crix
I 2008.02.18. 23:09
Olasz, osztrák, német, török, amerikai. Mind-mind kávénemzet. Hogy miért? Mert mindegyik hozzátett valamit a kávékultúra kialakulásához. Ugyanaz az alapanyag mégis annyira más.
A kávé világa
Itt van ez a növény, amiből ezt a mennyei italt főzik. Mindennek ez az alapja, a kávé mégis annyiféle lehet, hogy össze sem lehet számolni. Annyifelé ágazik a kultúra, hogy képtelenség lenne itt egyben mindent leírni. Máshogy őrlik, főzik, ízesítik. A fejlődés pedig nem állt meg. Mind a technológia, mind a felhasznált anyagok, az ízesítés, tálalás, minden fejlődik. Ezért kivonatosan álljon itt, hogyan kávéznak a világban.
A legrégebbi: török kávé
Az első és mindenképpen megkerülhetetlen változat a török kávé. A törököké a legősibb kávékészítési módszer, melyben minden egyes folyamat teljesen egyedi a ma ismert technikákhoz képest is. Már a kávéőrlemény elkészítése is időigényes feladat: a török recept szerint többszöri darálással érhető el a kívánt szemcseméret, ami akkor jó, ha sikerült elérni a púder finomságát. Az őrleményt ezután a személyek számának megfelelő méretű edényben a cukorral (és persze a vízzel) együtt többször fel kell forralni. A kávé szűrés nélkül, az összes többi iskolával ellentétben a zaccal együtt kerül felszolgálásra, arról kell ugyanis leinni. Erős, karakteres, sűrű ital, sok-sok hagyománnyal és cukorral.
A legkönnyebb: német kávé
A hagyományos német kávézás alapja a karlsbadi porcelánkanna. A módszer lényege, hogy a forró víz átcsepeg, átszűrődik a kávéőrleményen, és kioldja a hatóanyagok egy részét. Ezen a módon könnyű, frissítő kávéital készíthető, a német ízlés szerint: átlátszó, híg, inkább egy sötétebb teára emlékeztet, ideális tízórai vagy uzsonna mellé mint kísérőital. Innen származik a nálunk is egyre terjedő filteres főzési eljárás.
A legédesebb: a bécsi kávé
Egyedi az összes módszer közül a bécsi, hisz általában nemzetektől származik a kávékészítési kultúra egy-egy ága, itt mégis Bécs van kiemelve, mint a birodalom központja és fővárosa, a monarchia idejéből. A titok a pörkölésben rejtezik, ugyanis világosabbra, kevésbé pörkölik meg a kávét, ami kellemes, savanykás ízt ad. A tejszín és társai ideális kiegészítői a lágyabb bécsi kávénak. Ez talán a legédesebb az összes nemzeti kávé közül, egyértelmű utalásként a bécsi cukrászatok erőteljes hatására. Itala jellemzően a kapucíner.
A legismertebb: az olasz kávé
Hihetetlen, de a legújabb kávéfőzési módszer (ha eltekintünk a legújabb, többé-kevésbé működő hi-tech gépektől) az olaszoktól származó eszpresszó. Ma már a legnépszerűbb módja a mennyei nedű előállításának. A nagynyomású (legalább 8, mások szerint 15 bar) víz és gőz segítségével oldjuk ki az íz- és illatanyagokat, melyek koncentrátuma, az ún. krém kiül az igen rövid (akár 20-25 ml) kávé felszínére. Rövidebb és hosszabb változata is létezik, szebbnél szebb olasz nevekkel. Jellemző itala az eszpresszó és a kapucsínó.
A leginkább újító: az amerikai kávé
Napjaink legdinamikusabban fejlődő kávéiskolája az amerikai. Megtartották a német hagyományokra alapozó csepegtetős-filteres módszert, ugyanakkor elterjedt olasz hatásra az eszpresszókultúra is. Mind a legnagyobb (gyors) kávézóláncok italai, mind a világ legdrágábban felszolgált kávéitala amerikai. Tisztelik a hagyományokat, mégis bátran nyúlnak a kávéhoz, új italokat alkotnak belőle, bátran ízesítve szirupokkal és még ki tudja mivel. Na meg persze minden igényt igyekeznek kielégíteni, amiből aztán megszületnek az olyan extrém megoldások, amelyekben egyesül a koffeinmentes, extrakönnyű kávé a laktózmentes tejjel, az édesítőszerekkel és a light szirupokkal. Persze mindez dupla, tripla méretben.
... és ami csak a miénk
Végül pedig essék szó kis hazánk kávézási szokásairól. Alapvetően, mint Európa közepén várható volt, a kávékultúrák hatásai minden oldalról begyűrűztek hozzánk. Persze időben és térben is eltérő volt a különböző iskolák hatása. A kezdet kezdetén, a hódoltság idején a török kávé terjedt, de itt a logikussal ellentétben a kereskedő népek (örmények, zsidók, görögök) terjesztették el. Aztán a bécsi hatás még erősebbnek bizonyult, nemcsak amiatt, hogy ez a város a birodalom központja volt, de Európa nyugati feléhez is Bécsen keresztül vezetett az út. Később, a 20. század első harmadától megjelent az eszpresszógépekkel együtt az olasz kávékultúra is.
Ami otthon vár
Mostanság pedig minden egyes iskola minden ága megtalálható nálunk a kávézókban és a kávéházakban. Nem szabad elfeledkeznünk az otthoni kávézásról sem. Az egészen egyszerű, filléres filteres kávéfőzőktől a több százezres, az összes munkafolyamatot egy gépben megoldó krómcsodákig sokféle megoldás előfordul otthonainkban. De persze minden kávészerelmes első élménye a klasszikus „Szarvasi” kotyogó. A kávérajongók számára szívderítő hang a kellemes rotyogás.
A fejlődés nem állt meg
Már azt hihetnénk, hogy tovább nincs, és nem lehet több módszert kitalálni, de nem így van. Több gyártó is kifejlesztette saját, de lényegében hasonló módszerét a főzés megkönnyítésére. Nevezetesen a különböző kávépárnás megoldásokról van szó. Nagy kávéforgalmazók és konyhai eszközöket készítő vállatok is gyártanak ilyet különböző minőségben, a németes filteres kávétól az egészen élvezetes eszpresszókig.
Ma már mindenki megtalálhatja a kedvencét a változatos kultúrában. A legfontosabb, hogy a kávé inkább legyen élvezet, mint függőség. Jó keresgélést!
