Az életforma ellenforradalma

BékésMárton I 2008.12.06. 20:51

bmartonNagy forradalmak, absztrakt ideológiákra épülő gyors átalakítások után szinte törvényszerű következetességgel fordul elő, hogy a társadalmak visszakívánkoznak az eltörölt formák közé, azaz visszasírják a régi, hagyományos tartalmakat.
 
Amint Széchenyi kortársa – akinek A’ Kelet Népe (1841) című zseniális forradalom-ellenes könyvét is elküldte, amelyben idézi őt –, a porosz konzervatív Corberon gróf vélte: „lelkesülés kezdi, őrjöngés kíséri és megbánás követi a forradalmakat.” Noha a forradalmak vívmányainak felszámolásán dolgozó reakciósok és ellenforradalmárok általában úgy vélik, mindent megtesznek a revolúció ellen, annak bekövetkezte után már nem sok lehetőségük adódik a visszaállítás meglehetősen nehéz munkájának precíz és teljes körű elvégzésére.
 

Időben és habitusban igen eltérő szerzők hasonlóképpen vélekedtek a forradalom utáni állapotok visszafordításának nehézségéről. Míg de Maîstre a XVIII. század végén úgy látta, a helyzet ahhoz mérhető, mintha a genfi tavat valaki kiszívná, majd utána kiskanállal próbálná visszamerni; addig Pethő Sándor 1932-ben (A magyar Capitoliumon) azt írta, hogy e nehézség oka az addig tisztelt erények és intézmények szakrális aurájának lerombolásában rejlik, hiszen az elveszett tiszteletet, vagyis az autoritás elemi legitimációját később szinte lehetetlen eredeti formájában restaurálni. De azt nem mondta senki, hogy más formában ugyanazt a tartalmat ne lehetne tovább őrizni.  

Újra. Mintha tehát a társadalmak a felfordulások után bizonyos idővel visszatalálnának oda, ahonnan a szervezett forradalmi erőszak elszakította őket. Ha hiszünk Mannheim Károly generációelméletének, akkor e kérdést összekapcsolhatjuk a történelmi eseményeket alakító nemzedékek közötti diszkrepanciákkal, ezek anyagi és eszmei dialektikájával. Azaz úgy van ez, hogy a forradalmi nemzedékek nyomában – még azok megöregedésekor! – konzervatív generációk járnak, vagy más szavakkal: a progresszív apák után reakciós fiúk következnek, akik legszívesebben visszacsinálnák azt, amit szüleik elrontottak. Így igazolódik be az a – biogenetikailag is megfigyelt – következtetés, hogy a fiatalok gyakran közelebb állnak nagyszüleik, mint szüleik generációjához. És tovább csavarva: a fiúk nagyapjuk eszméit követelik vissza apjuk lázadozása után. 

Hannah Arendt egyik, Karl Jaspershez írott levelében megállapította: az 1848-as forradalomhoz hasonlóan fognak beszélni 1968-ról, mivel mindkettő meghatározó cezúrát jelentett adott korában. Az értelmezés helyénvalónak bizonyult, hiszen a Népek Tavaszának aposztrofált lázadás-hullám megváltoztatta Európa politikai viszonyait, a Nagy Év Mozgalma pedig a maradék tradicionális életformát is destabilizálta. (Persze, mindkét forradalmi hullám hozott pozitív fejleményeket itt, Magyarországon, hiszen 1848-ban hülyének nézte a mérsékelten szabadelvű politikai elit Petőfit és társait, a magyar ’68-as nemzedék pedig leginkább a Kádár-rendszert lazító beatzenéről nevezetes. Ám mindez egy kelet-közép-európai szárnyvonal, magyar mellékvágánnyal, lévén 1848 és 1968 európai vaspályáin egy vörösödő mozdony szabatott, amit egyre csak fűtöttek az arra hivatott balos értelmiségiek, újabb és újabb megállókat hagyva maguk mögött.) Szóval, vissza a zárójel előtti részhez: 1968 történetpolitikai „érdeme” az volt, hogy az 1789 óta tartó progresszív erőszakot kiterjesztette oda, ahol az eddig még nem járt. A kultúra területére, a művészetre, az egyetemi oktatásra és a kultúra addig védett zugaira. Irving Kristol például úgy vélte, hogy a nihilizmus ült diadalt az atlanti kultúra egyetemein Berkeley-től Párizsig s az 1968-cal fémjelzett ellenkultúrát a modernizmus utolsó nagy támadásának nevezte „a hagyományos értékek citadellái” – úgymint család, vallás, művészet, egyetemek – ellen (Countercultures. 1994). Ehhez nagyon hasonlóan Allan Bloom The Closing of the American Mind (1987) című kötetében – híven a straussiánus kultúrkritikához – a modernitás legrosszabb, relativista tendenciáit vélte felfedezni a ’60-as években. A Counter Culture elleni konzervatív offenzíva nevei között említhetünk rajtuk kívül olyan eltérő politikai meggyőződésű embereket, mint Lionell Trilling, Raymond Aron, Molnár Tamás, Rysard Legutko, Nathan Glazer, S. M. Lipset, de Gaulle vagy Reagan stb. Abban ugyanis mind egyetértettek, hogy a hagyományosnak tekinthető kulturális mintákkal szemben volt elemi támadás 1968, mert ezek tradicionális öntőformáit törték szét ekkor. 

A ’60-as évek rombolásába világméretűvé tágítva a maói kulturális forradalom éppen úgy benne foglaltatik, mint a II. vatikáni zsinat néhány rendelkezése és a posztmodernitás zagyvasága (gender studies, dekonstrukció, performansz-művészet és más efféle baromságok), továbbá a nemibetegség-önkiszolgálóként működő hippi-kommunák, vagy az Amerika-ellenes tüntetések és a szovjet terjeszkedés a harmadik világban. Nos, ez a sok minden kezdetben csak a kapitalista országokat érintette, majd lassan-lassan, más formában és intenzitással, de a keleti blokk társadalmait is elérte. A hagyományos európai életforma forradalmi eltörlése tehát sikerült, mivel megsemmisítették az élet valláserkölcsi alapját, a tradicionális formák maradékát, a tekintélyt, valamint a társadalmi hierarchia horizontális és vertikális tagolódását. Mindez veszélyes redukció volt és progresszív uniformizálást szült. Az élet rendjébe többé nem tartozott bele a család szentsége, a munka erkölcse, a klasszikus polgári erények megannyi – keresztény gyökerű – biztosítéka, a tekintély elfogadása a templomban és az iskolában. 

Rosszindulatú balliberális értelmiségiek számtalanszor idézik Churchill egyik bonmot-ját – volt persze több is, mondjuk a bolsevizmusról, de az valamiért nem tetszik nekik –, amely szerint „nincs nevetségesebb dolog a fiatal konzervatívnál és az öreg radikálisnál”. Látszólag nehéz mit kezdeni a mondattal, de az értelmezéshez sok segítséget nyújt, ha tudjuk, hogy az angliai viszonylatok között, Churchill mondásának idején, a fiatal radikális is reakciósabb volt a közép-európai ultrakonzervatívnál. Valójában arról lehet inkább szó, hogy a közfelfogás szerint a koránál fogva „lázadó” és elégedetlen a fiatal, míg a megőrző és mérsékelt az idős ember kell, hogy legyen. Vagyis habituális-alkati érvényű és nem feltétlenül politikai tartalmú a híres churchilli mondás. Ezért lehetséges a fiatal konzervatívok lázadása is. Könnyen elképzelhető, hogy a XXI. század elején a lázadás jobbról jön, mégpedig a ’68-as generáció által meghonosított „értékek” ellenében.

Jean Sévilla írtja Túl jón és rosszon – Hová vezet az anarchista liberalizmus? (2008) című könyvében, hogy a ’90-es évekre érett be a sixties átka, hiszen az erkölcs és a társadalmi rend jobboldali (vallási) és baloldali (állampolgári) megalapozása egyaránt felszámoltatott. Helyébe a posztmodern relativizmus, a gettósító multikulti, a hazafiasság aláásása, a radikális emancipáció és a társadalmi minoritások („alternatív életmódot követők”, bevándorlók, szélsőbaloldal) erőszaka lépett. A klasszikus baloldal eközben átállt a liberálisok oldalára, a jobboldal pedig elfogadta újabb norma-alapnak a ’68-as értékrendet, mintha azon bármi megőrzendő is lenne a konzervatívok számára. Sévilla sötét értékelése nagyban, sajnos, igaznak bizonyul, bár Sarkozy ’68 tagadásáról beszélt kampányában. Mégis, kicsiben úgy tűnik, hogy ha kezdetben látható(bb) politikai következmények nélkül, de formálódóban van egy olyan nemzedék, amely megkérdőjelezi a réginek számító 1968-as receptet és – tudva vagy tudatlanul – az elé tér vissza, ha nem is olyan formában vállalva a forradalom előtti tartalmat, mint ami annak akkor keretet adott. Világosabban arról van szó, hogy például az ezredforduló utáni magyarországi ifjúságszociológiai felmérések szerint a fiatalok a családnak, a munkának, a stabilitásnak, a biztonságnak és a hagyományosnak számító értékeknek nagy szerepet tulajdonítanak. Mindezt sokan közülük nem kötik vallási vagy transzcendens megokoláshoz, de mégis határozottan egy ezzel párhuzamos – konzervatív – életmódot tekintenek pozitívnak. Fenti sejtelmes mondatunk („más formában ugyanazt a tartalmat”) így igazolódik be. 

Lépjünk a tények mezejére! A KSH adatait interpretáló HVG így írt két éve: „a fővárosi lakosság körében szolid, de egyértelmű konzervatív fordulat jelei tapasztalhatóak”, hiszen 2004 óta látványosan emelkedik a házasságkötések száma (12%-kal), míg a válásoké csökken, akárcsak a házasságon kívül született gyermekeké. Mindez a folyamat a skandináv országokban évek óta tapasztalható. Amerikában pedig – írja egy konzervativizmussal kokettáló liberális portál – az ezredforduló előtt egy vagy két évtizeddel születettek „rokonszenveznek a hagyományos értékekkel. Úgy látszik, a ’68-as nemzedék lázadó generációjának gyermekei is lázadnak. Csak ők éppen szüleik baloldali liberális eszméi ellen.” Ez olyan életmódbeli tradicionalizmusban, annak visszatértében ragadható meg, mint a drog- és alkoholfogyasztás csökkenése, a fiatalkorban végrehajtott abortuszok számának apadása, a válás-görbe visszaesése és az oktatási eredmények javulása. S tovább. A ’90-es években felnövekedett magyar fiatalok körében a GFK Piackutató Intézet által nemrég végzett felmérés azt mutatja, hogy a húszévesek körében egyre fontosabb a szülőkkel való harmonikus kapcsolat, a biztos munkahely, a teljesítmény, a magántulajdon és az alacsony adók. Mindez azt mutatja, hogy a rendszerváltás idején szocializálódó fiatalok a piacgazdaság környezetébe kerülve felismerték annak használhatóságát, de stabilizáló értékeit is (újra) megtalálták. A családi kapcsolatok és a munkaerkölcs nagyra tartása – többeknél biztosan – nem feltétlenül normatív, vallásos, vagy tradicionalista beállítottság eredménye, hanem mintegy újrafelismerése a hagyományos értékek praktikusságának és kipróbált, időtálló tényének. Mindez viszont igen keveset módosít azon, hogy a pozitívnak tekintett életforma ma jobbra van. 

Gábor Kálmán ifjúságszociológus hosszú évek óta kutatja a fiatalok kulturális és politikai beállítódását. 2004-es méréséről így nyilatkozott egy szociológus honlapnak: „megfigyelhető tehát egyfajta konzervatív fordulat, amely a társadalmi világlátásban és értékrendben fejeződik ki. Természetesen ez megjelenik a politikai preferenciákban és szimpátiákban is.” Amikor a 2006-os eredményekről faggatták, az Élet és Irodalom egyik kérdésére így felelt: „a ’60-as években még a baloldali radikalizmushoz, illetve az újbaloldalhoz kötődő diákmozgalmak a ’80-as évekre egyre közelebb kerültek a jobboldali, konzervatív értékvilághoz”. Az ÉS számára bizonyára kellemetlen megjegyzés hatását még azzal lehetne fokozni, hogy Gábor Kálmán szociológiai vizsgálatai a Szigeten részt vevők és a pesti egyetemisták körében készülnek – milyen lehet akkor egy vidéki katolikus gimnázium fiatalsága? (Még belegondolni is jó…) E nagyhatású változásokat a társadalomtudós azzal magyarázza, hogy nem érvényes „az ifjúság hordozza a lázadást” című illúzió, illetve ha mégis, akkor a baloldali hullám levonulása után már jobboldali változatban értelmeződik újra. Gábor Kálmán a konzervatív fordulat beálltát a ’90-es évek végére (pontosabban 1997/98-ra) teszi, és azzal magyarázza, hogy a stabilitás iránti igény általános megnövekedésével a biztonságot adó hagyományos intézmények tisztelete (család, egyház, lakóhely, állam, nemzet) erősödött fel. Másik, ugyancsak megfontolandó megállapítása úgy hangzik, hogy az elmúlt 15–20 év gazdasági és társadalmi viszonyai között a fiatalság két nagy, „osztályszerű” csoportja alakult ki: a rosszul kereső és képzetlen underclass, valamint a tanult és tehetősebb fiatal középosztály. Ez utóbbiakra, az ún. yuppie-csoport tagjaira jellemző leginkább a jobboldali politikai szimpátia és a piacgazdasággal is összefüggő értékek tisztelete (teljesítmény-orientáltság, munkatudat, versenyszellem, tax-cut). A szociológiai felmérések nagy ígérete egyébként, hogy a mai húsz- és harmincévesek mögött jön az a generáció, amely már a rendszerváltás után született, s ennek éppen középiskolát végző csoportja még egységesebben követi a konzervatív életstratégiát. Ennek, persze, politikai következményei sem váratnak soká magukra. Sok nemzetiszínű-karkötős gimis készül 2010-re. Közhelyszámba menő megállapítás, de témánk szempontjából releváns, hogy a balliberális párt szavazóinak kétharmada lefedi a nyugdíjas lakosság kétharmadát, míg a jobboldali–konzervatív néppárt szavazóállománya az aktív lakosság túlnyomó részéből és egyre inkább az első, vagy második szavazókból tevődik össze.              

Hilfe, ich werde Konservativ! (2007) címmel a riportkötet és a pamflet határán egyensúlyozó könyvet jelentetett meg Peter Köpf, amelyben azt írja, hogy ugyan ő maga nem nevezhető konzervatívnak (sőt, nyugat-német ószocdem), mégis, mivel az állandóságot, a biztonságot, a további radikális változások megakadályozását fontosnak tartja, bizony, be kell látnia, hogy konzervatívvá vált. Életmódjuk és a világfelfogásuk konzervatívvá válásáról sokan azonban még saját esetükben sem tudnak. Ami nem véletlen. A konzervatív és jobboldali nézetek ugyanis nem a világ radikális átalakításáról szólnak, nem követelik a „szabadság–egyenlőség–testvériség” hármas agyrémét lobogó hajjal, az élet hagyományos értékeit védik, amelyek – mivel a mindennapjaink részei – nem biztosítanak hordozójuknak kirobbanó népszerűséget. Molnár Tamás találó megfogalmazással így zárja Az ellenforradalom (2006) című könyvét: „Az ellenforradalmárok feladata egyszerűen az, hogy megvédjék a társadalmat és a rendezett közösség elveit. Ez nem látványos feladat, s teljesítése során nincs végső győzelem”. Bizony nincs, de nem is ezért csináljuk.  

Az életforma ellenforradalma ma valóban az alapoknál kezdi a forradalom eredményeinek felszámolását. Tényleg és valósággal tapasztalható, hogy a mai húsz- és harmincévesek jelentős része – bizonnyal a gazdaság követelményeihez is alkalmazkodva, de tudatosan vagy csak az alatt – olyan életstratégiát és mintákat követ, amelyek visszafelé haladják meg a ’60-as évek generális felfordulásának örökségét. Szociológiai felmérések és statisztikai idézgetések helyett lássuk be: az újdandy és neoyuppie nemzedéknek nem kell a nyúlott pulcsi és az apácapornó, unalmasnak találja a kiöregedett balos ortodoxiát, utálja a magas adókat és a liberális nyivákolást, nem érdekli a világ elnyomottainak harca, csak a saját családját próbálja fenntartani. Az, hogy a hagyományos életforma elemei újra elfogadott és legitim megoldásai az élet problémáinak, hogy a régi értékek más formában, de ugyanúgy életképesek, mind azt bizonyítják, hogy a ’68-as forradalom balos ittasságát rövid katzenjammer után jobboldali revitalizáció követi. S talán a remény is megcsillan: most, először az életforma ellenforradalmával 1968-at számoljuk fel, és egyre csak visszafelé „haladva”, majd 1789-et is eltüntetjük. 

 

Kapcsolódó írások:
Ifjúkonzervatív készülődés
Lázadás a lázadás ellen - 1968 és a konzervatívok


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr29808295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ricardo 2008.12.06. 21:46:08


Az időt megfordítani, úgysem tudod.

Konzervatív 2008.12.06. 22:02:54

Zseniális cikk.Nem tudok többet hozzátenni.Vidéki katolikus gimnáziumba jártam,az emberek 95% jobboldali volt.

CiN 2008.12.06. 22:24:39

Hihetetlenül jó írás! ;)
Csak így tovább, hajrá-hajrá!

KTamas · http://ktamas.com/ 2008.12.06. 22:29:05

A Konzi egyik legjobb cikke. Keep up, guys.

Fogadott Prókátor 2008.12.06. 22:47:44

Hú, Marci öcsém, ez nagyon jó, csak így tovább.

Ricardo úrnak egy anektdota: Talleyrand (1754-1838), kiugrott püspök, Napólen, majd a Bourbonok külügyminisztere, Lajos Fülöp londoni nagykövete még a frivol 18. század gyermeke volt , s amikor már jócskán a 19. században mondott valami pajzán vagy netán merész dolgot, egy idősebb társaságbeli dáma megrótta: "Ugyan már herceg, ne legyen olyan óvdivatú!" Bizony, a frivol 18. század után a Viktoriánus 19. következett.

A humort nem teljesne félretéve, nagyon fontosak ezek a cikkek, s nagyon jó, amit ti - Gábor, Szabolcs, te és még sokan mások - itt a Konziban csináltok. A 68-as nemzedék vetése tényleg most érett be, s mára már tényleg alig maradt vmi, amit ne rombolt volna le. Az a bíztató, hogy a 68-as nemzedék ma már lassan nyugdíjba megy, de talán még egy nagyot pusztit. Most épp az Iszlám nyomulást felhasználva üt 1-2-őt a gyülölt antik-zsidó-keresztény (A Biblia + Arisztotelész) civilizáción.

Igen jellemző volt az "Europália" kiállítás, amit 1999-ben rendezett a magyar kormány Brüsszelben. Tényleg fantasztikusan szép anyag ment ki, modern koncepcióval, szép műtárgyakkal. A kinti és az itteni baloldal meg csak fanyalgott: "túl sok a történelem, meg a múlt", mondogatta a belga kormánybiztos. (Gondolom, közben egy újabb pedofil partira készült ...) Hát, egy történelmi kiállítás már csak ilyen, mondta a magyar kormánybiztos ...

Folyt. köv.

hcrules 2008.12.06. 23:34:31

Konzervatív!

A vidéki, vagyis inkább nem budapesti, reformátusban is.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2008.12.07. 00:05:47

"Ez nem látványos feladat, s teljesítése során nincs végső győzelem”. Bizony nincs, de nem is ezért csináljuk."

Akkor miért?
Ha szerintetek, konzik szerint, nem lehet földi ideális viág, akkor miért sajnáljátok a baloldaltó? Hadd próbálkozzon, amivel akar, ti úgyis a mennyországba juttok. Ha esetleg mégis sikerrel jár, annál jobb.

lynx (törölt) 2008.12.07. 00:09:03

Nem egészen értettem, hogy 1848 a magyarok számára mi jót tartogatott. Petőfi tényleg elmezavaros volt.

Ami a 68-asok utolsó akcióját illeti
("Most épp az Iszlám nyomulást felhasználva üt 1-2-őt a gyülölt antik-zsidó-keresztény (A Biblia + Arisztotelész) civilizáción.")
attól tartok, ezt már nem fogja bírni ez a szegény kontinens, és valami népvándorláshoz hasonló lesz.

Egyébként a hippikre volt reakció (punk, skinhead stb.) de aztán ezek sem tudták eldönteni, hogy posztmodernek legyenek, vagy modernek.

molaris 2008.12.07. 06:59:16

Hááát, az ember is olyan mint a szőlő. Nő, nő, kitör, de igazán akkor érzi jól magát amikor megtámasztja a karó. Mert akkor kap elég fényt, zud szellőzni, és maximálisan kihasználni a gyökerek nyújtotta táplálékot.

Most az a kérdés: a Biblia, és főleg Krisztus, véletlen példálózik e a szőlővel, vagy Megváltó Urunk csak az évi borért aggódott. Mert ugye praktice ez is érthető, ugyanis anno a bor volt az- az ital, ami nem okozott járványt "szűrt" mivoltát illetően.
Akkor kérdem én, miért meglepő, hogy a krisztusi, igaz ma is? Lassan tényleg eltöröljük 1789- et. Woltaire mondatait, miszerint 50 év múlva a Bibliát- ha még találnak-, múzeumban fogják mutogatni? Vagy belátjuk, ismét praktice, hogy ott ahol ezt mondta, évtizedeken át a legnagyobb Biblia nyomda működött, amely ma Biblia múzeum.

Mily jó lenne ma a világ, ha mindenki Jézus tanait HÍVEN követve próbálná meg életét berendezni.
A szeretetről ismerjenek meg titeket.- arról ismerszünk meg???
Nem, ez a mai társadalom továbblépett, kevesellvén a szeretet, átcsapott önimádatba. Mind tagjait, mind csoportjat nézve. Így aztán kialakult a káosz.
Kell és lesz olyan erő, amely újra rendet teremt, és megkérdőjelezhetetlenné teszi az Isten által adott, reánk bízott érték tiszteletét.

ricardo 2008.12.07. 08:51:50


Prókátor

Én megértem Békés Márton hevületét. Az ilyen instant utópiák, fast food álmok, hogy már csak kettőt kell aludni, oszt itt a szép új világ (Illetve Békés Márton esetében a szép régi világ (nyilván sokat tud a régi világról)) időnként elragadják a fiatal idealista, világjobbító lelkeket. No de abból, hogy pl. az elmúlt 3 évben csökkent a válások száma hirtelen világtörténelmi víziót álmodni 1789-el... Szóval, röhej.

BékésMárton 2008.12.07. 10:36:07

Köszi a pozitív hozzászólásokat! Látszik, hogy aki meg akarta érteni a szöveget, annak sikerült és átment a konzervatív üzenet!! Hálás vagyok.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2008.12.07. 10:43:19

Békés Máton:

azt hiszem, én értettem a ciket, csak nem értek vele egyet. Az előző kérédsem jól öszefoglalja, mi a bajom vele: ha ez a konzervativizmus, akkor céltalan.

megadjagabor 2008.12.07. 10:58:17

Ragyogó cikk! Bár én 1789-cel kapcsolatban pesszimista vagyok, de a maradékot talán még el lehet takarítani. Csak így tovább, még több ellenforradalmár cikket a Konzervatóriumra!:-)

megadjagabor 2008.12.07. 11:02:48

Peetmaster!


>Ha szerintetek, konzik szerint, nem lehet földi ideális viág, akkor miért sajnáljátok a baloldaltó? Hadd próbálkozzon, amivel akar, ti úgyis a mennyországba juttok. Ha esetleg mégis sikerrel jár, annál jobb.

Azért, mert minden eddigi ilyen próbálkozása a baloldalnak gőzölgő hullahegyeket hagyott maga után - mint azt Békés Márton írta egy előző cikkében.
A konzervatívok egyik legfontosabb alapvetése az ember intellektuális és erkölcsi tökéletlensége (Quinton), s mivel az ember tökéletlen, esendő lény, ezért tökéletes rendszert sem tud felépíteni. A baloldalból hiányzik ez az antropológiai pesszimizmus/szkepticizmus. És ha az "ember megváltoztatása" nem megy szép szóval, akkor fegyverrel/guillotine-nal/gázkamrával/munkatáborral fognak próbálkozni. Eddig a baloldal "sikerei" az utóbbi projektek "beérését" jelenti. És ezért inkább ne próbálkozzon ezzel.

zstukacs~ (törölt) 2008.12.07. 11:03:53

lehet, hogy most beletenyerelek valakinek a lelkivilágába, de én éppen azt tapasztalom, hogy a fiatalok többsége a szülei mintáit próbálja követni. azok nyúlnak vissza a nagyszülők, esetleg a dédszülők mintáihoz, akiknek a szüleik elváltak. :-(

hcrules 2008.12.07. 11:27:41

zstukacs!

Szerintem ezt a szülők-nagyszülők dolgot talán inkább átvitt értelemben, generációkra vonatkoztatva kell érteni.

Fogadott Prókátor 2008.12.07. 11:46:24

Az idő folyását szerencsére nem lehet visszafordítani. Most képzeld el, Ricardo, ha lehetne, akkor megint kémiát kellene tanulnom és matekből érettségizni. Kösz, nem, akkor már inkább a férfi-klimax.

A történelem menete azonban nem egyenes vonalú "fejlődés", valamitől valamifelé, hanem a jó ég tudja micsoda. Az egyenesvonalú fejlődés nagyon aufklérista, baloldali dolog. Ahogy R Reagan mondta a liberálisokról (az ottani balosokról): velük nem az a baj, hogy keveset tudnak, hanem az, hogy sokat tudnak, ami nem úgy van!

Itt van pl. a "sötét középkor": bizonyos, hogy a városiasodás, a közművek, stb. csak a 19. századra érte el Nyugati Európában azt a szinvonalat, ami a rómaiak alatt volt. Fejlettebb volt-e az antik Róma, mint a 18. sz.-i Franciaország? Igen is, meg nem is. Mert az antikvitásban a városi életforma egy dolog (az talán fejlettebb volt), de pl. az antikvitás faluja az valószinüleg sokkal "barbárabb" volt, mint a középkori európai falul, egészen állati szinten. (Az antik latin szó a falusira "rusticus", ami már majdnem az emberevővel azonos értelmű. Mondjuk az uraság szemével a középkori európai paraszt sem lehetett jobb, ha arra gondoltok, hogy a középkori PC latinban a falusi emberre vonatkozó szó a "villa" (falu) szóból a "villanus" (asszem), s az angolban a latin-francia eredetű "villain" szó jelentése gonosztevő ... Szóval bonyolult ez a dolog.

A középkori proto-reneszánsz - a XII. század - ezer dologban - építészet, irodalom, "emberi jogok", stb. tekintetében szerintem messze felette állt az antikvitásnak, s pl. az antikvitásban szinte semmi ipari fejlődés nem volt a technika tekintetében, míg épp a XII. sz.-ban történt egy korai ipari forradalom, gépesítésben, fémmegmunkálásban, stb. Tehát az egyenesvonalú fejlődés azért nem egészen így van.

A nyugati történelemre is inkább valami spirális mozgás jellemző, az épülés, átalakulás, lebomlás, újjáépülése vminek, ami hasonlít a régire, de nem ugyanaz. A nyugati civilizáció, illetve egyes országok egyrészt hihetetlenül sokat változtak - pl. az erőszakos, pontosabban a fizikai erőszakot tisztelő német társadalomból 50 év alatt egy mindenféle erőtől rettegő, nyafogós világ lett, amelyik saját magát sem akarja megvédeni. (Nyilván kompenzálnak, mondjuk van is miért, de lassan abba kellene hagyni.) - , másrészt bizonyos kulturális minták, társadalmi reflexek hihetetlenül változatlanok. Nálunk is persze. Az 1520-s évek elejének magyar politikai viszonyai hihetetlenül hasonlítanak a mostanira. Korrupt és alkalmatlan kormány, szájaló, felelőtlen és ugyanolyan korrupt ellenzék ...

FP

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2008.12.07. 12:25:41

tudjuk, gyerekek, tudjuk. szdsz-es apukák, "konzi" gyerekek. azért aranyos cikk, na! :)))))

Hadrian VII. · HTTP://KONZERVATORIUM.BLOG.HU 2008.12.07. 14:15:17

A zsidózós kommentek repülnek, szóltam.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2008.12.07. 14:31:32

hadrian vii, ez kicsit árnyékra vetődés volt. :)

Hadrian VII. · HTTP://KONZERVATORIUM.BLOG.HU 2008.12.07. 14:35:24

Amire én gondoltam, az már repült:).

Perecz úr · http://preview.tinyurl.com/5fkl8z 2008.12.07. 15:11:37


érdekes a cikk végszava:

"S talán a remény is megcsillan: most, először az életforma ellenforradalmával 1968-at számoljuk fel, és egyre csak visszafelé „haladva”, majd 1789-et is eltüntetjük. "

És tessék mondani, kerált is választunk majd, kiskezitcsókolom?!

Vagy azt majd küldenek nekünk?

zstukacs~ (törölt) 2008.12.07. 15:11:48

hcrules,
nem akarom én ezt megfejteni.

Perecz úr · http://preview.tinyurl.com/5fkl8z 2008.12.07. 15:20:50



Tessék már még azt nekem elárulni, hogy az a KSH,

aminek az éléről két lábbal rúgta ki a szoclib Mellárt, aki utána megnyerte a munkaügyi pert,

hogy lehet hiteles hivatkozási alap????????????????


Röhejes ez az egész "konzervatív" pozőrség.

Hadrian VII. · HTTP://KONZERVATORIUM.BLOG.HU 2008.12.07. 15:22:53

A KSH idézett felmérése, Mellár és a szoclib közt konkrétan most milyen összefüggést vélsz látni?

Perecz úr · http://preview.tinyurl.com/5fkl8z 2008.12.07. 15:50:59


:)
nehéz besorolnod a véleményem/személyem a "barát-ellenség" ellentétpár valamely skatulyájába, ugye?

indoklás nélkül bocsátották el, ugye?
és a munkaügyi meg is nyerte, ugye?

ezek után elfogadható-e fenntartások és gyanú nélkül objektívnek és hitelesnek a KSH adatközlése?

na gondolkozz! vagy magyarázzam még?

Marcika meg ébredjen már fel a konzervativizmusról szövögetett idealista elképzeléseiből. Tojáshéj még a seggén, de kaszát még nem fogott a kezébe, se idegen beteg ember alól nem mosta még a szart.

Nulla tapasztalattal az emberi létről beszél itt nagy dolgokról.

Ez sajnos valószínű többetekre is érvényes.

padisah 2008.12.07. 16:07:11

A cikk érdekes témát feszeget, amit én is tapasztalok a környezetemben. Ugyanakkor maga a cikk túlságosan sokat időzik olyan egy kultúrális megközelítés körül, ami alapvetően távol áll a változás gyakorlati jellegétől.

A másik ami számomra kicsit irritáló, hogy az eredendő jobboldaliság számára azonosul a keresztényi, vagy legalábbis vallási kötődéssel, ami megintcsak nem a jobboldali értékek praktikumáról szól.

Egy mai modern civilizációban a vallás nagyjából a felesleges middleman a tudás, és az értékek közvetítésében, ami árukapcsolja a praktikus és hosszú távon is működősképes életformát a saját merőben irracionális kultúrális javainak a fenntartásával, meg persze a magának az egyháznak a működtetésével is.

Ehez hasonló faktor, az állam, és a tekintélytisztelet. A tekintélytisztelet és a szabadság egymással szemben álló fogalmak, az állam pedig épp az intézményesített erőszak, tehát a tekintélytisztelet forrása. Tehát az egyén önálló felelőssége, a szabadság, az adócsökkentés stb kb konzervatív, és praktikus elvei szemben állnak az állam, és a vallás tekintélytiszteletre, szolgaságra nevelő filozófiájával.

Ez utóbbit egyértelműen a magántulajdon, és ezzel az egyén szabadságának a teljes megszüntetésére törekvő balolal tartozéka. Azzal a különbséggel, hogy a kereszténység irracionális vallási tartalmait a baloldal lecserélte a kommunizmus racionálisnak álcázott, de pont annyira irracionális, és illuzórikus hitére.

egypszichoaktivista · http://egypszichoaktivista.blog.hu 2008.12.07. 16:11:58

Valaki mondja meg, törvényszerű, hogy aki konzervatív, az egyben ostoba, korlátolt, rosszindulatú, és nem veszi figyelembe a nyilvánvaló tényeket? Mert nekem a cikk alapján ez jön le.
Csak néhány dologra térnék ki:
Mire alapozza a szerző, hogy '68 kizárólag a "progresszív erőszak" (egyáltalán mi ez?) kiterjesztéséből áll? Hol maradnak az értelmezéből a diákok forradalma mellett a munkások közdelmei, a latin-amerikai változások, az anrchisták, a szituacionisták eszméi, stb? Miért megkérdőjelezhetetlen érték a tekintély és a hierarchia, illetve a munka (értsd: bérrabszolgaság, kizsákmányolás)?
Miért is nevezi a szerző a gender studies-t zagyvaságnak, kifejtené valaki tételesen?
A hierarchia megszüntetése mióta egyenlő az uniformizálással? Ha engem nem zsákmányolna ki, nem nyomnak el, és egyenrangú vagyok a többi emberrel, akkor egyformák is vagyunk. A gazdasági és politikai egyenlőségből az következik, hogy pl. ugyanazt a zenét szeretjük és ugyanúgy gondolkodunk? Remélem ezt senki sem gondolja komolyan. Ha igen, részvétem.
Ahhoz is gratulálni tudok, ha valakinek a teljesítményelv, a magántulajdon szentsége és a piacgazdaság feltétel nélküli tisztelet jelenti az értéket és a pozitívumot.

Hát igen, sajnos tényleg megfigyelhető ez az ostoba konzervatív tendencia, amiről írsz. A '68-asok közül tényleg sokan megalkuvók lettek( lásd Cohn Bendict, de állítólag ő a forradalom idején sem volt valódi radikális). Persze, mert a férfiak féltik a nőkkel szembeni "előjogaikat", a burzsáziának meg nem érdeke, hogy túl nagy egyenlőség legyen. Szerencsére nemcsak reakciósokból és ellenforradalmárokból épül fel a társadalom, és remélem, hogy lázadók mindig lesznek. Bízom benne, hogy nem minden ember érdeke a másik elnyomása, és az egyenlőtlenség támogatása "hagyományos értékek megőrzése" jelszóval.

BékésMárton 2008.12.07. 16:51:30

Újra itt! Nos, szóval: a generációk dinamikája és az értékek változás okozza, hogy ma a fiatalos lázadás kifejeződhet jobboldali módon, azaz a mai változtatási szándék a régi 68-as csököttségek elleni konzervatív véleményekben fejeződik ki. Ez minket, konzervatívokat erősít és ha ez a folyamat eltart mondjuk egy évtizedig, akkor esély van arra, hogy olyan konzervatív többség jöjjön létre itt, Magyarországon, mint a '80-as évek Amerikájában Reagan mögött. Ezzel, azt hiszem, mindent elmagyaráztam, de a cikkben amúgy is benne volt minden. Hogy ki a KSH vezetője, szerintem legalább annyira irreleváns, mint a balos cikizés.

Kedves-kedves, naív, édibédi és forradalmár kispajtás (egypszichoaktivista)! Neked külön szeretnék válaszolni, bár nem értem, hogy ilyen anarchoökofeministaként, mint amilyen a blogod is, miért jöttél ide. Természetesen gyere csak és egész nyugodtan, de gondolhatod, hogy itten olyan csúnya írások lesznek, mint az enyém, ahol a dolgozó fehér heteroszexuális középosztályi gyerekek öltönybe bújva whiski mellett fikázzák Marxot, dícsérik a vasárnapi prédikációt és jókat bosszankodnak az olyanokon, akik a mi adónkból akarnak eléldegélni. Képzeld: mi itt semmiféle pontosan körül nem írt kizsákmányolásról nem tudunk, jobbá akarjuk tenni a kapitalizmust és nem eltörölni, nem szeretjük a magas adókat, amik a dologkerülésre szocializálják a társadalom egy részét, akik ebből hasznot húznak, tovább nem utáljuk az egyházat, a hadsereget és a tekintélyt, amely - képzeld - létezik mindenütt. Még Észak-Koreában is, csak ott nem legitim szokásjog tartja fenn, hanem a Hozzád hasonlóan Marxot olvasó korrupt pártelit.
Egyébként pedig sem én, sem a barátnőm nem érzi elnyomásnak, ha bizonyos dolgokat a hagyományos nemi szerepek mentén értelmezünk. Továbbá tisztelem a szüleimet és próbálok megélni a fizetésemből, ami nem kizsákmányolás egyik oldalról sem.

___________________________ (törölt) 2008.12.07. 17:00:15

Peet & pszichoaktivista,

"Ha szerintetek, konzik szerint, nem lehet földi ideális viág, akkor miért sajnáljátok a baloldaltó? Hadd próbálkozzon, amivel akar,"

Cseszett sokat lehet ártani közben, azért.

Nemrégiben arra jöttem rá, hogy nem csak bal-jobb, lib-konz és ilyenféle ellentétpárok vannak, hanem alapvetően van egy olyan ésszerű vs. abszurd ellentétpár, ami gyakorlatilag az összes létező "oldal" értelmeseit különbözteti meg a hülyéitől, és ez gyakorlatilag egyetlen dologról szól: az ösztönzőerők működésének felismeréséről. Kb. ez az, ami megkülönbözteti azokat, akikkel képtelenség értelmesen beszélni, azoktól, akikkel lehet, még akkor is, ha nagyon másként gondolkoznak.

Ösztönzőerők alatt azt értem, hogy nyilvánvalóan, ha az ember valamit csinál, és arra valamilyen pozitív feedbacket kap, tehát sikert, jutalmat, vmiféle örömöt stb. akkor hajlamos lesz azt a továbbiakban is csinálni, míg ha valami negatív feedbacket, sikertelenséget, büntetést, vmiféle fájdalmat stb., akkor kevésbé hajlamos.

És ebből aztán rengeteg minden következik, gyak. a társadalom, a gazdaság és politika működésének nagy része leírható ez alapján egyszerű ok-okozati kapcsolatokkal. Gazdaság pl.: nyilvánvalóan a minimálbérr munkanélküliséghez vezet, ha pl. egy áruból hiány van, és ezért drága, akkor az árának limitálása még nagyobb hiányhoz, a segélyezési rendszer ahhoz, hogy az emberek egy része függő és kiszolgáltatott lesz és nem fog aktívan részt venni a saját életének jobbá formálásában, a pozitív diszkrimináció, esélyegyenlősdi stb. ahhoz vezet, hogy kevésbé jó szakemberek lesznek stb. stb. Más téren: pl. a nem eléggé szigorú büntetőjog a bűnözés növekedéséhez, egy önmegtagadást, önfegyelmet, a jövőért való szívós munkát hirdető (polgár i (burzsoá) értékek) kultúra lebontása jelenorientáltsághoz, felelőtlenséghez, a szexuális forradalom a férfiakból a nőkkel tisztelettel bánó úriemberek helyett bugyivadász ragadozókat csinál, a klasszikus nemi szerepek szétverése egy alapvető feszültséghez a biológiailag, hormonálisan eléggé determinált jellemvonások (férfi = aggresszív, védelmező, versengő, nő = szelíd, gyógyító, ápoló, konfliktus-elsimító) és a társadalom által elvárt szerepek között, hogy lassan oda jutunk, hogy amely nőnek az a leghőbb vágya, hogy jó anya és feleség legyen, az emiatt szégyent érez, másodrendűnek érzi magát, pedig nem kellene, a liberális gyereknevelés a gyerekek elkanászodásához és elpuhulásához és így tovább, sorolhatnánk, egyszerű ok és okozati kapcsolatok ezek.

És ez a válasz pszichoaktivistának is: egyszerűen nem látom be, hogy az egyenlősdi stb. miért adna jó ösztönzőerőket, hogyan alakítana ki egy olyan rendszert, ami az embereket jóra ösztönzi. Sőt, a legnagyobb baj az, hogy a t. egyenlősítők még csak nem is beszélnek erről, az ösztönzőerő (incentive) egyszerűen nincs a szótárukban. Ez csak a mérsékelt ballibek (Clinton-félék) szótárában szerepel, ezért velük lehet miről beszélni, lehet értelmesen vitatkozni, de a radikális egyenlősítőkkel azért nem, mert fentiek miatt nincs miről, ha már a dolgok alapvető működését sem értik.

mr. pharmacist1 2008.12.07. 17:23:53

Az egyenlősítés a ressentimentet viszont növeli, legalábbis ez Tocqueville megfigyelése, és ezért még nagyobb elégedetlenséghez vezet, mintha nagyobbak a különbségek.

___________________________ (törölt) 2008.12.07. 17:25:11

Pszichoaktivista,

Egyébként, ha a pszichológiai megközelítést kedveled, ajánlok két, kutatásokkal jól alátámasztott tényt:

1. Másokat sokkal pontosabban meg tudunk ítélni, mint önmagunkat (PDF):

www.happinesshypothesis.com/happiness-hypothesis-ch4.pdf

2. Hajlamosak vagyunk mások viselkedését a jellemükkel, míg a sajátunkat a körülményeinkkel magyarázni:

en.wikipedia.org/wiki/Fundamental_attribution_error

Igaz, a fenti linken ezt valamiért hibának tekintik, pedig nem az: az első linkből következően, tehát, hogy másokat jobban ítélünk meg, mint magunkat, következik, hogy akkor van igazunk, amikor mások viselkedését a jellemüknek tudjuk be, és akkor nincs, amikor sajátunkat pedig a körülményeknek, nem pedig forditva.

Ha pedig a jellemre összpontosítunk és a társadalmi intézményeket, szokásokat satöbbiket "jellemgyárnak" tekintjük, akkor nagyjából meg is kaptuk a konzervatív gondolkodás fő elemeit.

BékésMárton 2008.12.07. 17:30:56

Perec Úr!

Intelligens kommented magáért beszél, minősíteni egyedül téged minősít.
Amúgy, mivel semmit nem tudsz rólam, nyilván bármit mondhatsz. Akkor sem fog érdekelni.

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.12.07. 17:46:23

Hö-hö-hö. Azért van egy-két baromi jó komment, amit el lehet rakni későbbre is. Remélhetőleg készülnek a Sir Robin és a Sir Lancelot falak, így már nem kell sokat várni, hogy az urak méltó, kitüntetett helyükre kerüljenek.


Pszichoaktivista!


Tudod, érdekes ez a kizsákmányolás dolog. Ha pl. dolgozol és adózol, akkor a törvényesen megtermelt 5 órányi jövedelmedből 3 órányi megy azoknak, akiket állítólag elnyomsz. Mindemellé még elnyomó alaknak is neveznek. És ezzel szemben aztán semmit sem tehetsz, mert ezt az állam veszi el, nem egy rablóbanda (bááár khm... igazság nélkül mi is marad az államból ugye...), tehát törvényesen nyúlják azt le és adják az általad elnyomottaknak. Akkor hogy is van ez a kizsákmányolás meg rabszolgaság-dolog? Adózó és dolgozó polgárként kinek vagyok én a rabszolgája?

Viszont viccen kívül külön megköszönném a kommentedet. Elraktározom, mert az összes balos doktrínát hűen tükrözi vissza:))

Oszt van itt egy másik is:


"A tekintélytisztelet és a szabadság egymással szemben álló fogalmak, az állam pedig épp az intézményesített erőszak, tehát a tekintélytisztelet forrása."

Hát, nem. Maximum a frankfurtiánusoknál, de azokat már lehúzták a retyón. Ami azt illeti, a hagyományos tekintélyfogalom a szabadsággal vagyon összekötve, és nem annak ellentéte. Erőszak és tekintély szintén nem ugyanaz, mi több, hatalom és tekintély sem ugyanaz. Ezek a finom különbségtételek, amikre a frankfurterek nem voltak képesek, hát van ilyen. Ahogyan a felelősen cselekvő egyén is csak akkor létezhet, amennyiben van mivel szemben felelősnek lenni, pl. a törvények tekintélyével szemben. Anélkül nem szabadságról, hanem szabadosságról beszélünk, ami pedig megint más, ugye.

A kereszténység és kommunizmus ilyen jellegű olcsó formalista leegyszerűsítésére inkább nem is reagálnék, ennél tán még Tóta W. Árpád is tovább tud menni. Kereszténység és szabadság témakörében van bőven olvasnivaló, meg lehet őket nézegetni kicsit.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.12.07. 18:46:58

Namost én nem nagyon szeretnék vitatkozni, nagyjából - egy-két apróságot kivéve - egyetértek az írással.

Viszont e mellett a mondat mellett nem tudok elmenni:
,,milyen lehet akkor egy vidéki katolikus gimnázium fiatalsága? (Még belegondolni is jó…)"

Lehet, hogy belegondolni jó, megélni azonban tökszar. Kiábrándító és csalódást keltő. Tudom, miről beszélek. Ha Neked ezzel ellentétes tapasztalatod van, annak örülök, de egyáltalán nem általános az, hogy konzervatív elvek érvényesülnének a vidéki katolikus iskolákban. (A fővárosi katolikus iskola már más tészta)

Joejszaka 2008.12.07. 19:23:45

Olyan jó, hogy a szerző ennyire bizakodó.

Amit írt a szerző, az igaz lehet az értelmiségi illetve szakmát tanuló fiatalokra. Mármint a konzervatív értékek feltámadása.

De sajnos, otthon BAZ megyében én nem csak konzervatív fordulatot látok a fiatalok gondolkodásában. Hanem sok, dolgozni nem akaró linket. :(

BékésMárton 2008.12.07. 20:36:15

Joejszaka!

Igazad van, azért írtam bele, hogy van egy "neo-yuppie" réteg, itt jellemző az általam leírt tendencia és vagy egy unredlcass, amit sajnos, itt Vas megyében - az ország túlsó felén - én is tapasztalok.

Czelder Orbán 2008.12.07. 21:35:29

Kedves Konzervatórium / kedves Márton!

Belepofázás ON.

Először egy kérdéssel kezdenék:
Mi a phalloszért nem törlitek ki a fél(vagy teljesen)marxista, elmeháborodott és/ vagy szimplán zavaros "lelki szegények" kommentjeit? Minek vitáztok ilyenekkel??

Marhára idegesít (személy szerint) a jelenlétük, és az, hogy flame-war módon lehetetlenné teszik az értelmes vita kibontakozását. Lécci radírozzátok már ki őket a pi*ba, ahelyett hogy válaszoltok nekik. Ti is tudjátok, hogy nincs értelme a jelenlétüknek.

Belepofázás OFF.

Nagyon tetszett az írásod, Márton, de valami nem hagy nyugodni. Szerinted a konzervatív attitűd lehet "tömegjelenség" is (direkt az idézőjel)? Úgy értem, a szellemi téren kevesebb adottságokkal rendelkezők konzervatívizmusa mennyiben releváns a konzervatív eszmeiség tekintetében?
Lehet-e rá hivatkozni, neadjisten alapozni?
A természetes szellemi elit (azok, akik bölcselettel keresik a kenyerüket) kell, hogy reflektáljon erre?
Gondolom, a válaszod igen, de nekem kétségeim vannak.

Megmondom, miért.
Mert a zemberek jelentős része mentálisan gyenge, befolyásolható és főképp nem konzekvens. Az, hogy a G-Akárhányak kongresszusain miféle csőcselék randalírozik, engem nem érdekel. Belügyi-rendvédelmi ügy.
Hogy néhány félbolond tótawékaliberű senki mit gondol, nem érdekel, amíg nem jut hatalomra vagy nem gyújtogat kukákat. Egyszerűen nem "relevánsak".

Te hozol néhány statisztikai adatot, néhány riportot és kihozod belőle, hogy "lám, hamarosan kezdődik a konzi counter-revolution". Pedig nem.
Amire építesz, az homokvár. Támadnak az ifjúkonok? Naneee. Attól még, hogy valaki konzervatívnak vallja magát, még nem lesz az. (pl. Balavány György). Attól még, hogy a hagyományos értékek (a tisztelet, a jómodor) iránt nő az érdeklődés, még nem lesz több konzervatív ember. Szavazó meg főleg nem.

Lehet, túl sötéten látom a jövőt, de cáfolatodat szívesen veszem. :-)

Üdv:

egy kitartó olvasó

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2008.12.07. 22:40:03

a szerző a rögvalóság tapasztalatai alapján optimista, ez jó.

ugyanakkor idealista és álmodozó - ezt meg tudjuk be zsenge korának.

a realizmus viszont azt mondatja velem, hogy amíg nem lesz irdatlan sok pénz elköltve az oktatásban kb. 10-15 éven keresztül, addig nem lesz felelősen mérlegelő és gondolkodó középosztályunk, s amíg az nem lesz addig esélyük sem lesz a polgári, konzervatív értékeknek, nemhogy a konzervatív kormányzásnak.

legalábbis kies hazánkban.

10-20 blog és vonzáskörzete igen karcsú csepp ebben a lápban.

jelenleg a csíráit sem látom a politikai porondon a konzervatív értékek mentén politizáló csoportoknak, vagy akárcsak annak a rétegnek, aki egy ilyen pártot 10-15% közelébe tudna juttatni egy választáson.

balu_a_medve 2008.12.07. 22:43:33

Helló Márton!

Ne haragudj, de ez a cikk egy felszínes zagyvaság. Komolyan, olyan, mintha be akarnád teljesíteni a közhelyes ostoba jobboldaliról szóló meséket. Grat.

Arra kérlek, hogy amikor elemzel egy témát, szakadj el a felszíni jelenségektől. Kommunák, poszt-modernizmus, installációk, stb... Vagy az "életforma ellenforradalma". Túl sokat látsz bele pár tanulmányba. Az életmódra leginkább a reálkereset hat, a szocpol emelése és a lakáshitelek valszeg több hatással voltak az életmódra, mint egy akármilyen konzervatív tendencia.

Csá!

Balu.

vvths 2008.12.08. 00:35:06

Hello,
Bar alapvetoen en is latok egy ilyen tendenciat - es nem gondolom, hogy ez a szocpol miatt lenne, (magamon is latom, es qrvara nem a szocpol miatt van) - azert szerintem a cikk tobb helyen erosen santit. Rovdi leszek a kesoi orara valo tekintettel de igyekszem nem felreertheto lenni.

Nem hiszem, hogy '68 minden vivmanyat el lehetne tuntetni, sot, azt sem, hogy el kellene tuntetni. Egyszeruen arrol van szo, hogy a forradalmak altalaban valamilyen igazsagtalannak velt rendszer vagy intezmeny ellen iranyulnak. Es nemcsak eltorolni probaljak, hanem kompenzalni is. Ez pedig szuksegszeruen ujabb igazsagtalansagokat szul. Nincs olyan, hogy csak pozitiv diszkriminacio. Diszkriminacio van, ami azzal, hogy valakit elore sorol szuksegszeruen valakit hatra.

Namarmost, ez az uj egyenlotlenseg altalaban szelsoseges a kezdeti idoszakban. Aztan vagy normalizalodik, vagy ujabb forradalom sopri el az elozot. De az, hogy valaki ujra elkezd csaladban es kozossegekben meg lokalitasban is gondolkodni nem jelenti azt, hogy a "noket visszazarna a konyhaba" vagy, hogy a munkasokat ehberert dolgoztatna ujra, es azt sem, hogy leszarna mondjuk a kornyezetvedelmet vagy epp a harmadik vilagot. Persze van aki igen. Az tenyleg ellenforradalmi csak szerintem ez meg konzervativ szemmel nezve is fassag. Mar elnezest. Tenyleg az 1789 elotti feudalis, tudomanyban sokkal inakbb nehany polusu, rendkivul rideg berendezkedest hoznank vissza? Alig merheto tarsadalmi mobilitassal? A modern konzervativizmusnak nem alapveto eleme a termeszetes elit kivalasztodasa es ennek a folyamatnak nem fontos resze-e az, hogy self made man-ek feljuthatnak? Hogy a tehetsegeseknek legyen lehetoseguk elobbre jutni? Nem feltetlen a szuk hierarchia altal meghatarozott szopatason at? Tenyleg mindent vissza kene csinalni amit 1789 vagy 1848 hozott?

A valtozas allando. A kornyezetunk is allandoan valtozik. Nemreg olvastam az indexen egy kiszinest arrol, hogy "britt tudosok" azt mondjak az internet adta uj kommunikacios lehetosegek olyan evolucios valtozasokat fognak eredmenyezni az agyban, mint az eszkozhasznalat utoljara. Ez persze bulvar, de tenyleg komoly valtozast hozott az uj medium az eletunkbe. Eleg csak a konzira es a hasonlo muhelyekre gondolni, meg arra, hogyan s mi alapjan szervezodnek ma a kozossegek. De meg e nelkul is latszik, hogy a technologiai valtozasok mennyire befolyasoljak a tarsadalom felepiteset, a kozossegek rendezodeset, szervezodeset. Nyilvan nem lehet ugyanoda visszaterni, es nem is kell.

A valtozas allando, de nem a fejlodes. A fejlodes abban nyilvanul meg, hogy a nagy ugrasszeru valtozasok negativ kilengeseitol megszabadulva meg tudjuk tartani a pozitiv hozadekokat. (Jo, persze nyilvan masban is.) Meg, ez a fejlodes nem feltetlen abszolut ertelemben vett, hanem egy adaptiv folyamat. Es ennek az adaptiv folyamatnak eppoly fontos resze a progresszivizmus a maga fassagaival, mint a konzervativizmus, ami aztan a hulyeseget lenyirbalja szep lassan arrol, ami a nagy vilagmegvalto almokbol tenyleg hasznalhato.

Szamomra a konzervativizmus sokkal inkabb ilyesmit jelent. Es a felelossegvallas sem csak egyni, hanem kozossgi. Szerintem ez is fontos eleme a konzervativizmusnak. Es ha a kozossegeket nezuk, akkor mindenki tobbhoz tartozik. Es ha epp egy tagabb kozosseg, mondjuk az emberiseg dolgaival akar foglalkozni, mert a csaladja rendben a varost meg jol iranyitja az a par ember akinek ez a feladata, akkor ez tok belefer.

djmono 2008.12.08. 06:44:53

"az újdandy és neoyuppie nemzedéknek nem kell a nyúlott pulcsi és az apácapornó, unalmasnak találja a kiöregedett balos ortodoxiát, utálja a magas adókat és a liberális nyivákolást, nem érdekli a világ elnyomottainak harca, csak a saját családját próbálja fenntartani."
???????
És a szakáll pedig hajléktalan-attributum???

BékésMárton 2008.12.08. 09:44:41

Kedves gyerekek!

A "zsenge életkorral" való dobálózásra adott választ méltóságon alulinak tartom, úgyhogy ezt kikerülném. A baloldali megoldásokat (emeljük a szocpolt stb.) nem szívesen kommentálom. Nincsen nyúlott pulcsim, mert a feszes dolgokat szeretem.

Kedves CzelderO!

Az emberek ostobasággal, butasággal és más effélével való gyanusítása nagy-nagy butaság és ostobaság. Nem kell mindenkinek okosnak lennie, könnyen meglehet, hogy én sem vagyok az. Nem kell konzervatív szerzőket olvasni egész délelőtt, hogy dálután tudjunk viselkedni az utcán. Néhány egyetemi nagyokosnál értékesebb egy jobbra szavazó villanyszerelő és egy hívő ács. A tömegkritika fontos és helyes dolog, de - amint a kereszténység tanítja - nem a bűnöst kell utálni, hanem a bűn jelenségével tisztában lenni. Vagyis azt szeretném, ha észrevennénk: nem tudatos, akart, még kevésbé intellektuálisan felismert dolog a 20-30-as évesek egy jelentős csoportjának konzervatív fordulata, hanem a világ természetes és éppen nekünk - jobboldaliaknak - kedvező jelensége.

zstukacs~ (törölt) 2008.12.08. 10:59:20

egész évszázadok, sőt korok ostobasággal, butaságal, és más effélével való gyanusítása is vélhetően nagy-nagy butaság és ostobaság. vagy inkább vicces. radírozzuk ki a 18. századot a füzetből, és csinálunk ellenforradalmat. irány 1789.

persze ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne múltból merítkezni. saját kútfőn kívül, miből másból meríthetnénk. és ne léphetnék át korokat. miért ne léphetnénk. de a konzervek éppen azt mondják, hogy nem lehet így ugrabugrálni. hanem meg kell nézni, hogy mi az ami folytonos, mert annak nyilván funkciója van.

de az, hogy te megkontrázod a jakubinusokat, inkább egy virtuális kalandjátékhoz hasonlít. azért vicces ez az ellenforradalmároskodás, mert nincsen semmiféle forradalom, legfeljebb forradalmacskák vannak. ez nem azt jelenti, hogy ne élnénk történelmi kort. hanem csak azt, hogy ezt te nem veszed észre.

BékésMárton 2008.12.08. 11:15:30

aha, hát köszi a felvilágosítást, már úgyis nagy szükségem volt rá

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.12.08. 11:24:27

BékésM,


zstukaccsal nemigen kell foglalkozni:)))))) A legzavarosabb kommentelőink egyike, sem logika, sem a ráció nem lelhető fel "gondolatmenetében":)))))))))))

zstukacs~ (törölt) 2008.12.08. 12:04:24

"Kedves gyerekek! A "zsenge életkorral" való dobálózásra adott választ méltóságon alulinak tartom, úgyhogy ezt kikerülném."

szerintem inkább ez a megalol. gyerekeknek hívja a marci azokat, akik viccesnek találják az írásait. majd utána azt mondja, hogy a zsenge életkorral való dobálózást méltóságon alulinak tartja, úgyhogy ezt kikerülné. mondhatnám úgy is, hog meg van a fidesz új deutsch tamása. jelzem, ez méltóságon aluli gondolat. egyszerűen csak vicces a marci. ennyi az egész.

Czelder Orbán 2008.12.08. 12:05:45

Márton,

szerintem félreértesz. Nagyon.

"Vagyis azt szeretném, ha észrevennénk: nem tudatos, akart, még kevésbé intellektuálisan felismert dolog a 20-30-as évesek egy jelentős csoportjának konzervatív fordulata, hanem a világ természetes és éppen nekünk - jobboldaliaknak - kedvező jelensége."

Éppen ezt vitatom ugyanis. Az általad hozott statisztikai, megkérdezésen alapuló példákkal egyetemben.

BékésMárton 2008.12.08. 12:07:56

jajjj, tényleg, észre sem vettem, hogy ez vicces, de most épp van fél órám, úgyhogy nevetek egy jónagyot

BékésMárton 2008.12.08. 12:09:26

CO!

Akkor szerinted nincs ilyen tendencia, ugye?

Czelder Orbán 2008.12.08. 12:13:38

Továbbmenve:

A keresztény alapvetéseket feleselges hoznod, mert "megvannak". Az elefántcsonttornyos "tudományoskodást" szintén nem vallom. De úgy gondolom, hogy a hívő ács is "csak" (jó értelemben persze) egy ács. Ha már bölcsésznek megy valaki (intelligenciától függetlenül), köteles többet nyújtani szellemi téren egy ácsnál.
(egyébként hogy jön ide az ács?? tudtommal a népszuverenitást nem valljuk - és ezzel nem akarok lenézni senkit se.)
Szóval a statisztika, meg pár ember kikérdezése a témából nem bizonyít semmit. Igazolni meg pláne nem igazol.

Érted már, mi a problémám?

Czelder Orbán 2008.12.08. 12:16:39

Csak több szabadságunk van, mint 20 éve, ergo akit addig némaságra ítéltek, az most beszélhet. Szőrmentén persze. Az egyszerű falusi ember mindigis olyan, amilyen. Az "ember" nem változik. Ugyanazon bűnök, ugyanazon erények. stb.

___________________________ (törölt) 2008.12.08. 13:05:49

Eszembe jutott valami, amit Lánczi András írt, és nekem igen tetszik:

"A jobboldal és a konzervativizmus megfeleltetésének további nehézsége, hogy a konzervativizmust
össze szokták keverni a keresztényi indíttatású politikai eszmékkel,mint például keresztényszocializmussal.

Noha a keresztényszocializmusnak erős
konzervatív tendenciái vannak, az alapvető eligazító forrása a Szentírás, illetve az egyház szociális tanítása és politikai elvei. Erkölcse a keresztény erkölcs erény- és kötelességetikája.

A konzervativizmus politikai elv, amelyet elsősorban a filozófia éltet, érvei racionálisak, küzdőtere a politikai és a világi intellektuális közélet, de soha sem
a templom. Erkölcsfelfogása elsősorban erényetikai, nem utasítja el a kötelességetikákat
sem, bár vannak fenntartásai például a kanti etikával szemben, az utilitarizmust viszont nem fogadja el.

A konzervativizmus tehát semmiképpen nem azonos a
keresztyén tanításokkal, bár vannak természetes kapcsolódási pontjaik (emberkép, a
racionalitás határai, a liberalizmus megítélése), a döntő különbség az, hogy a konzervativizmus
politikai-filozófiai elv és érvrendszer."

Itt a többi:
www.kommentar.info.hu/korkerdes.pdf

steal.this · http://vaningyen.tumblr.com/ 2008.12.08. 14:00:23

Hááát, ti semmit nem értetek '68-ból, de ez nem is baj, csak ne írnátok róla cikkeket. Szerinted New Yorkból kitelepülni egy vidéki kommunába/ökofaluba az társadalmi program és baloldali? A több ezer éves indiai védák és szútrák tanulmányozása progresszív, a jézusi tanítások szó szerint vétele vallásellenes? Csak mert ezek is a hatvanas években történtek. És stoppoló hippi mintha közelebb lenne Jézushoz és az apostolokhoz -meg persze Istenhez- mint az új Volvójával mászkáló yuppi. Na mindegy...

józan' 2008.12.08. 16:00:48

"steal.this · stealthis.blog.hu 2008.12.08. 14:00:23
mint az új Volvójával mászkáló yuppi."

A mi?

Egyébként vicces a "mosdatás" a blogodon. Engem valahogy nem tudott meggyőzni, ahogy a többi írásod sem ;(

Kassad 2008.12.08. 20:49:36

Kiemelkedően jó írás, minden elismerés megilleti a szerzőt.

Élvezetes, stílusos, koherens fogalmazás, jól megfogható a tematika, a mondanivaló.

Még szinvonalasabb lehetett volna, ha Békés Márton nem enged a csábításnak, hogy néhol "lazább", "közvetlenebb" fogalmazással érzékeltesse, hogy mi az ő egyéni szimpátiája, amivel lemondott a tudományos igényről, amit erősíthetett volna azzal is, ha pontosabb referenciákat ad az idézett források, statisztikák, kutatások tekintetében.

Két kérdés is felmerül az olvasás után:

Az egyik az, hogy valóban létezik-e ez a konzervatív fordulat - az ifjúság körében -, a másik, maga a konzervativizmus, mint ideológia.

A konzervatív fordulat valóban létezik, erre sokan felfigyeltek már, de az már korántsem biztos, hogy ennek elsősorban ideológiai jelentősége lenne. Hajlamosak vagyunk beleesni abba a hibába, hogy az általunk érzékelt jelenségeket, ha azok "támogatják" a világról alkotott képünket, akkor azokat máris abszolútumokként tekintsük. Ez már sokszor okozott csalódást, éppenséggel maguknak a 68-asoknak is.

Itt bizony, a fiatalok óriási hátrányban vannak, mert hiányzik a történelmi perspektívájuk, ami mentén a valóságos történésekre való visszatekintés után érdemi következtetéseket tudnának levonni. Erre, megint csak nagyon jó példa az egykori 68-asok későbbi története.

Valami történik, ez kétségtelen, de ebből nem kellene elhamarkodott és nem kellően megalapozott következtetéseket levonni. Érdemesebb lenne egy kissé általánosabban megszemlélni, hogy egy adott civilizáció, kultúrkör, milyen pályaívet ír le a létrejöttétől kezdve, a virágzáson át, a lehanyatlásáig.

Az biztos, hogy a "klasszikus" baloldaliság olyan csúcspontot ért el mára, hogy szinte természetes a "reakció". De, hogy erre a "klasszikus" konvervativizmus lenne a jó válasz, ez már korántsem biztos.

A másik kérdés ott kezdődik, ahol az elsőt abbahagytuk:

Dicséretes és tiszteletreméltó, ahogy a Konzervatórium megpróbálja körüljárni és meghatározni a maga identitását, a "konzervativizmust". Ugyanakkor, a sokat megélt embert elbizonytalanítja egy kicsit, hogy úgy tűnik, ezt az identitást mintha sohasem sikerülne igazán megtalálni.

Ha a rendszerváltás óta eltelt 18 évet tekintjük, szinte már paródiának tűnik, ahogy a pártok, vagy mozgalmak reménytelenül próbálják meghatározni a saját identitásukat, ahogy, - egy mintegy feneketlen zsákból - szedik elő az új és újabb embereket, szerzőket, gondolkodókat, ideológiákat, eszmeáramlatokat, politikusokat és az a mérhetetlen szkepticizmus, amivel az emberek fogadják ezeket az erőtlen kísérleteket.

Jobb lenne szembenézni a valósággal, mint szerzőkkel, kötetekkel és idézetekkel csapkodni egymást fejbe.

"Új időknek, új dalai..."

Ez kellene talán.

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2008.12.09. 06:47:14

Lenne néhány ellenvetésem a cikk megállapításait illetően:

1. A házasságok számának lassú emelkedése nem jelent semmiféle konzervatív fordulatot. Sőt! Egyszerűen arról van szó, hogy a 70-es évek második felében születő demográfiai hullám tagjai az előző generációkhoz képest jó 8-10 év késéssel, 30 éves koruk felett kezdenek el családot alapítani.

2. ezt a biogenetikás dolgot nem kellett volna... nem volt itt biosz órán? Üljön le fiam egyes. (amire a szerző gondol, hogy egyes nem domináns tulajdonságok, adott esettben több generáció elteltével jelentkeznek.
(biosz könyvben fehér meg vörös rózsa keresztezése, stb.) Viszont ettől függetlenül a szülőnek genetikailag pont dupla annyi köze van a gyermekéhez, mint a nagyszülőnek. (ami egyébként a fenotipusban is megjelenik)

3. Ha az 1789-től 1968-ig az összes "forradalmat" egy vonalra húzzuk fel, akkor sem igaz a szerző megállapítása, hogy 68-ig a korábbi forradalmak nem jártak a kultúra, művészet, és egyetemi oktatás területén.
Ez tényleg nettó marhaság. (főleg, ha korábban ugye Petőfivel példálóztunk, aki ugye egy kicsit sem befolyásolta pl. a magyar kultúrát..)

BékésMárton 2008.12.09. 12:18:31

Petőfi befolyásolta a kultúrát de azért nem élt nyolcadmagával egy hippikommunában és nem szívott hasist Mao képe alatt, ugye...

Jobbos Bobby 2008.12.09. 12:28:49

Nagyon adom a cikket!
Mint a példa is mutatja Petőfi most már tényleg konzervatív reakciós lenne és szétkergetné a rózsaszín párducokat.

ikaljan · http://ikaljan.blog.hu 2008.12.09. 15:53:40

BéksMárton

Nem, de ta konkrétan ezt írtad:
"1968 történetpolitikai „érdeme” az volt, hogy az 1789 óta tartó progresszív erőszakot kiterjesztette oda, ahol az eddig még nem járt. A kultúra területére, a művészetre, az egyetemi oktatásra és a civilizáció addig védett zugaira."

Ez az, ami egyszerűen nem igaz. A forradalmak mindig kiterjedtek a kultúrára, művészetre, egyetemi oktatásra. Sőt! Sok esetben a kulturális változás jelentette a politikai változás előszelét.

balu_a_medve 2008.12.09. 17:15:51

"Petőfi befolyásolta a kultúrát de azért nem élt nyolcadmagával egy hippikommunában és nem szívott hasist Mao képe alatt, ugye..."

Elég furcsa képed van a nem "konzervatívokról". Sőt, a "konzervatívokról" is. Vallás, hierarchia, tekintély, adók, szabadpiac... Anakronisztikus, és keveredik a szezon a fazonnal.

Ráadásul szociológiai közhely, hogy a kommunában lakó hippik (a teljes fiatal nemzedék 0,05%-a, szóval nem valami tipikus, de mindegy) pontosan ugyanolyan felnőttek lesznek 30 éves kor felett, mint a nem kommunában lakó nem hippik.

Apropó, a sör szerintem gyilkosabb drog, mint a fű. Ja, és én még nem láttam fűmámorban törő-zúzó fiatalokat.

zstukacs~ (törölt) 2008.12.09. 17:17:18

"ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet,
ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet,
ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán,
akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a kánaán."

döntsük el: elvtárs petőfi, vagy nem elvtárs. kommunista forradalmár, vagy antikommunista reakciós ellenforradalmár volt ez a gyerek?

mert ugye ebből a pár sorból is kiderül, hogy egyszerre volt szoci, náci, konzi, lib és pragma. nem valamelyik főprofesszor fenekéből bújt ki. tele van az irodalom, és a történelem jobbnál jobb fazonokkal, szerintem hülye az, ki követi ellenforradalmárokat.

Kutyfalvi Bandi 2008.12.11. 11:48:20

Kedves Bekes Marton!

Igen meglepodtem cikken.

Egyreszt bizonyos jelensegeket en magam is erzekelek (a generaciok dinamikajarol mondottakban, meg ha a biogenetikai analogia egy kicsit eros is, van valami), masreszt a cikk nagyreszeben foglaltak - mikozben folyamatosan kurrens nyugati szakirodalomra hivatkozik - specialisan magyar jelensegnek tunnek (pl. a hazasodasi kedv Nemetorszagban annak ellenere csokken igen eroteljesen, hogy az adorendszer, csaladi potlekok rendszere stb. eppenseggel a hagyomanyos csaladmodellt diszkriminalja pozitivan).

De igazan nem az aprosagokon akadtam fonn, hanem a forradalmi hagyomanyrol mondottak miatt. Egy olyan tortenelmi vizioval talalkozunk itt (hogy ti. a forradalmak tortenete felfuzheto volna egy nagy lancolatra), melyet meg Marx dolgozott ki, de amelyet manapsag magukat liberalisnak vagy baloldalinak vallo torteneszek sem hisznek. (Persze nyilvan tudna nekem mondani par olyan muvet, amelyik tovabbgorgeti ezt a regi elbeszelest, nekem megis az a benyomasom, hogy efolott nyugaton mar jonehany evtiezede eljart az ido.) Igen meglepodtem hat, hogy egy ilyen ontudatos konzervativ erveles, mint a Magae, eppenseggel egy marxista klisevel dolgozik.

Tudom en persze, hogy a forradalmaknak van egy konzervativ kritikaja mar Burke ota, de vajon a 20. szazadi baloldali forradalmak, a 19. szazadi nemzeti forradalmak valoban ugyanolyanok voltak, mint a 18. szazadi francia forradalom. Hogy minden forradalom felforgato, elfogadom, hiszen azert szokott az emberiseg ehhez az eszkozhoz nyulni, mert valamit radikalisan at akar alakitani. De ettol meg a forradalom maga nem biztos, hogy karos. (A forradalom-ellenforradalom logikaja is egy meglehetosen rossz szajizu baloldali megkulonboztetes.)

Azt hiszem, hogy az sem volna udvozito megoldas, mint arra valaki a maga keresetlen modjan figyelmeztette is, hogy a forradalmak es forradalmarok kozul kivalasszuk azt, ami nekunk tetszik, es a kivetel szabalyerosito erejet tulajdonitsuk neki. Petofi abban az ertelemben, ahogy On konzervativ, nem volt az, es bizony ezzel szamolnunk kell. Burke pedig eppenseggel az angol polgari forradalmat udvozolte, s megkulonboztetett jo es rossz forradalmakat. Utobbira persze mondhatna, hogy Burke azzal ervelt, hogy az angol alkotmany hagyomanyaira epult az angol forradalom, de ez a magyarazat egy kisse gyengenek tunik abbol a szempontbol, hogy sok esetben egyeb forradalmak is bizonyos hagyomanyokhoz kivantak visszanyulni (mig mas hagyomanyokat le akartak rombolni). A torteneti irodalom kozhelyeire utalva: a francia forradalom antik hagyomanyokban keresett legitimaciot, a '19-es magyar forradalom a Dozsa-fele parasztfelkelesre hivatkozott, beteljesitve azt a nagy hagyomanyra visszavezetheto valtozast, mely a rebellis Dozsabol forradalmi Dozsat csinalt.

Felvetettek tobben a forumban - s mivel valasz nelkul maradt, hadd vessem fel ismet -, hogy hatvannyolc megiteleseben is rendkivul sarkosan itel. En azt gondolom, hogy itt is ugyanabba a hibaba esik, mint az iment taglalt nagy tortenelmi vizio kapcsan: elfogadja vitapartnereinek alappremisszait. A hatvannyolcasok magukrol mondtak, hogy forradalmarok, azt is magukrol allitottak - es nem meglepo modon toluk idezi ezt -, hogy felforgato ereju lesz a hatasuk a tarsadalomra. Mindemellett azt allitja, hogy - idezem - "1968 történetpolitikai „érdeme” az volt, hogy az 1789 óta tartó progresszív erőszakot kiterjesztette oda, ahol az eddig még nem járt. A kultúra területére, a művészetre, az egyetemi oktatásra és a civilizáció addig védett zugaira." Nos, ez tenyleg nem 1968 erdeme. Mar a francia forradalom is jart a muveszet teruleten. Hogy ismet egy kozhelyes peldat hozzak: akkor jottek letre a nyilvanos muzeumok, a francia forradalom radikalisan atalakitotta a muveszethez valo viszonyt. (Vajon ez a hatasa 1789-nek karos volt?) A baloldali forradalmak nem avatkoztak be az egyetemi oktatasba? A civilizacionak voltak vedett zugai? En nem hinnem. S ha mar Burke-ot emlegettuk: vele kapcsolatban az egyik legnagyobb torteneti kozhely, hogy a francia forradalomnak az esztetikai karakteret is kiemelte, azt allitva, hogy a sublime negativ hasznalata jellemzi a forradalmarokat. Mi ez, ha nem kulturalis forradalom?

Es meg egy aprosag: En magam sem a gender studiesban, sem a dekonstrukcio filozofiajaban nem melyedtem el, nem kedvelem kulonosebben a performance-okat. On baromsagnak nevezi ezeket. Eliteli a II. vatikani zsinat bizonyos intezkedeseit (ra nem jovok, hogy melyekre is gondolhatott), a maoi kulturalis forradalmat es bizonyos politikai esemenyeket. Ha jol ertem, az alapallasa az volna, hogy ezek mind a hatvanas evek "rombolasanak" a kovetkezmenyei es tunetei. Nem szeretnek most abba belemenni, hogy mennyire jogosak az ismet nagyon sarkos iteletei, csak annyit tennek hozza, hogy egy szep es kerek elbeszeles erdekeben ujfent egynemusit dolgokat. A gender studiesnal azt hiszem sokkalta nagyobb hordereju es rombolobb volt a freudizmus megjelenese, a dekonstrukcional a kanti metafizikai ketely, a performanszoknal a metafizikus romantikus muveszet avantgard szetbombazasa. Az a kerdes merult fel itt a szamomra, hogy vajon kulturalisan - hiszen az eletforma ellenforradalmakent felfogott es megelt konzervativizmus megiscsak azt jelenti, hogy kulturalisan eljuk meg, fogadjuk be a korulottunk levo vilag jelensegeit - milyen hagyomanyokhoz illeszkedne az a konzervativizmus. Ugy is kerdezhetnem, hogy melyik nagyapjat, kinek a nagyapjat akarja kovetni. Azt a nagyapjat, aki avanatgard kiserleti szinhazat csinalt, azt, amelyik otthon pszichonaplot vezetett, azt, amelyik belepett a partba, azt, amelyik nem lepett be, azt, amelyik belepett, de vallasos maradt titokban, azt, amelyik nem lepett be, de ateista lett? Azt a nagyapjat, akit szulei otthagytak, s egyedul oregedett meg egy lakotelepi kis lakasban, vagy azt, aki a csaladdal egyutt nevelte az unokakat (magat)? Egynemusiteni lehet egy adott politikai program erdekeben, de szerintem ez egyaltalan nem szuksegszeru, es persze mindenki egynemusit (en is tettem ilyet fentebb), de nem mindegy, hogy mekkora teruleten vadaszunk, hiszen ha tul nagy a vadaszterulet, nem fogjuk egyszerre leloni az oroszlant es a jegesmedvet.

Megtisztelne valaszaval, bar nem garantalom, hogy rendes forumozo modjara azonnal reagalni tudnek.

Cypriánus 2008.12.12. 10:42:35

a II. Vatikáni Zsinatot szépen hagyjuk ki.
J. Ratzinger, és K. Wojtyla is elmondta többször, hogy a zsinat (progresszivista) félremagyarázása nem maga a zsinat.
Nem vitatkoznék velük.

Cypriánus 2008.12.12. 10:44:20

szerintem is Kant-Fichte-Hegel döntőbb volt, mint a jórészt az értelmiség erre kaphatóan idióta része által vallott posztmodern halandzsázás.

petibatya 2009.03.01. 20:35:31

Az elmúlt századok gondolkodói által megfogalmazott – valójában soha meg nem valósult – absztrakt társadalom képek ismerete, „tudása” a politikatudomány szempontjából meggyőződésem szerint komoly jelentőséggel bír.

A cikket elolvasva a „politikatudomány” és a „politikai gondolkodás” számomra nehezen elfogadható egyvelegével szembesültem.

„a politikai gondolkodás és a politikatudomány élesen elválasztható és elválasztandó egymástól, a két gondolkodásforma összekeveredése „határsértésnek” minősül.”
Forrás: G.Fodor Gábor Schlett István Lú-e vagy szobor? (Századvég kiadó 2006)

Talán előrébb jutnánk, ha a társadalmi valóság feltárására és a „mi a teendő?” kérdés megválaszolására összpontosítanánk.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása