Rövid feljegyzés az úriemberről és a pc-ről

Gabrilo I 2007.12.16. 14:12

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer az úriember. És szintén volt (és van ma is) a(z egalitárius*) liberális. Egy szép napon gondolt egyet a liberális, és az úriembert megölte. Azért ölte meg, mert az úriember nem egalitárius, és ha van úriember, akkor vannak olyanok is, akik nem azok. Ebben az esetben pedig nincs mindenkinek megadatva ugyanaz a megbecsülés, a vélemények, cselekedetek nem egyenlőek. A liberális úgy gondolta, hogy az úriember likvidálásával szebb világ jön, tulajdonképpen „bárki lehet úriember”. A liberális miközben álmodozott a haladásról, és a jövendőbeli tökéletes világról, nem számolt cselekedete nem szándékolt következményeivel. Elkezdett kapkodni, nem tudta mit tegyen, hogy a nemes cselekedetek, gondolatok, habitusok, előítéletek eszményét valahogy visszahozza. Előásta hát a megölt úriembert, és maga kívánta a darabjaiból újra felépíteni; természetesen nem minden darabját tartotta kívánatosnak. A halott úriember néhány darabjából egy visszataszító zombit sikerült alkotni: ezt hívjuk politikai korrektségnek.

Ilyen nyelvpolitikai manőverrel kívánja megoldani azt, hogy legyen valamiféle mérce, mely vélemények mérvadóak és illendőek, és melyek nem. Azonban ez a nyelvpolitikai „izé” önkényessé vált, és köszönhetően zombi mivoltának egyáltalán nem emlékeztet az úriemberre.

Úriember nem azért nem viccelődik a Holokauszton, köpköd le másokat, vagy markol bele a hölgyek fenekébe az utcán, mert az nem pécé, hanem azért, mert egyik sem illik, mindegyik említett cselekedet undorító, okádék. Nincs rá jogi kézikönyve, vagy moralizáló libik által megalkotott szabálygyűjteménye, hogy mit helyes tenni, és mit nem – hosszú évek, jólneveltség kérdései ezek. Ezeket pedig nem lehet pótolni rövid könyvecskékkel, és útmutatókkal. És nem is mindenki képes rá. Viszont akik nem, tehát akik a tömeggyilkosságokon viccelődnek, másokat leköpködnek, vagy az utcán a lányok hátsójába marnak, azok megvetendők, és nem egyenlőek azzal, akik valamelyest az úriember hagyományait igyekeznek követni.

Tehát: ha nem is úriember, mert őt kicsinálták, de tisztességes, kulturált ember nem zsidózik, nem köpköd, tisztelettel viseltetik mások iránt. Nem a pécé miatt. A pécé az úriember kultuszának egy nagyon gyönge, deformált, szánalmas lenyomata.

 

*Az "egalitárius" megjelölést fontosnak tartottam, mert vannak nem egalitárius liberálisok is. Igaz, ma az egalitárius liberalizmus a domináns - Gabrilo

p.s. Köszönöm dr. Pharmacist kolléga rendkívül konstruktív javaslatait.:)


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr24265803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

___________________________ (törölt) 2007.12.16. 17:43:04

Ma nem vagyok legjobb formámban, tehát egyszerű komment jön: te, ez tök jó! Már pont terveztem beszólogatni egy kicsit, hogy mindig hatszáz idézetet dobsz be: egy idő után azért ideje valami sajátot is csinálni. Most sikerült, és tök jól.

Némi kritika: vélhetőleg az olvasótábor jó része nincs pontosan tisztában a dolog történelmi folyamatával, tehát: sokáig a nem-egalitárius liberális volt A liberális, és ez valahol akkor változott meg, amikor Isaiah Berlin kitalálta ezt a "pozitív szabadságjogok"-nak hívott, igen felszínes izét. Erről egyébként én tervezek egy cikket, hogy ez miért értelmetlen (hogy lehet jog olyasvalami, ami szűkös erőforrásokon alapul?), de mindegy, szóval az egalitárius liberális c. kategória valamikor ekkor jött létre.

Másszóval az egalitárius liberális nem más, mint a liberálisnak álcázott szocialista, baloldali, és vélhetőleg Ludwig von Mises ezen anyázna, nagyon.

Tehát, ebből következően, először nem az egalitárius liberális jött és nyírta ki az úriembert, hanem a szocalista. És jóval később volt, hogy a szocalista elkezdete "progresszív liberálisnak" nevezni magát.

Alekszej Satov 2007.12.16. 17:47:19

Érdekes a feltevés, de két dolgot azért érdemes megkülönböztetni. Az úriemberség merev határának lebontását, pl.: csak a megfelelő vagyonú, vagy képzetségű ember lehet az; a viselkedési és tisztességeségi szabályok bagatelizásásától.
Miért ne lehetne egy iskolázatlan ember úriember, ha úgy szereti felebarátját, mint önmagát, és ennek megfelelően viselkedik?

___________________________ (törölt) 2007.12.16. 17:49:27

Mindettől függetlenül a téma (és M.A.K linkelt cikke) nagyon jó és nagyon fontos.

És akár még ki is vehetjük belőle a politikát.

Én ma, 2007-ben is szeretnék úriember lenni, amennyire lehet, alapvetően azért, mert szerintem az életben a boldogság fő oka nem az, hogy mennyire kényelmesek a körülményeink, hanem hogy milyen emberek vagyunk és milyen emberré kívánunk válni: hogy önbecsülésünknek van-e _jogos_ alapja.

A dolgot az teszi nehézzé egy picit, hogy az úriembert könnyű összekeverni a "nice guy"-jal, a puhány, érzelmileg instabil, függő típussal. Holott, valójában, az úriembernek csak egyik fele, hogy udvarias és nemes, a másik fele, hogy bizony a maga módján macsó is: a férfiasság és udvariasság kombinációja az, amit röviden "lovagias" hozzáállásnak hívhatunk.

Szóval, a nagy kérdés az, hogyan lehet ezt az egyensúlyt, kombinációt ma megvalósítani.

___________________________ (törölt) 2007.12.16. 17:50:51

Alex,

gyak. a viktoriánus kor volt az, amelynek pont az volt a lényege, hogy az úriember és a lady kategóriáját levitte egészen az alsó-középosztályig.

De hogy onnan lejjebb lehet-e vinni?...

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 18:04:11

Shenpen, köszi az észrevételeket, és én is gondolkodtam azon, vajon a "liberális" megfelelő-e. Mert a mai libi (ugyi, az egalitárius/balos), az olyan messze van a hagyományos liberálistól, mint ide hanoi.
Még Leo Strauss esetében is vita, hogy valójában régivágású liberális volt-e vagy konzervatív. A klassziker liberóság az arisztotelészi neveléseszményen nyugszik, erényesség, igazságosság, stb. (maga a "liberális" szó asszem a nikomakhoszi etikában a bőkezű adakozóra vonatkozik legalábbis részben, de erre most nem adnám a fejemet)
ezért mondom, hogy egalitárius libi, és van másmilyen is. Hayek vagy Mises idegbajt kaptak az egalitáriusoktól. És persze nagyon sok liberális szerző volt anti-egalitárius ha nem a legtöbb (najó, de ha normális gondolkodókat keresünk ki nem volt anti-egalitárius?:)))

Alekszej, itt most mondok egy csúnya dolgot. Nem mindenkinek adatik meg a lehetőség arra, hogy úriember legyen. Ez van. Az úriember korábban valójában a magasabb társadalmi osztályokba tartozott, ez nem titok, nem is kétséges. A vagyoni/társadalmi stb. háttere miatt neki volt ideje olyan neveltetés, eszmények, kultúra elsajátítására, amire másoknak nem volt. Az úriemberséget nem lehet egy könyvből megtanulni, ahhoz évek kellenek.
Oakeshott nem véletlenül rühellte a politikai racionalizmus, bár más téma, de ő is azt mondja, hogy politikai cselekvésben képzetlenek áltatták magukat a politikai tudás illúziójával.

Persze van "mobilitás" csak ritka. lefelé is és felfelé is, nyilván. De sajna ebben sincs "esélyegyenlőség". Aki kevésbé volt vagyonos, stb., annak nehezebb volt az úri társaságba bekerülni.
A dilemma dilemma marad. Nem vagyunk egyenlőek.

Alekszej Satov 2007.12.16. 18:05:28

Igazából csak a nagyúri gőgöt emésztem mindig nehezen, hogy úriember csak az lehet, aki gazdag, vagy magas pozícióval rendelkezik. És írtózok az ilyen kirekesztésektől, ami nem vonja maga után azt, hogy máris egalitáriusnak kellene lennem.
Minden ember Isten hasonlatosságára teremtetett, és ezt nem a vagyon határozza meg, az csak elronthatja (a kevés is, a sok is).
Ilyen szempontból pedig pontosan rossz oldalról közelítették meg a dolgot, mert ahelyett, hogy mindenki erkölcsös legyen, "a mindenki lehet, és nem is baj, hogy erkölcstelen" elvvel akartak egyenlősíteni. Ami bűn (erkölcsi és nem jogi értelemben természetesen). Persze volt olyan, hogy "szocialista erkölcs", de arról inkább hallgassunk (Wittgensteinre elvtelenül hivatkozva).

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 18:09:53

A nagyúri gőg jelszava nagyon sok esetben az úri világot mélységesen ellenző ressentimentből táplálkozik. Az a nagy helyzet, hogy Isten előtt mindenki egyenlő, de csak Isten előtt. A földi világ meg nem tökéletes, ott egyenlőtlenek vagyunk. Moreover, eredendő bűn, etc. A "kirekesztés" azt foglalja magában, hogy nem képes mindenki az erkölcsösségre. Ez nem feltétlenül függ össze a vagyoni helyzettel, sőt. Én csak azt mondom, hogy van aki előnnyel indul. Ez van. Ezeknek a "kiigazítása" aztán az olyasmi, amit ma pozitív diszkriminációnak hívunk.

Nem lehet mindenki erkölcsös, mert sem potenciálisan, aktuálisan meg pláne nem vagyunk egyenlőek. És akkor a cselekedeteink is különböznek, főképp erkölcsi értelemben. És akkor vannak jobb, meg rosszabb cselekedetek.

Szomorú, de igaz.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 18:10:52

ja, és a slusszpoén az, hogy miközben egyesek az úri világot akarták eltörölni, valójában azt akarták kiterjeszteni mindenkire:))) Ez az önmaga képébe köpő egalitarizmus egyik legjobb pofonja a szarnak.

Alekszej Satov 2007.12.16. 18:15:15

Ha az állam az arisztotelészi elvet tartaná mérvadónak, akkor talán több erkölcsös ember lenne...
És nem csak az, aki megengedheti magának.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 18:21:51

az állam csak ne tartogasson arisztotelészi elveket. Az ilyen központosított, mindenkit "erkölcsössé" tanító brigádot nevezzük aufklérusnak. Azt meg talán mégse.

Alekszej Satov 2007.12.16. 18:29:01

Akkor volt, hogy a mester is rosszat szólt?

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 18:32:37

Alekszej, a mai állam és a városállam az ne legyen már ugyanaz. A nevelés terepe a család legyen, meg az intézmények, egyház, iskola, kifestőkönyveskör, stb. ha mindent az államhoz csatolnak, az egyént közvetlenül hozzá, meg annak az aufklérusához, az ne legyen már vágyott dolog. Hová tűnik akkor a sokszínűség, meg a partikularitások?
Ez a libik dilemmája is szerintem: egyszerre partikularitások, sokszínűség meg egyenlőség.
Há nem megy.

Turbulencia (törölt) 2007.12.16. 18:36:15

Az úriember megölte a nemesembert, a pc-ballib-ember meg megölte az úriembert. Mit hoz a jövő? Mivel az úri világ most már mindenkire kiterjedt , a pc-ballib-embert már senki sem fogja megölni, itt a történelem vége, fuss el véle. Vagy nem.

Alekszej Satov 2007.12.16. 18:39:59

(Szerinted, ha te meg én ugyanannyi pénzt kapnánk, akkor ugyanazt vennénk a boltban? Egyenlőség és sokszínűség.)
Tehát te a morálisan semleges állam híve vagy?
(Csak gonoszkodok, de nem sokára el kell mennem.)

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 18:43:12

de nincs ugyanannyi pénzünk, és ha neadjisten ugyanannyi van is, akkoris hátterünk sok-sok komponense határozza meg mire költjük el, az ízlésen kívül is:))))))
Nem, nem vagyok a morálisan semleges állam híve, de az aufklérista nevelés híve sem. A kettő között mintha lenne valami.

Alekszej Satov 2007.12.16. 18:47:10

Tehát nem neveljük, csak elvárjuk, hogy legyen olyan, mint amilyennek szeretnénk?
Az előbbit csak példának mondtam, arra hogy elképzelhetőnek látok bizonyos szempontokból egyszerre egyenlőséget és sokszínűséget.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 18:49:27

No,

az állam reprezentál valamiféle erkölcsi hozzáállást, de feladata elsősorban a törvények betartatása - övé a kényszer monopóliuma is.
De azt még nem bűnteti az állam, ha valaki köpköd, vagy zsidózik, azaz bunkó/tahó/paraszt, ettől még aki ezeket csinálja, az nem úriember, hanem bunkó/tahó/paraszt.

Az állam nem várja el hogy ne köpködj és ne legyél bunker, de attól még a különbség ott van.

További példákat is várom azért:))))

Alekszej Satov 2007.12.16. 19:02:31

Ugyanannyit vagyunk ébren, mégsem ugyanazt csináljuk ezen időszak alatt. (Az élet virágzik, már ha nem a gyárban betanított robotként éled.)
Attól tartok te közösségeket látsz magad körül, amik átörökítenek, és nevelnek. Én ebben pesszimistább vagyok, mert ezeket nem látom. Ellenben hiányolom.
Régen valóban voltak közösségek családok, amik szocializáltak, ma az életforma ezeket nem igazán segíti elő. Az államnak ezért kellett, szerintem ekkorára nőnie, hogy ilyen életforma mellett is meg tudjunk maradni.
Egyébként hallottam olyan véleményt is, hogy a piac válságai vitték rá a gazdaság vezetőit, hogy az állam növekedését igényeljék, és ez így jobb is a gazdaságnak, amely fejlődik azóta is. (persze ez változhat az idővel)

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 19:06:16

az a nagy büdös helyzet, hogy a családok és hagyományos közösségek tönkreverését ugyanazok a gondolatok mozgatták, mint a központi hatalom növelését, és a felvilágosító államot. Itt tehát korántsem arról van szó, hogy először szétporladtak a közösségek, aztán kénytelenek voltak központosítani (lásd fr. forradalom, központi adminsztráció, nacionalizmus a patriotizmus helyett, stb.)
az állami beavatkozás a gazdaságba szintén kívánatos lehet, de korántsem azonos szinten, mint ahogy ma történik, vagy történt sok esetben, amikor szorgalmazták. Ezt is ilyen virágmintás jövőkép motiválta, hogy az egyenlőséget gazdaságilag is el kell érni, és akkor majd jó lesz.
De ha nem vagyunk egyenlőek (márpedig nem) erkölcsileg, tudást tekintve, stb., akkor gazdaságilag sem lehetünk egyenlőek.

Alekszej Satov 2007.12.16. 19:27:57

Ha már mindig a francia állam központosítása a nagy minta, akkor nézzünk bele egy picit a történelembe.
A francia monarchia alapja a Párizs központú királyi birtokok növelése a Capetingek alatt. Legdurvább rész: a déli grófságok elpusztítása, más néven a katharok elleni keresztes hadjárat. 1. központosítás
A vallásháborúk szintén megtörték a belső egységet, ezt a központi monarchia a két kardinális (Richelieu és Mazarin)alatt restaurálják, majd a Napkirály próbálja teljesen letörni a tartományok önigazgatását, de csak rész sikereket ér el. 2. központosítás
A Forradalom szintén központosítani próbál, a nemzet egységének nevében, de ezt az ellenállás megakadályozza, és csak Napoleon tudja véghezvinni, de ekkorra az ellenállás lényegesen legyengül (valamilyen szinten érthető) 3. központosítás
(Lehet, hogy kicsit önkényesen személtem a francia történelmet, aki gondolja cáfolja)
Szóval balgaság lenne a racionalizmusnak tulajdonítani azt, ami előbb elindult, minthogy a racionalitást mint elvet széleskörben alkalmazták volna.
Én inkább úgy látom, hogy a materialista szemléletmód, az utilitarizmus, a kapitalisa szemléletmód vezetett el a közösségek szétveréséig, és az idividuális értékeknek sokkal inkább megfelelő nagy állam (társadalom) kialakításáig.
Ennyit mára.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 21:15:43

Asszem Tocqueville írja talán a régi rendben, hogy a forradalmároknak meglehetősen rövid idő alatt sikerült többet elérniük a központosításban, mint a monarchiának hosszú évek/évtizedek fáradságos munkájával (majd pharmacist kisegít itten).
De akárhogy is, az adminisztráció korántsem volt központi a forradalom előtt - ez az ő ötletük volt, és eminensen racionalista elgondolás. Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak hatalmi harcok, b) a monarchia nem központosított. Mégis úgy tűnik, még így is plurálisabb volt a monarchia, mint a forradalom, és az azt követő időszak.

És az egész forradalmi ügyintézés a racionalizmus jegyében folyt, a napok, hónapok átnevezésétől kezdve az adminisztráció megszervezéséig. Az állam és egyén közvetlen összekapcsolása, szolgáltató-ügyfél viszonyba helyezése is ilyen elképzelés. Ez pedig a korábbi közösségek tönkretételét is magával hozta.

És, a materialista szemléletmód is a forradalmárok sajátja volt elsősorban. Az azt megelőző monarchiá(k)ban hun volt domináns a materializmus kéremszépen? Az utilitarizmus szintén nem köthető ezekhez, és én inkább későbbre datálnám az utilitarizmust is, mint olyat (ha nem is sokkal).

A kapitalizmussal nagy gondjaid vannak, de olyasmiket mosol össze, amik nem feltétlenül járnak együtt. "kapitalizmus" nem feltétlenül jár együtt csúnya materializmussal, a forradalmat megelőző időszak gazdasági berendezkedését is lehet kapitalistának nevezni.

Sőt, Shenpen blogját érdemes csekkolni, ki van ide téve oldalra, ő elég sokat írt arról, hogy a kapitalizmus csak ÚGY működik rendesen, ha vannak közösségek, és erkölcsi alap - anélkül nem. A szocialisztikus elgondolások erkölcsi kreálmányai pedig mesterségesek.
Érdemes átfutni a gondolatait.

De tessék antikappancs posztot készíteni, úgyis tudom hogy Alekszej úrnak a szívét nyomja a kapitalizmus, oszt majd ott megvitatjuk:)))

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.16. 21:18:01

*a kapitalizmus és az utilitarizmus sem biztos hogy megfér egymással - JS Mill a kommunizmus végső eljöveteléről vízionált jobb perceiben.
Hogy van ez?:))

mr. pharmacist 2007.12.16. 22:46:24

ahogy a liberalizmus és az utilitarizmus sem, legalábbis azt hiszem mill erre (is) jutott. csak rímeltem.

crix 2007.12.17. 11:24:25

Ez nagyon szép volt. Gratu

sala 2007.12.17. 12:33:51

Az említett Úriember valóban úriember volt?

Alekszej Satov 2007.12.17. 14:57:48

Végső soron semmi sem fér meg egymással, és mindennek az a vége, hogy tökéletes lesz a rabság (persze, csak ha az ember mindennek mértéke). Lásd: szigaljovizmus.
Azt a továbbiakban is fenntartom, hogy balgaság a Felvilágosodásra, meg a Forradalomra úgy tekinteni, mintha az a földből nőt volna ki, mindenféle előzmény nélkül.
Materializmus pedig mindig volt, legalábbis amióta az emberiség az eszét tudja.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.17. 15:15:14

Oszt azt ki mondta hogy a földből nőtt ki?:(( megvolt annak is az előzménye, sőt, a Gonosz mindig létezett, más formákban:))))
Volt egyébként reformáció is, moreover, voltak puritánok is, stb:))))

Lehet válogatni, senki sem mondta, hogy a felvilágosodás a földből nőtt volna ki. De szeretni azért még nem kell.
És, a kapitalizmus mint olyan és a fogyasztói társadalom sem feltétlenül egy és ugyanaz, még ha van is közös halmazuk.
És, az utilitarizmussal kapcsolatos ellenérvemet fenntartom:)))

Alekszej Satov 2007.12.17. 15:18:26

Ez a Reformáció dolog sem olyan egyértelmű szerintem. Azért a reneszánsz pápák, mint Krisztus követői, kicsit morbid helyzet volt.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.17. 15:55:04

Igen, és Luther "ott voltam ahol lennem kellett, azt tettem, amit tennem kellett" Márton könyvégetősdije nem volt morbid nemde?:(((

Alekszej Satov 2007.12.17. 19:11:13

Te, az indexre rakott könyvekkel szerinted mi lett?

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.17. 19:16:36

ezzel csak arra kívántam célozni, hogy a reneszánsz pápák nem "méltóak" Jézus nevéhez (persze hogy nem, de ki az?), de Jézus nem égetett könyveket sem.
És, továbbra is ajánlom Luther agymenéseit olvasgatásra, ahhoz komoly agyi deffektus köllött!:(((

Én a katolikusokkal vagyok!:-D

Alekszej Satov 2007.12.17. 19:26:45

Ez legyen a zárszó. ;)

Alekszej Satov 2007.12.17. 19:36:41

Nem megyek ebbe bele, már megint...

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2007.12.19. 13:07:44

Rószbárdot azér vágjuk:) de köszi a cikket, legalább mások is elolvashassák.

egyiketsem · http://egyiketsem.blog.hu 2007.12.19. 14:56:25

Gabrilo, darabokra? :D

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása