hehe, jó érzés tudni, hogy az utóbbi 8-10 évben sem változott semmi a bölcsészkarokon, óh, a boldog időtlenség... :DD

Igen, az egész ott romolhatott el, hogy az egyetemek fejkvótát kezdtek kapni, míg minőségellenőrzés nem volt. A politikusok meg büszkén mondhatták, hogy megduplázódik évről-évre a felsőoktatásba bekerült diákok száma...

Amikor én jártam egyetemre (pszichológia), akkor a BME-nek volt egy elég jó modellje (egy közeli barátomból lett ott mérnök, ő mondta el): felvettek boldog-boldogtalant, de (kimondatlanul) meg volt határozva, hogy évfolyamonként keményen rostálják a társaságot tanulmányi eredmény alapján. Ott is igen alacsony tanulmányi eredményre már járt ösztöndíj, de aki harmad-ötödévben 4.5 feletti átlagot ért el, annak azért csodájára jártak többen is (és az már úgy diplomázott, hogy 3-4 munkaajánlat volt a zsebében)
Ennek az volt akkoriban az előnye, hogy
1. a sok gólya után megkapták a fejkvótát
2. mivel már az első évben is rendesen hullottak ki az emberek, több ösztöndíj maradt (első félévben ugye nincs ösztöndíj)
3. a kevés végzős megőrizte a szakmai színvonalat.
Az, hogy most hogy megy, nem tudom, ha valaki most képzi magát mérnöknek, elmondhatná.

A bölcsészképzésről pedig annyit, hogy kedvenc némettanárnőm 1941-47 között tanult bölcsésznek német-francia szakon (amikor épp volt tanítás/tanárok/épület). Egyszer azt mondta, hogy nem teljesen érti, hogy hogyan kaphatnak ma az emberek úgy bölcsészdiplomát, hogy nem tudnak egy szót sem latinul ÉS (nem vagy!) görögül. Mondta ezt ő német-francia szakosként.

"Ha a prof az idős kor tünetei miatt a szabad asszociáció által vezérelt előadásokat tart, megteheti. "

:-DDDDDDDDDDD

Azon tanakodtunk anno a PSZF-en, hogy miért van az, hogy az öregedés jópár tanárra úgy hat, mintha folyton be lennének füvezve...

Én is az úgynevezett "első számú karra" járok és nevetve kell megállapítanom, hogy 100%-ban egyezik a véleményünk. Azért nevetek, mert még humoromnál vagyok (értsd: még nem végeztem). Egyébként tetszik a stílusod (pl. HÖK-ös rész):-D

Ez pedig mélyen igaz: "Diszgráfiás magyar szakosok, neonáci törisek, súlyos önértékelési zavarokkal küzdő pszichológusok, hisztérikus, mizantróp szociális munkások. Nem sorolom. Sok közös órám volt velük."
Hja, nem kéne központilag meghatározni az egyetemi felvételit az egyetemi autonómia megsértésével...

"Egyszer azt mondta, hogy nem teljesen érti, hogy hogyan kaphatnak ma az emberek úgy bölcsészdiplomát, hogy nem tudnak egy szót sem latinul ÉS (nem vagy!) görögül. Mondta ezt ő német-francia szakosként."
Nem rossz. Talán azért, mert középsuliban kötelező volt a latin és némi görög is ragadt az emberfiára. Most meg nincs ilyen.

Bár nem hinném, hogy akkoriban annyira jobban tudtak középsuliban görögül a latin mellett, m int manapság 4 v. 6 év után.

qbr: Szerintem lázadás és egyetemfoglalás lenne abból, ha a mi csodás intézményünkben is bevezetnék ezt a rendszert az ösztöndíj osztogatásában, továbbá a környék vendéglátóipari egységei közül jónéhány tönkremenne.:)

C.O.: Miféle HÖK? Hogy jön az ide?:DDD

Egyébként valóban az egyetemi autonómia legsúlyosabb megsértése az, hogy központilag határozzák meg az egész felvételit. De hát "komoly" érvek szólnak a szóbeli felvételiztetés, vagy csak "elbeszélgetés" ellen: a profok, egyetemi oktatók rasszisták, nőgyűlölők, satöbbisatöbbi...

"a környék vendéglátóipari egységei közül jónéhány tönkremenne"

Igen, jó biznisz az egyetemi hallgatósdi-oktatósdi. Sok gazdasági egység erre ráépült és azóta is jól éldegél. Amikor én beiratkoztam, elszörnyedtem, hogy hogy a fenébe lehet ennyi "haszontalan" (gonosz vigyor) kiegészítő kurzust, tanfolyamot meg miegymást elindítani.

HÖK? Bocsánat, én kérek elnézést! :-D

Sajnos nagyon egyetértek.
Azonban a helyzet szerintem súlyosabb. Főleg mivel ez tudatos politikai szándék (mármint az elitoktatás megszüntetése Magyarországon). Hivatkoznak a Nyugatra, ahol sokfelé még felvételi eljárás sincs, csak beiratkozás. De próbáljon meg csak úgy beiratkozni az Oxbridge-re.

Kéne a hálapénz.hu mintájára egy hasonló oldal, ahol az egyes karok és oktatók szarakodását, felkészületlenségét írhatnák meg a népek.
És a 25 leggázosabb mintájára, a 25 leggázosabb tanszék, kar listáját is összeállíthatnátok. Én erősen javasolnám pl. a miskolci Szociológia és a Politológia Tanszéket.
De lehetne rámenni csak az "elit" egyetemekre listázására: Elte tátk Politológia Intézet, Corvinus mikoökonómia.

Azért elnézve a sorszámozásodat, akár matek felvételit is követelhetnénk a bölcsészeknek. :)

Jó hogy szólsz, javítom :DDD

Vendée: Az elitoktatás megszüntetése mögött elméletibb-ideológiai, vagy rövidtávú politikai-aktuálpolitikai megfontolások vannak inkább?

Egyébként van egy blog, ahol az elte problémáinak a kibeszélése a cél. Érdekes.
elte.blog.hu/

vendée: ez jó ötlet, de csak az ott tanulók tudják rendesen megítélni az adott intézményt, márpedig nekik nem érdekük, hogy kiderüljön, hogy a nekik diplomát adó intézmény mennyire gáz.
Egyébként voltak próbálkozások a tanárok teljesítményének mérésére, de - legalábbis nálunk - ezek nagyon gyorsan kimúltak. Ha jól emlékszem, az volt a hivatkozási alap, hogy a a diákok a rossz jegyekért majd büntetni fogják a tanárokat. (Ez egy olyan tanszékencsoporton hangzott el, ahol 3 félév kötelező statisztika és két félév kötelező módszertan van, és kábé a második félévben már tudni kéne, hogy hogyan lehet kiszűrni az ilyen hatásokat)

Szívemből szóltál, barátom, gratula a kiváló cikkért!

Jómagam a következő cikket is a hallgatók figyelmébe ajánlanám, igen tanulságos:

www.fn.hu/allas/20070802/mindenki_bolcsesz_akar_lenni/

(Leginkább a következő mondat fogott meg: "Az már biztos, hogy csaknem hétezer pedagógus nem fog tudni elhelyezkedni a végzés után, nekik az átképzés lesz a sorsuk.")

A tömegképzés bevezetése a bölcsészkarokon nyilvánvalóan csak egy célt szolgál: rövidtávon sikeresen el lehet vele rejteni a 18-23 éves korosztály azon részét, akik egyébként valszeg munkanélküliként töltenék ezt az időszakot. Hasonlóan, mint régen a kötelező katonai szolgálattal...

--------------------

Vendée: "a 25 leggázosabb mintájára, a 25 leggázosabb tanszék, kar listáját is összeállíthatnátok. Én erősen javasolnám pl. a miskolci Szociológia és a Politológia Tanszéket."

Tökéletesen igazad van, tényleg hasznos lenne egy ilyen lista, melynek élére magam is esélyesnek tartom a miskolci politológiát!

Magam is nemsokára végző frusztrált bölcsész lennék, de ezen túl megjártam még az ELTE egy másik karát, és egy "elitképző" szakkollégiumot is az elmúlt években. A tanárképzést viszont messziről kerültem.

Sajnos a legtöbb pontodra csak szomorúan bólogatni lehet, de azt itt inkább a szociológusokra hagyom, hogy miért ez a leghevenyebb reakció korosztályunkban. Inkább visszatérek az egyetemre:

- Az "állandó változás" nem csak a felvételit érintő probléma. Nem is az egyetemen kezdődött. (Emlékeztek még pl. a NAT-ra, és az összes többi (kormányváltásonkénti) oktatási rendszer változtatásra?) Ha bekerültél az egyetemre, érdemes felfogadni egy kisebb jogászgárdát, akik követni tudják hogy változik alattad a felsőoktatási törvény és az egyetemi szabályzatok. Szeretnéd tudni mennyibe fog kerülni az egyetem végzése három év múlva? Szeretnéd tudni mennyibe kerül az, ha nem az ajánlott tanrend szerint végzed az egyetemet? Szeretnéd, ha a HÖK és a TO nem egymásnak ellentmondó válaszokat adna az ilyen típusú kérdéseidre?

Ezen a téren nem igazán lehet jogbiztonságról beszélni. Hogy ebben mikor várható változás, arra még visszatérek a végén.

- A bürokratagárda egy előző korból maradt ránk (legalábbis az ELTE BTK-n). Ha nem saját maguknak generálnák az újabb és újabb (szükségességüket igazolandó) fölös munkát, akkor az egyetemista korosztályra jellemző internethasználati mutatók mellett már évekkel ezelőtt meg lehetett volna valósítani, hogy a bürokratikus teendőket távolról intézzük úgy, hogy ne a TO-s néninek megszalajtott mosoly szélességén múljon, sikerül-e elintézni, amiért odamentél.

(Röviddel azután hogy beiratkozatam a TTK-ra elkezdték bevezetni az ETR-t. Ekkor már évek óta működött Szegeden (persze tudom, hogy más egyetemi szabályzatok mellett). Amikor átiratkoztam a BTK-ra elkezdték bevezetni az ETR-t (persze tudom, hogy más kari szabályzatok mellett). Ekkor már egy vagy két éve működött a TTK-n. Egyik esetben sem látszott, hogy akár csak kicsit is gördülékenyebben sikerült volna a bevezetés. Miért nem tudnak tanulni a korábbi tapasztalatokból?)

Tessék összehasonlítani az ETR-t/Neptunt/*-ot a weben található hasonlóan komplex oldalakkal (Wikipedia, Facebook, Ügyfélkapu, etc.). Az eredmény nem lesz bíztató. És erről sajnos nem "a nyamvadt gép" tehet, hanem valószínűleg a bürokratáink által összeállított specifikáció, ami alapján ezek készültek.

A fent említett mutatók mellett az is megoldható lenne, hogy a jegyzettámogatás szétosztogatása helyett azt inkább a már meglévő írásos tananyag digitalizálására fordítsák, és attól kezdve gyak. ingyenesen terjesszék. (Akár nem csak a beiratkozottaknak.) Nem mellesleg senkinek nem kéne írógéppel írt, integráljelet kézzel berajzolt, WC-papírra nyomtatott analízisjegyzetet használnia.

- A tanárokról viszont egészen jó tapasztalatokat szereztem. Dilettánsok termszétesen itt is vannak, mint mindehol, viszont máig előttem van a többiük arcán tükröződő öröm, ha egy hallgató végre hozzászól az órához, és nem hagymázas marhaságot mond, hanem értelmesen kérdez/hozzátesz. Ami problémájuk van, az nem a sajátjuk, hanem ahogy a politika, a hallgatók, a hallgatókat beirató szülők, úgy ők sem tudnak (még) mit kezdeni a felsőoktatás átalakulásával. Én se tudnám, mit kezdjek a hallgatóság túlnyomó részének közömbösségével és üveges tekintetével.

- A BTK és a TTK különbségéről: amíg a TTK-n voltak szórótantárgyak, ahol az első 1-2-3 félévben kibuktatták a felvettek 2/3-át (persze ez is az agyatlan fejkvóta miatt zajlott így), addig a BTK-n lehetsz akár funkcionális analfabéta, akkor sem fogsz az egyetem szerető öleléséből szabadulni. Emlékszem vizsgákra, ahol a hallgató tudása alapján még az érettségijét is visszavettem volna, viszont a vizsgáztató tanár a végén csak megadta a sok sírás-rívásra a kettest, hogy legalább többször ne jöjjön vissza. Azt egyébként nem teljesen értem, a BTK-n ennek miért kellett így alakulnia.

- A felsőoktatás tömegesedésének okolása ma már elcsépeltnek hangzik, de a gondok nagy része tényleg ebből származik. Nem kerestem most külön statisztikákat, de saját tapasztalatból azt láttam, hogy az elmúlt évtizedben 3-4-szeresére növekedett a hallgatók száma, míg nagyjából ugyanannyi maradt azok száma, akik tudják, miért jöttek egyetemre.

Ezek a számok mellett egyértelmű, hogy:
1) A felsőoktatásnak _differenciálódnia kell_.
2) Ezeknek a differenciáknak meg kell jelenniük a köztudatban.

A minél több diplomásra szerintem valódi igény van, ha úgy tetszik, felfoghatjuk ezt egy hosszú történelmi tendencia (a közoktatás hosszának növekedéséről beszélek) folytatásaként.

Vagyis szükség van egyetemre, ami a gimnázium folytatása, ahogy az sem a tudásról szól, hanem alapvetően társadalmi integrációs / nevelő funkciót lát el, és az ott kapott diploma sem állít magáról ennél többet. (Nevezzük mondjuk "második érettségi"-nek.)

És szükség van egyetemre, ami a tudományokban való részvételre képez. (Ha valaki nagyon szereti az "elit" szót, hát nevezzük elitoktatásnak.)

Továbbá szükség van arra, hogy majdnem mindenki tudja (az épp felvételiző 18 éves is): X egyetem Y szakja jó, U egyetem V szakja büfészak.
(Karrierkövetés. He?)

A bolognai áttérés (a felvételi rendszer változásával együtt), úgy látom, nyitott ebbe az irányba. ("szabad iskolaválasztás", szociális szempontok a felvételiben, rövidebb nagy létszámú képzés, hosszabb képzés csak kevesebb embernek, kötött kezdő tanrend, etc.). Itt a kérdés az, hogy lesznek-e 8 éven túl gyógyuló következményei ennek a tudást közvetítő oktatásban. (Úgy néz ki, a másikhoz már egész jó úton van.)

- Nem hiszem, hogy az egyetem a 18-24 éves korosztály bújtatott munkanélkülisége lenne. Szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy ez a korosztály nem tud mit kezdeni magával. Az előző generációtól kapott szociális státuszt célzó ambíciók (aka. életcélok) nem érnek sz..t sem (többek közt a rendszerváltásnak köszönhetően), és ezek helyett újakat találni csak a saját hibájukból fognak. Az én tapasztalatom szerint az egyetemista lét (korlátozott) jóléte és felelősségmentessége miatt "menekülnek" az egyetem (gyakran visszahúzó) kényelmébe, de az első komolyabb anyagi szükség megtanítja őket arra, hogy a munka nem is olyan büdös.

(Ez a pontom Árvizi hajós kommentjére válaszolt, nem az eredeti bejegyzésre.)

- A piaci igények viszont igenis számítanak. Akár tetszik, akár nem, ma a tudás is iparban készül, és senkinek nem kell a mit sem érő iparos. Nagyon nem mindegy, hogy valaki az egyetemen túli perspektíva (és az az ebből fakadó motiváció) hiányában végzi a "tiszta tudományok" egyetemét, vagy hogy van perspektíva és mondjuk egy cég fizeti a PhD képzés tandíját. Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy az utóbbi fog többet tudni.

- Némely pontodban mintha megbújna egy előfeltevés: az, hogy az egyetemre bekerülésnek csak és kizárólag tehetségmérési alapon kéne működnie. Szerintem ez masszív félreértése az életpálya-választási szabadságnak, ami még tán szintén a rendszerváltás előtti szabadságfogalom visszhangja. (Hétköznapian fogalmazva: a szorgalom és kitartás könnyen többet ér a tehetségnél.)

- A BTK ösztöndíjproblémáiról: az elhagyott tanegységet a BTK effektíve ösztöndíjmegvonással bünteti, ami eddig nem is lenne problémás, ha nem az lett volna az előző gyakorlat, hogy:

1) fölveszel sok-sok kurzust, mivel a szóbeszéden kívül szinte semmi infód arról, hogy mi lesz az órán
2) amikor az első pár óra után kiderül, hogy érdemes-e bejárni, akkor elhagyod, amit föl se kellett volna venned

- Egy utolsó, de lényeges pont: Nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás előtt és után egészen más követelményeknek kéne megfelelnie az egyetemeknek úgy, hogy közben még a korábban meglévő átlagszínvonalat sem lehetett tartani, mert senki sem készült fel a sokszor annyi hallgatóra. Az "állandó változás"-nak egyszer csak véget kell érnie, a kérdés, hogy mikor és hol fog nyugvópontra jutni. Szinte nem is kérdéses viszont az, hogy a követendő példa csak nyugatról származhat. (Nekem nincs szükségem egy újabb sajátosan magyar félmegoldásra.)

Az ELTE-Tátk politológia intézet az új találmány viszonylag nem?

ELTE-Tátk tudszoc, muhahah.
(innen nézve meg elég régi...)

Valamit viszont biztosan jól csinál az ELTE BTK, mert amikor én PSZF-re jártam, nagyítóval se lehetett volna találni ennyire éretten gondolkodó embereket, mint Hadrian meg Rubasov. Én is nagyon gyerek voltam. Ittunk, igyekeztünk túlélni a vizsgákat (a rutinosabbak már csak a mások által írt puskákból tanultak), és igyekeztünk úgy tenni, mintha sose kéne felnőni és dolgozni. Hogy őszinte legyek, vérbeli fehérgalléros lumpenproletárok voltunk. Egyetlen embert nem ismertem, aki a szakma iránt több érdeklődést mutatott volna, mint ami egy ketteshez kell. Engem speciel akkoriban főleg a pókerezés kötött le az ötös előadónak becézett kocsmában. Szóval valamit csak jól csinál a bétéká.

Más. Nem kéne valahogy kettéválasztani a tudósképzést a szakemberképzéstől?

Ez még csak nem is magyarspecifikus dolog. Mivel szeretnék programozóból projektvezetővé avanzsálni, beiratkoztam a wolverhamptoni egyetemre egy Strategic IT Management kurzusra. Nem egy nagy szám, négy modul, mindegyik négy napban, ilyen tárgyak, hogy Consulting Skills in IT, ezután hozzám vágnak egy Postgraduate Certificate-t, és kész.

Tök nyilvánvaló, hogy ez nem tudósképzés. Legjobb esetben szakemberképzés, legrosszabb esetben parasztvakítás.

Kérdés: vajon minek szórakoztatnak akkor a harvardi citációs stílussal pl. ? (en.wikipedia.org/wiki/Harvard_referencing)

Én ezt úgy érzem, hogy kamuzunk, tudóst játszunk, amikor közben nem tudóst képzünk.

Valahol nem elég éles a határ a tudós és a fehérgalléros szakmunkás között.

Mivel ezt a világon kb. mindenhol így csinál, valszeg nincs igazam.

De szeretném pontosan tudni, hogy miért nincs. Szerintem totálisan más világ az akadémiai karrier meg a céges.

És akkor utána a következő kérdés ott van, hogy miért nem teszünk világos különbséget a business school meg a közgazdász-képzés között. Ég és föld, nálunk mégis keveredik.

"Valamit viszont biztosan jól csinál az ELTE BTK, mert amikor én PSZF-re jártam, nagyítóval se lehetett volna találni ennyire éretten gondolkodó embereket, mint Hadrian meg Rubasov."

Biztos heted-nyolcad évesek:)

Gabrilo: az ELTE-Tátk maga is viszonylag új fejlemény, ha jól emlékszem, olyan 2003-ban szakították le a BTK-ról.

Egyébként én magam is odajártam (BTK) jónéhány évig, de sikerült majdnem teljesen kikerülnöm az un. egyetemi életet, lehet hogy más is volt/van vele így.

Lazán kapcsolódó anekdota. Hívtak úgy 3 éve az egyik vidéki egyetemre, hogy tanítsam a harmadéves közlekedésmérnököket, hogy hogy is néz ki a termelésirányítás egy mai vállalatirányítási szoftverben.

Úgy indult volna, hogy elvileg előző félévben megtanítják, hogy mi a darabjegyzék, majd ebben a félévben megint, majd én is nyomjam le a gyakórán megint. Namost, a darabjegyzék az a szakácskönyvekben az alapanyagok mennyiségi listája, ami a receptek elején van. 4 főre 6 tojás, 5 evőkanál olaj. Ezen a területen kb. a legbonyolultabb fogalom a fantomdarabjegyzék, ami annyi - legalábbis a szoftveres oldalról -, hogy nem írjuk le minden receptben, hogy egy rántáshoz kell liszt, olaj, paprika, hanem odavéssük, hogy tíz evőkanálnyi rántás, azt' kész. Tehát egy halál primitív dologról van szó, amit szerintem nem kéne háromszor lenyomni. Oké, lehet, hogy műszakilag a dolognak vannak bonyolult vonzatai, de a termelésirányítási szoftver szempontjából pont annyit kell tudni hozzá, amennyit fentebb leírtam, szerintem egy kicsit is normális másodikos gimnazistának nem okozna nagy gondot.

Szóval meglepődtem, de az elméleti tanár finoman felvilágosított, hogy ezek pont olyan fehérgalléros lumpenprolik, mint amilyenek mi a voltunk a PSZF-en. Úgy értem, én eddig azt hittem, hogy azért voltunk azok, mert nem azért mentünk oda, mert annyira érdekelt, hanem mert anyuka szerint ezzel jól lehet keresni. Legalábbis én így voltam vele. Akkoriban még semmi más nem érdekelt, minthogy valami olyan papírom legyen, ami bejuttat egy multihoz valami őttönyösnek, mindegy, minek, még csak nem is a pénz érdekelt, hanem a presztízs, a státusz, a rang. De, hittem naívan, a közlekedésmérnök az más, az azért megy oda, mert imádja az autókat - ez az egyetem lényegében a győri Audinak képzi az embereket - ami ugye sok férfiemberre igaz, és ezért komolybban veszik... hát nem. Végül is nem tanítottam ott, mert kijöttem ide, de mindenesetre biztosan nem lett volna könnyű, ezek után.

Hm...

Most alakítják Magyarországot orosz mintára: a régi politikai-titkosszolgálati oligarchia hegemóniájának megteremtése zajlik.
gondola.hu/cikkek/58008

Ennek egyik fontos eleme, hogy ne történhessen meg még egyszer 1990 és 1998, azaz ne legyenek olyanok, akik képesek az országot kormányozni az oligarchia nélkül vagy ellenére. Ne legyen alternatívájuk. Ennek feltétele, hogy ne legyen elitképzés - az elittudás külföldön vagy a CEU-n legyen csak megszerezhető (ezt szűkebb körben már régen mondogatják). Az érv persze a pénz, minek fizessék a csórók mások tanulmányait (ezt persze megcáfolták közgazdák, de szavazatszerzés szempontjából jó érv, az irigységre apellál).
Az Elte és Corvinus tudatos lenyomását pedig segíti a mindig megtalálható lustaság, helyi érdekek, stb. Csak olyanokat kell vezető székbe ültetni, csak hagyják, sőt bátorítják a színvonaltalan egyetemi életet, ilyen oktatókat neveznek ki, stb. (Corvinus és Trautmann oktatói/vezetői tevékenysége)

Vendée, én úgy látom, ennek sokkal egyszerűbb oka van. A valamire való oktatók megbecsültsége olyan alacsony, hogy 90 százalékuk elment a versenyszférába. A műszaki, gazdasági, stb. képzéseknél ez egészen biztosan így van. És amennyire látom, Trózi sem épp az oligarchia kiszolgálója, csak egy szimpla marxista futóbolond. (Ellenben a Pete Péter-féle szakról mit lehet tudni?)

A megbecsültségen meg nem igazán lehet állami kényszerrel javítani. Főleg úgy nem, ha az a cél, hogy érjük el Izlandot az egy főre eső diplomások számában (volt ilyen kijelentés is), és elárasztjuk az egyetemeket alkalmatlan emberekkel. A "régi szép" diktatúrában a keretszámok úgy voltak eligazítva, hogy az elit középiskolák fel tudták tölteni a jobb karokat (ebből lett aztán a gimnazistát sosem látott szakembereknek az az illúziója, hogy a többi gimnázium átlaga is jobb volt, pedig dehogy). Ez az oktatás tömegesítésével megszűnt.

Meg főleg úgy nem, hogy 1999 óta lehet tudni például a többszintű képzésre való átállásról, mégis az új szakok indítása előtt fél évvel kezdődött meg a kapkodás minden szinten.

(Meg úgy sem, hogy aki megszerezte az elit-tudást, az elhúz és gyökértelenné válik, mert a helyi szinten világhírű zseniknek nem elég jó, amit csinál. És per vagy nincs lehetősége itthon megfelelő színvonalon dolgozni.)

A HÖK-öt a maga széljobbos és tehetetlenül seggfej elnökével együtt falhoz kéne állítani,az irodájukat ledózerolni, behinteni sóval.

Ugyanígy eljárni a TÁTK hökjével is. Ott név szerint megnevezném majd egyszerazokat, akiket a kivégzés előtt kínzás alá is kéne vetni...

Vendée,

sokszor egyet szoktam érteni veled, de ez most kissé összeesküvéselmélet-szagú.

Az efféle összeesküvés-elmélekkel az a baj, hogy sok ember együttműködése és teljes kussolása szükséges hozzá. Még jó emberek jó célokért is nehezen tudnak együttműködni, sok a konfliktus. Akkor egy olyan nagy szervezet, amit az egyéni önérdekekek kívül semmi nem tart össze, és ráadásul kénytelen nagyon mély kussban konspirálni, eléggé valószínűtlen, hogy sokáig működhetne. Tucatjával kellene látnunk olyanokat, akik, mivel a hálózaton belül személyes céljaik nem teljesültek - valaki ügyesebb volt, lenyúlta, amit ő akart - ezért kilépnek és kitálalnak mindent.

A fenti alól egy kivételt, de csak gyenge kivételt látok, éppen, ahogy mondtad, a régi titkosszolgálatok volt tagjait. Nekik ugyanis hivatásuk a konspiráció, arra vannak kiképezve. Igen, ez valahogy logikusan hangzik, hogy az autószerelő szabadidejében ralli-autót bütyköl, a programozó szabadidejében játékot ír, a kirúgott titkosszolga meg konspirál. Ahhoz ért, az a természetes neki. Ez oké. De szerintem még ez sem elég erős érv. Ehhez nagyon magasnak kellene lenni a volt titkosszolgák arányának a hálózatban, és valamilyen módon nagyon fegyelmezniük kéne tudni a többit. Valahogy ez valószínűtlenül hangzik.

Másik problémám a következő. Szerintem egy politikai rendszert a mai világban formális szabályainak összessége (törvényei, Alkotmánya) határoz meg. Nagyon leegyszerűsítve, rendszert váltani annyi, mint új Alkotmányt meg kétharmadosokat írni. Abból a feltételezésből indulok ki, hogy a formális rendszerrel nincs baj, mert az Alkotmány és a fontosabb törvények kábé hasonlóak a nyugat-európai és amerikai törvényekhez. Ez lehet, hogy nem igaz, szívesen látnék erről egy elemzést, de nekem egyelőre úgy tűnik.

Innen kezdve két kérdés merül fel.

1) Lehetséges-e a köztársaság, demokrácia, piacgazdaság formális szabályai között informálisan oligarchiát létrehozni, és ha igen, akkor miért nem történt ez meg sok más országban is? Dél-Amerika pont azért nem jó példa, mert szerintem - megint olyasmi, amit nem tudok, csak szerintem - nincsenek jó törvényeik, Alkotmányuk.

2) És ha igen, akkor hogyan lehetne/kéne még egyszer rendszert váltani, ha egyszer az Alkotmány és a fontosabb törvények átírására, feltételezésem szerint, nincs szükség, mert legrosszabb esetben is egy jó formális rendszer informális megkerülése zajlik? Hogyan lehet így rendszert váltani? Az milyen rendszerváltás, hogy az írott szabályok kábé maradnak a régiben, csak egy másik politikai erő kb. megígéri, hogy ők a változatosság kedvéért be is fogják tartani őket?

Ez arra a feltételezésre épül, hogy a formális rendszer nagyjából oké - mondom, lehet, hogy ez nem igaz.

Nagyon hiányzik a normális hallgatói érdekképviselet.
Itt, Szegeden most marasztalták el ismét az EHÖK-elnökünket (2 félév eltiltás), de ez nem akadályozza meg abban, hogy újra megpályázza a tisztséget... (Az ügye meg megy a bíróságra.)
Nevetséges.

Nekem, mint TTK-snak, nagyon érdekes a poszt, bár annyira nem új, mert az összes BTK-s, Corvinusos ismerősöm ugyanezeket a hibákat említi, a konkrét történeteiken meg a hajam az égnek áll (a "kemény viszgáztatások", az "érdekes" emberek, "zseniális" tanárok). TTK-n, legalábbis matekon ez azért elég más. Első félévben első óráiban ugyanúgy a fejkvóta miatt az ablakban lógtak az emberek (szószerint az ablakban is ültek gyak-on), aztán az első zh-ra már bőségesen volt hely mindenhol. A tanári kar elég jó, néhány nagy névvel megspékelve (pl. Lovász), de a követelmények elég kemények. Gondolom természettudományos tárgyaknál könnyebben mérhető a tudás, ezért ott a könnyebb kiválasztani a megfelelő embereket, akikből aztán esetleg a megfelelő oktatók is lesznek. Csak gondoltam, azért beírom azért ezt is, h az ELTE-nek van egy másik oldala is, ami azért elég jól működik.

Ja és azt nem értettem az néhány előző hsz-ben, a keretszám csökkentés miért a elitoktatás megszűntetése irányába mutat? Logikusan épp ellenkezőleg lenne.

"Más. Nem kéne valahogy kettéválasztani a tudósképzést a szakemberképzéstől?"

Hogyne kéne. Ha úgy tetszik, így is megfogalmazhatjuk, amit a két fajta egyetemre való igényről írtam. A gimnáziumot folytató egyetemen nyilván nem lehetne továbbra is magyar irodalmat, és matekot tanítani, hanem szakképzéssel kéne azokat helyettesíteni.

Hogy egy összesen 16 napos képzésben minek a harvardi citációs stílussal foglalkozni, azt én sem értem, viszont több éves szakemberképzésben nem ártana addig eljutni, hogy a végzők, ha nem is vesznek részt a tudományos diskurzusban, a saját szakmájukat érintő tudományos publikációkat azért tudják olvasni. (Persze azzal az időbeli késéssel, ahogy a téma az akadémiáról a termelésbe kerül át.)

"A valamire való oktatók megbecsültsége olyan alacsony, hogy 90 százalékuk elment a versenyszférába."

Ez gyakorlatilag a teljes közszférára igaz, és a kontraszelekciós hatása nagyon is látszik. A megbecsültségnek viszont van egy fontos része, ami nagyon egyszerű: ez a fizetés nagysága. Pontosabban egyszerű lenne, ha ezt nem csak a közalkalmazotti bértábla módosításával lehetne változtatni, ami meg képtelen különbséget tenni a kisebb vagy nagyobb fizetésre érdemes dolgozók között.

Mellesleg hozzáteszem, hogy az egyetemeket (a gyakorlati forráshiányon kívül) mi sem gátolja abban, hogy a tanáraik bérét kiegészítsék. Talán el kéne gondolkodni azon is, hogy mondjuk a most többletként megjelenő költségtérítést (ami az elkövetkező években sokszorosára fog nőni) ne csak ösztöndíjra és fejlesztési kiadásokra, hanem a tanárok bérkiegészítésére is lehessen fordítani. A teljesítménymérce pedig akár maradhat az egyetem belügye.

"Egy politikai rendszert a mai világban formális szabályainak összessége (törvényei, Alkotmánya) határoz meg."

Uh, itt valami jóval összetettebb dologról van szó, úgyhogy távolról kezdem.

A magyar rendszerváltás elsődlegesen történeti képződmény (a 80-as, 90-es évek ilyen-olyan eseményei), bár arra még visszatérek mennyiben mégsem történeti, hanem jelenlévő.

Az államforma változásával (azaz kié a szuverenitás, meddig terjed a szuverenitás hatálya, etc.) persze változik a politikai rendszer is (azaz milyen érdekérvényesítési csoportok léteznek, miképp zajlik az érdekérvényesítés, etc.), ez a kettő mégsem ugyanaz. Az államforma változása ma Magyarországon már lezárt dolog, míg a politikai rendszer még mindig alakul.

Hogy a formális jog mennyire független az államformától, azt jól mutatja, hogy manapság minden valamirevaló diktatúra formálisan demokráciának álcázza magát.

"És ha igen, akkor hogyan lehetne/kéne még egyszer rendszert váltani [...]?"

A lényeg pontosan itt rejlik. Az hogy Mo-on úgy szokás fogalmazni, hogy "a rendszerváltás 89-ben volt" tévedés. Gyorsan véghezvitték az államforma és formális jog nyugati példához igazítását, bevezették a többpártrendszert, megindult a gazdasági rendszer kapitalizmussá (abba már nem is mennék itt bele, hogy a kapitalizmus melyik formájáról van szó) alakítása (a privatizáció első fő hulláma), etc.

Viszont ne feledjük, hogy például:
- a privatizáció a mai napig nem zajlott le teljesen
- ahol lezajlott, ott is előfordul, hogy a magántulajdonos úgy rendelkezik a korábbi állami tulajdon fölött, hogy a terület továbbra sem tud piacosodni
- nyilván nem fejeződtek be az adott gazdasági rendszerhez szükséges tudati (kulturális, morális, ...) változások sem

Vagy, hogy az aktuálpolitikában is meglévő témákra utaljak, mondhatjuk-e, hogy befejeződött a rendszerváltás, ha egyszer 89 óta nem jutott nyugvópontra a felsőoktatás, egészségügyi rendszer, etc. új állam- és gazdasági rendhez igazítása.

Vagyis nem új rendszerváltásra van szükség, hanem be kell fejezni azt, amiben benne vagyunk. (Többek közt pl. a felsőoktatási reform tisztességes elvégzésével.)

És a fenti okfejtés lényege az aktuális témában: a felsőoktatási reformot még ma sem lehet (vélt vagy valós) érdekek jelentős sérelme nélkül elvégezni.

OFF-ok napja
huncros, a keretszámcsökkentés oka a pénzkivonás az egyetemekről, és nem az elitképzés szándéka. Hogyan alkalmazkodhat az egyetem? Csökkenti a fizetéseket (ezzel, ahol ez lehetséges, a jobbak a versenyszférába mennek és nem oktatni), és több fizetős hallgatót vesz fel, akik teljesítménye lehet gyengébb is.
A keretszámcsökkentés önmagában nem hoz létre elitképzést. Ha a finanszírozás elsősorban fejkvótán alapul, akkor a főiskolák járnak jól - nagy tömegű diák, kevés minősített oktató. Amennyire tudom, az egyetemeken is a főiskolai szakok és karok illetve az egyetemi szakok, karok csuklóztatják egymást, mert az utóbbiak bérköltsége jóval nagyobb. Nézd meg az OTKA és egyéb kutatási alapok devalválódását Antall-korszaktól 2008-ig.

shenpen, én hallottam már libit a honi elitképzés ellen érvelni.
Másrészt: "Mély szerkezeti összefüggést látok mind a szerzők helyzetmegítélése, mind megoldási javaslataik tekintetében Bauer Tamásnak azzal az 1990-ben, az akkori Magyar Nemzetben közzétett gondolatmenetével, mely szerint a modernizáció úgy érhető el, hogy a tulajdonviszonyok terén követjük azt a - gazdaságilag legfejlettebb országokban természetesen évszázadok alatt kialakult - tendenciát, hogy az önállók aránya három-öt százalékot tegyen ki az összes foglalkoztatott arányában (a "fejletlen" Görögországgal szemben, ahol ez az arány meghaladja az ötven százalékot). A neves közgazdász-politikus úgy látta, hogy a rendszerváltás lendülete megtakaríthatóvá teszi ezen önálló vállalkozók körének "természetes" kialakulását, azaz valóságos teljesítmények révén történő kirostálódását. Ennek az elképzelésnek a hátulütőjéről azonban kevesen ejtettek szót: arról tudniillik, hogy ezen három-öt százaléknyi magyar önálló ezek szerint politikai elhatározások, kedvezményezések és döntések, nem pedig a gazdasági versenyben elért eredményeinek betudhatóan választódik ki, ami nem utolsósorban rendkívül súlyos mértékben felveti a korrupció lehetőségét." (ÉS 2007/28)
Fent azt írtam, hogy az elitoktatás szétverésének szándéka megtalálja együttműködő partnereit a buták és középszerűek közt. Csak őket kell helyzetbe hozni, ők már felismerik az érdekeiket.

A formálisan jó szabályok magukban kevesek. Gondolj 1948 Magyarországára. Vagy egy csomó harmadik világbeli rezsimre, poszt-szovjet államokra. Nagy részük alkotmánya valószínűleg fáintos, talán nyugati szakértők is írták. Ugyanakkor, a brit Alsóház egyszerű többséggel átszabhatná az országot, mégsem teszi.

tallian.miklós, Trautmann pont azzal tesz szolgálatot ("tudja, de nem teszi"), hogy lenullázza a Corvinuson a mikro-képzést, ami minden hasonló közgáz-jellegű képzés egyik gerinc tárgya. Aki nála "tanulja" a mikrót, az mit fog tudni róla? A mikro marxista kritikáját.

Eltoltam, helyesen: Trautmann Nem tudja, de teszi...

Ez nem csak a bölcsészeknél van így.
dunaújvárosi főiskola szintén zenész: műszaki informatikus szakon: kohászati technológiák tantárgy.
szinvonaltalan oktatás
hök... úristen, ez a legbrutálisabb.. áhh... nem is idegesítem magam rajta

Ooo, dejo hogy rátaláltam a blogodra, mintha a gondolataimat vetnéd 'papirra'.
Tátk hök, jajjajjaj...:D

adalék, vendée már idézte:
Felkai Gábor - A neoliberális egyetemfelfogás kritikája

www.es.hu/pd/display.asp?channel=AGORA0728&article=2007-0715-2316-04JVPH

Jut eszembe, az internetegyetem jelenségét még megemliteném.

Apropo, elte TÁTK -nemrég egy jegybeiratáson beszédbe elegyedtem egy általam sokra tartott oktatoval, elmondta, hogy ö ezzel befejezte, ebben már nem vesz részt, ami megy. Szemináriumok alig, társadalomtudost képzünk könyböl. Persze, felrak ö a netre mindent, tetszik neki, hogy igy bárki okulhat, de szemináriumra már nincs keret...arrol meg ne is beszéljünk, mennyit lát egy leendö társadalomtudos társadalmat (és itt jönnek a már emlitett neonáci törisek-féle problémák). Szánalmas.

Először a jelenlegi Tátkos (ex)hökelnököt kéne felnégyelni, mivel igen nagydarab, ez elég könnyen menne... minima 10 éve hogy már lediplomázott, mégis hökelnök, merthát ugyi kell a pénz, úgy jár-kel az egyetemen, mintha minimum dékán lenne... szörnyű.

a többiek pedig megtanultak, ha eddig nem tudtak volna, counterstrike-ozni a hökirodában. az hogy semmit nem tudnak elintézni, az alap, de nem ez a legnagyobb gond (ezt már kiindulási alapnak veszem, ezen már meg se lepődöm), de hogy mindehhez még egy tenyérbemászó fejük is van, az valami elképesztő.

bytheway az állásinterjúkon valahogy akkor indul be a siker, amikor a jelentkező kihúzza az önéletrajzából, hogy hök-elnök volt, és a közösség aktív tagja volt. sajnos ugyanezt tudják a versenyszférában is, és aki képes beírni hogy HÖK, azt eleve elküldik a fenébe. :) Érted, az egyetem kasszáját még el lehet sikkasztani a semmittevéssel, de a cégét már kevésbé. :D

Vendeé
Az 1936-os ún. sztálini (szovjet)alkotmány nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű volt. Benne egy csomó új jog garantálásával, de senki em gondolja, hogy akkor és ott volt, szólás, sajtó és bármilyen egyéb szabadság. A NY-i államok azonban a II. vh után sokat vettek át belőle és tartalmilag meg is valósították.

III. NApóleon a 19. sz-i demokráciát használta fel hatalma megteremtésére teljesen demokratikusan.
Ma Mo-n is megy az intézmények kiüresítése, jogok, szép szavak vannak, de a gyakorlat teljesen az ellenkezője.
Mint írtad is.

Vendée, szerintem a Trautmann elleni hörgés elég széles körű, vannak benne bőven olyanok is, akikről ez meglepő volna - ha az összeesküvés valós volna.

Másrészt Magyarországon nincs politikailag homogén oligarchia. Demján, Széles, Csányi, Nobilis - mind nem "annak" az oligarchiának a tagjai.

Harmadrészt a posztkomcsi oligarchia közelsem egységes. Ha most nagyon ordenáré akarnék lenni, tudnék hasonlatokat mondani, de hagyjuk - a lényeg, hogy a "posztszoci" elitnek három fő vonalát látom:

- piaci technokraták: látják, hogy mi az, ami a világon nagyjából működik, jobb híján próbálkoznak vele, némelyek még talán a mögötte álló filozófiával is tisztában vannak. Kicsit.

- szoci technokraták: szerintük az állam főleg adjon, aztán ha nagy baj van, kicsit húzzon a szíjon.

- olyanok, akik _elvileg_ is jónak tartották a Kádár-rendszert, filozófiailag mármint, és a problémákat merőben technikainak tartották. Utóbbiak közül néhányan épp most ébredeznek, nevet nem mondok, de ki lehet találni, kire gondolok.

Namost ezek úgyis megfúrják egymást, mielőtt bármiféle összeesküvésre sor kerülne.

Hogy ne csak bolcseszek irjanak ide, a valtozatossag kedveert egy muszakis is leirja ugyanazt :)

Sajnos minalunk meginkabb ervenyesul, hogy az egyetemrol a legjobbak elmenekulnek. Kiveteles, hogy nehany szent orult jo kepesseggel marad tanitani. Sajnos az idosebb oktatok kozul kevesen kepesek lepest tartani a fejlodessel, es ez eleg rosz hir. Sok kulfoldi egyetemen jarva azt latom, hogy lemaradtunk. Lehet, hogy a BME a legjobb muszaki Magyarorszagon, de mar kozep europaban sincs az elso haromban. :(

Az allam talan tolna bele a penzt, de az egyetem mellett mukodo "vallalkozasok" ugyanilyen tempoban pumplajak at a penzt maganszamlakra, ezzel teljesen kiuritve a valodi kutatasi kasszakat. Mivel jo politikai kapcsolatokkal rendelkeznek (elsosorban szdsz iranyban), ezert az eredmenytelenseget senki nem keri szamon. Kozben vegleg elmaradtunk Europa mogott, legyen szo bioengineeringrol vagy IT-rol.

Es termeszetesen az EHK-ra is ugyanaz igaz. Korabbi elnokok landoltak az mdf vagy a budapesti fidesz frakciojaban. Mivel a rektorvalasztason harmados szavazati aranyuk van, a rektor a tenyerukbol eszik, ezert elnezi nekik mindenki a kis jatekaikat. Ok termeszetesen a befolyast sokkal inkabb sajat, mint a hallgatoik celjaira hasznaljak. Ahogy a post is irja, bizonyithatatlan, ugyanakkor mindenki altal kozismert modszerekkel tunnek el milliok, ekozben termeszetesen az oktatas szinvonalanak emelesenek kovetelesere mar nem jut ido. Minden mas, ebbol kiutat mutato hallgatoi kezdemenyezest pocsolyaba folytanak.
Termeszetesen mi vagyunk a hulyek, mert rajuk szavazunk. Persze az alternativa elfolytasaval ideje koran foglalkoznak, es termeszetsen a sajat csapatukba is mindig talalnak lazabb erkolcsiseggel rendelkezo utanpotlast.

Kiduhongtem magam. :)

A legrosszabb hirt lehagytam a vegerol. Ha azt hiszitek, hogy a mostani politikai elit szornyu, hat tudjatok meg, hogy a HOOK-bol kapott utanpotlasuk meg rosszabb lesz, ha hatalomra kerul. Mar egyetemi evek alatt tanuljak, hogy mikozben latvanyosan nem tesznek semmit, pusztul le a kornyezetuk, csak a sajat szamlaik gyarapodnak, hogyan valasztassak sikeresen ujra magukat.

Rosz vilag jon, ha ez nem valtozik.

Miki,

"piaci technokraták: látják, hogy mi az, ami a világon nagyjából működik, jobb híján próbálkoznak vele, némelyek még talán a mögötte álló filozófiával is tisztában vannak. Kicsit."

Ezzel erősen vitatkoznék. Van két dolog, ami ugyan durva közelítésben hasonlít egymáshoz, de nagyon más. Az egyik, mondjuk, durván, kb. a hayeki libertarianizmus, ami a természetes, organikus módon kialakuló magántulajdonra, piacra összpontosít, a másik pedig az IMF-es neoliberális (akik Friedman-ra hivatkoznak, bár szerintem nem értik), ahol az állam privatizál, "helyez piaci alapra" stb. Persze, ha egy olyan a helyzet, akkor annak kell. De.

Az előbbi érti azt, hogy ha már ilyen szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy az állam csinál kapitalizmust nekünk, akkor alapelv, hogy annak a folyamatnak valahogy szimulálnia kell a normális piaci folyamatokat, úgy kell csinálni, mintha organikusan jött volna létre. Most nem megyek bele mélyen, de, pl., lassan, mert a z organikus folyamatok lassúak. (A Microsoft is 33 éves, pedig az a szakma eléggé pörög.) Aztán, pl., van egy csomó olyan dolog, amit a magánemberek nem érdekből, hanem filantrópiából hoznak létre, vö. Széchenyi és az akadémia, Leland Stanford és a róla elnevezett egyetem. Ilyesmit nyilván csak akkor privatizálhatsz, piacosíthatsz, akármi, ha találsz ilyen filantrópokat, a sima befektető nem elegendő. Röviden, tehát, a piac működésének szimulálása. Ez a normális megoldás, a libertariánus-konzi. Ez ahhoz hasonlítható, hogy ha a kapitalizmus egy autó, ami gyorsan megy, akkor úgy tudsz menet közben felszállni rá, hogy egy motorra mellémész, és amikor mellette vagy, átszállsz. Ez a logikus és normális hozzállás.

A másik, az IMF-es neoliberális vonal a klasszikus balos társadalommérnökösködés véletlenül pont kapitalizmuspárti verziója, pont ugyanaz a logika van mögötte: néhány nagyokos politikus meg értelmiségi nekiáll valamit lendületből átszabni, gyorsan és átgondolatlanul létrehozva egy rendszert néhány olyan gondolatra alapozva (pl. a piac hatékonysága), amelyek alapvetően ugyan igazak elméletben, de demagógiaként és ideológiként kezelik őket, nem vezérfonalként. A tökéletes példája ennek Bokros és társai. Ez a vonal nem az organikus piaci folyamatok szimulálására fokozatos bevezetésére törekszik, hanem azt hiszik, hogy majd ők néhány félig átgondolt gondolattal meg három tollvonással majd csinálnak kapitalizmust nekünk ügyesen. Ez kb. ahhoz hasonlítható, mint úgy akarnál felszállni egy autóra, ami már jó messze jár, mintha egy tevére kerekeket szerelnél, rendszámtáblát a seggére, és közölnéd a hajcsárral, hogy na most innen kezdve ez autó, örüjjé', versenyezhecc.

Hát ezért van az, hogy szerintem a szoci piaci technokraták kurvára nem azt csinálják, ami működik.

Shenpen:

"Hát ezért van az, hogy szerintem a szoci piaci technokraták kurvára nem azt csinálják, ami működik."

Rendszert (paradigmát) nem lehet folyamatos lassú változtatásokkal átvinni egy másik rendszerbe. A következőképpen működik: Szétvered a régit, létrejön a kaotikus állapot, amiből létrehozod az új rendszert.

Hogy ne csak offoljak: Nemsokára több MBA képzésünk lesz mint ovodánk.:-))))

Fuxosbömis,

A paradigmaváltás az a Népközt. -> Közt. volt. Az állami vs. magántulajdon NEM paradigma-, se nem rendszerváltás. Nagy-Britanniában a vasút pl. sokáig állami kézben volt, holott jóval kapitalistább ország, mint a svédek vagy osztrákok. Korábban írtam erről - privatizálták, de nem durrbele, hanem idővel, ésszel, a piaci folyamatokat kb. szimulálva.

Ami az MBA-t illeti, igen, és mennyire fölösleges - úgy értem, nem általában fölösleges, hanem a résztvevők 90%-a számára az. Van egy haverom, akinek van. Foglalkozása IT biztonsági tanácsadó, másnéven etikus hacker - azért fizetik, hogy próbáljon betörni egy cég számítógépes rendszerébe. Remek munka, kicsit irigylem. De hogy miben segít ebben az MBA? :-)

Shenpen:

Az MBA-val kapcsolatban a 90% túlzás. Saját tapasztalatom alapján 80%.:-))))))(én a 20%ba tartozom :-))))))

Ami a paradigmaváltást illeti, én általában a változásról beszéltem, a rendszer finomítása, továbbfejlesztése esetén a folyamatosság notrmális dolog, ezzel nem is vitatkozom.
Miért állami feladat a vasúti személyszállítás? Ezzel az erővel a taxisokat is államosíthatnánk, sőt a közúti teherfuvarozókat is?
Mi az érvrendszere annak, hogy hogy valami állami tulajdonba kerüljön? Pl. A vasutat milyen érvrendszer alapján állomosították?
Ezek a kérdések nem neked szólnak, csak úgy felvetődött bennem.

Fuxosbömis,


nem érted. NEM értek egyet kb. semmi államosításával.

De az megtörtént 50 éve, sajnos.

Most a piacosításról beszélünk, nem az államosításról. A piacosítás módszeréről, folyamatáról, elveiről, üteméről, satöbbi.

Nem automatikusan az a jó, ami piaci/magán, hanem ami piaci/magán módon jön létre, mert az organikus (azaz, folyamatosan kihívások és konszenzusok közepette formálódott). Mivel kiesett ötven év, úgy kell piacosítanunk, hogy ezt a kieső időt szimuláljuk.

Ha nem ezt tesszük, ugyanolyan társadalommérnökösdit játszunk, mint régen az államosítók, csak fordított előjellel.

Shenpen:

Nem vitás, hogy így is lehet értelmezni a kérdéses dolgokat. Viszont nem hiszem hogy 50, szerintem inkább 90 év szerves fejlődésének elmaradását bármilyen úton szimulálni (helyettesíteni)lehet. Elméletben szép, a kivitelezése szerintem lehetetlen.

Fordítva, a hiánya katasztrófa. Áhh, fáradt vagyok most, nem megyek bele, de csak gondolj bele, hogy sok-sok év hiányát belesűrítve egy rövid reformba, döntéssorozatba mekkora eséllyel kapsz valami, a valódi piacitól eltérő, hogy konkrétan fogalmazzunk: monopolisztikus, oligarchikus, lenyúlisztikus, kibulisztikus megoldást...

A piac valahol olyan mint az evolúció. Sőt, pont olyan, pont ugyanaz a logikája. Ha a szelíd disznót vissza-antinemesíted vaddisznónak, feltréningeled, akkor mehet ki a rétre. De kibaszni a rétre a farkasoknak úgy, ahogy van, úgy, hogy az evolúció hatásaitól sokáig meg volt védve... érted, biztos bukó. Szimulálnod kell az evolúciót, különben csak bazmeg lehet a vége.

Shenpen:

Én is fáradt vagyok, nem megyek bele.:-)))))
A disznó nem jó példa....egyébbként nem olyan békés jószág mint ahogy elképzeled. Azokat amiket te látsz(tévén) az utolsó nagyon kiszelektált és degenerált fajtája a sertésnek. Azok a disznók (szőrösek) amit 50 évvel ezelőtt tartottak, minden további nélkül seperc alatt vissza vadisznósodnának......ma is....és leállnának a farkasokkal verekedni....nem is kevés eséllyel. 2-3 generáció után gyakorlatilag full vadisznók válnának belőlük.....minden tréning nélkül...

fuxosbömis 2008.02.19. 00:05:26:
"2-3 generáció után gyakorlatilag full vadisznók válnának belőlük.....minden tréning nélkül..."

Valószínűleg ugyanez fog történni a magyar lakossággal is; 2-3 generáció szükséges, hogy alkalmazkodjanak a kapitalizmushoz / demokráciához.

Bela 2008.02.18. 10:31:46:
"Sok kulfoldi egyetemen jarva azt latom, hogy lemaradtunk."

Már rég lemaradtunk. Egy darabig el lehetett kenni a dolgot, de közben felnőtt egy generáció, ami már képes felismerni az ordító különbségeket.

"Lehet, hogy a BME a legjobb muszaki Magyarorszagon, de mar kozep europaban sincs az elso haromban."

Nemzetközi öszehasonlításban még sokkal szomorúbb a helyzet. Van egy szervezet, minden évben elkészítik és közreadják a világ legerősebb felsőoktatási intézményeinek listáját: www.arwu.org/

Az első 300-ban nincs magyar egyetem, a 305-402. megosztott helyre 2007-ben kettő volt képes bejutni. A BME-t a legjobb 500 között nem jegyzik. Itt tartunk ma.

Elég népszerűtlen szoktam lenni vele, különösképp a "magyar tudás" illúzióját táplálók körében, bár ez a tényeken semmit nem változtat.

Hadrian, nem rossz az, amiket írsz, tényleg, csak nem ártott volna elolvasni egy TVSz-t előtte...

most csak röviden egy pontról:
11.Hallgatói önk...
LOL, jó a kép, milyen igaz!
Csak a bibi ott vagy, hogy a HÖK Te vagy!

azt szerettem volna elmondani, hogy elmondom azt, hogy a bibi ott van: a HÖK te vagy!
ja, és ez az SzMSz-ben van.

refuse,

persze, papíron. "minden hallgató a Hallgatói Önkormányzat tagja". mostanában már nem tvsz-nek hívják (talán hkr?), ami ezt leírja, de van benne egy ilyen passzus (inkább irányelv).

azonban mégis az a tapasztalat, hogy egy, a "mezei" hallgatóktól teljesen elszigetelődő, belterjes klikk jön létre hök címén - ebben segíti őket a felsőoktatás eltömegesedése, hiszen ha 120 ember van egy évfolyamon, akkor sokkal könnyebb elkendőzni a tevékenységük khmm, hát önérdekű voltát, mint ha, akár a régi szép időkben, 10 emberből állna egy évfolyam.

ezer példát tudnék én is hozni erre az elszigetelt klikkre, néhány botrány még ki is pattan a hallgatói pénzek el... ööö körül :), de én még szeretnék ösztöndíjat kapni. zsiráfnak mindegy, mit mond, ő úgyis költségtérítésesen van :D.

na szóval mondókám lényege csak annyi, hogy a hök (nálunk) gyakorlatilag nincs napi kapcsolatban a hallgatókkal, az ösztöndíj(ak) rendszerének változtatásairól, vagy az egyes támogatások megítélésének vagy meg nem ítélésének okairól nem kapunk tájékoztatást, és -mivel vannak ezek a botrányok- kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy ellenőrizve sincsenek, mondjuk valamilyen egyetemi könyvelő vagy bárki más által. márpedig erre csak egy precedens jut eszembe a nemzetközi jog történetéből: a kecske kontra káposzta ügy, amit szerintem mindenki ismer :). vagyis: miért nem lehet az ösztöndíjak megállapítását és kifizetését valami hallgatóktól független szervezetre bízni, akár az egyetem számtalan adminisztrátorára, akik úgyis csak pasziánszoznak egész nap (erre is utalt Hadrian cikke)? az ő esetükben legalább nem számítana, hogy "minden szentnek maga felé hajlik a keze..."

max, tényleg durva, megnéztem az arwu listáját én is, csak az elte és a szegedi egyetem került be a magyarok közül... és ehhez képest egyre-másra alapítják az ávf, zskf stb. jellegű pénzmosókat...

"azonban mégis az a tapasztalat, hogy egy, a "mezei" hallgatóktól teljesen elszigetelődő, belterjes klikk jön létre hök címén"

Höhö, tudom én :)
Mégis fenntartom, hogy erről személyesen Te is tehetsz. No hard feelings.
Nekem félelmetesen hasonlónak tűnnek a HÖK-ös és az országos nagypolitikus mutyikörök működési mechanizmusa. (a nagypolitikát személyesen nem láttam, csak élménybeszámolókat hallottam)

mondjuk, nálunk a BME-n nem szigetelődtek el, többé-kevésbé menő bulizós arcok voltak, kellett ez a szavazatokhoz.