Alekszandr Szolzsenyicin – Szív és szögesdrót

Konzervatorium I 2008.11.17. 17:07

szolzs

(Az írás eredetileg a Kommentár 2008/4. számában jelent meg, a szerző és a Kommentár engedélyével közöljük újra a Konzervatórium.hu-n.)

„Láncainkban is vállalnunk kell a sorsot, mely istenek által rendeltetett”.

(Vlagyimir Szolovjov)

 

Az 1917-es bolsevik forradalom hatalmának kiterjesztésével rátette kezét az orosz szellemi életre is. Az állampárt az irodalom szovjetizálásával nemzedékek egész sorát némította el, a legkülönfélébb eszközökkel: elpusztította, mint Iszaak Babelt, kiutasította, mint Joszif Brodszkijt, vagy szilenciumra ítélte, mint Mihail Bulgakovot (voltak, akiket nem ért inzultus: Vlagyimir Nabokov vagy Ivan Bunyin már a forradalom idején elhagyták Oroszországot). A példákat hosszan lehetne sorolni.

1945-ben egy fiatal, a harcokban kitüntetett tüzértisztet letartóztattak a hírhedt 58-as paragrafus alapján. A vádlott – illetve a szovjet jogot figyelembe véve egyúttal bűnös – vétke abban állt, hogy egy barátjának írt magánlevélben kritizálta Sztálint. A fiatalember ezután nyolc évig raboskodott a Gulágon, legyőzte rákbetegségét, és végleg elvesztette hitét a marxista tanokban. Kazahsztáni száműzetése után 1962-ben, Nyikita Hruscsov személyes jóváhagyásával jelentette meg folytatásokban Ivan Gyenyiszovics egy napja című, a Gulág embertelenségéről írott regényét, amely egy csapásra híressé tette a Szovjetunióban.

 

Baranyi Márton írása a Konzervatórium.hu-n olvasható.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr76773966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.11.17. 18:05:08

És a legszebb a dologban, hogy amikor már egyetlen ma oly divatos politikai filozófusra sem fognak emlékezni (akik közül nemegy holdkórosnak bélyegzi Szolzsenyicint nézetei miatt), Szolzsenyicin műveit még akkor is fogják olvasni:-)

No, ki mit olvasott tőle?:-)

sorokinV 2008.11.17. 18:42:20

Én az Iván Gyeniszovics egy napjával kezdtem már egész fiatal koromban. Asszem' a Vernék is Winetou után rögtön ez jött és jelentős hatással volt még az ántivilágban' beszedett intőim is igazgatóim számának gyarapodására :)
Aztán felnőtt fejjel még a Gulág szigetcsoportból olvastam szemelvényeket, de az annyira nem nyűgözött már le. Távoli volt és untam éppen a témát. Lehet most megkeresem és elolvasom...

Joejszaka 2008.11.17. 18:54:48

Le kéne valakinek rendesen fordítani a Gulag szigetcsoportot, és kiadni újra, mert a régi kiadás olvashatatlanul rossz fordításban jelent meg sajnos.

Amúgy bbjnick, igazad van. :-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.11.17. 20:14:03

Kedves SorokinV!

Van két klasszikus regénye Szolzsenyicinnek (még a Gulag-szigetcsoport előttről, első alkotói korszakából: A pokol tornáca és a Rákosztály. A pokol tornácát én spec. kötelező olvasmánnyá tenném a középiskolákban, egyrészt mert alkalmas volna rá (hogy középiskolások is olvassák), másrészt mert kevés olyan szöveg van, amelyből jobban megérthető volna kommunizmus (a létező szocializmus) lényege. Megunhatatlan, szép, izgalmas, érdekes és ugyanakkor nagyformátumú mű. Ja, és tűrhetően le van fordítva magyarra.

ü
bbjnick

Vidéki 2008.11.17. 20:20:09

Az Ivan Gyenyiszovics egy napja annakidején hozzám is eljutott és nagy hatást tett rám.
Manapság sokan vannak, akik az elviselhetetlen helyzetről panaszkodnak. Ajánlom nekik, olvassák el ezt a regényt, megérthetik, milyen embertelen helyzetek is lehetségesek egy társdalomban, melyet Churchill a háború idején még demokráciaként jellemzett.
A kegyetlen körülmények között a túlélésért folytatott mindennapos küzdelemben elért nagyon apró részsikerek is egy fajta megelégedettségi érzést voltak lépesek kiváltani a regény főhősében.
Akik a mai nehéz helyzettel a végletekig elégedetlenek, gondoljanak arra, hogy micsoda mélységek lehetségesek még, ahova nagy embertömegek sorsa lezuhanhat!

siqlum 2008.11.18. 13:32:34

Iván Gyeniszovics egy napja szintén. Emlékszem nagyon megkívántam a káposztalevest. Többet sajnos még nem:(

qbr 2008.11.18. 17:54:01

A Rákosztály egy hihetetlenül megrázó mű, a GULAG szigetcsoportot pedig egyszerűen muszáj elolvasni. Életre szóló könyvélmény mindkettő.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2008.11.19. 01:07:54

Kedves qbr!

A Rákosztály és a GULAG-könyv is remekmű, ugyanakkor szerintem A pokol tornáca lehetne az a kulcs, ami egy "átlagolvasót" vagy egy középiskolást be tudna vezetni a "szolzsenyicini látás- és gondolkodásmódba". :-) Innét már könnyebb megérteni a GULAG-ot is és talán még a Vörös kerék "nagykoncepcióját" is.

ü
bbjnick

neeskens 2008.11.19. 14:10:57

Átrágtam magam a GULAG-on, sajnos nem tudom, milyen lehet az eredeti, de való igaz, a fordítás elég nehézkes itt-ott.

Mindenesetre én a 20.század egyik legfontosabb alkotójának tartom, sokmindennel megvádolták- főleg a pályája végén - szerintem viszont a műveiben indirekt módon megjelenő mély humanizmus a döntő.

nandras1951 2008.11.23. 01:57:33

Azért van ám néhány pontatlanság a dologban. Lehet, hogy szőrszálhasogatás, lehet, hogy nem:

1) "Kazahsztáni száműzetése után 1962-ben, Nyikita Hruscsov személyes jóváhagyásával jelentette meg folytatásokban Ivan Gyenyiszovics egy napja című, a Gulág embertelenségéről írott regényét, amely egy csapásra híressé tette a Szovjetunióban."

Az "Iván Gyenyiszovics" nem regény, csak kisregény, és egyben jelent meg a Novij Mir 1962/11 számában.

2) "A cár uralma alatt nem léteztek kényszermunkatáborok"

Az "Ivan Gyenyiszevics" irodalmi előképe (meglepő hasonlóságokkal) Dosztojevszkij "Feljegyzések a Holtak Házából" című kisregénye, ami egy cári kényszermunkatáborról szól (ahová Dosztojevszkijt forradalmi összeesküvésért kimondott halálos itélete megváltoztatása után vitték).

3) "Az orosz nép és a kommunista eszme szerves egységét propagálók érvei alapot adnak a vezetők felelősségének elhomályosítására. „[…] az „orosz” szót csupán az elnyomott nép nemzeti öntudatának, vallásának, kultúrájának jelölésére szabad használni- és jövőjére, amikor már megszabadult a kommunizmus jármától"

"A Nyugattal kapcsolatos fenntartásait a Harvardon tartott beszédében ecsetelte (kritikájának egyes elemeit megtaláljuk már Dosztojevszkijnél vagy Bergyajevnél is), ahol éles hangon bírálta a kapitalizmust, az ateizmust és a materialista liberalizmust."

"Az orosz nép és a kommunista eszme szerves egységét" éppenséggel Bergyajev "propagálta" először "Az orosz kommunizmus értelme és eredete" című művében.

ricardo 2008.11.23. 08:49:43


(Gyanítom, Bergyajevnek az "Az orosz kommunizmus értelme és eredete" opusza annak a gondolatnak a forrása, hogy a marxizmus amolyan messianisztikus vallás, és hogy azért Oroszo.-ban alakult ki a "kommunista világ", mert ez a messianisztikus valláspótlék lelki igénye az orosz embernek. Hááát. Ez már ott nem működik, hogy marxizmus egy nyugatos eszme. A cári Oroszo.-ban Leninék nyugatosak voltak.)

nandras1951 2008.11.24. 02:05:52

Lenin és környezete - hát igen, lehet őket nyugatosoknak nevezni. De Sztálint semmiképpen. És amit ma kommunizmusnak, bolsevizmusnak neveznek, az nagyon kevéssé Marx, Lenin, sokkal inkább Sztálin öröksége.

Bergyajev csupán éles szemmel meglátta a sztálinizmus lehetőségét a bolsevizmusban, és felhívta a figyelmet annak éppen az ellenkezőjére, amit később Szolzsenyicin állított. Jól látta, hogy a marxizmus alapvetően az európai kultúrán alapuló tanai hogyan torzulnak el az orosz hagyományok torzító lencséjén. Hiszen Sztálin sem volt démon, csak "a megfelelő ember, a megfelelő időben, a megfelelő helyen".

Sztálin még Napoleonnál is pontosabban állította vissza az "ancient regime" külsőségeit - forradalmi alapon, persze. Ezért nevezte teljes joggal Trockij és Nagy Imre Sztálin rendszerét bonapartista elfajulásnak, ellenforradalomnak.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc