bbjnick
I 2008.10.28. 08:03
Bejegyzésajánló (csak bevállalós konzervatívoknak!)
Az analógiák gyakran hasznosak. Ma ritkán élünk velük, pedig… Pedig a bennünket körülvevő világ megértéséhez gyakran fölbecsülhetetlen segítséget nyújthatnának. Csutakaszürkeló blogger tudja ezt. S él is velük. Bizonyítékai ennek a jelenkori magyar valóságról szóló bejegyzései, melyek (ahogy én látom) az analogikus gondolkozás igen szép példái.
Van ugyan, aki nem képes és van olyan is, aki nem akarja látni, de érezni valamennyien érezzük, azt a (hogy analógiával éljek) „Szent András-törésvonalat”, ami a mai magyar élet legvészjóslóbb jelensége. E törésvonal, már csak méretéből és aktív voltából adódóan is, természetesen, különböző perspektívákból különbözőképpen mutatkozik meg. Ugyanakkor, hatásaiban bármennyire is komplex jelenségről van szó, ez a törésvonal mégiscsak 1 azaz egy darab történelmi képződmény (mint törésvonal), így körüljárható és leírható.
Huizinga értekezik egy helyütt (talán a történelem formaváltozásáról, formaváltozásairól írott tanulmányában) arról, hogy a történelem megértésének feltétele (lehet) dramatizálhatósága. Nem ismerem Csutakaszürkelő viszonyát a huizingai oeuvre-höz, mindenesetre tény, hogy, a maga sajátos módján, határozottan él az említett módszerrel. Bejegyzéseinek szereplői igen intenzív lelki, szellemi és közösségi életet élnek a magyar „Szent András-törésvonal” mentén (így körüljárva és leírva azt). S ami talán a legszebb: minél inkább megértjük őket, minél inkább belemegyünk a játékba, annál jobban megértjük magunkat.
Csutakaszürkeló blogger írása az odabentről és az ideátról