/Kép:
NÉGYmadár/
Igen, tudom. Azé' kell, mer' különben jönnek a nácik, már a fasorban vannak, juj. Egy apró baj van: a weimari Németországban
volt gyűlöletbeszéd-törvény. Be is tartatták, úgy-ahogy. Nem sokat segített.
Na persze: azé' nem, mert nem tartatták be eléggé keményen, igaz? Na de pont itt van a lényeg.
Ha bármilyen, ismétlem, bármilyen problémát büntetéssel próbálunk kezelni, az a következőképpen működik: ha nagyon keményen csináljuk, akkor működik. Ha viszony enyhén, akkor többet árt, mint használ, mert az enyhe tiltás az adott dolgot vagány, lázadó, de viszonylag veszélytelen cselekedetté teszi. És ki ne szeretne vagány, lázadó lenni 21 éves kor alatt, ha alacsony a kockázata? Ld. marihónalja.
Meg lehet oldani a rasszizmust és rokonait büntetőjogi eszközökkel, hogyne lehetne. Akkor azt úgy kell csinálni, hogy egyetlen kétértelmű, a közbeszéd államilag előírt határait feszegető mondatért öt év sitkó. Ja és külön Közbeszédvédelmi Hatóságot létrehozni, rendőri jogkörökkel, mert a rendőröknek van elég dolguk, ugye. Sőt, a rendőrökét meghaladó jogkörökkel, mert a ballib logika szerint a gyűlöletbeszéd hosszú távon veszélyesebb, mint egy betöréses lopás, tehát alaposan végiggondolva következik belőle, hogy hatékonyabban kell fellépni ellene.
Lehet ilyet csinálni, de ezt ötvenes éveknek hívják és Recsknek meg ÁVH-nak.
Természetesen senki sem akar ilyet csinálni, a ballibek sem, ők is tisztában vannak vele, hogy a dolog ütközik a szólásszabadság jogával, hogy mindig egyensúlyozni kell a kettő között. A betörővel szemben azért lehetünk kemények, mert betörési jog nincs, annak üldözése nem ütközik semmivel.
Mivel a gyűlöletbeszéd üldözése a szólásszabadság jogával ütközik, ezért ebből törvényszerűen, egyenesen következik, hogy a büntetőjogi fellépés mindig enyhe, következetlen és szigort nélkülöző lesz. Azaz: a gyűlöletbeszédet viszonylag veszélytelen, de vagány, lázadó, rendszerellenes, szamizdatos, gerillamédiás dologgá teszi.
Azaz: inkább ösztönzi, mint akadályozza.
Leírtam már párszor, de soha nem lehet elégszer: a gyűlöletbeszélőkkel, mint pl. a kurucinfó egy dolgot lehet tenni: mélyen kussolni róla. Az állam, a politikusok, a média, az értelmiségiek mind-mind hallgassanak róla, mint a sír, ne lépjenek fel ellene, ne beszéljenek róla, ne ítéljék el, mert ez mind-mind csak reklámot csinál. Észre sem kell venni, mintha nem is létezne, nem próbálni meg üldözni, elnyomni. Ha ezt sikerül betartani, akkor jelentéktelenné, marginálissá válik: olyan dolgot csinálni, ami extrém, de vagánysági, lázadósági potenciál nincs benne, kevesen akarnak, mert aki csinálja, azt nem belevaló lázadónak, hanem egyszerűen fura, bizarr különcnek tekintik, körülbelül mint az UFÓ Magazin olvasóit. Főképpen: nem adni alkalmat a mártírkodásra. Az üldözés mártírokat teremt, a mártírok népszerűséget. Ellenben ha tudomást se veszünk róla, akkor vért fognak izzadni, hogy valahogy felhívják magukra a figyelmet, és ráadásul az a mulatságos a helyzetben, hogy akkor nem szólhatnak ellene semmit, mert akkor nem bántjuk őket, és ez a nem bántás rosszabb nekik, mint a bántás: mert az extrémek éltető eleme a publicitás, a közfelháborodás, és a mártírkodás.
Olyan lenne ez, mint a régi viccben, amikor a mazochista azt mondja: üss meg, üss meg! Mire a szadista, gonoszdi vigyorral: nee-em, csak azért sem! :-)
Na ezért marhaság ez az egész gyűlöletbeszéd-törvény.
