Caracalla
I 2011.11.28. 07:14
Ha megpróbáljuk néhány lépés távolságból szemlélni a kormány politikáját, elszakadva a napi indulatoktól és a hírektől, egészen vegyes, összességében azonban nem pozitív képet kapunk. Miközben az előző nyolc év elkúrásának fő eleme a nemcselekvés, illetve a verbális cselekvés volt, a meglévő helyzetekre való nem adekvát reagálás, a megúszásra való próbálkozás volt a jellemző, a Fidesz egészen máshogy lép az elkúrás útjára.
Több területen egészen konkrétan a lehetőségekhez képest nem muzsikál rosszul a kormány. Most nem ezekről szeretnék írni, mert a kétharmados felhatalmazás birtokában minden területen nyitott a korábbinál szélesebb kormányzati cselekvésre az út.
Mielőtt rátérnék a gazdaságpolitikára, beszéljünk talán a napokban talán kevésbé túlfűtött oktatáspolitikáról, mert gyakorlatilag ugyanaz a minta ismétlődik. Az oktatáspolitikát valamiképpen sikerült Orbán Viktornak egy inkompetens, valódi iskolát vélhetően évek óta nem látott emberre bíznia, aki kétségbeesetten próbálja a saját hülyeségeit - meglévő mintákra való támaszkodás nélkül, és különösen a jelenlegi helyzet figyelembe vétele nélkül - erőltetni. Ennek az eredménye csak az lehet, hogy a többnyire ma sem jól működő, de bizonyos intézményekben azért nyomokban eredményt felmutató közoktatás teljesen egyenlősített, egyenlően szar lesz. De legalább több idejét rabolja el a gyermekeknek. Miközben – és ez jelzi igazán az elkúrás mértékét – a KDNP-ben ugyan nem, de a Fideszben megvan a szükséges kompetencia, párton belül, csak nem hajlandóak használni.
A minta részben ugyanez, de még durvább a gazdaság területén. Különösebben nem kell gondolom magyarázni, hogy a gazdaság az a terület, amely nagyon sok mindent kompenzálhat egy politikai erő teljesítményének megítélésekor, ám a legritkábban sikerül túlélnie egy rossz gazdaságpolitikát, bármilyen jól is teljesítsen más területeken.
Valahogyan sikerült egy olyan gazdasági és pénzügyminisztert találnia a Fidesznek Orbán vezetésével, aki nemhogy az alap aritmetikai műveletekben mutat zavaró hiányosságot, de mindezt tévképzetekben való bolyongással és összeesküvés-elméletek felállításával igyekszik pótolni. Hogy mire gondolok?
Matolcsy György a valaha volt legbonyolultabb adórendszert teremti meg. Az EVA kivezetése mellett a többkulcsos, többsávos szja, számtalan kisadó (chips, hipermaket, telekom, stb.) bevezetésével nemcsak az adóterhelést növeli, de az adminisztrációs terheket is. Ez egyébként ellentétes nemcsak az ország érdekeivel, de az EU deklarált céljaival és a józan ésszel is. Matolcsy György vezetésével a kormány igyekszik szisztematikusan minden lehetséges pénzre rátenni a kezét, és azt bevonni az állami redisztribúcióba. A nyugdíjvagyon elkommunizálása és végső soron a végtörlesztés is erről szól.
Matolcsy György vezetésével a kormány nem csökkentette a kiadásokat, valamint sem a korrupció elleni küzdelem, sem az elszámoltatás tekintetében nem mutatott fel eredményeket. Matolcsy György vezetésével a kormány nem látja, hogy mi folyik jelenleg a világgazdaságban. Azt sem látja, hogy egy tíz évre kölcsönt adó hitelezőt nem nyugtat meg, ha a jövő évben – minden lehetséges tartaléka felélésével – még valahogy fizetni látszik tudni az adósa. Ilyenkor nem feltétlen szeretne további kölcsönöket nyújtani a számára, maximum komoly kockázati felár mellett.
Matolcsy György megszorításai – amit nem hajlandó így hívni, hátha a szómágia segít, vajh hol láttuk ezt már – szokás szerint kizárólag a gazdaságot és a keresőképeseket sújtják. Matolcsy György és a kormány nem képesek több évre gondolkodni, csak a majd minden jobb lesz, ha beindul a növekedés mantráját ismételgetik. Egyébként a következő évekre látható növekedést vízionálni kicsit talán indokolatlanul bátornak látszik, hiszen éppen csak legfőbb külpiacaink pénze készül összeomlani.
Matolcsy Györggyel már nem is az a legnagyobb probléma, hogy baloldali, szocialista gazdaságpolitikát folytat (bár egy magát konzervatívnak mondó kormánytól ez egyértelműen csalódás), hanem hogy azt is elkúrta.
Több kormányzati nyilatkozatban megjelent, hogy nem értik, miért minősítette le az országot, vagy készült erre több minősítő szervezet. Nyilván dehogynem értik, csak nem akarják bevallani. Ezek a jelzések olyanok, mint a piros lámpa a gyalogátkelőn; bár lehet, hogy még nem indult meg a forgalom, de erre tovább menni nem biztonságos. Ha azonban valaki pénzt akar kölcsönkérni, akkor a hitelező elvárásainak kell megfelelnie, akár igazságosnak véli azokat, akár nem. A másik lehetőség, hogy az ember nem vesz fel hitelt, ebben az esetben nagyjából azt csinálhat, amit akar.
A kormány azonban mindkettőt szeretné. Ideje volna azonban belátnia Orbán Viktornak azt, hogy ha nem löki a busz alá Matolcsyt, akkor hamarosan saját magát találhatja ott, elvégre minden tettéért és mulasztásáért ő maga is személyes felelősséget visel Isten, Haza és a választópolgárok előtt, hiszen ő választotta ki erre a pozícióra.
Átfogalmazom: ha az embernek elkezd üszkösödni a jobbkeze, ideje amputálni.
(A félreértések elkerülése végett a poszt szokás szerint a szerző véleményét tükrözi, és nem a Konzervatórium közösségének állásfoglalása.)
Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!