A tudás ára

Király Rák I 2008.03.07. 23:12

A felsőoktatás reformra szorul. Lassan mondom, hogy Magyar Bálint is megértse: re-form-ra. Nem pedig fűnyíróelv, előkészítetlen koncepció alapján kivetett pénzbeszedésre, aminek felhasználására nem vonatkozik semmilyen lényegi előírás. Racionalizálni kell az államilag finanszírozott szakok keretszámait (fontos, hogy nemcsak a diplomák piaci értéke, hanem a társadalom szempontjából való hasznosság alapján is – vö. marketing és óvodapedagógus szak). Valódi teljesítménymérést és az azt alátámasztó, helyesen alkalmazott indikátorrendszert kell kiépíteni. Rendes, emberi ösztöndíjakat kell adni, hogy a legjobbak tudjanak este a mekis meló helyett pihenni, hogy másnap élhessenek a tanulásnak. Felül kell bírálni az állami tulajdonú intézmények gazdálkodását. Meg talán nem kellett volna szétverni a felvételi rendszert, hogy aztán minden évben változtassanak rajta. Persze, külső forrásokat is kellene bevonni: például a magánszférából (lásd Műegyetem), vagy akár a rosszabbul teljesítő hallgatóktól is (azonban ez utóbbinak alaposan ki kellett volna dolgozni a feltételrendszerét) 

Ha a kormány a fentiekből bármit is megvalósított volna, vagy legalább lépéseket tett volna a fenti irányokba azt mondhatnánk, hogy tényleg megindult egy reform. Így viszont csak pénzbeszedés folyik.

A fejlesztési részhozzájárulás – ellentétben az egészségügyi kérdésekkel – mellett szóló érvek közül egyedül egy van, ami említésre méltó. Márpedig ez az intézmények színvonalfejlesztésének ügye. Az összes többi buta, demagóg hazugság, azaz kiábrándítóan jellemző politikai kultúránkra. 

Amikor arról beszélnek, hogy a diplomások nem fizetnek a képzésükért, amelyért elvileg magasabb fizetés jár (bár tessék összehasonlítani egy kezdő orvos és egy kezdő buszsofőr fizetését – no offense a buszsofőröknek), nem szokták számításba venni, hogy a magas fizetésből több adó, nagyobb közteher, és csak az értelmiségi rétegtől származtatható szellemi tőke jár az államnak, a népnek, amely gálánsan fedezi a jó tanuló hallgatók tanulmányainak egy részét. A tudásba, oktatásba fektetni mindenhol megéri az államnak, olyannyira, hogy nem egy ország máshonnan szipkázza el a tanulni vágyókat: Anglia egy remek példa erre, ahol nem egy programban szerezhetnek államilag finanszírozott diplomát akár magyar fiatalok is, ráadásul még támogatást is kapnak a lakhatásukra, megélhetésükre.

Amikor a mi lapjainkat is gyakran ellepő meggyőződéses idióták és fizetett provokátorok állandóan részeg egyetemistákról fröcsögnek (Tetszettek már látni campust a nyugati világ vezető hatalmában, az USA-ban? És diploma nélküli melóst sörrel a kezében? És egyáltalán.), pont a felsőoktatás lényegi kérdéseiről terelik el a szót.

Ennek a kis országnak egy értékes vagyona van (a később valószínűleg sokkal fontosabbá váló gazdag vízkincsen kívül:)), a felnövekvő nemzedék szürkeállománya. Ennek a hatékony kihasználására, orientálására kellene fektetni a hangsúlyt, ugyanis minden kis országot ez vihet előre. A lényegi kérdés a minőségi átalakítás és a fejlesztési lehetőségek, ehhez pedig nem a papíron állami finanszírozott képzésben részt vevőktől beszedett apró ad kezdőlöketet, hanem a gazdálkodás racionalizálása, a magántőke bevonása, a szigorúan felügyelt gazdálkodás, a helyben történő kutatások, fejlesztések értékesítése és (talán előbb-utóbb itthon is lesz ilyen) a tehetősebb öregdiákok önzetlen támogatása.


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr34370732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gravy_t 2008.03.08. 09:13:03

aki diplomát szerez, az eleve több év hátránnyal indul az életben. egy főiskola, egyetem legalább 4-5 év, a kreditrendszer bevezetése óta pedig ennél inkább még tovább tart. ez alatt az idő alatt az, aki szakmával rendelkezik, már rég elkezdhetett spórolni lakásra, családra, miegyébre. arról nem beszélve, hogy a diplomát szerzővel ellentétben a szakmunkás nem többmillió forint adóssággal vág neki a munkáséveknek (diákhitel, most a tandíj is). a fizetések között pedig - az átlagot nézve - nincs akkora különbség; egy ügyvéd, egy mérnök tényleg sokkal többet keres egy fizikai munkásnál, de ezen kívül rengeteg olyan diplomás állás van, ahol a fizetések nem valami fényesek.

chabba (törölt) 2008.03.08. 20:00:02

A minőségi átalakításhoz egy gondolat:
Tanultam jogot itthon 5 évig, majd az egyik legnevesebb angol egyetemen 2 évig. Nem mondanám, hogy az angol egyetem megterhelő volt, de ennek ellenére vagy kétszer annyit tanultam a jogról a kinti egyetemen, mint itthon. Az ok pedig igen egyszerű: az angol egyetem nem azzal volt elsősorban elfoglalva, hogy magoljunk, hanem hogy megértsük a miérteket. A tanár szájából hangzott el, hogy bár nagyon fontosak a jogszabályok, azok akár egy szempillantás alatt megváltozhatnak, ezért az oktatás elsődleges feladata az, hogy a hallgató átlássa a számára teljesen idegen szöveget, felismerje az összefüggéseket, képes legyen megérteni a jogszabály mögött meghúzódó politikai/társadalomszervezési/stb. okokat, és mindezt alkalmazni tudja a munkája során. Az egyetem náluk emiatt készséget (is) ad.

Nálunk a társadalom egy olyan jogászt kap, aki sokat memorizált. És ennyi. Hacsak nem ismeri fel a hallgató ennek az elégtelenségét és szerez gyakorlatot a tanulás mellett.

Nem tudom, hogy máshol mi a helyzet, de valahol itt kellene elkezdeni a reformot. Annak a felismerésével, hogy a lexikális tudásnál fényévekkel fontosabbak az adott szakmához szükséges készségek.

TFL · http://civilzone.eu 2008.03.09. 01:38:04

"a felnövekvő nemzedék szürkeállománya" - igen, az országnak ez az egyetlen igazi vagyona... lenne. Merthogy nincs, bármennyire is áltatjuk magunkat ebben. Pont a felsőoktatás mai minőségi állapota miatt. Valamikor az átkosban volt még talán egyfajta szűk elit képzés, amely minőségi volt, s ami szolgálta, hogy az igazi topon ne szűkölködjünk tudásban - bár ne lett volna. Mert a "top level" alatt ott se volt semmi. Mára top level sincs, csupán egy óriási diplomagyár, ahol folymatosan gyártjuk nagy számban a diplomákat - alapvető (és főleg használható!!) tudás nélkül, főleg olyan szakmákban, amelyek amúgyis telítettek. Nyilván - lényeges és komoly strukturális változásokra lenne elsősorban szükség, és az oktatás színvonalának nevelésére - de akkor is áltatjuk magunkat, ha nem vesszük észre, hogy az oktatás "inflálódásának" egyik oka pont az, hogy túl könnyen elérhető. Ami pedig túl könnyen elérhető, az sose hoz magas színvonalat és exkluzív tudást, csupán egy mindig, jól tartható középszintet.
Ezért én semmiképpen sem tartom istentől elrugaszkodott gondolatnak azt, hogy az állami oktatást is (így vagy úgy) tegyük önrészessé. Egy biztos: alapból megoldaná azt a problémát, amit a sok a piacon ma már gyakorlatilag értéktelen diplomával kikerülő (marketing, PR, szociológia, filozófia stb), nem igazán használható tudással felvértezett végzős jelent.
Nem arról van szó, hogy ezekre nincs szükség, de koránt sem ilyen számban. Sokkal nagyobb számban volna szükség viszont mérnökökre, jól képzett közgadászokra vagy informatikai szakemberekre. Tegyük a kezünket a szívünkre: ma egy pl. egy PR diplomát bárki nagyobb erőfeszítés nélkül megszerezhet Magyarországon - és hát annyit is ér. Mind a diploma, mind pedig a mögötte levő tudás.

TFL · http://civilzone.eu 2008.03.09. 03:06:51

Amúgy chabba-val mélyen egyetértve az igazi kérdés ott van, hogy:
- attól jobb az angol egyetem, mert az állam vagy a fenntartója nagyobb hangsúlyt helyez a minőségre? vagy
- attól jobb az angol egyetem (azért helyez nagyobb hangsúlyt a minőségre), mert egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy rossz legyen, tekintve, hogy ha nem megfelelően szolgálja ki az ügyfeleit (a diákjait), akkor elveszti azokat, mivelhogy rossz szolgáltatásért senki sem fizet?

___________________________ (törölt) 2008.03.09. 16:22:43

Chabba,

sajnos a magyar oktatásnak van egy olyan vonása, ami alapjában jó, de nagyon rosszul van alkalmazva: nem szakbarbárokat, hanem széles látókörű úriembereket kíván képezni, ami a helyes és jó, ám csak magas szinten az.

Amikor a főiskolai építőmérnök (Bachelor) a világ nagyszerű épületeinek az alaprajzát magolja, igen, az segít abban, hogy legyen egy általános koncepcióra a jóról. De ezt nem építőmérnök szinten, hanem építész (Masters) és főképpen Ph.D. szinten kellene csinálni. Ennek ugyanis az a hátránya, hogy úgy jön ki az iskolából, hogy nem tud a gyakorlatban megcsinálni semmit.

Angliában Bachelor szinten gyakorlatilag fehérgalléros szakmunkások idomítása folyik. Semmiféle széles látókörük nincs, viszont az iskolából kijőve azonnal használhatóak, és később, aki akarja és alkalmas rá, Masters és PhD szinteken megszerzi azt a fajta széles látókört, amire az elitnek valóban szüksége van.

Azaz, nem szabad összekeverni a tömegképzést az elitképzéssel. Nálunk össze van. Említettem már, hogy PSZF-en volt olyan vizsgakérdés, hogy mit mondott Szent Ágoston a pénzről. Ez tipikusan olyan dolog, ami nagyon helyes elitszinten, Masters és PhD szinten, de a PSZF Bachelorokat képez tömegszinten, akikből junior controller lesz egy cégnél, gyakorlatilag Excel Tábla Üzemeltető Szakmunkás, sokkal hasznosabb lenne tehát pl. megtanítni egy-két népszerű könyvelőprogramot, mint olyan témákat nyomni, amelyeknek csak az elitképzésben van helye.

Elit-és tömegképzés helyett mi picikét elitszerű tömegeket próbálunk képezni, ami tragikus, mert így az emberek használható gyakorlati tudást nem szereznek, a széles látókört biztosító elméleti tudásra pedig 90%-uknak semmi szüksége és amúgy is olyan keveset kap, hogy úgyis elfelejti.

Anekdota: amikor Feynman Brazíliában tanított, lazán közölte velük, hogy amit tanítanak, az nem természettudomány. A természettudomány a természeti jelenségek magyarázatával, megértésével foglalkozik, nem definíciók bemagolásával. Az nem természettudomány, hogy bemagoljuk a
triboluminescence definícóját. Az a természettudomány, hogy hazamegyünk, bezárkózunk a sötét spájzba és egy fogóval összepréselünk egy kristálycukrot, és a kék villanás, amit látunk, na az triboluminescence.

hessler 2008.03.10. 00:37:04

Kedves Király Rák!
Felvetéseivel és gondolatmenetével teljesen
egyetértek.Kérem tegye meg ,hogy kicsit kibővítve (akad itt a konzerven még jó ötlet),szép stílusban elküldi a kedves Magyar Úrnak!Nekem elég sokan válaszolnak
a legmeglepőbb helyekről is ezért szerintem
nem esélytelen.Kíváncsi lennék válaszra tudnánk-e bírni?
Bíztathatná esetleg egy blogolvasásra vagy
egy blog olvasására is.(én tök véletlenül kerültem ide,akkorára nőtt ez a fránya háló-Net)
Tipp: Csak mondom , én mindig aláírom a
"nemesi nevemen".

abandi 2008.03.10. 02:55:39

Szaros huf-ért, kiképzett/túlmüvelt magyar "gyerekeket" adnak-vesznek ajrópában!!! Csak fehér legyen...Menjetek, skacok-csajszik!!!
Tudjátok: siker, pénz csillogás...meg a Volvo...
A többi le van szarva...

abandi 2008.03.10. 03:01:12

Jut eszembe:
www.freevlog.hu/video/2689.html
És ennyi is elég a bajmegelőzéshez!!!!

Shadow82 2008.03.10. 18:29:33

Hát, ez elég lenne egy cikk elejére bevezetőként, ha a cikk például javaslatokkal állna elő, hogy akkor most merre tovább. Így önmagában kicsit karcsú.

refuse/resist! · http://torzskocsma.blog.hu 2008.03.11. 00:06:13

Shenpen, igazad van. Egy bibi van.
Az elméleti oktatás olcsó, a gyakorlati drága. Kitalálhatod, hogy melyiket fogják az anyagi nehézségekkel küzdő karok preferálni a tömegoktatásban (BSc szinten)...

qbr 2008.03.11. 10:26:50

Nem emlékszem, hogy ki találta ki, meg hogyan is volt pontosan, de volt egy olyan ötlet is, hogy a felsőoktatásban résztvevők utólagos képzési hozzájárulást fizessenek az alapján, hogy mennyire jól fizető álláshoz segítette őket a diploma (kábé, mint a diákhitel). Valamiért úgy rémlik, hogy ez még a HÖK-öknek is tetszett, de lehet, hogy nagyon rosszul emlékszem.
Ezzel ugyan lassan kerülne komolyabb pénz a felsőoktatásba (legkorábban 8-10 évvel később), viszont pont emiatt érdeke lenne az egyetemeknek jól fizetett szakembereket képeznie.

Jani Begónia · http://www.menekulttabor.extra.hu/forum/ 2008.03.12. 14:41:41

Ma reggel a műegyetem rektora közölte, hogy ők szolgáltatást adnak, tehát a náluk tanulóknak illő lenne fizetni. Hínnye a nem jóját! Bakker, nem hittem volna, hogy rektorként lehet valaki ennyire ökör. Mint kollága, csak annyit tudnék mondani a tahónak, hogy pedagógusnak lenni hivatás. Nem olyan, mint egy takarítóvállallat dolgozójának lenni. Neki nyilván olyan, és ez ki is lógott a szájából. Egyébként pedig, ha már szolgáltatás, akkor az adónkból fizetjük. Nem fogom fel ép ésszel, hogyan mondhat bárki is olyat, hogy színvonalas oktatást csak költségtérítéses üzemmódban lehet elkövetni. Ezek szerint ő, a rektor urrr egy színvonaltalan oktatási rendszer végterméke, s mint ilyen, ő is egy színvonaltalan, képzetlen tirpák? Mer' hát a cucilizmóban ő se sokat fizetett, hogy ekkora barommá képezze magát.

bervas 2008.03.12. 18:54:18

A BME az nagyban, mint az állam kicsiben. A nyereségesek-nullszaldósoktól elvont pénzzel finanszírozzák a tartósan (évtizedek? óta) veszteségeseket, így mindenki kicsit veszteséges. A bérkeret 80%-a van meg. Infósok, egyéb húzóágazatok kitermelik a maradék 20%-ot maguk. Más ágazatok nem. Volt már példa papíron fizetés nélküli szabadságon levő oktatókkal lezavart vizsgaidőszakra. Akik effektíve ingyen dolgoztak, nem keveset. Állami cégnél.

Egyszóval borítani fog kelleni a bilit a felsőoktatásban is. Kell a tandíj, kell ösztöndíj a legjobb/legszegényebb 15-50%-nak. Kell a kemény felvételi és kellenek a szűk keretszámok. Az állam szálljon ki az üzemeltetés nagyjából. Legyen szolgáltatási szerződés az állam és az egyetemek között.

Jani Begónia · http://www.menekulttabor.extra.hu/forum/ 2008.03.13. 07:21:25

A tanuláshoz való jog alkotmányba foglalt alapjog. Ez azt jelenti, - a gyengébbek kedvéért - hogy nem helyezhető pusztán üzleti alapra. Alkotmány-módosítás nélkül biztosan nem.

Farky 2008.03.22. 17:14:47

Én úgy gondolom, hogy a "magasabb fizetésből adódó magasabb adó", mint a tandíjmentesség alapmotívuma fals. Elég, ha belegondolunk abba, hogy a piacképtelen diplomák (vagy a piacképtelen diplomások!) előállítása sok pénzbe kerül. Azonban sose jön vissza adóban/szellemi tőkében, ha a végzettsége alatt válall munkát, vagy ha úgy kezdi a "karrierjét", hogy egyből valami átképzésre megy.

Az egyetemre jelentkezők nagy részének fingja sincs mit akar. Igen gyakran a szülők nyomása is belejátszik a dologba, hogy olyan helyre küldik a gyereket, amivé ők szerettek volna válni. Az is elterjedt nézet, hogy diploma nélkül szart sem érsz fiam, nem vagy egy észkombájn, végezz el valamit aztán majd lesz valahogy.

A tandíj érzésem szerint egy olyan összeg, ami legalább elgondolkodtatja a felvételizőt/szülőt, hogy tényleg van-e értelme elvégezni az adott szakot. Megéri-e a befeketetés, ha a gyerekem elvégzi a Kacor Király főiskola művelődésszervező szakát és még öt évig el kell tartanom?

Nyilván a tandíj magában nem old meg semmit, maximum csökkenti a jelentkezők számát.

rosta 2008.03.22. 18:47:56

Az egyetemet végzett embereknek nem az az első, és legfontosabb jellemzőjük, hogy ostobák, és buták, lébecol az illető, és gagyi a tudása, hanem az, hogy okosak, és felsőszintű módon képesek részt venni a társadalom különböző területein, a piaci, és nem piaci szférában a munkákban. A társadalom jól felfogott érdeke, hogy támogassa a társadalom működéséhez szükséges felsőfokú képzést. Hasonló ez a képzettség a társadalom működéséhez szükséges, a társadalom által finanszírozott különféle infrastruktúrákhoz.

Érvként emlegetik a tandíj mellett, hogy nyugaton is van tandíj. Van, de teljesen más arányokban. A franciáknál egy havi minimálbérből öt évi tandíjat lehet finanszírozni. Nálunk meg egy fél évet. Azért ez nagy különbség!

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.03.22. 18:52:48

Tudásba fektetni jó biznisz, nagy vállalatok szokták is. Vicces, de még a MÁV-nak is van ilyen ösztöndíj programja.
Sajnos, a tróger egyetemista nem puszta demagógia, hanem egy évfolyam 60-80%-a. Legtöbb barátom az egyetemről származik, de többségük a puskázáson kívűl semmiben nem lett szakértő.
Igazat adok Chabbának, TFL-nek, Shenpennek, bervasnak, Farkynak és még sokan másoknak.
A műegyetem rektorának igaza volt. Az, hogy az alsóbb szintű oktatás közszolgáltatássá vált, az a XX. sz. egyik nagy vívmánya, de attól az még megmaradt szolgáltatásnak. Az oktató egyén szintjén hivatás, csakúgy mint a cukrászmesteré, aki úgy gondolja, hogy a minőség adja el a terméket, nem a reklám. Az egyetem szintjén vállalkozás, a társadalom szintjén szolgáltatás.
A tandíjat kivánatosnak tartom, mint evoluciós nyomást, hogy kialakuljon magas minőségű intézmény. Ugyanis a piac kíméletlenül beárazza a diplomákat, és csak a legjobbak engedhetik meg maguknak a magas tandíjat.
Amit én hiányolok, az a párhuzamos szociális kompenzációs rendszer, a diákhitel minősége, illetve fájlalom, hogy ez az átalakulás egy jó tíz évre okoz egy kellemetlen átmenetet, amit az akkori diákok szívnak meg.

rosta 2008.03.22. 19:36:37

Én nem hiszek a link, mihaszna diákok sokasága miatt kirovandó tandíjnak. Már csak azért sem, mert magam is link diák voltam, ennek ellenére a társadalom részéről hasznos befektetésnek tartom, hogy a tanításomban részt vállalt a szüleim pénze mellett.

A diák a képességeit adja el az államnak. Ezen képességek kellenek ahhoz, hogy bizonyos diplomához kötött minőségi munkák elvégzéséhez, a szükséges munkaerő a társadalom rendelkezésére álljon. Egy tökfejből soha nem lesz jogász, vagy informatikus, ehhez képesség kell. Ezt a képességet meg kell fizetni, ha a társadalomnak erre szüksége van.

A rossz képességű diák az be sem jut az egyetemre, vagy kiesik a vizsgákon, míg a jó képességű diák, mégha szeszel is, meg trehány a végtelenségig, mégis elsajátítja a vizsgák letételéhez szükséges ismereteket. Legfeljebb a vizsgaidőszakban a lebetegedésig tanul a végiglinkelt félév után. Ezt egy tökfej nem tudja megcsinálni.

Tehát amint az óvodát, és az általános iskolát is finanszírozza az az ember is, akinek nincs gyereke, hasonlóképpen a felsőfokú végzettséget is finanszíroznia kell.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.03.22. 20:11:23

Itt több probléma is van a túlképzéstől (túl sok diplomás, kevés a szakmunkás), az alulképzésig (sok, de vacak).

A link diák csak melléktermék, a tandíj nem ellenük irányul. A baj az,hogy a tömegképzésben a hülyediák is bejut, sőt sokszor el is végzi. (Ha nem hiszed, be mutatlak néhány volt évfolyamtársamak :) , de mutathatok olyat is, aki 24 éves korára elitta a máját, de nem ez a lényeg)
Ez leértékelte a diplomát, ezért már mindenütt elvárás, pedig a legtöbb álláshoz szükéseg ismeretek tanfolyamokon is elsajátíthatók. Magyarországon sajnos, a tanfolyamoknak sincs presztízse.

Nemcsak a diák link, de az intézmények is.
És azt se felejtsük el, hogy a fogyatkozó gyerekszám és magas kvóta együtt különösen káros, mert az intézmény harcol a létszámért. Ez pedig nem könnyíti meg a minőségi képzést.
Én azt várom a tandíjtól (már ha lenne), hogy szétváljon a minőségi oktatás (ez eltünt a 90-es években), a tömegoktatástól.

Illetve félreértés ne essék, az állam finanszírozza a nagyobbik részét, még a kormány által kitalált változatban is. Én mondjuk jobban szeretném, ha +-50%-nál nagyobb eltérési lehetőséget kapnának az intézmények, legalább lefelé.

rosta 2008.03.22. 20:54:11

"Én azt várom a tandíjtól (már ha lenne), hogy szétváljon a minőségi oktatás (ez eltünt a 90-es években), a tömegoktatástól."

Nem értem, hogy milyen alapon csinálsz kapcsolatot, teszel egyenlőségjelet a minőségi oktatás, és tandíj között/közé. Jelenleg is vannak tandíjas, költségtérítéses diákok az egyetemeken. Ezek a srácok fele pontszámmal jutnak be viszonylag minőségi karokra. Nyilván azért nem az államilag finanszírozott helyekre kerülnek be, merthogy nem érték el a pontszámot. Akkor most ezt vehetjük minőségi oktatásnak, hogy ők bekerülhetnek a pénzük, a tandíjuk jogán az egyetemekre?

Költői a kérdés, szerintem távolról sem jelent minőségi oktatást a tandíj, főleg, ha a jelenlegi költségtérítéses rendszert nézzük.

Mint mondtam nyugaton a mi fizetésünkhöz képest nyolcadrésznyi tandíjat fizetnek a diákok után. Úgy tűnik ott sem az egyedül üdvözítő módja lehetett a tanügyi reformnak a tandíj, mint ahogy a legnagyobb önáltatás azt hinni, hogy nálunk ezzel lehetne emelni a felsőfokú oktatás minőségét...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.03.22. 21:08:49

Ez a hibrid rendszer rosszabb, mint a tisztán állami finanszírozású. Mint jól látod, ez csupán egy további nyitás a tömegképzés irányába. Ez a forma semmiképp sem szolgálja a minőségi oktatást.

Vagyük egy konkrét példát: a GDF-t, ahova bárki bejuthatott és nem is voltak komoly elvárások. Egy idő után azt érte el, hogy nem fogadták el a diplomásait, ennek következtében nem mentek oda tanulni. Mivel a főiskola a tandíjból élt, ezért kénytelen volt a színvonalon változtatni.
A másik út az ár csökkentése lett volna.

A tandíj előnye az lenne, hogy a diploma ár/érték arányát beállítsa. Ennek megfelelően jönnek létre a különböző színvonalú intézmények. Nem az átlag színvonalat emeli, hanem diverzifikálja. Nehogy azt higgyük, hogy az USA-ban csupa Yale van, van még egy csomó futottak még intézmény is. De legalább van köztük Yale is.

A tandíj összege, valamint a tandíj mentesség határa parametrikus kérdés.

rosta 2008.03.22. 21:37:03

Már harmadjára írom le, hogy a francia egyetemeken nyolcszor annyi tandíjat fizetnek a minimálbérből, és azt, hogy ez maximálisan nem mellékes. Abszulute nem mindegy, hogy 105 ezret, vagy 13 ezret kell fizetned. Aki fizet, az igencsak különbéget tud tenni a két összeg között.

A diploma értékét lehetőleg ne a tanulókon kísérletezve, egy-egy korosztály okos, de szegény gyerekeit ellehetetlenítve javítsák fel, hanem tényleges reformokkal. Ez a tandíj alapú reform tipikusan hasonlít a kádár korszakra, amikor csak úgy tudtak reformot elképzelni, hogy a nadrágszíjat meg kell húzni! A tehetetlen kormányzás legjobb példája.

Maximálisan ellenzem a tandíjat ilyen formában, ahogy megszüntettük...!

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.03.22. 21:54:12

Jó, fizessen 5 ezertől 200 ezerig, de fizessen és legyen különbség.

Ez nem megszorítás, itt nem a pénzbeszedés a lényeg, hanem a differenciálódás. Egy mechanizmus beindítása.
Ami a megszorítást illeti, akkor a világ kormányai tehetetlenek, mert akár Franciaországba, akár Svédországba mész, de mehetsz az USÁba, mehetsz Németországba, mindenütt ez van. A jóléti államok túlnőtték magukat.

Farky 2008.03.23. 02:16:42

"A franciáknál egy havi minimálbérből öt évi tandíjat lehet finanszírozni. Nálunk meg egy fél évet. Azért ez nagy különbség!"

Akkor legyen olcsóbb a plazmatévé is, meg a benzin, mert a franciáknál a minimálbéres havonta vehet egy plazmatévét, meg haccázliter benzint, a magyar minimálbérből meg csak junosztyra és hto-ra telik.

Farky 2008.03.23. 02:35:52

A lényeg az, hogy meg kell teremteni valamilyen egyensúlyt az egyetem kimeneti oldala és a munkaerőpiac bemenete között.

Tényleg felveszünk évi kétezer embert államilag támogatott pedagógusképzésre? A Matel gyárban fognak barbie babákat oktatni, vagy honnan akasztunk le ennyi gyereket? A végző pedagógusok hány százalékának lesz állása a végzettsége szerint? 15-20? A többi? "Kérsz nagykrumplit és kólát" vagymi?

Nyilván bántó amit írok az ilyen képzésre járókkal szemben, de legalább vigasztalódhatnak azzal, hogy bölcsészetre több, mint kétszer ennyit veszünk fel :)

Nem akarom azt, hogy senki ne lehessen tanár, vagy bölcsész. De ne sportból, úri huncutságból tegye, vagy ha abból teszi tejeljen érte súlyos százezreket. Mert így jeleneleg az a cirka 1,5-2millió nettó befizető teszi.

rosta 2008.03.23. 12:29:52

"A lényeg az, hogy meg kell teremteni valamilyen egyensúlyt az egyetem kimeneti oldala és a munkaerőpiac bemenete között."

Igazán nem értem a ballib oldalt. Állandóan azt szajkózza, hogy döntsön a verseny a gazdaságban, a társadalomban. A felsőfokú oktatásban viszont egyfajta tervutasításos rendszer manuális beavatkozásával próbál szabályozni. Gyanítom csupáncsak azért, mert a kormány nem autonóm, hanem valamiféle felsőbb pénzhatalmi befolyásoló intézet diktátumának megfelelően cselekszik, ezt a kézi, szinte tervutasításos szabályzást preferálja.

Ha a jogászok, meg a bölcsészek, a szociológusok, és pszichológusok már csak száraz kenyérhajat tudnak csak megkeresni a munkaerő piacon, és csak általános iskolai tanárnak tudnak elmenni, akkora a kínálat belőlük, a kereslet viszont kicsi, akkor kétszer is meggondolja a szülő, hogy bölcsésznek adja a gyereket. Ez a piac törvénye. Ebbe ilyen gigantikus tandíjakkal belebarbárkodni hiba.

Farky, ha nem tudnád óriási probléma, hogy nincs elég tanárnövendék az iskolákban. Senki sem jelentkezik tanárnak, tanítónak. Lassan a minimális pontszám elegendő a matematika-fizika tanári szakra, olyan kevés a jelentkező. Nem lesz, aki oktassa a gyerekeidet, mert nincs igazi tanár a piacon. Ha társadalmi megítélés, és főleg a fizetés olyan lesz, hogy egy tanár el tudja tartani a családját, akkor majd lesz tanár. Ezt tandíjjal nem lehet szabályozni, ez a kínálat, és kereslet, de végső soron a társadalmi erkölcsi, de főleg anyagi megbecsültségétől függ. ez pedig a kormányzat politikájától.

Holmi tandíjjal itt nem lehet rendet csinálni, ehhez a kormányzatnak kellene valamiféle jövőképpel, mozgástérrel rendelkezni. Ez az ami nincs... :(

Farky 2008.03.23. 14:18:42

Az egyensúlyt több módon is meg lehet teremteni. Jellemzően nempiaci szakmáknál -mint a tanár is- nyilván való, hogy szükséges egy megfelelő anyagi és szakmai megbecsültség. A tanároknál szerintem egyik sincs meg, ahogy az orvosoknál is csak a szakmai létezik, az anyagi pedig nem.
Ezt nyilván nem lehet a tandíjjal elérni.

Amit viszont el lehet érni, az a felsőoktatás további -bemeneti oldaltól elszakadó- expanziója. Továbbá azok, amiket már leírtam.

Jó régen olvastam, de megragadt, hogy a tanárok vezették a _számontartott_! (a valós adat nyilván ennek többszöröse, mivel a diplomások jelentkeznek be legritkább esetben a munkaügyi központokban) diplomás munkanélküliek számát. www.origo.hu/allas/aktualis/2006041317ezer.html

A tandíj itt annyit segítene, hogy a jelenleg zéró kilátásokkal rendelkező pályára csak az elhivatottak mennének és nem azok, akik bejelölték huszonharmadik helyen -just in case.

rosta 2008.03.23. 15:10:09

"A tandíj itt annyit segítene, hogy a jelenleg zéró kilátásokkal rendelkező pályára csak az elhivatottak mennének és nem azok, akik bejelölték huszonharmadik helyen -just in case."

A zéró kilátással rendelkező pályára nem megy senki tandíj ide, vagy oda. Amint a linked mutatja, két éve 2700 tanár volt munkanélküli, erre a múlt évben 72 ponttal el lehetett menni matek-fizika tanárnak. Ez egy piaci ügy, kereslet-kínálat kérdése, semmi köze a tandíjhoz.

A tandíjas beavatkozásnak kigondolt szabályzószerepe nem volt, csupán negatívumokban, jórészt az okos, de szegény gyerekek lemorzsolásában volt szerepe. Az értelmiségiek mindenképpen egyetemre adják a gyereket, de a tandíj hatására egy eszes, tehetséges roma gyerek a bivalybasznádi putrisorról akkora eséllyel indulhatott el a felsőfokú oktatás felé, mint fejőstehén az epsoni derbin... :(

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2008.03.23. 17:51:23

Okos és szegény gyerek.
Mint a népmesékben.

Rostával annyiban egyetértek, hogy mérnökszakokon nem kéne tandíj (mellesleg hugyagyú mérnököt még nem sokat láttam, ellentétben a hugyagyú bölcsésszel), de a tandíj szerintem nem az ördög maga.

Mellesleg azt a [i]fűnyíróelvet[/i], amit a tandíj csinált volna, én nem tartom alapvetően rossznak.
Jól lefűnyírózta volna a büfészakokat.

Az igazi gond ezzel az, hogy most jól meg lett népszavazva, hogy olyan nem van, így komoly politikai következmények nélkül egy olyan helyzetben, amikor racionálisan végig van gondolva, minden germanizmus mellett elő van készítve, akkor sem lehet bevezetni.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.03.23. 23:17:21

"Igazán nem értem a ballib oldalt. Állandóan azt szajkózza, hogy döntsön a verseny a gazdaságban, a társadalomban. A felsőfokú oktatásban viszont egyfajta tervutasításos rendszer manuális beavatkozásával próbál szabályozni. Gyanítom csupáncsak azért, mert a kormány nem autonóm, hanem valamiféle felsőbb pénzhatalmi befolyásoló intézet diktátumának megfelelően cselekszik, ezt a kézi, szinte tervutasításos szabályzást preferálja."
Ebben összeesküvés-elméletet vélek felfedezni.
A terv szerint az egyetem maga dönt a tandíj mértékéről, ergó nem tervutasítás. A mostani rendszer a tervutasítás, amikor létszámok vannak meghatározva.

A rendszer saját tulajdonsága, ha egy szakra kevés a jelentkező lejjebb megy az ára. Vagy megszüntetik, de ebben nem tér el az eddigi gyakorlattól.
Eddig csupán egyetlen kompenzációs lehetőség volt az intézmény kezében: a ponthatár. Ez viszont kihat a minőségre is. Most két paraméterrel is beavatkozhatott volna.

"A zéró kilátással rendelkező pályára nem megy senki tandíj ide, vagy oda."
Kérdés hová lesz évente 2000 újságíró, 40 filozófus?
A válasz elhagyja a pályát...
Az általam ismert bölcsészek (igaz, ez nem sok) közül egyet sem ismerek, aki a saját területén tanítani szeretne. Idáig mindenki azt mondta, hogy kell egy diploma.

"A tandíjas beavatkozásnak kigondolt szabályzószerepe nem volt, csupán negatívumokban, jórészt az okos, de szegény gyerekek lemorzsolásában volt szerepe."
A tények viszont azt mutatják, hogy a csökkenő jelenkező szám dominánsan a kifutó második Ratkó-hullám következménye. A most érettségizett friss hallgatói létszámban nem volt jelentős.
Más, hogy az a bizonyos szegény, de eszes gyerek már középiskolában elszenvedte a lemorzsolodást. Valahogy más a Móricz Gimnázium felvételi mutatója, mint az Övegesé, összhangban a szociális összetételével.

rosta 2008.03.24. 12:18:53

"Ebben összeesküvés-elméletet vélek felfedezni."

Jól látod, szerintem a Gyurcsány féle garnitúra valóban a nemzetközi banktőke lakája, meg bárkié, csak hatalmat, pénzt fialjon a számukra.

Ami a tervgazdasági módszert illeti, az emberekkel való központi kísérletezés tipikus példája ez a mostani eset, amit az emberek a saját bőrükön éreznek, anélkül, hogy annak bizonyosan jó hatása lenne bármire. Csupán az állami lefaragások számítanak. A központi források átcsoportosítása miatt egy korosztály okos, de szegény csapata kiesik a felsőfokú oktatásból, anélkül, hogy annak valami pozitív hozadéka is lenne, a központi megtakarítást kivéve, de előtte reformnak nevezik el ezt a lépést. Tipikus szocialista tervgazdasági lépés, amikor állami intézkedés hatására semmi sem úgy működik, ahogy kellene, sőt károsak az intézkedések, és az emberek hozzá még fizetnek is érte.

"Az általam ismert bölcsészek (igaz, ez nem sok) közül egyet sem ismerek, aki a saját területén tanítani szeretne. Idáig mindenki azt mondta, hogy kell egy diploma."

És igaza is van. Ha képes megszerezni a diplomát, hát szerezze meg, azután továbbképzéssel elhelyezkedhet a területén valahol. Ha meg olyan szerencsétlen szakmát választott, hogy maximális pontszámmal csupán fordítónak mehet el, hát akkor a biztosítási szakmában szívesen várják a diplomás ügyintézőket. Nem hiszek abban, hogy egy társadalom attól lenne jobb helyzetben, hogy kevesebb a diplomása...

Ami a csökkenő létszámot illeti az egyértelműen a tandíj miatt van, ezt én nem ragoznám tovább.

Ami a szegény, de okos gyerek gimnáziumi lemorzsolódását illeti, hát ez már önmagában is sajnálatos. Innen látszik, hogy az egyházi iskolák intézménye mennyivel jobb volt tehetség támogatásában. Akik azért mégis megszerezték az érettségit, nem vitatható, hogy a tandíj miatt igen nehéz helyzetbe kerültek...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2008.03.24. 14:10:14

Ennek eleve így kellett volna kialakulnia, csak volt néhány évtized egy téves gazdasági doktrína mentén, hála a történelemnek. Ez nem egyszerű kisérlet, sem pedig mezei megszorítás, hanem egy másik doktrína bevezetése. Ez mellesleg müködik.
A jótékony hatás, hogy lesz tudományos elit (,mert bizony kiöregedőben van) és lesz olcsó "népegyetem".

Nem, de a több felesleges diplomástól sincs előrébb és nem csak arról van szó, hogy fizeted, hogy 5 évig ne dolgozzon.
A társadalomnak van egy természetes piramisszerkezete, ami nálunk felborult.
A középfokú munkaerő hiánya súlyosan súlytja a hazai ipart. Pl.: van betanított munkásunk és van mérnökünk, de nincsenek műszerészeink, technikusaink...
Szóval a túlképzés, nem csak kiadásként káros, de a munkaerőpiacon is zavart okoz.

A számok szerint nem, sőt figyeldd meg, hogy jövőre tovább fog esni a felvételizők száma, pedig nem lesz tandíj...

Az egyházi iskolák sosem foglalkoztak tömegképzéssel.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása