Hogy rögtön büszküléssel kezdjük -ezzel csatlakozván Robin Masters-hez-, Gyurcsány Ferenc kitapintotta a Sötétben Bújkáló Minket, legalábbis fasisztaveszély helyett most konzervatívveszélyt szimatolt. A konzervatívveszély az olyan, hogy hálót sző a demokratikus politika barátai köré és szisztematikusan fordulatot készít elő, a Vérfarkassal szimbiózisban (már harminc százaléknyian vagyunk, kiáltja a bennünk lakó Rákay Philip). Sötét naponknak nézünk elébe, Ferenc. "Lala, te mit tennél?"
"...kitapintható egyfajta konzervatív fordulat az elmúlt években. Tetten érhető ez 1968 negligálásától kezdve a legutóbbi, a regisztrált élettársi közösséget elutasító alkotmánybírósági határozatig nagyon sok ponton. Egyfajta konzervatív fordulat szisztematikus előkészítése érzékelhető, s ez már messze nem pártpolitikai kérdés. Engem megriaszt, ha az Alkotmánybíróság úgy gondolja, hogy korlátoznia kell két embernek azt a jogát, hogy házasságon kívül kössék össze az életüket. Nincs kétségem afelől, hogy nem a közvetlen jog birodalma határozta meg a döntést, hanem a jognak valami többszörös áttétellel való magyarázata, amelynek a legmélyén az alkotmánybírák egyéni, konzervatív értékválasztása áll. De ha így megy tovább, a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, kötelező lesz a hitoktatás, míg végül a legfőbb hatalom megmondja, miként kell élni és értékeket választani. Ez nem a Fidesz és az MSZP vitája, hanem egy korábban már idejétmúltnak hitt konzervativizmus és az emancipált, szekularizált, demokratikus szabadság vitája. Meg kell nyomni a vészcsengőt."
Így mondá a Népszabadságban. A mondottaknak azonban egy kellemetlen konklúziója van: ezek szerint létezik nememancipált, nemszekularizált és nemdemokratikus szabadság is?
Úgy látszik, a francúzok se játszották még le a játékot emancipált szabadság és idejétmúlt konzervativizmus között. Sarkozy elnök '68-szkepszise után most a Le Figaro hasábjain berzenkednek az Emberi Jogok ellen.
.jpg)
Sajnálattal olvastuk a héten a híreket arról, hogy a szélsőjobb úgy csuklott össze, mint a vizes zokni. Sokan felvetették már, hogy tulajdonképpen valamilyen meghatározhatatlan műfajú posztmodern színdarabról van itt szó, de azért kicsit most mi is csodálkoztunk, hogy a Nagy Nemzeti Agenda az egymással kakaszexen és Szkítián innen és túl marakodó frakciók szócséplésévé silányult. Ne adjuk fel a reményt, egyesüljünk a Tengervégtelen Ősszellem Egyházában, ha már.
Politikai gyorselemzők figyelmébe ajánljuk Ablonczy Bálint közhelygyűjteményét- javasoljuk továbbfejlesztését közhelygenerátorrá, amelyet a Mohács-modullal egészíthetnénk ki.
Múlt heti összeállításunkban már megemlékeztünk Antall Józsefről, most egy azóta megjelent írást ajánljunk a T. Olvasó figyelmébe, Novák Attila tollából. Utáljuk leírni, de az antalli örökség tárgykörében, értsenek ezalatt bármit a madukfajták.
Szintén a Hírszerzőn olvasható a szociálisan érzékeny Tallián Miklós írása a vasutassztrájkról. Miklós együttérző hangon szól a Hatalommal farkasszemet néző egyszeri MÁV-alkalmazottak heroikus küzdelméről:
"Nem a hírhedt kétszázötvenezer forintról van szó voltaképp. Egyszerű erődemonstrációt látunk, aminek egyetlenegy célja van: megmutatni, hogy a vasút működése csak és kizárólag a vasút belső ügye, a vasút működésének egyetlen célja a vasutat működtetők igényeinek maradéktalan kielégítése, a megrendelő (az utas és az adófizető) pedig fogja be a száját és fizessen, az elvárásokat pedig felejtse el. "
A Külügyminisztérium pocsék munkája közhely, de hogyan érhető el általuk, avagy éppen nélkülük megbékélés a szlovák-magyar kapcsolatokban? Ablonczy Balázs, a Kommentár főszerkesztője válaszol az Origo újonnan indult rovatában. Mindenesetre ilyen figurákkal nehéz konstruktív hangot megütni. S ha már külpolitika, lenne miből tanulnunk.
*
Che-posztunkat kiegészítve ajánlunk hozzánk hasonlóan tudatlan amerikai/angol szerzők tollából két publicisztikát: Mark Goldblatt arra keresi a választ, miként a Reason videója, hogy miért lehet Che és nem mondjuk Heinrich Himmler "a forradalom, a szabadságvágy, a teremtő ember ikonja". Johann Hari meg egyszerűen elküldi oda a szőrös neandertált, ahová való (köszönet a linkért CrL-nek):
"Of course, Che's defenders act as if this was the only choice confronted by Latin Americans: you were either for US-imposed market fundamentalism, or for Maoist Communism. But you don't have to look very far in Che's life to see that this is a lie. His diaries show that he was constantly appalled to discover that almost everyone around him, including the revolutionaries fighting by his side, did not share his Maoist vision for the future. His first wife, Hilda Gadea, was a social democrat. She wanted to depose the US-backed tyrants - and then replace them with moderate, Swedish-style mixed economies. Che ridiculed and pilloried her as "bourgeois", before abandoning both her and their child. The ordinary Cubans he fought alongside on the Sierra Maestre also wanted to create a democracy with a mixed economy. Disgusted, Che noted in his diary: "I discovered the evident anti-communist inclinations of most of them." "
Nyolcadik évébe lépett a talibánok elleni háború- Pat Buchanan helyzetjelentése az Egyesült Államok történelmének második leghosszabb háborújáról a Townhallon olvasható.
*
Karácsonyhoz közeledve megint bunkóznak az ateisták ("Catholic baiting is the anti-Semitism of the liberals", írta volt Peter Viereck). A Spectatorban találunk egy írást néhány karácsonyi rémtörténetről- a liberálisok a Mikulásnak se kegyelmeznek. De hogy miért szívás mégis ateistának lenni, az kiderül Ben Shapiro írásából. Bill O'Reilly pedig azokat csitítgatja, akik a szeretet és a megértés ünnepe ügyén nem átallnak újfent rém unalmas ideológiájukkal szájhabzani. Ugyan többet vártunk a texasi nindzsától, mint egy ilyen baráti hangvételű írást, de ki tudja, lehet hogy a real gyomorszájonrúgás előtt mostanában kijár egy written is:
"I am a patriot, and I believe that atheists are free to believe, speak and post whatever they want. This is America, and that's their First Amendment right. But to do so with harassment and hatred under the guise of free speech is despicable. An anti-religious poster filled with spite is in no way equal to a religious symbol, such as a Nativity scene. Where are the political correctness police when religious followers are the victims?
If such words were written against any social minority group, protests would be ubiquitous. But anti-religious bigotry is in vogue these days. Still, there is absolutely no justification for these atheists' written revile. And if they want to keep using hate-filled language against theists -- particularly Christians -- then they shouldn't be surprised when they meet up with a yuletide (written) roundhouse kick."
*
Nagy kedvencünk, Theodore Dalrymple, az Elit Olvasó doktorcsernusa a Salisbury Reviewban a pénzügyi válság erkölcsi oldaláról ír. A témában ajánljuk még a Weekly Standard írását.
Illetve a Pápát, aki a szegénység illetve a gazdaság témájáról szólt- talán néhány fájó pillanatot okozva ezzel a Tagozatnak.
*
Nigériában egy fundamentalista szekta felfedezte magának a boszorkányüldözést. Ezen indíttatásuk azonban korántsem teológiai vagy mágikus okokra vezethető vissza. Ajánljuk az El Mondo írását.
Végezetül néhány nagyfelbontású képet mutatunk görög fiatalokról. Ne felejtsék el csekkolni a ruházatuk márkáit. Kicsire még az anarchista sem ad.
Dolgaink így mentek a 2008. év 51. hetében, búcsúzik Önöktől a Konzervatórium lapszemléje.
