dobray
I 2012.07.16. 10:31
Gyurcsány Ferenc, aki 2004 és 2009-ig volt hazánk miniszterelnöke, nem várt sokat a könyvpiacon való debütálással, szemben más politikusokkal, akik később írják meg memoárjaikat. Persze nem is memoárt írt a volt szocialista kormányfő, hanem a Demos által kiadott, nemes egyszerűséggel Útközbenre keresztelt kötetecskében másfeles vagy kettes sorközzel (erre már nem emlékszem, a könyvtár meg zárva van, hogy ellenőrizzem), szép nagy, nyugdíjasok által is olvasható betűkkel próbálja applikálni a Giddens-Blair-féle harmadik utat a magyar baloldalra. Rövid, körülbelül másfél óra vagy még kevesebb idő alatt abszolválható, könnyed mű ez. Mégis felmerült akkoriban a kérdés: honnan a lópikulából van ideje egy miniszterelnöknek könyvet írni?
Oké, lehet, mégsem ő írta, hanem csak felügyelte a folyamatot, s felbérelt szellemírók hozták össze a nagyívűnek szánt, baloldali szellemi újraalapozást, vulgárfilozófiát. De ez egyrészt mellékes, másrészt gáz. Egy miniszterelnök örüljön, ha van ideje feljegyzéseket írni a naplójába a későbbi memoárokhoz, meg ugye esetleg blogot vezetni-vezettetni-diktálni (a 2008-ban kiadott Blogkönyvet, gondolom, nem Gyurcsány állította össze, max a végén áldását adta rá).
Na, körülbelül ezért állok megrökönyödve a tény előtt, hogy Matolcsy Györgynek szinte hetente van ideje arra, hogy elolvasson egy angolszász közgazdasági témájú könyvet, majd abból recenziót írjon a Heti Válaszban vezetett rovata, a Kitekintő számára. Amíg nem volt miniszter, nem volt baj a dologgal. No de mikor olvas és mikor ír a miniszter úr? Persze, az is lehet, hogy kiadja gyakornokoknak, olvassák el, írják meg, szemináriumi piros pont, szakszervezeti vállbaveregetés, vatikáni valuta ütheti a markukat. Lehet, hogy van Matolcsynak valahol egy kortárs angolszász alternatív közgazdasági irodalom szemináriuma? Mert hogy Matolcsynak nem arra a pár ezer forintra van szüksége, amit honoráriumként valószínűleg kap ezért, az biztos. Ha a recenziókat gyakornokok, egyetemi hallgatók írják neki, és ő nekik adja, az szép tőle, nekik már valószínűleg többet számít ez az összeg.
Azt is elhiszem, hogy az egyébiránt kedvenc hetilapomnak jól jön, hogy van egy ilyen presztízsszerzője (?). Persze ott van Navracsics is, de ő ha jól figyelem, havonta egyszer ír, és nem olvas el hozzá négy angol nyelvű könyvet, hanem arról ír, amit amúgy is jól ismer, a kormányzati munkáról. Sebaj, legalább azt láthatjuk, milyen könyvek érdeklik Matolcsyt: az alternatív közgazdasági irodalom újabb és újabb kötetei. Így könnyebben érthető, honnan származik az unortodox gazdasági politika iránti vonzalma. Persze olyan is van, mint most, hogy futurista publicisztikát ír jó adag, látnoki mennyiségű, kincstári hurráoptimizmussal. Esetleg interjút ad egy másik rovatnak. Akkor viszont már inkább az angolszász közgazdasági könyvek.
