vadnyul
I 2008.05.13. 07:31
Sok szó esik adócsökkentésről, alacsony foglalkoztatottságról, ami az ország egyik lagnagyobb nehézsége. Megoldási javaslat is akad: adócsökkentés, ami majd új munkahelyeket teremt, segélyek csökkentése, ami munkára ösztönzi a dolgozni kevéssé hajlamos polgártársainkat, akik eddig leginkább a segélyekre hajtottak. A fekete-fehér színekből összeállított javalatok mellé próbálok elhelyezni néhány szürke árnyalatot.
Azt tudjuk, hogy van 7,7 millió ember, aki elvileg dolgozhatna. De gyorsan tegyük is hozzá: ez a 15-74 éves népesség, ám a tanköteles kor a 18. évig tart, és a nyugdíjkorhatár sem 75 évnél van (sajnos?) Tehát a sokaságban van egy rakás iskolás, léhűtő egyetemisták (kivéve mérnök- és közgazdászképzésben résztvevők), és nyugdíjasok is. De szerencsére a foglalkoztatottságot máshol is így számolják.
E hosszadalmas bevezető után, de még az alábbi rettentő táblázat után, az iromány témájáról: a rendelkezésre álló munkaerő szerkezete, és a tartalékok.
| A foglalkoztatottsági adatok legmagasabb iskolai végzettség szerint (2007, ezer fő) | Foglalkoztatott | Munkanélküli | Inaktív |
| 8 általánosnál kevesebb | 10,8 | 9,3 | 202,6 |
| Általános iskola | 484,3 | 94 | 1599,5 |
| ált. isk. szakképesítéssel | 4,5 | 0 | 131,1 |
| Szakiskola és szakmunkásképző | 1250,1 | 103,1 | 490,2 |
| Középiskola érettségivel | 1331,7 | 80,2 | 914,8 |
| középisk. szakképesítéssel | 976,2 | 57,8 | 442,6 |
| Főiskola | 519,6 | 18,6 | 168,4 |
| Egyetem | 329,7 | 6,7 | 105,8 |
| Összesen | 3926,2 | 311,9 | 3481,3 |
| (folytatás) | Összesen | Aktivitási arány | Részesedés az össznépességből |
| 8 általánosnál kevesebb | 222,7 | 4,80% | 2,88% |
| Általános iskola | 2177,8 | 22,20% | 28,21% |
| ebből ált. isk. szakképesítéssel | 135,6 | 3,30% | |
| Szakiskola és szakmunkásképző | 1843,4 | 67,80% | 23,88% |
| Középiskola érettségivel | 2326,7 | 57,20% | 30,14% |
| ebből középisk. szakképesítéssel | 1476,6 | 66,10% | |
| Főiskola | 706,6 | 73,50% | 9,15% |
| Egyetem | 442,2 | 74,60% | 5,73% |
| Összesen | 7719,4 | 50,90% | |
(Adatok forrása:
MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK 2007 IV. NEGYEDÉVÉBEN, KSH)
A táblázat alapján jól látható az a közismert tény, hogy minél magasabb valakinek a végzettsége, annál könnyebben el tud helyezkedni. De még valami szintén világos lehet: az igazi törés a szakmunkás és az alacsonyabb végzettségűek között van. Azaz, a legalább szakmával rendelkezők között már viszonylag kevés a tartalék munkaerő. Aki tehát hozzá tud járulni egy modern gazdaság működtetéséhez, az nagyjából már a piacon is van. Természetesen lehetne mit fejleszteni itt is, de nincs annyi tartalék köreikben. (A kampányokban rendszeresen visszatérő nyolcszázezer új munkahelyet azért be lehetne tölteni velük.)
Tehát hol van jelentős tartalék? A leginkább képzetlenek között, az általános iskolát végzettek csoportjában. Az ő foglalkoztatottsági arányuk rendkívül alacsony, mindössze 22%. De mit is kezdhetnénk velük? Éppen azok a tulajdonságaik hiányosak, melyek egy (jó) állás elnyeréséhez kellenek: tanultság, az új ismeretek elsajátításának képessége, alkalmazkodóképesség. Ők a másfél millió fölölseges ember, akikkel nem biztos, hogy bármit is tudunk kezdeni.
Ha a foglalkoztatás növeléséről beszélünk, akkor arra is gondoljunk, hogy mit kezdünk ezzel a tömeggel, az inaktívak 46%-ával.
Közmunka? Népszerű ötlet, de ugyanúgy megbélyegez, mint a segély, és ugyanannyira nem is kiút, csak állomás a következő segélyjogosultsághoz.
Segélyezési rendszer "munkára ösztönzővé" tétele? Egyetértek azzal, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék (amúgy Szt. Pál írta), de koránt sem vagyok biztos benne, hogy pusztán a segélyek megszüntetése munkához juttatná ezeket az embereket.
Van-e annyi fantázia az ország vállalkozóiban és közigazgatásában, hogy megoldást találjon a problémára?
