A szeptember a magyar történelemben, avagy Buda visszavételéről

Konzervatorium I 2011.09.05. 07:32

Kevesen tudják, hogy a szeptember milyen fontos hónapja volt a magyar történelemnek: egy korszakot zárt le. 160 évvel a most megfilmesített mohácsi vész után, 1686. szeptember 2-án az egyesült keresztény seregek bevették Budát. A végső roham a késő délutáni órákra törte meg a törökök ellenállását. Az utolsó budai pasa, a 70 éves „Abdi” Abdurrahman, az Arnauta, vitéz férfiként karddal a kezében esett el. Síremléke ma a várfal egy elhagyott sétányán áll. A felirat olyan, amit csak a győztes nagylelkűsége engedhet meg magának: „Hős ellenfél volt, békesség vele!” (Vajon Isztambulban van-e ilyen emlékhelye Palailogosz Konstatinnak?)

Máthé Áron írása

A végső roham során a korábban kuruc Petneházy hajdúi és az európai önkéntesek hatoltak be először a várba. Buda ostroma egy olyan esemény volt, amelyen egész Európa képviseltette magát, a német birodalmi és a magyar erőkön kívül. A skála a néhány angol főúri önkéntestől a több száz barcelonai „átlagpolgárig” terjedt. Jó lenne a helyén értékelnünk az akkori országimázst és az európai összetartozás-tudatot. Buda visszafoglalása minden borzalmával együtt azt jelentette, hogy a magyar nemzet létére és életformájára törő idegeneknek kicsöngettek.

 Szeptember egyébként olyan hónap volt, amely ebben a háborúban nem hozott szerencsét az iszlám fegyvereinek. A nemzetközi irodalomban a „Nagy Török Háború” néven közismert felszabadító küzdelem Bécs felmentésével kezdődött. 1683. szeptember 12-én a Bécs melletti Kahlenberg lejtőjén Sobieski János lengyel király parancsnoksága alatt álló szövetségesek egész napos csatában verték szét az ostromló török sereget. A nap végén a Sobieski által személyesen vezetett gyilkos lovasroham szétzúzta a nagyvezír erőit. A rohamot a szárnyas huszárok, a lengyel lovasság elit alakulatai vezették. A „husariát” több mint száz évvel korábban Báthory István reformjai keretében hozták létre.

Ami szeptemberben kezdődött, szeptemberben is fejeződött be. 1697. szeptember 11-én Zenta mellett a Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló birodalmi erők a szultán által személyesen vezetett török sereget mészárolták le. Az, hogy egy, a szultán által vezetett sereget megfutamítsanak, hallatlan volt - ilyen összesen kétszer fordult elő az oszmán történelemben, és ez az eset volt a második. Soha többet nem állt személyesen a szultán a török sereg élére, és soha többé nem kellett Magyarország területén a török ellen döntő csatát vívni.

1697 más szempontból is fontos év volt.  Ekkor tört ki a hegyaljai felkelés, a Habsburg-kormányzat nem éppen bölcs politikája miatt. A hegyaljai felkelés már a Rákóczi-szabadságharc előzményét jelentette. Szimbolikus év: a török kor vége és a Habsburg-házzal folytatott iszapbirkózás új minőségének kezdete.

Legvégül a magyar történeti irodalomban meghonosodott „felszabadító háború” kifejezést kell górcső alá vennünk, amelynek Buda visszavétele az egyik központi eseménye volt. A korabeli európai közvélemény annak tartotta, bár a Habsburg-ház mindent elkövetett, hogy valójában ne legyen az. De mégis az lett, nem kis részben köszönhetően a bő évtizeddel később aláírt, kisebbfajta győzelemmel is felérő szatmári békének, melynek idén volt a 300. évfordulója. Akkoriban még mind a két oldalon a hazájukat szerető politikusok álltak. Az biztos, hogy sokkal inkább volt ez felszabadítás, mint amit egyszer később átéltünk – az utóbbi ugyanis semennyire sem volt az.

Buda visszavétele után végül is a magyarságnak pedig ismét lehetősége nyílt birtokba venni kipusztított életterét. Az, hogy ez a következő évszázadban nem volt maradéktalan sikertörtént, a külső erők mellett elsősorban a korabeli elit felelőssége.

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr433203052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezt elkúrtad Gonosz Törpe 2011.09.05. 08:07:13

Remélem e Szeptember lesz, amikor a Nemzeti Szar Bandát elkergeti a NÉP!!!!!

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2011.09.05. 10:11:18

@Ezt elkúrtad Gonosz Törpe: magának minden bizonnyal nagyon szar.
Honnan rúgták ki, melyik projektből esett ki tavaly áprilisban?

aeidennis 2011.09.05. 14:08:34

Szerintem nagyon jól jártunk azzal, hogy a magyar király seregei foglalták vissza Budát és az országot a töröktől. Egy kevésbé forradalmi Magyarországon I. Lipótnak és Savoyai Jenőnek minden településen lenne szobra a szerencsétlen Petőfi, meg Kossuth helyett.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.05. 20:21:20

"(Vajon Isztambulban van-e ilyen emlékhelye Palailogosz Konstatinnak?)"
Azt nem tudom, de az ott meghalt ausztrál és új-zélandi csapatoknak nagyon szép emlékművet állítottak.
lemil.blog.hu/2011/05/16/az_ismeretlen_alakulat_az_anzac

"az utóbbi ugyanis semennyire sem volt az."
So-so. Nagyon sokan annak tartották és a szovjet megszállás akkor még nem mutatta ki a foga fehérjét.

Morganit 2011.09.06. 21:29:34

Timur Lenk Ankaránál
Hunyadi Nándorfehérvérnál
Savoyai Zentánál

Kérek egy újabb szőrszálat.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása