Nyíregyháza: Mohácsiék a cigányok ellen

N'Jala ezredes I 2013.04.26. 11:07

Huszar-telepi-iskola.jpgEgyezségre jutottak a felek a keddi tárgyaláson, így a Nyíregyházi Törvényszék hat hónapig szünetelteti a helyi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF), illetve a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárást – olvasható az MTI minapi hírében.

Szép, szép dolog a megegyezés, de azért mégiscsak pofátlanság Mohácsi Erzsébeték részéről az egész hercehurca, úgy, ahogy van. Érthető, hogy a trafiktörvény, a Portik–Laborc-ügy és a rezsicsökkentés, valamint a Redding asszony körüli viták közepette kevesebb figyelmet kapott a közéletben a dolog, de azért érdemes egy pillantást vetni a nyíregyházi Huszár-telepi iskola esetére és annak kapcsán az integráció-szegregáció kérdésére.

A CFCF tulajdonképpen azzal szerzett hírnevet az előző években, hogy mindenre és mindenkire lőtt, aki nem tetszett neki, aki engedte a „spontán szegregációt”, és igyekezett adminisztratíve elérni, hogy a romákat akár akaratuk ellenére is integrálják a „többségi társadalomba”, akár a szétszóratás, a roma közösség rombolása árán is. Ezzel egyfajta II. Józsefi, aufklérista modernizációs programot akart erőszakkal keresztülhajtani. Az egykori SZDSZ-es, Kanadába távozott Mohácsi Viktória testvére által vezetett alapítványnak több hasonló pere volt és van folyamatban, például Tiszavasváriban, Egerben és Jászladányban. Korábban Győrön kívül Hajdúhadházon is szembekerültek azokkal a cigányokkal is, akiknek az érdekében a saját felfogásuk szerint fellépnek.

Igen emlékezetes volt a győri Kossuth Lajos Általános Iskola esete: azzal kapcsolatban az alapítvány által indított perben a bíróság úgy határozott: „spontán szegregáció” van, azaz a romák maguktól oda adják a gyerekeket, és ugyan ezért az önkormányzat nem felelős, köteles, hogy is mondjuk, kezelni a helyzetet. Azaz szétszórni a romákat a város iskoláiban, hogy integrálódjanak, akkor is, ha a szülők nem akarják. Mohácsiék azon a véleményen voltak: „A cigány kisebbség véleménye nem releváns az ügyben”.

Nos, igazi demokrata hozzáállás, ugye, a békáktól sem kérdezik meg, hogy lecsapolják-e alattuk a mocsarat. Persze a Huszár-telepi iskola azért fáj nekik különösen, mert korábban már bezáratták azt, s ezt az akciót sikertörténetként tartották számon. Nem perverz és abszurd dolog, amikor egy jogvédő alapítvány azzal védi a cigányokat, hogy bezárat olyan iskolákat, amelyeket szeretnek, és ebben leli örömét?

A Huszár-telepi történet

A CFCF úgy gondolja: „2007-ben az akkori városvezetés fellépésünk nyomán bezáratta az iskolát, és a telepi cigány gyerekeket iskolabusz működtetésével a város hat másik iskolájába integrálta. Az új városvezetés azonban az esélyegyenlőségi normákat sértve kezdeményezte, hogy a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye 2011 szeptemberében az iskolát újranyissa.” Mohácsi Erzsébet alapítványa azért indított pert az egyház és a nyíregyházi önkormányzat ellen 2012 nyarán, mert úgy ítélte meg: a Huszár-telepen 2011 szeptemberében megnyitott egyházi iskolában a gyerekek számára káros tevékenység folyik. A jogvédő szervezet azt szerette volna eredetileg elérni, hogy az iskolát zárják be, mert megítélése szerint az új egyházi iskola működtetése akadályozza a telepen élők integrációját, azaz szegregál.

A Huszár-telep Nyíregyháza szegénytelepe, ahol a roma lakosokon kívül Nyíregyháza díjhátralékos lakói is lakásokhoz juthattak. Ezek a lakások a korabeli huszár laktanya kaszárnyáiból és istállóiból kialakított korszerűtlen szükséglakások, sok esetben komfort nélküli vályogházak. A munkanélküliek száma magas, aluliskolázottság, alultápláltság, szegényes, hiányos ruházat jellemző a családokra. A telepen élők száma 2000-2500 fő. Nyíregyháza önkormányzata térítésmentesen adta át az egyházmegyének a telepi régi iskola épületét, ahol a görögkatolikus egyház a 2011/2012-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben, egyházi fenntartású általános iskolát indított a Szent Miklós Görög Katolikus Általános iskola tagintézményeként. Nyíregyháza egy egységes roma felzárkóztatási programot szeretne végigvinni az egyházzal együttműködve.

A tervek szerint ez magában foglalja az egyházi működtetésű óvoda, általános iskola és roma szakkollégium indítását. A várossal kötött együttműködési megállapodás részeként 2012. augusztus 1-től a Dália utcai óvoda is görögkatolikus fenntartásba került. Az evangélikus egyház pedig roma szakkollégiumot működtet a főiskolán.

Az iskolaalapítás az egyház szerint lehetőséget nyújt arra, hogy helyben lévő, színvonalas oktatási feltételekkel és kiemelten személyre szabott pedagógusi munkával működő környezetben tanulhassanak a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek. A nyíregyházi roma nemzetiségi önkormányzat 2011. májusában hozott határozatával támogatta az iskolaalapítást.

Mit gondoltak a helyi romák?

Lakatos István, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke, valamint a Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint mielőtt valaki hasonló pert indít, egyrészt meg kell győződnie arról, hogy valóban jogosan teszi-e azt, másrészt pedig illik megkérdezni a helyi roma önkormányzat vezetőit is. Az iskola kapcsán örömét fejezte ki az ott folyó munkáról, s úgy véli, az méltó kezekben van, ahol segítenek a gyerekek fejlődésében és felzárkóztatásában. A szülőket senki nem kötelezte arra, hogy gyerekeiket oda járassák, hanem ők maguk döntöttek így szabadon. Mint hangsúlyozta, az iskola mellett ki fog állni, mert minden olyan dolgot támogatni kell, amely nevelés, oktatás, képzés terén segíteni akarja a roma társadalmat. S ez az intézmény ezt szolgálja.

Csorba Miklósné, a Nyíregyházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az iskola alapításával kapcsolatban utalt arra, hogy elsőként egy lakossági fórumon mérték fel a Huszár-telepen élők igényét egy új iskola létrehozásáról, melyen a szülők nemcsak egy, hanem több osztály indítását is kérelmezték. Lakatos István mellett ő is megerősítette, hogy a roma kisebbségi önkormányzat ki fog állni az iskola mellett, s támogatni fogja annak működését, mert az már most, egy év alatt nagy mértékű fejlődést hozott a telep és az ott lakók életébe.

Mohácsiék a romák ellen

Mohácsiéknak elég furcsa elképzeléseik vannak az integrációról: nem túl összetett szemléletükben ez minden felülír, mindennél fontosabb, tankokkal és buldózerrel is érdemes érvényre juttatni, minden más lényegtelen. Nem érdekes, hogy a győri és a nyíregyházi helyi romák, a roma önkormányzat, a szülők és a gyerekek is ragaszkodnak az iskolához, mert jól érzik ott magukat és saját közösségükben lehetnek: pont az a lényeg Mohácsiéknak, hogy ne roma közösségben legyenek a romák, hiszen akkor fognak, úgymond, integrálódni.

Nos, ha így jobban integrálódnának, akkor is azt mondanám: fontosabb a közösség. De az a helyzet, hogy az integráció ilyen dogmatikus szemlélete szerintem egyenesen beszűkült. Biztos akkor integrálódik a roma gyerek, ha kikerül a közösségéből, más közegbe kell mennie iskolába? Ettől integrálódni fog magában? Nem, nem fog.

Az integrálódást és felzárkózást szerintem sokkal jobban elősegíti a gyerekek számára megfelelő oktatás. Ez pedig kétségtelenül rendelkezésre áll a Huszár-telepi iskolában. Sokkal jobb esély van arra, hogy etikus, dolgozó, alapvető műveltséggel rendelkező, esetleg a fejét továbbtanulásra adó fiatalokat képeznek egy olyan iskolában, ahol értik és érzik az odajárók esetleges speciális igényeit, ahol ők jól érzik magukat.

Egyébként meg azt gondolom, hogy az úgynevezett „spontán szegregáció” olyan dolog, amit egyszerűen nem kell kezelni. Lehet negatívan értékelni a jelenséget, de ha „kezelni” próbáljuk, több gondot szülünk, mint amennyit megoldanánk. Inkább azokat az intézményeket kell segíteni, emelni a színvonalukat, ahova spontán szegregálódnak az emberek. Egyre több olyan iskola van vidéken, ahol a romák kerülnek többségbe. Akkor most kötelezni kéne őket, hogy vigyék más településre iskolába a gyereket? Ez igencsak meggyorsítaná a falvak elsorvadását. Szerintem inkább azt kell támogatni, hogy aki helyben szeretné iskolába adni a gyerekét, annak erre legyen lehetősége. Roma többség vagy nem az, mellékes. Erős iskola vagy gyenge – ilyen szempontból ez is mellékes. Persze jó lenne, ha a vidéki és falusi iskolák is erősek lennének, de ne legyenek illúzióink: sosem lesz olyan a történelemben, hogy minden iskola egyenlő színvonalú - hacsaknem úgy, hogy egyenlően rossz a színvonaluk. Mindig is dolgozni kell majd azért, hogy a falusi iskolák minél színvonalasabbak legyenek, de azok sosem lesznek elitintézmények.

Így aztán a körzetesítés pártján sem állok: mindenki had vihesse oda a gyerekét iskolába, ahova akarja. A helyi iskolába vagy az elitsuliba az ország másik végébe, esetleg a szomszéd város sulijába. A szabad iskolaválasztás olyan érték, amely fontosabb a többinél, és ugyan lehet, hogy vannak vele problémák, de megintcsak: ha eltöröljük a szabad iskolaválasztást, több bajt szülünk, mint amennyit megoldunk.

Úgy látom, hogy az erőszakkal integrálás egyszerűen nem működik. Egyébként az is felvethető, hogy Mohácsiék eszközei nem inkább az asszimilációt segítenék elő? A roma közösségeken helyben kell segíteni, lokális szinten, és ott kell a különféle problémákra megoldást találni. Menjen a gyerek iskolába, ahova a szülő szeretné, legyen az roma többségű, „spontán szegregált” vagy a település másik iskolája.

Inkább épp a sokszínűség és a lehetőségek tárháza az, ami fontos. Aki akarja, írassa a Huszár-telepi iskolába a gyerekét, aki akarja, máshova. Nem létezik az integrációnak egy, királyi útja. Ez a tapasztalata egyébként az egyházak cigánypasztorációs tevékenységének is. Igaza volt Balog Zoltánnak, amikor felháborítónak és méltánytalannak nevezte azt, hogy egy jól működő iskola bezárására hihetetlen apparátust, energiát mozgat meg egy alapítvány.

A mostani megegyezés persze csak fegyverszünet, ha hat hónap után az alapítvány úgy látja, nincs a kénye-kedvének megfelelő fejlődés, akkor folytatódhat a per. Az alapítvány most arra hivatkozik, hogy mindig is fő stratégiája volt a peren kívüli megegyezés, csak sajnos eddig az alperes eddig erre nem volt hajlandó. Nos érdekes, hogy mintha eddig épp az alapítvány utasította volna el az egyezséget. De akárhogy is: a Huszár-telepi iskola körzeten kívüli intézmény, az viszi oda a gyerekét, aki akarja. Mohácsiék jobban tennék, ha a médianyilvánosságra hajazó cirkusz és hiszti, valamint mások építő munkájának hátráltatása helyett valami értelmes és építő munkába kezdenének bele, nem pedig rombolnának.

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr675247834

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.04.26. 13:13:04

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: Nyíregyháza: Mohácsiék a cigányok ellen 2013.04.26. 11:52:01

Az úgynevezett spontán szegregáció olyan dolog, amit egyszerűen nem kell kezelni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.04.26. 12:03:02

olyan közösség, ami a többségtől külön van, nem értékes közösség, hanem integrációt ellehetetlenítő szegregáció. Nem látom, hogy mi az érték az elkülönülésben.

sztd 2013.04.26. 12:47:37

Ha ez a szervezet a dualizmusban tevékenykedett volna, akkor nagy magyarosítóként emlékeznénk meg róluk. Akkoriban ugyanis német, román, szlovák és szerb iskolák is voltak, és őket is szét lehetett volna szórni, hogy "integrálódjanak".
Ha a történeti Magyarország még létezne, ők lennenek a Jobbikot megszégyenító szélsőjobb. :)

@peetmaster: Az ember közösségi lény. Bárki bármit is gondol, egyéniben az ember nem értelmezhető. Azzal, hogy a közösségétől kiszakítod az embert, az emberi lényegét lehetetleníted el.

"Olyan közösség, ami a többségtől külön van, nem értékes közösség, hanem integrációt ellehetetlenítő szegregáció."
Nézőpont kérdése. Van, aki a kultúrális sokszínűséget értéknek tartja, általában életképesebb és ellenállóbb is az ilyen társadalom, de végül is a McDonald's is tekinthető abszolút értéknek, ami mindenhol kb. ugyanazt adja.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.04.26. 13:55:12

@sztd: épp mert közösségi lény, ha valakit a nagyobb közösségből kinevelünk, akkor szúrunk ki vele.
És mivel a meki mindenhol ugyanaz, a törvénynek arra kell vonatkoznia. A helyi specialitásra nem.

sztd 2013.04.26. 23:59:09

@peetmaster: "épp mert közösségi lény, ha valakit a nagyobb közösségből kinevelünk, akkor szúrunk ki vele"
A normál embernek van egy identitása. Ha magyarnak születtél, nem leszel orosz, vagy kínai, még akkor sem, ha az nagyobb közösség, és ez így kiszúrás veled. A helyzet az, hogy ha valaki nem tudja magát elfogadni, akkor mások sem fogják tudni elfogadni. A dolog lényege, hogy az embernek vannak kultúrális gyökerei, amik a lényéhez tartoznak. Akkor sem változnak, ha ezt szeretné, maximum gyökértelenné teheti magát általában (persze vannak örök vándorok, akik amúgy is mindenhol otthon vannak, de ők vannak kevesen).

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.04.27. 09:06:16

El kell dönteni: a cigányok integrálódni akarnak vagy kisebbség akarnak lenni.

peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2013.04.27. 09:59:08

@sztd: bár nem szokásom, de kénytelen vagyok @maxval, a gondolkodni próbáló birca: -val egyetérteni itt:
Magyarországon lévén az a kérdés, hogy akar-e valaki ha nem is faji, de jogi magyar lenni. Annak meg a közös részvétel a közös elemekben a lényege. Igaz, ha az iskola indoktrináló, kultúraközvetítő szerepét is tekintjük, akkor az már asszimilációs és nem integrációs törekvés. De engem ez nem zavar: nem látom szükségét, hogy az emberek NE legyenek asszimilálva egymásba. Legalább sokkal kevesebb konfliktus lenne, ha mindenki "mi" lenne, és senki nem lenne "más".

prizmas 2013.04.27. 23:09:32

Létezik egy cigány kultúra és ahoz kapcsolódó közösségi tudat amelyen keresztül a magyarországi cigányság valóban beilleszkedhet a társadalmunkba?
Vagy csak a közös kirekesztettség, és nyomor láttatja valamelyest egységesnek őket?

Amikor nekem problémám akadt cigányokkal, sosem a kultúra "mássága", hanem annak hiánya volt a gond.

hinterleitner 2013.04.28. 14:37:29

És mi volna akkor, ha ebbe az iskolába csábítanának olyanokat, akik a felperesek szerint nem cigányok?
Így azok is maradhatnának az iskolában, akik szeretnek oda járni, és a szegregálódás is csökkenne. Ha ez egy jó iskola, akkor lehet, hogy volnának olyanok, akik támogatás fejében (a perköltség összege talán e formában jobban hasznosulna) oda adnák a gyermeküket.

Egywalaky 2013.04.29. 01:46:35

Nem kétséges, fontos az oktatási integráció (más néven: együttnevelés) kérdéseit firtatni: felhozni a tapasztalatokat, bírálni a részmegoldásokat, ennek alapján nemcsak a gyakorlat, hanem a koncepció egyes elemeit is akár megkérdőjelezni. Eltérő végkövetkeztetések is adódhatnak, úgymint: 1. a kérdéskört újra át kellene gondolni; 2. a meglévőt néhány ponton szükséges korrigálni; 2. jobb lenne az egészet elvetni stb. A téma bármiféle felvetésekor el kell azonban dönteni, hogy a kritika milyen alapon, s szélesebb vagy szűkebb kitekintéssel történjen. Nem árt, ha ebben fellelhetők további gondolati műveletek (egyéb érvek, összevetések, vélemények stb.), amelyek felhasználása akkor is előnyére válhat az okfejtésnek, ha nem győz meg mindenkit. Kár, hogy a cikk szerzője jobbnak látta, ha leragad a szimpla, de megbízható elfogultságoknál.
Az alábbiakban csak két mozzanatra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek arra utalnak, szerzőnk nem mérte fel elég alaposan, milyen súlyú és kiterjedésű problémával áll szemben. Az már másodlagos, bár nem közömbös kérdés, hogy valójában kikkel is hadakozik jelen pillanatban.

„Szép, szép dolog a megegyezés, de azért mégiscsak pofátlanság Mohácsi Erzsébeték részéről az egész hercehurca, úgy, ahogy van.”

Úgy tűnik, ez a vélemény magában foglalja szerzőnk részéről annak az ítéletnek a kategorikus elutasítását, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 2011. júniusában mondott ki a kb. egy évtizede húzódó jászladányi iskolaügyben. Feltételezem, a jogsértő állapot (szegregáció) megszüntetéséről szóló határozat kihirdetése mögött egyikünk sem sejt egyoldalú elfogultságot. Érdemes lenne azonban utánanézni, valójában miben áll a legfőbb igazságszolgáltatási szerv által előidézett hercehurca, s az ítéletet a Magyar Köztársaság nevében kihirdető bíró pofátlansága. Egyébként ezt is bátran alá lehetne vetni a kritikának, a szakavatott ellenvéleményre bizonyára felfigyelnének.

„Mohácsiéknak elég furcsa elképzeléseik vannak az integrációról: nem túl összetett szemléletükben ez minden felülír, mindennél fontosabb, tankokkal és buldózerrel is érdemes érvényre juttatni, minden más lényegtelen.”

Nem biztos, hogy szerzőnk értesült arról, hogy az új köznevelési törvény 2010 óta évről-évre gondoskodik az integrációs program folytatásáról. Nyilvánosan megtekinthető az EMMI portálján, hogy pl. 2012-ben összesen 6,83 milliárd forintot fordítottak az integrációs program (IPR) fenntartására, valamint az ezekben a projektekben részt vevő pedagógusok díjazására. Ez a támogatás, amelyet 2003-ban vezettek be, most 96 ezer gyereket és 15 ezer pedagógust érint, változatlanul fut.

„Mohácsiék jobban tennék, ha a médianyilvánosságra hajazó cirkusz és hiszti, valamint mások építő munkájának hátráltatása helyett valami értelmes és építő munkába kezdenének bele, nem pedig rombolnának.”

Nem állítható, hogy minden önkormányzatnál népszerűségnek örvend a szóban forgó cirkusz. Nem nehéz azonban utánakeresni, hogy Lázár János, volt hódmezővásárhelyi polgármester (ha lehet így fogalmazni: az integrációs program élharcosa), egy 2010-ben adott interjúban így fogalmazott:
„Itt van például az integráció ügye az oktatásban. Szent meggyőződésem, hogy integráció nélkül képtelenség megvalósítani a Fidesz hirdette eszményt: az alulról nyitott társadalmat. Több Orbán-beszéd szólt arról, hogy a középosztály és a legszegényebbek képesek voltak összefogni és változást elérni… De ennél fontosabb, hogy az integráció kérdésében én nem tudok kompromisszumot kötni, elmegyek a falig.”
fn.hir24.hu/itthon/2010/10/24/lazar_valtozhat_kormany_osszetetele

prizmas 2013.05.02. 19:21:46

El is mentek a falig! Hátrálva!

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc