Van egy avas megállapítás, miszerint Magyarországon nehéz elválasztani egymástól a politikaelmélet klasszikus megállapítása szerinti bal- és jobboldalt. Magyarországon a politikai oldal fogalma olyan, mint a megyeszékhely barokk stílusúnak mondott temploma, amire a barokk stílust követően minden kor ráépítette a magáét: ma már csak nyomokban tartalmazza, ami valaha volt.
Ezek a nyomok viszont jól beazonosíthatóak. Maradt valami abból a baloldalból, abból a liberális, őszintén hülye, kézzelfogható, egészséges ellenállásból, a társadalmi érzékenységet középpontba állító, segítő kezet nyújtó politikai igényből, ami ma – sajnos vagy szerencsére – kivitelezhetetlen, s amivel ma a jobboldalnak – szerencséjére – nem kell megküzdenie.
Maradt valami abból a baloldalból, amivel vitázva a jobboldali értékeket akárha nyomokban tartalmazó jobboldal a bizonytalanokat is megnyerhetné magának, de nehéz ezeket megtalálni. Nehéz szövegeket kell megérteni hozzá, tisztelni kell a gondolat erejét, de lehetőséget kell adni arra is, hogy saját hibáikat felismerve, érvkészletük fogytán maradjanak alul. Vagy nyerjenek csatákat. Mert volna erre lehetőségük.
Maradt valami abból a baloldalból, ami ma már nem a baloldalé. A baloldal ma, bármi legyen is az, nem használja fel azt, amivel a jó baloldal rendelkezik. A baloldal ma jelentéktelenné vált lapok vágyvezérelt megmondói által kreált hamis valóságkép. Nem ellenállás, hanem szokás. A baloldal ma a Bibó-kártyát mint a feltétlen – és persze hibátlan – demokrácia fokmérőjét érvként gátlástalanul szinte bármire kijátszó közeg. A baloldal ma, bármennyire is szeretne lenni, nincs.
A baloldal ma új, európaiértelembenvettjobboldali pártot alapíttatna az általuk „új jobboldalnak” nevezett közösséggel (mert közösség a szó szoros és legjobb értelmében) csak azért, hogy a kurzus ellenében lépjenek fel. Csak azért, mert azt látják, hogy az „új jobboldal” nem mossa fel velük a padlót minden áldott nap. Csak azért, mert nem foglalkozunk velük minden nap.
Ha ma ilyen a bal, akkor meg is érdemli, hogy ilyen is maradjon. Kálmán C. Györgyöstül, új pártostul, mindenestül.