Elég széles körben ismert Molnár Tamás munkássága Magyarországon, de az is igaz, hogy vannak, akik elutasítják – mondta a Magyar Kurírnak Mezei Balázs, a katolikus egyetem bölcsészkarának filozófia professzora, a 88 éves Molnár Tamás fordítója a filozófusról tartott október 16-i konferencia kapcsán, amelyen felszólalt Pálinkás József, az MTA elnöke is.
Első ízben kerül sor arra, hogy hazánkban tudományos konferenciát rendeznek „Molnár Tamás eszmevilága” címmel az Egyesült Államokban élő, nemzetközi hírű, 88 éves konzervatív filozófus munkásságáról.
Mint azt Mezei Balázs kifejtette, az Egyesült Államokban minden könyvtárban megtalálhatóak Molnár Tamás művei. Franciaországban és Németországban is volt időszak, amikor előtérben volt, bár időről időre megpróbálták háttérbe szorítani. És Dél-Amerikáról még nem is beszéltünk, ahol nyilván azért nagyon ismert, mert ott erős a konzervatív kultúra – tette hozzá.
A professzor rámutatott: Molnár Tamásnak ötezer kötetes könyvtára és kéziratos hagyatéka van, amelyben meg nem jelent szövegek is találhatóak, ezt haza kell hozni és kutathatóvá kell tenni. Ehhez szeretnének felállítani egy Molnár-archívumot. Ezután ösztöndíjakkal szeretnék segíteni a feldolgozást, hogy ezzel jobban be tudják őt kapcsolni a magyar gondolkodásba, hiszen – mint Mezei Balázs fogalmazott – „szükségünk van az impulzusaira”.
Molnár Tamás eszmevilágával kapcsolatban a fordító elmondta: sok olyan állítása van, amellyel vitatkozni lehet, viszont hihetetlen éles az intuíciója. Mivel 1921-ben született, egy korábbi állapot képviselője; ez az álláspont a háború után fokozatosan irrelevánssá vált. A szovjet rendszer összeomlása után nekünk ezt hagyományként kell kezelnünk, azaz meg kell néznünk, mit használhatunk belőle, nem szabad felednünk a figyelmeztetéseit, és ezeket értékelnünk kell a mai helyzet szerint – vázolta Mezei Balázs. Mint fogalmazott: kritikátlan átvételről nem lehet szó – a magyar gondolkodás eleve hajlamos egyfajta bálványtiszteletre, azaz időnként egyeseket kikiáltanak érinthetetlennek. Azt kell megvizsgálnunk, hogy a magyar kultúra és a katolicizmus szempontjából milyen értékelhető elemei vannak Molnár Tamás életművének.
* * *
Molnár Tamás az Egyesült Államokban élő, de Magyarországon is tanító, publikáló katolikus filozófus, történész, politológus. Tanulmányait 1948-tól a Brüsszeli Egyetem, francia irodalom és filozófia szakán végezte, majd 1952-ben a Columbia Egyetemen filozófiai doktorátust szerzett. 1983-tól a Yale Egyetem vendégprofesszora, az argentínai Mendozai Egyetem díszdoktora. Az ELTE-n vallásfilozófiát ad elő, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófia professzora is egyben. 1995-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Politológiai műveiért Nizza városának ezüst díját kapta, 1998-ban kitüntették a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével, 2000-ben Széchenyi-díjat, 2002-ben pedig Stephanus-díjat kapott. Tizenhárom könyve és számos írása jelent meg magyarul, köteteit a Kairosz kiadó gondozza. Főbb művei közé tartozik a Keresztény humanizmus; az Ellenforradalom; Az értelmiség alkonya; Az autoritás és ellenségei; Az Egyház, évszázadok zarándoka; vagy éppen az Utópia: örök eretnekség; A gondolkodás archetípusai; valamint a Teizmus és ateizmus.
A Molnár Tamás eszmevilágáról szóló konferenciát a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszéke, az MTA Filozófiai Kutatóintézete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Barankovics István Alapítvány szervezte.
A konferencia programja, az elhangzott előadások témája itt tekinthető meg.
Az írás eredetileg a Magyar Kurírban jelent meg.
