Kortársunk-e Carl Schmitt?

Konzervatorium I 2010.05.26. 13:00

Huszonöt  évvel ezelőtt hunyt el a 20. század – életútja, döntései és elméletei okán egyaránt – egyik legvitatottabb, legellentmondásosabb és tán legérdekesebb gondolkodója, Carl Schmitt. Magyarországon – leszámítva Kuncz Ödön egy negyvenes évekbeli fordítását és Lukács György kritikáit – igazából csak a rendszerváltás után vált ismertebbé: az első Schmitt-könyv fordítójaként Paczolay Péter, az első Schmitt-monográfia szerzőjeként Pethő Sándor és a Schmitt-recepció hazai előmozdítójaként Cs. Kiss Lajos járult mindehhez hozzá. 

2010. május 28-án és 29-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és  Államtudományi Karának Dísztermében (Budapest, Szentkirályi utca 28. II. emelet) kétnapos konferencián elemzik hazai társadalomtudósok Carl Schmitt életművét, mai esetleges használhatóságát. 

 

PROGRAM 

2010. május 28. (péntek) 

 

Megnyitó 

10.00-10.05

Schanda Balázs, alkotmányjogász (PPKE JÁK) dékáni köszöntője 

10.05-10.15

Varga Csaba, jogfilozófus (PPKE JÁK) köszöntője 

 

Eszmetörténet (szekcióvezető: Megadja Gábor, eszmetörténész) 

10.15-10.30

Botos Máté, eszmetörténész (PPKE BTK)
A párhuzamosok a végtelenben találkoznak – avagy Donoso Cortés  és Carl Schmitt a politikai teológiáról 

10.30-10.45

Cs. Kiss Lajos, jogfilozófus (ELTE ÁJK)
A totális állam elmélete és mítosza 

10.45-11.00

Ludassy Mária, filozófus (ELTE BTK)
Carl Schmitt és a francia politikai katolicizmus 

11.00-11.15

Pethő Sándor, filozófus (KRE HTK)
A Kronjurist és az inkvizítorok 

11.15-11.30

Szabó István, jogtörténész (PPKE JÁK)
A Birodalom Elnöke, mint az alkotmány őre 

11.30-11.45

Techet Péter, jogfilozófus (PPKE JÁK)
Náci volt-e Carl Schmitt? Egy francia sajtópolémia értelmezése 

11.45-12.20

Vita 

 

Politikai teológia (szekcióvezető: Karácsony András, jogfilozófus) 

13.45-14.00

Geréby György, filozófus (CEU)
Az egyház mint politikai forma: Carl Schmitt és Hans Barion 

14.00-14.15

Mezei Balázs, vallásfilozófus (PPKE BTK)
Peterson antischmittiánus argumentuma 

14.15-14.30

Molnár Attila Károly, eszmetörténész, szociológus (PPKE BTK)
Politikai teológia: antropológia és politika 

14.30-15.00

Vita 

 

Politikai filozófia (szekcióvezető: Cs. Kiss Lajos, jogfilozófus) 

15.00-15.15

Frivaldszky János, jogfilozófus (PPKE JÁK)
A politikai viszony Schmittnél  – elemzések az olasz természetjogászok nézőpontjából 

15.15-15.30

Gedő Éva, germanista (ME BTK)
Politikum – egy egzisztenciafilozófiai fogalom 

15.30-15.45

Hoppál Kál Bulcsú, vallásfilozófus (Universidad Catolica Chile)
Konzervatív és nem konzervatív forradalom 

15.45-16.00

Pokol Béla, jogszociológus (SZTE ÁJK)
A társadalmi állapotok szellemítettsége versus organikussága Carl Schmitt felfogásában 

16.00-16.15

Pogonyi Szabolcs, filozófus (ELTE BTK)
A liberális demokrácia ellenségei 

16.15-16.45

Vita 

 

2010. május 29. (szombat) 


Államelmélet (szekcióvezető: Techet Péter, jogfilozófus) 

10.00-10.15

Karácsony András, jogfilozófus (ELTE ÁJK)
Organikus demokrácia kontra liberális jogállam 

10.15-10.30

Löffler Tibor, politológus (SZTE ÁJK)
A hatalomra kerülés küszöbe – avagy a barát/ellenség dichotómiától Lipset és Rokkan küszöbelméletéig 

10.30-10.45

Paczolay Péter, alkotmányjogász (SZTE ÁJK), az Alkotmánybíróság elnöke
Alkotmánymódosítás  és minősített többség Schmitt alkotmánytanában 

10.45-11.00

Pócza Kálmán, történész (Andrássy Egyetem)
A parlamentarizmus kritikája 

11.00-11.15

Szilágyi Péter, jogfilozófus (ELTE ÁJK)
Carl Schmitt és Hermann Heller: párhuzamok, ellentétek, tanulságok 

11.15-11.45

Vita 

 

Nemzetközi politika (szekcióvezető: Fekete Balázs, jogi komparatista) 

12.45-13.00

Dinnyei Béla, filozófus (ELTE BTK)
A politikai világ mint pluriverzum 

13.00-13.15

Fülöp Endre, politikafilozófus (ELTE BTK)
„Penser la guerre, Carl Schmitt” - Schmitt, Aron és Manent az igazságos háborúról 

13.15-13.30

Kardos Gábor, nemzetközi jogász (ELTE ÁJK)
Schmitt és a nemzetközi jog mai dilemmái 

13.30-13.45

Vita

 


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr202032710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2010.05.26. 20:28:52

ó, Cs. Kiss tanár úrról nem hallottam kilenc évvel ezelőtti szemináriumom óta :)

techet péter 2010.05.26. 22:52:59

@rajcsányi.gellért (ergé): Több jogelméleti bulvárt kéne olvasni...:))))

Sztyepan Asztahov 2010.05.28. 21:43:44

Jóféle konfero, az biztos.

Mondjuk nekem kicsit magas volt a színvonal, azt se értettem, hogy min vitatkozott a Geréby György a második szekció végén a hallgatóság egyik tagjával. (aki szintén valami akadémiai-féle ember lehetett lehetett) Igaz, ez rólam állít ki bizonyítványt, nem a konferenciáról, meg ez nem is ismereterjesztő előadás sorozat volt. Kicsit hardcore jellege volt.

A harmadik szekcióra nem maradtam, mert úgy éreztem, hogy úgy se érteném, azért meg sznobizmusból meg nem maradok, mert van mit tanulom a közgázon, de azért szellemi felüdülés volt ez a vizsgaidőszakban. :)

UI Techetnek: Csalódás volt nekem Carl Schmidtben, hogy a magánéletben antiszemita volt. (premodern antiszemita) Mellékesen megjegyzem, hogy kicsit túl magyaráztad, hogy Schmidt ellenségképe nem feltétlenül csak a zsidókat foglalja magában. Olyan szerecsen mosdatás jellege volt neki, így külső hozzá nem értő, laikus szemmel nézve.

SeppiSchluiferer 2010.05.28. 22:06:38

@Sztyepan: A Geréby-Mezei-páros ismert. Mindig van vita. Mindkettő nagy koponya. Geréby tényleg nagy értője a politikai teológiának.

Okay, de tényleg csak a magáméletében - és ott is ambivalensen - volt antiszemita. (Legjobb barátja azért zsidó volt.) Az ellenség-fogalomnál - amint Cs. Kiss és Pethő kiválóan hangsúlyozta - tényleg az a lényeg, hogy 1. az ellenségnek nincs állandó tartalma, hanem egy intenzivitás (Gedő Éva nagyon jól elemezte ezt épp a harmadik blokkban), éppen azért az ellenség: a) nem a morálisan gonosz, b) tehát nem megsemmisítendő (már csak azért sem, mert az ellenség léte a pluralizmus előföltétele), 2. az ellenségben mi magunk, saját identitásunk is ott van (ha megsemmisítjük, önmagunkat is elpusztítjuk). "Az ellenség önmagunk testet öltött kérdése." (Däubler). Stb.

Holnap folyt. köv.

2010.05.30. 21:18:13

Hogy én miért csak most olvasom ezt! *öklét rázza* Varga Csaba és Péteri Zoltán volt a kedvencem a jogon, magam is speckollos voltam a jogfilozófián és németből fordítottam Carl Schmittet az évfolyamdolgozathoz...Ennél szebb tudomány nincs is a jogon belül. CS ellentmondásos figura, de nagyszerű jogtudós volt.

techet péter 2010.05.31. 00:58:17

@Letícia: Hát, ez van. Jó volt, érdekes volt egyébként, szerintem. Lesz majd kötet szerkesztésemben, ott elolvashatók majd a dolgok, s tán a Világosságnak is lesz hozzá egy különszáma. VaCsa is volt. Péteri már nem. De azért "e szép tudományon" belül tartja még a frontot.

És mit ferdítettél Schmitt-től?

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2011.01.11. 11:36:59

"A Budai Gyula kormánymegbízott által tett feljelentés alapjául szolgáló tények és körülmények megfelelnek a valóságnak - közölte Boros János, a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója.

Boros János úgy fogalmazott: "a filozófiai szakmát megrázó hírek több százmillió forint kétes minőségű kutatási felhasználásáról megdöbbentették a filozófia hazai képviselőit, és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársait".

Szerintem is jogos a feljelentés és a viszgálat.

Gerébyvel nekem ráadásul volt egy nagyon erős szakmai vitám is LOGIKA terén. Jómagam ingyen írtam a felvilágosító szakirodalmat, ő meg milliókért a hülyeségeit. Amelyet érdemes elolvasni.

"Anzelm „logikai” Istenérvének közérthető és végső buktája

Megdöbbenve olvastam Geréby György az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézete docensének az alábbiakban pontosan idézett, közember számára túlbonyolított, tudományosság látszatát magán viselő, ámde valójában áltudományos cikkét, Anzelm logikai istenérvével kapcsolatosan.

GERÉBY GYÖRGY:AMIT ANZELM ÉS GAUNILO MONDTAK EGYMÁSNAK

* "A Magyar Filozófiai Társaság Filozófiatörténeti Szakosztályának 1999. március 26-i felolvasó ülésén elhangzott előadás szerkesztett szövege. "
* Mit is állít Geréby György: "3. Jó-e az érv? A fenti rekonstrukció szerint az érv konklúzív. " ( konklúzív: ~ következetes, logikus )"

vilagnezet.blog.hu/2007/05/01/anzelm_istenerve_avagy_az_emberi_ostobas

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása