért kívánja törvényben meghatározni, hogy mit és hogyan tanítson egy középiskola. Nem úgy van ez, kedves Bálint, hogy maguk hagyják működni a piacot, az meg az igényeknek megfelelően alakítja ki a – többek között középiskolai – kínálatot? Sőt, tovább megyek, éppen azért alakult ki itthon a (többnyire magán-, vagy egyházi kézben lévő, illetve magas szintű állami gimnáziumok esetén) a nyolc osztályos évfolyam, hogy a jó képességű, szorgalmas, tehetséges diákok magasabb szinten tanulhassanak, mint ahogy ezt az általános iskola lehetővé tenné számukra. Miért akarja hát Magyar Bálint 2010-től (Sándor Klárával karöltve, hogy neki is kijusson a hírnévből) ezt megtiltani? Miért köteleznénk a jó tanulókat arra, hogy gyakorolják az egyszeregyet a többiekkel, amikor sorra nyerik a matekversenyeket?
Vita tárgya lehet, hogy az írás, olvasás, számolás erősítésére szükség van-e hat éven keresztül. A legjobb elit egyetemeket adó, innovációban vezető angolszász országokban például már a gimnáziumokban (főleg a felsőoktatásra előkészítő gimnáziumokban) is kreditrendszer van. A kémia csodás világa iránt érdeklődők magas szinten tanulhatják a szaktárgyat, angol nyelvtani oktatásukban pedig nagyobb szerepet kap kutatási szaknyelv helyessége, mint a Shakespeare-korabeli irodalmi ónyelv. Lehet, hogy nem ez a lehető legjobb megoldás, de ismét ki kell emelni: elitgimnáziumba járni (főleg nyolc osztályosba) nem kötelező. Egy oktatási rendszer pedig akkor jó, ha az abban résztvevők megtalálják benne azokat a lehetőségeket, amelyek alapján maguk és a közösség számára a lehető legtöbb hasznot tudják szerezni.
Az viszont teljesen egyértelmű, hogy aki csak az írást, olvasást, számolást említi alapképességnek, el van maradva néhány ezer (de legalábbis néhány száz) évvel. Manapság alapképesség kellene, hogy legyen a háztartási pénzügyek menedzselésétől kezdve, az IT-kultúra és a fontosabb polgárjogi szabályok alkalmazásán át egészen az alapvető tárgyalási-, és fogalmazási képességig rengeteg olyan általános dolog, amelyre az általános iskola tényleg nem készít fel – többek között azért, mert sok pedagógus nem is rendelkezik ilyen irányú, megfelelő minőségű képesítéssel.
Ha viszont megmaradunk a három alapképességnél, akkor erősen kérdéses, hogy mi a búbánatért kellene a diákoknak kollektíve 6 évet ezekbe fektetni. Vannak gyengébb tanulók, akikkel külön kell foglalkozni. Vannak rossz pedagógusok, akik helyett magántanárhoz kell járni. Ennek ismeretében fontosabb lenne végre egy minőségbiztosítási rendszert bevezetni az alapfokú oktatásban is, hogy a gyenge pedagógusok megbukjanak. Emellé jól jönne ingyenes és kötelező felzárkóztató program azoknak, akik lemaradtak az alapképességeknél. Leginkább mindkettőre szükség lenne, de semmiképpen sem arra, hogy a jobban haladó diákok kötelezően leragadjanak az alacsonyabb szinten.
Úgy érzem magam, mint amikor nem készültem általános iskolában: magát a kérdésfelvetést sem értem. Sem azt, hogy honnan ez a hiperaktivitás, ez a hirtelen jött oktatást felvirágoztató szándék. Magyar Bálint nem egyszerűen a többiek előtt jár néhány leckével, hanem egyenesen rossz tankönyvből tanít.
Itt abba is hagyhatnánk a tanulságok levonását, de Magyar még rádob egy lapáttal. Az első hat osztályban a házi feladat sem lenne adható hétvégére és tanítási szünetre. Ezek után mi már csak arra kérünk valakit a pártközpontban, hogy miután az exminiszter feldolgozta a nyári olvasónaplók és a hatodikos bioszórák okozta stresszt, mondja meg neki, hogy a 12 évesek még nem szavazhatnak.
Kapcsolódó írások:
Miért tanulunk történelmet?
Hogyan tanuljunk történelmet?
A "liberális" autoritás