Carlos77
I 2007.11.15. 12:08
Sok minden vesz körbe minket mostanság, kishitűen nézzük a nagy dolgokat, közben nem veszük észre, hogy egyetlen növénymag milyen gazdagá tehet. A magok az élet forrása és a jövő záloga. Mindenkinek, mindegy, hogy „vega” vagy „fatárnyéros-húszabálós ”. Az alapot így is, úgy is meg kell termelni, amit aztán mindenki megeszik. Az vagy, amit eszel, de mi leszel, ha GMO-t eszel? A mi kis medencénk flórája-faunája igen sajátos, egyedi, hagyományos kulturnövényeink és őshonos háziállataink bőséges faj- és fajtakínálata, egyedi nemesítéseink pótolhatatlan kincsek, és mára genetikai erőforrást jelentenek – ezért igenis gazdagok vagyunk! Csak az irányitást nem szabad teljesen elveszteni, mert ha oda az önrendelkezés, a termelés hagyománya, akkor jó, ha szem előtt tartjuk, hogy akinek a kezében van a világ vetőmagelőállítása, az fogja uralni az élelmiszerpiacot, és ezen keresztül az egész emberiséget[i] (2050-re ENSZ-becslés 9.5 Mr körüli népesség, de már a mai világrendszerben is közel 1-Mr ember éhezik és alultáplát.Mo.200 ezer ember)
A szektorális gazdasági átalakulások következtében a hagyományos mezőgazdaságban mindenhol csökkent a foglalkoztatottak száma és a termelt növényfajták preferációja is beszűkült, közel 2/3-át nem használjuk már a régi kulturnövényeink gazdagságának, és nemcsak a fajok, hanem a termelők is kezdenek kihalni (pozitiv megőrző a szegénység kulturája, ahol még él ez a tudás, negatív a termelési igények homogenizációja, ültetvények, dömpingáruk terjedése). A több százezer termeszthető növényfajból csak 200 fajtát preferálunk, és csak 20 növényfaj adja a világ termelésének 80%-át. És 10 alatti azon cégek száma, akik kézben tartják a világ vetőmagellátását, forgalmazák és érdekeltek annak előállitásában (Szerintem ezt a homogén fajtákra való koncentráltságot erősítik a GMO-s növények, melyek nem igazán fajok, inkább egyedek klónjai, emiatt sebezhetőbb populációt alkotnak ami ellátási termelési veszélyeket hordoz magában.).[i]
A környezetünk érték, akkármilyen szemmel nézzük is. Bár mindenki mást lát benne. Az agorbiodiverzitás Magyarországon a mi közvetlen környezeti lehetőségünk, és gazdagságunk tárháza a közös örökségünk. Sajátos éghajlati, kulturális, gazdasági jegyek alapján fejlődött, egyedi és megismételhetetlen.
Más kirándulni a Hortobágyon, az ártéri Bodrogban, a Bakony erdeiben, és egy kukoricatábla mentén. Ki tudja megmondani, mennyit ér a tokaji mikroklima?[ii] Mindenhol a világban sajátos mezőgazdaság alakult ki a történelem során: az inkák közel 3000 burgonyafajt nemesítettek ki, akár a hegyoldal dőlésszöge szerint az optimális hozamért. Magyarországon közel 3400 gyógynövénytétel, 1200 almafaj, 5086 szőlőfajta, 9600 gyümölcsfajta van, több tízezerre tehető a zöldség- és mezőgazdasági szántóföldi fajtáink száma.[i] Ezek magokban vagy élő növénykulturákban, természetben vagy a magyar génbankokban őrződnek, de ezek az arborétumok mind „fenntartási, szabályzási” veszélybe kerültek, és csak idő kérdése, hogy a tőke lecsapjon e páratlan gyüjteményekre.[iii]
Ha a tápiószelei 85ezer fajtájú gyűjteményt genomokra bontjuk, máris 2.5 Mr lehetőség adódik, hacsak egy ezressel számolok, máris számszerűsíthetem, de akár egyetlen gén (genom) tulajdonsága vagyonokat érhet.[i] A génmodositásal foglalkozó nagyvállalatok tudni fogják, mire akarják használni az értékes géneket (genomokat), fajtarészleteket metszenek ki, és helyeznek át az általuk preferált haszonnövényekbe valamilyen előny érdekében (ennyi a GMO titka jelenleg, ráadásul ezt csak igen sok probálkozások után sikerülhet. De nem tudni, hogy pontosan melyik szakszba épül be az új rész és annak átételes hatásai is ismeretlenek.)
A hangsúly a fajok kihalásán van. (extinkció, önmagában külön posztot érdemel de ma a 6. nagy tömeges fajkihalás zajlik a bolygónk történetében antropogén okok miatt.) A DNS-t nem tudjuk létrehozni a semmiből, nem ismerjük ennyire. Csak a meglévő állományból tudunk kihasítani, de ha valami elvész, az irreverzibilis folyamat, a DNS-ben tárolt információ örökre megsemmisül. Jóvátehetetlen vétség, a közös bűnünk. A GMO-s növények inzváziós és szelekciós előnnyei vannak az őshonos fajtákal szemben, kiszorithatják a lokális tájfajtákat, ami szintén a biodiverzitás kárára megy. (Vajon az USA miért tűzte ki célul, hogy 2015-re a világon minden egyedi fajból be kell szereznie egyet a génbankjaiba?). Ki mondja meg egy gén értékét? Most már a szabadalmi jogoknak hála törvényesen vehetőek és eladhatóak, hiszen árucikké váltak mint minden más. A licenc jogalapján leköthetőek, kizárólagosá tehetőek, ha valakinek van erre pénze, és a multiknak miért ne lenne.
Az Európai Unió mezőgazdasági termelési sajátossága, hogy minden országra van egyezményes fajtalista, ami ezen szerepel az ellenőrzött, megfelelő és termeszthető (állandó minőség feltétételének elve), de ez nem a teljes fajtalista, nincsenek rajta a lokális tájfajták, csak a nagyüzemi termelés által preferált növények. Ami nem termelhető és nem forgalmazható, az egyre inkább veszélyeztett. Sok helyi fajták eltűnése és kihalása várható a jövőben. Mivel már senki nem termeszti őket. [i]
Pedig az egész nem múlik máson mint a fogyasztói igényeken. A „tudatos fogyasztó” Magyarországon talán tavaly azt megtanulhatta, hogy ha háromszor van rajta egymáson a címke egy terméken,(vagy ha nevetségesen alacsony akciós az ára) akkor nem feltétlen az éjszakai árufeltöltö kómázott be, hanem Budaörsön csomagolták újra. De: miért is jobb a spanyol paradicsom? A dél-amerikai bor? Vagy a kínai fokhagyma magyar zászlóval? És melyik tartalmaz nyomokban DDT-t, szennyezett guargumit? A fogyasztási szokásainkon, kulturánkon változtatni kell, (de ez a téma mindenkit érintteté tesz igy "TABU" pedig igenis beszélnünk kell róla.) Vagy éppen nem szabadna hagyni megváltozását a „kivülről-fentről” generált igények szerint. Bár egyre inkább kezdünk latifundumok és törpegazdaságok országa lenni. És az elmúlt évtizedben a feldolgozó élelmiszeripar privatizációs leépitése miatt (tejgazdaságok, ,mostanság pedig a húsüzemek ) növelte a társadalmi kiszolgáltatottságunkat. Fokozatosan az élelmiszer üzletlánc hálózatok végfogyasztói lettünk itt a félperiférián.
Vannak alternativák, ökofalu hálózat, nyitott kertek, és a biotermékek a régi kulturnövény fajtákból. Sokan tanulják újra ezt a tudást mit jelent a földdel együtt élni a földért. Sőt, néha még jobb az ízük, édesebbek, jobban csípnek, és nem idegen tájon nevelődtek. Igenis értéke van egy sokszínű konyhakertnek, a hagyományos gyógynövényeknek, Róza néni még tudja, mire jó az orbáncfű. Bárki dönthet úgy, hogy a sarki piacon a helyi termelőtől vásárol vagy legalább keresi az EU minőséget jelző cimkéket és olvas még mielött vásárol (Kékangyal, Magyar termékjel, Biotermék jel) . (Tudom, kicsit sárga ez a magyar narancs, de nemsokára ideálisabb lesz a klima hozzá. Klimaváltozás post)
Itt az ideje, hogy ökologiai szempontból nézzük a dolgokat: az „elővigyázatosság elve” kimondja, hogy bármely technológiai folyamat esetén, aminek következménye nincs megfelelő tudományos tényállással feltárva és alátámasztva, mindig elővigyázatoságból a legrosszabbra kell gondolni a hosszútávú kimeneti eshetőségeknél.[iv] (Ki vállalna egy önkéntes "Super Size Me" kisérletett a GMO-kal? bár nem releváns, de érdekes lenne)
Genetically modified organism… a legjellemzőbb növényfajtáink számos változatával kísérleteznek: kukorica, búza, burgonya, dohány, árpa, cukorrépa, káposztarepce, szója, rizs. Ezekbe virusok segitségével jutattják be a kivánt génszakaszt, ami által elnyerik azt a plussz képességet, amitől kártevő rovarok írtoznak, vagy jobban bírják a gyomírtót a növények.[v]
Mielőtt ezeket forgalmazzuk, a szabad környezetbe kiengedjük, hatásos, független kockázatvizsgálatok szükségesek. Ezzel szemben az elmúlt 30 év biotech-kísérletei során megszületett GMO-s növények alkalmazása előtt nem voltak nagy hatásvizsgálatok (közelében sincsenek a gyógyszerek engedélyeztetésével járó proceduráknak). A termelésük nem eredményezte sem a várva várt magasabb hozamot, (igy a jővő és a jelen élelmezési problémáját sem oldotta még meg) sem csökkenő vegyszerfelhasználást nem eredményezett. Ma a világban 100 millió Ha-on (termőföld 1.8%) termesztenek GMO-növényeket. A kis termelői gazdaságok megvették a kísérleti termékeket - mellőzve ezzel saját hagyományukat. A gyomirtó szerek használata mindenképp nőtt (Braziliában 95%-kal), és nőtt a talajban és terményben a felhalmozodott toxin is, de sokszor így sem sikerült gazdaságos termelést végezniük a GMO-s növényekkel. Következményként sokszor a transzgén elszabadulása is megtörtét(het). Pl. a kukoricapollen “átporzási távja” 1000 m-ig is bekövetkezhet, mára szinte minden Amerikában termesztett kukorica GMO „fertőzött” lett. Ez további gazdasági hatással volt a helyi közösségekre, mivel több ország tiltakozik ezen növények ellen, így ezen termékek versenyhátrányba kerültek.[vi]
USA vs EU vs Mo. moratórium harcai… Ezek nagy politikai vihart is kavartak, már több esetben a WTO pereskedik, szabályozgat, szankciókal fenyeget, azok ellen, akik sértik a liberális gazdaságpolitika elveit.A nézőpontokat egyszerüsitve. "Az Egyesült Államokban azt mondják, hogy minden élelmiszer addig ártalmatlan, amíg be nem bizonyítják, hogy ártalmas. Az Európai Unió azt mondja, minden élelmiszer addig ártalmas, amíg be nem bizonyítják, hogy ártalmatlan." Két különböző szemlélet csap össze. Az EU-n belül magyarország[vii] a „szubszidiraitás elve” alapján, köszönhetően a magyar tudományos életnek és a Környezetvédelmi Vizügyi Minisztériumnak, az 5 párti megegyezésnek (lol mikor halotál utoljára ilyet?), a legszigorúbb GMO-s moratóriumot készítette el. Olyannyira, hogy az EU bizottság is nekiment, de sikeres lobbiharc után érvényben maradt (2007. február 20. Magyarország:GMO – 1:0) A moratórium két passzusa egyedi, az összes szomszéd gazdának bele kell egyeznie egy GMO-ültetvény létrehozásában, és a termelőnek speciális képzésben kell részt vennie és oklevelet szereznie (bevezetése évekig eltarthat). De a multilobbik tovább támadnak a moratorium ellen, hiszen sérti a piaci térnyerésüket.[i] De miért is fontos ez? Jelen helyzetben az Eu az első és lehet, hogy az utolsó szervezet ami hatékonyan fel tud lépni a GMO dömping ellen (és mint láthatjuk Mo. a legerősebb bástyája a történelem ritkán de ismétli önmagát). A veszély nem csak a jelenlegi termékekben van, hanem ha győz a lobbi és csökkenek a szabályozások/ellenörzések és növekszik a GMO termékek "hatékonysága" komplexitása egyre több beavatkozás egyre kevesebb ellenörzés utján kerül forgalomba annál nagyobb lehet a veszélye egy katasztrófának.
GMO-s növények: számos hatásuk független hatásvizsgálatok hiánya miatt nem ismeretes (nem adnak ki terméket elemzésre, licenc jogra hivatkozva.) Közvetve persze sok GMO-s terméket fogyasztunk már most is,pl. a repceolaj, amiről még nehezebb ítéletet alkotni mert molekulárisan megegyezik a hagyományossal. A világ szójatermésének felhasználásában közvetve mára mindenhol megtalálható a GMO-szója fajták, ami a növekvő hús fogyasztásunkat probálja szó szerint kitömni. De vannak pozitiv irányok is "akna kereső" növények amik elszineződnek ha alatuk a talajban érzékelnek robbanószert, és nem beszéltem az egyéb állatokról, az orvosi kisérletekről, amikor pl egy disznót emberi inzulin és beültethető szív miatt GMO-znak, Ténylegesen sok technikai lehetőség van bennük, de ez már, nem az én területem ezt csak hallotam, engem az össztársadalmi hatásai érdekelnek.
Summázva: a GOM-os növényekben világmegváltó potenciál rejlik, de ugyanakkor Pandora szelencéjét is képezhetik. De a mostani profit orientált felhasználással csak a függőségi rendszer újabb termékét látom benne, amit évről évre meg kell venned, mert egy magot sem rakhatsz félre a liszencjog miatt. Mert csak speciális kezelés után lesz termő a mag, mert benne van egy „determináló önpusztitó gén”, bár ezek forgalmazása tilos, de azért már erre is képesek.
Szerkesztés, javitgatásokat alkalmaztam a hozzászólások tekintetében 2007.11.16 14:00-14:30
Lábjegyzetek:
[i] Cikk megírásának az alapja fő gondolatok követése dr. Rodics Katalin Előadása ELTE 2007.11.08
“Magvas Gondolatok“ http://www.greenfo.hu/programajanlo/programok_item.php?id=3036
[ii] http://nol.hu/cikk/469392/ összefoglalva http://www.elolanc.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=453
[iii] Az Élőlánc Magyarországért nyilatkozata a tápiószelei Agrobotanikai Intézet fennmaradásáért és egy konzervativ cikk
[iv] Fentarthatóság elvei http://www.fsz.bme.hu/mtsz/termved/fejlod01.htm
[v] Mit tudnak ezek a növények és kik a gyártók; egy könnyen használható adatbázis
[vi] Szakmai kerekasztal http://zoldbiotech.uw.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=44&Itemid=12
[vii] Antsz álláspontja http://antsz.hu/okk/okbi/hirek/gmo.html
