Ron bácsi
I 2009.04.27. 10:35
Vannak szimbolikus (választó)kerületei Budapestnek, melyeket nem véletlenül illetnek az "őskomcsi" vagy "vörös" jelzőkkel. Az évek, pardon: évtizedek alatt a város egyes területei a szentimentálisabbak megfogalmazásai szerint testileg-lelkileg összeforrtak a Mozgalommal, a Párttal, az Eszmével. A profánabb verzió szerint pedig egyszerűen arról van csak szó, hogy a mai napig annyi ott a lumpenproletár, mint égen május elsején a vöröscsillag. És az éppen aktuális rövidítésű vörös párt - ha éppen olyan időket élünk, hogy a burzsoáziának adott gyáva engedményként parlamentáris szabad választásokat tartanak - bizton számíthat a munkások, és még inkább: a munkanélküliek voksaira. (Burzsoá talpnyaló szerzőnk felháborító, cenzusos választást követelő írása a témában - Ez a sarc lesz a végső - itt olvasható!)
Vagy mégsem? Bizony, változnak az idők. Legutóbb Csepel azzal került a hírekbe, hogy egy helyi szocialista meggyilkolt egy iskolaigazgatót és helyettesét. Az iskolaigazgató történetesen szocialista önkormányzati képviselő volt, így a megüresedett helyre új választást írtak ki. Melyet, meglepetésre, a Fidesz-KDNP jelöltje nyert meg! Értik? A meggyilkolt iskolaigazgató helyére egy fideszest választottak - Csepelen!!!
Az előzetes adatok szerint Gárday Balázs, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavatok több mint felének megszerzésével megnyerte az időközi önkormányzati képviselő-választást Csepel 3. számú egyéni választókerületében - közölte a helyi választási iroda vezetője. A 4158 választásra jogosult közül 989-en jelentek meg a szavazókörökben. (A részvételi arány tehát 23,78 százalékos volt.)
Gárday Balázs, a Fidesz-KDNP jelöltje 505, az MSZP-s Mészáros Ferenc pedig 347 szavazatot kapott. Harmadik helyen a Jobbik jelöltje, Badacsonyi Zsolt végzett 76 szavazattal. Kulinyi Márton, akit az SZDSZ indított, 30 szavazatot kapott, az MDF-es Szabó Zsoltné 15-öt, Nagy János, a Munkáspárt jelöltje 10-et, míg Csaba Elemér, az MSZMP színeiben 3 voksot kapott. A főváros XXI. kerületének 3. számú egyéni választókerületében azért tartottak önkormányzati képviselő-választást, mert a korábbi képviselőt, Takács Józsefet, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola igazgatóját, a csepeli MSZP-frakció helyettes vezetőjét január 7-én az igazgató-helyettesével együtt lelőtték az iskolában.
Hát emberek, elvtársak, mi lesz így? Csepel elesett? Ma Csepel, holnap Angyalföld! Ha ez így megy tovább, a velünk élő Kádár János örökös képviselői választókerülete is veszélybe kerül!
Mi lesz így az EP-választásokon? De az igazi kérdés: mi lesz utána? Bizonyára nevetségesnek tűnik elsőre ekkora nagy ügyet csinálni egy csepeli időközi önkormányzati képviselő-választásból, de valójában ez egy nagyon is fontos esemény. Nem is annyira racionális okokból, hogy tudniillik a szocialisták támogatottsága már az erős bástyákban sem a régi. Hiszen a részvétel rendkívül alacsony, a szoci szavazók "csak" otthonmaradtak. Ennél sokkal fontosabb a dolog érzelmi oldala: hogy már a derék csepeli prolik sem állnak ki az MSZP mögött, hogy a legbiztosabbnak hitt helyeken is kihátrálnak a Párt mögül.
Az egyszeri szocialista pártfunkcionárius érző lény, zokon veszi az ilyesmit; de legalább annyira számító-racionális lény is, és kis kezei és csápjai elkezdenek remegni, amint úgy érzi, húzzák ki alóla az önkormányzati/parlamenti/közgyűlési stb. széket. És akkor mérges lesz, és elmegy a kerületi/megyei elnökhöz, és elmondja a panaszát, és jön tucatnyi, jön több száz hozzá hasonló érző kis szocialista a remegő kezével és csápjával, és a panaszból panaszáradat lesz... A kerületi/megyei középméretű szocialisták is elkezdenek ekkor remegni, és ők is eloszcillálnak a fejlődési lánc magasabb fokain elhelyezkedő nagyméretű szocialistákhoz panaszkodni - a végén pedig Bajnai miniszterelnök úr, bizony, bizony, lepottyan, és a nagyméretű szocialisták a fejlett szájszerveikkel bekebelezik.
Vigyázó szemeteket Csepelre vessétek! (És Angyalföldre!)
"Vörös Csepel, zúgjon a hangod,
Váci út felelj neki!
Dunántúl, Alföld együtt a harcban
Jelszavad megrengeti, rengeti.
Nem fogunk pusztulni éhen,
Nem tűrünk csendben tovább.
Vörös Csepel, vezesd a harcot,
Kenyeret, munkát!" /Vörös Csepel/
"De itthon mégis Angyalföldön vagyok,
A Váci út s Lehel út között.
Járom az utam, a macskaköves úton,
Sok régi barát köszönt énreám." /Járom az utam/
