Kis szubjektív retrospektív Csíksomlyóról I.

doktorur I 2008.05.22. 09:19

Hajnali fél öt. A nap már a felhôk álmosan csüngô széleit harapja. Szédülten kódorgó kávéillat ûzi, mégis lassan tûnik az álom, s a ritkán utazók nyugtalansága komótosan átveszi a helyét. Ébred a család is, a gyerekek pilláit is ereszti lassan az álompor. Percek múltán talpig "indulatban" nyüzsögnek, fokozva azt, ami ily korai órán amúgy is. Csomagok és halk szitkok halmán bukdácsolva indul a karaván: hív a vasút!

A Keleti pályaudvar még mindig szép, még így romjaiban is. A helyünket hamar megtaláljuk és belakjuk. Igyekszünk barátságot kötni a hon e cseppnyi szegletével, mely most négy napra az otthonunká lesz, s egyre növekvô, már-már gyermeki izgalommal várjuk az elsô "rándítást", mely visszavonhatatlan jelét adja majd, hogy a címeres vonat nekilódul majd' ezer kilométeres útjának. A rendezôpályaudvar váltóin kis híján tengeribetegségbe esvén, megnyugodva dôlünk hátra mikor a kerekek irányából feltör végre a jól ismert ütemes zaj, s az ablak elôtt suhanó táj is végre magasabb sebességfokozatba kapcsol. Útra kel hát a négyszázhúsz ember, közel húsz fôs személyzet, két tévéstáb, féltucat ujságíró, egy ipari mûemlék az igásló szerepében, nyolc kocsi, köztük a késôbb "munkahellyé" váló étkezôkocsi.

Mezô és erdô, falvak és tavak köszönnek be egy-egy pillanatra a kupéba, s az avatott szemû polgár rövid nézelôdés után pontosan konstatálja mely szálastakarmány milyen terméssel kecsegtet az idén. A szocializmus minimalista építészetéhez szokott szem számára felüdülés az ablakon bambán kibámulva múlatni az idôt. A fôvárostól való egyre növekvô távolságot csupán a hegyek magasságának emelkedése mutatja, valamint a célországra oly jellemzô lelakott és elhagyott városszéli gyártelepek, mintegy az elmúlt 50 év rozsdás emlékmûveiként. A színek egyre mélyebbek, a táj egyre többször sarkokkal és élekkel határolt. A levegô is hûlni kezd, fázósan húzzuk magunkra a kupé eleinte rakoncátlankodó, késôbb némi fizikai kényszer alkalmazásának hatására egyre kezesebbé váló ablakát. A határ óta minden kocsiban két román rendôr posztol, de szótlanul tûrik sorsuk minden nyûgét. Belátom nem lehetett kellemes a többezer magyar zászló és Nagymagyarország térképével dekorált utazó cirkusz díszletének lenni. De nemcsak a vonaton érezzük a velünk való kiemelt törôdést. Minden állomásra rendôrsorfalak közé gördül a szerelvény, melyet elôször csak meglepetéssel vegyes értetlenséggel konstatál a nagyérdemû utazóközönség, majd rövidesen megszületik az elsô legenda is, mely villámsebesen bejárja a vonat legkisebb zugát is, természetesen mint utólag kiderült, a valóság legkisebb alapját is nélkülözve.

Mindeközben már a Maros völgyében járunk, mely szépségével mission impossible-nek tûnt betelnem. Az ekkorra már erôsen fáradó csemeték is lelkesen az ablakhoz szorított orrocskákkal ülnek az ölemben és az étkezôkocsi hangszóróiból szóló, a környéket és történelmét bemutató rögtönzött kiselôadást tartó úriember kellemesen borízû baritonjának aláfestésével "tévéznek", ahogy az édesanyjuk hívni szokta a suhanó táj gondok és gondolatok nélkül való élvezetét. A nap is lassan befejezi égi vándorútját mára, nyúlnak az árnyékok és az arcok, mi is fokozatosan megérkezünk a minket vendégül látó falvak vasútállomásaira. Csíkszentdomonkoson állunk meg elôször, ahol a falu apraja-nagyja, de még egy rezesbanda is felvonul a tiszteletünkre, ezzel sûrû zászlólobogtatást és könnyhullatást indukálva a vonaton lévôktôl. Megható pillanatok ezek, melyekben - bár még nem tudjuk - az elkövetkezendô napokban sûrûn lesz részünk. Karcfalván állunk meg legközelebb, de a két falucska közti utat egyre fokozódó jókedvvel tesszük meg, lévén a falu polgármestere és "szárnysegédje" két jókora pálinkásüveggel a hóna alatt "végigródsózza" a szerelvényt míg a végére nem érnek mind a vonatnak, mind flaskáknak. Csíkdánfalváig a pálinkát felváltja a kürtöskalács, melyet a változatosság kedvéért népviseletbe öltözött helyi leányok osztanak széles mosollyal és bô kézzel. Csíkrákoson szállunk le, de a szerelvény továbbgördül még Madéfalvára és ott fejezi be mai küldetését, melyet becsülettel teljesített. Imbolygó fények és csontig hatoló hideg fogadja a megfáradt utazókat, de szerencsére pár meleg szónál többel nem akasztják meg az egyre tapinthatóbbá váló igény kielégítését megfáradt korpuszaink vízszintesbe helyezése iránt. A házigazda szívélyes, és a házban végre barátságos meleg fogad. Egy röpke éji séta még az egy kilométerre lévô étterembe, hogy a gyomrunkban dúló háborút csillapíthassuk, majd egy tájékozódási versenybe oltott denevérgyakorlat vissza a szállásra - ti. a faluban közvilágítás mint olyan, nincs.

(folyt. köv.)

Kis szubjektív retrospektív Csíksomlyóról II.
Kis szubjektív retrospektív Csíksomlyóról III.

A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr48481805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szkepszis 2008.05.22. 10:10:44

ööö, azt hiszem, kezdtek vállalhatatlanok lenni. már bocs, de mit keres a konzervatóriumon egy mélymagyaros könnyes-erdélyi kiruccanás? főleg ilyen szintű giccsben tálalva...

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2008.05.22. 10:21:24

Szerintem a Konzervatórium szerzői és vendégszerzői elsősorban magukat vállalják.

doktorur 2008.05.22. 10:23:06

szkepszis: ez nem "mi" voltunk, hanem személy szerint én, kéretik az általánosítást mellôzni. Sajnálom, ha nem tetszik, de ez jött, mert nekem ez ilyen. Nem kötelezô velem egyetértened, bár számomra ettôl még nem lettél vállalhatatlan. Javaslom szorítkozz a politika-filozófiai vagy gazdaságelméleti postokra (a címek nagy találati pontossággal eligazítanak majd), hátha nem ér csalódás...

Jack Napier · http://www.konzervatorium.blog.hu/ 2008.05.22. 10:31:04

Erdély a hagyományok és a történelem földje, Csíksomlyó pedig ennek az egyik jelképe. Mint olyan tökéletesen illeszkedik a Konzervatórium profiljába, és fontos, hogy a sok komolyabb gazdaságelméleti politikai cikk között megjelenjen ilyen is.

Másrészt nekem meg tetszett a cikk, bár én olvastam mindegyik részt. :)

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.05.22. 10:57:20

szkepszis,

aki ilyet kérdez, annak legyünk is inkább "vállalhatatlanok".

phaidros 2008.05.22. 10:57:33

Nem igazán értem, pont a Konzervatóriumon ennek miért ne lenne helye? És mitől "mélymagyar" Csíksomlyó? Mi az, hogy "vállalhatatlan"? Kinek? Mi? Miért? Ki mondja meg? És milyen alapon?

szkepszis 2008.05.22. 11:09:42

szerintem eddig ezen a blogon érdekes kérdésekről volt szó, korrekt tálalásban. Csíksomlyó ebbe valóban belefér, de a könnyes zászlólengetés nélkül. Bocs, ha nagyon kritikusnak találjátok, amit írtam, de szerintem elindultatok egy jó irányba, főleg, hogy a jelenlegi magyar közéletben a konzervatív mint olyan nem létezőnek tűnik. de ez giccs-csíksomlyó, amit és ahogy doktorur írt, mára nagyon kommersz jobboldali közhely lett. nyilván különbség van szerző és szerző között, de én ezt a cikket az eddigiek figyelemmel követése után nem tudom hova tenni. bocs.

doktorur 2008.05.22. 11:20:40

szkepszis: a post címére utalnék: szubjektív. én így láttam, számomra ilyen volt. kicsit csöpögôs, kicsit patetikus. nézd el nekem, hogy ebben a kérdésben nehéz tárgyilagosan megnyilatkoznom. a többiek meg mint szent félkegyelmût óvnak itten engem, azt meg nekik néz el :D

phaidros 2008.05.22. 11:39:54

Doktorur,
:D

szkepszis,
mind másképp látjuk a világot,és próbáljuk szavakba önteni,amik meg csak cimkék.Pro és kontra...

Gabrilo · http://konzervatorium.blog.hu 2008.05.22. 11:48:59

szkepszis,

a "könnyes zászlólengetés" az egyik legfontosabb életbentartója a nyugati konzerveknek is.

garázdabillegető (törölt) 2008.05.22. 12:04:52

Hogy miért "mélymagyar"? Mert a helyszín mélyen bent van Erdélyben, ahol mélyek a völgyek és mélyek a színek, ja és az érzések is.
A fejekben lévő sötétség is lehet mély, de itt nem arról van szó.
Várom a következő részt, és irigyellek, doktorur! :)

csati 2008.05.22. 13:07:57

Egyáltalán nem vállalhatatlan, sőt, jól esik, hogy nem csak "mélymagyar" oldalakon lehet ilyet olvasni.

Király Rák · http://konzervatorium.blog.hu 2008.05.22. 13:31:25

Szerintem - többek között - a széljobb egyik legnagyobb bűne, hogy tényleges értékeket (pl. Erdély, összetartozás, közösségvállalás, stb.) egy dobozba próbálja súlykolni vállalhatatlan dolgokkal (pl. magyargárda, sumér eredettörténet, stb.). A magam részéről remélem, hogy egyszer elválik az ocsú a búzától.

tölgy · http://konzervativok.blogspot.com 2008.05.22. 17:52:51

Én gyakorta járok Erdélybe, lehet mélymagyar is vagyok.
Szígyen.

Egy székely még ma is megkérdi, hogy szavaztál 4 éve. Szkeptikus, te hogy?

lynx (törölt) 2008.05.22. 21:20:28

Nagyon szép ez a kép. Nem lehetne megtekintésre közzétenni eredeti nagy méretében is? Esetleg a többi képet? Gondolom van még ott, ahonnan ez volt.

doktorur 2008.05.22. 22:22:22

lynx: a III. rész végén találod a linkeket.

dissou 2008.05.23. 00:28:41

kiraly raknak teljesen igaza van. Engem meglehetosen zavart a sok arpad savos zaszlo, meg a tomegben motort es nemzeti rockot bombolteto idiota gojok. A legalja megis az volt, mikor a csango misen a gede testverek kiadvanyait nepszerusito brossurakkal szortak meg a nepet, a cimlapon Hitler Mein kampf c. gondolatebreszto munkajat ajalnva a zsidokerdesre pozitiv megoldast keresoknek. A mise es egy kinosan gagyi arpadhazi szt.Erzsebetet feldolgozo playbeckelt rockopera vagy mafasznak nevezzem utan meg bizonyos a DTV Agora c. adasaban mar egyszer alaposan beegett sumimogyi jogtortenesz, Varga Tibor pattant a szinre s kezdte hinteni az iget, miszerint mi magyarok bizonyos okokbol egy arasznyival kozelebb vagyunk Istenhez min a tobbiek. Maga a bucsu, plane a virrasztas, a keresztut, amin ha felkaptatsz vegig olyan erzesad van mintha barmelyik pillanatban raeshetnel az alattad fekvo varosra, es a napfelkelte varasa hihetetlen intenziv elmeny. Valahogy meg kene akadalyozni hogy az agyamentek rategyek a mocskos kezuket erre is, mint ahogy ratettek gyakorlatilag a trikolorra meg a kokardara, meg 56-ra. En inkabb ugy mondanam hogy remelem egyszer elvalik a szar a majtol.

TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2008.05.24. 17:46:11

Annyira sajnálom, hogy kihagytam ezt a vonatozást... Meg a kassait, a Rákóczi-emlékévest. A Vasúttörténeti Parkban áll a Hargita motorvonat, a visszacsatolt Észak-Erdély pályáira készült, nagyon tekintélyt parancsoló:
hampage.hu/trams/fusti050918/09180014.JPG

[.off: Egy kis technikai észrevétel, figyeljetek oda a kalapos betűkre (ôû)!]

doktorur 2008.05.24. 19:10:03

TuRuL_2k2: énvótam, szori...

Pesot 2008.05.26. 00:07:26

Igazán nem kötekedni szeretnék, de úgy tudom a vonat először Gyergyószárhegyen állt meg. És még megy pontosítás: Csíkszentdomokos és nem Csíkszentdomonkos. A lokálpatriotizmusom nem engedte, hogy szó nélkül hagyjam:) Gratula az íráshoz!

doktorur 2008.05.26. 07:10:42

pesot: köszönöm :)

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása