Csináljuk meg Európát – hátulról, élesben?

N'Jala ezredes I 2011.08.31. 07:23

Tamás Pál szereti Európát. Nincs ezzel egyedül, speciel én vagyok vele én is. Csak ő egy lepedőnyi cikket szentelt a dolognak, hogy kifejtse, miként lenne jó csipázni az öreg kontinenst. „'Európát' mint minden igazi nagy brendet persze forgalmazzák, csomagolják, hirdetik és dicsérik. De hogy valaki csak úgy, elnyert pályázatok nélkül 'európai' legyen? Ugyan. Pedig épp most kellene magunknak megcsinálni.” - így a szociológus, aki ugye szereti sok mindenre azt mondani, hogy brend. Meggyőződésem, hogy „Európa”, vagy az „európaiság” nem lehet brend. Kezelhetjük úgy persze, de akkor pont nem azt fogja elérni, amit Tamás szeretne, nem szolidáris önkéntesei lesznek a csinált Európának, hanem önmagukat haptákba vágó, katonai fegyelemmel felvértezett dolgozói, akik már alig várják a jeansdayt.

Az ügyek, ha márkákba szerveződnek, akkor pont olyanok lesznek, mint az unió ma. Az pedig per pillanat egy naiv fantaszták által működtetett bürokratikus fellegvár, egy méhkas, ahol akkora a dongás, hogy nincs idő mézet készíteni. EU-tópia egyelőre a rémálmokban létezik, az Európai Egyesült Államok vagy a Makro-Svájc pedig a vágyakban. Vannak, akik mindezek megvalósulását úgy képzelik, hogy előbb lesz ez a szövetség az új Szovjetunióhoz hasonlatos. Félelmük nem minden alap nélküli, de azért egy kicsit vad: ha azt vesszük, hogy kik és hogyan használják nem pejoratív éllel azt a kifejezést, hogy „európai értelemben”, hogy sok moszkovitából milyen gyorsan moszkovita lett, akkor nem nagyon tudok uniópárti szólamokat felhozni annak az ismerősömnek, akik egy EU-s pénzel megtámogatott rendezvény után az Örömódát úgy hallgatja, mint az új Internacionálét.

Ez pedig megint csak nem más, mint a csinált Európa, vagy annak a kevésbé csinált imázsa. Három és fél szempontot szoktak felhozni, hogy miként kellene levezényelni az egyesülést. Az egyik a gazdaságot és az eurót veszi alapul, Tamás is emlékeztet az unió embriókori nevére: Közös Piac. Nos, erre csak Margaret Thatchert idézném, 1990-ből:  „egy európai közös pénz tönkretenné a kontinens kevésbé versenyképes államait, mint Portugália vagy Görögország, ezzel pedig végveszélybe sodorná magát az egységes valutát is”. Ha a kulturális egységről, esetleg az európai értékekről vagy (te Magasságos...) keresztény Európáról beszél valaki, az ugye tudjuk-mi, és tudjuk-kivel kacsint össze. A jó De Gaulle ezért (is) kapta meg a jól ismert címkét, mert ez volt a vágyálma: egy morális alapon szerveződő egység. És szó van ugye közös külpolitikáról, ami magyarra lefordítva közös hadsereget jelent. 

Ezek sem tudnak nagyon szárba szökkenni, noha igény, az éppenséggel volna mindegyikre, de hát súrlódással járó nyűgök ezek, mindegyikhez fel kellene áldozni valamit, vagy legalábbis politikai vitákat generálna megvalósulásuk. Hasznos és triviális dolgok ezek, de még így sem elegendők ahhoz, hogy kialakítsák azt a bizonyos európai identitást. Jöhet ide a mesterséges identitásképzés és a művi mozgalomba szervezés: ejróper öntudatot garantáltan nem eredményezne, azt az évezredek alatt kialakult ethoszt viszont gond nélkül tönkre vágná, amelynek már az EU technokrata szabálygyárosai is óriási károkat okoznak – mint ahogy minden eszme megsínyli az intézményesítés folyamatát. 

Európa nincs megcsinálva, vannak viszont értékei, amelyek több ezer éve pezsegnek, és minden országában más arányban vannak jelen – ez garantálja, hogy Európa soha ne is készüljön el. A Tamás által felvetett, összegabalyodó és egymásba érő problémáknak is az tenne a legjobbat, ha mindenféle politikai szervezet és mozgalom távol tartaná magát tőlük. Az öregedést a gyerekvállalás, a szélsőjobboldalt pedig a görbetükör állítja meg, nem az önjelölt militáns civilek, vagy a trükközésre alkalmas programok. Legnagyobb erejét az európai érzetnek (magam részéről eleve kétlem amúgy, hogy van ilyen) pont az a tudat adja, hogy vannak dolgok az életben, amiből nem lehet brendet csinálni, mert folyamatosan vitázunk róluk, és ezért aztán persze lógni is fognak a levegőben. Úgyhogy ha elkészül Európa és feladja eddigi rendjét, akkor kizárólag olyan problémákat fog majd tudni megoldani, amelyek nem lennének, ha nem rendszereződött volna brendbe. Akkor Európát tényleg megcsinálják majd – hátulról, élesben.

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr713190719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.09.02. 07:29:27

Na, szép kis brand. Európa nagyon heterogén valami. Már a francia és a német mentalitás között is szakadék van, de ha ehhez hozzáveszünk olyanokat, mint a bosnyákok, akkor aztán nagyon nehéz lesz közös pontot találni.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása