Ron bácsi
I 2009.03.31. 20:25
Reformer-e Gyurcsány Ferenc? Kemény kérdés, érdemes rajta elgondolkozni. Mindenesetre Lovász Attila szerint igen, ő ráadásul Dzurindával és Topolanekkel állítja egy sorba a leköszönő (?) magyar miniszterelnököt:
Csehországban lemondott Topolánek kormányfő, miután a parlamenttől, ki tudja hányadszorra, nem kapta meg a bizalmat. Magyarországon távozóban Gyurcsány Ferenc, mert a béna kacsa hozzá képest távfutó világbajnok. Szlovákiában a néhai jobbközép koalíció egyetlen pártja sem tart tíz százalék fölött.
Topolánek, Gyurcsány, de Dzurinda is elkövettek egyenként annyi bakit, amiért igenis el lehet őket a helyükről távolítani, vagy amivel a bizalomvesztést megszolgálták. A helyzet komikuma, s egyben hatalmas, és következményeit tekintve még csak nem is végiggondolt tragikuma, hogy az említett urak nem azért távoznak, távoztak, amiért kellene vagy kellett volna, hanem azért, amiért anno nagyon is kívánatos volt kormányrúdhoz engedni őket.
(...) Gyurcsány a Medgyessy kormányzat utáni két évének totojkázása után azzal állt neki egy négyéves ciklusnak, hogy felszámolja a pazarló, fenntarthatatlan elosztó rendszerek pazarlását és hiányteremtését. Hogy nem tette meg, az az ő hibája, hogy 2008 márciusa után meg nem tehette meg, az már a Fidesz lelkén szárad.(...)
A refomerek támogatottsága egyébként (lett légyen szó Topolánekről, Gyurcsány lehetséges utódjáról, vagy éppen Dzurinda követőjéről) a széles néptömegek – értsd: választók – nem éppen nagy. (...) A lehetséges magyar választásokon akár alkotmányos többséget is aratható Fidesz, élén Orbán Viktorral, teljesen új alapokra helyezné a magyar gazdaságot és közfinanszírozást, de eddig csak annyit mutatott be közvetlenül az elképzeléseiből, hogy megfúrta az egészségügy és oktatásügy reformjának első lépéseit, szociális népszavazásnak aposztrofálva a ezt az ostobaságot.
Mondjuk ki: Gyurcsány nem volt piacpárti reformer. Ez egy szimpla blöff.
Mert mit is jelent egy piacpárti reform? (Hadd ragadjam meg itt az alkalmat, hogy olvasásra ajánljam a kolléga Izmos állam, kövér állam c. írását!) Nyilván azt, hogy az állam szerepét a különféle nagy rendszerekben csökkentjük. Azért, mert az állam nagyon drágán és nem hatékonyan működteti ezeket. Két oldala van a történetnek: egy bemeneti (adók, járulékok stb.) és egy kimeneti (szolgáltatás). A bemeneti oldal a lényeg, vagyis az, hogy különféle elvonások formájában hogyan avatkozik be az állam az emberek életébe. Egy piacpárti reformnak is az a célja, hogy csökkentve az adókat és a másik oldalon a szolgáltatásokat, majd az állampolgárok "vehetnek" maguknak jobb, hatékonyabb stb. egészségügyi/nyugdíj stb. ellátást.
Ugyanakkor elméletben elképzelhető, hogy nem mindig a piacpárti megoldás a jó: hogy esetleg bizonyos területeken az állam jobban tudja működtetni az ellátórendszereket, hogy kevesebb adóforintból nagyobb-szebb-jobb szolgáltatást tud nyújtani. Most hagyjuk, hogy ez mennyire reális: de elméletben elképzelhető.
Van tehát egy nagy állami torta, amiből mindenki vesz, és amibe mindenki (legalábbis az adófizetők) beletesznek. Egy reform akkor jó, ha arányaiban több torta jut az adófizetőnek.
Tehát a következő kombinációkról beszélünk:
1. Kevesebb adó/kevesebb torta - ez volna a klasszikus piacpárti reform
2. Több adó/több torta - ez pedig a klasszikus jóléti állam
3. Kevesebb adó/több torta - ez valami olyasmi, amire nem nagyon tudunk példát...
4. Több adó/kevesebb torta - na ez az, amit a gyurcsányi "reformok" jelentenek, vagy inkább jelentettek volna, ha megvalósulnak.
Több adó, kevesebb torta, vagyis szolgáltatás.
Ezzel csökken, vagy nő az állami elvonás? Nő.
Ki jár jól egy ilyen konstrukcióval: az adófizetők vagy az állam? Az állam, hiszen ugyanannyi vagy több adóforintért kevesebb szolgáltatást nyújt - a többi pénz pedig elmehet a saját működésére, a kormányközeli vállalkozóknak (majd pártkasszába visszaosztva), és az adósságtörlesztésre.
És miközben ugyanannyi/több pénzért az állam kevesebb szolgáltatást ad, az állampolgárnak még ráadásul meg kell vásárolnia mástól azokat a szolgáltatásokat, amiket már az adójáért nem kap meg. Ha arányaiban nézzük tehát a dolgot (mennyiért mit ad az állam), még rosszabb a helyzet: arányaiban még nagyobb az állami beavatkozás, és az államtól való függés. Több gürizés, több adó: a jutalom pedig kevesebb torta.
Most komolyan: ez volna a piacpárti reform? Nem, nagyon nem. Gyurcsány Ferenc - és most próbálom elkerülni a gyurcsányozást, de - nem piacpárti reformer, hanem csak egy kártékony szocialista volt. A gyurcsányi recept: több adóért kevesebb torta. Ez nem reform.
Kapcsolódó írások:
Izmos állam, kövér állam
Tisztázzunk valamit: az MSZP-SZDSZ sohasem volt kapitalista
Válság és kiút: az új kompromisszum
Hatalom és Mágia hősei