Bakócz Tamás az 1513-as konklávén

Konzervatorium I 2013.02.19. 09:49

bakocztamas.jpgVilágszerte megdöbbentette a katolikus híveket XVI. Benedek pápa lemondása. Az egyháztörténelemben utoljára a középkorban előfordult esetet egyre fokozódó izgalom követi, és mint ilyenkor történni szokott, megindulnak a találgatások a lehetséges utódról. Egyes források Erdő Péter bíborost is esélyesnek látják Szent Péter trónjára. E hírek hallatán bizonyára sokaknak eszébe juthatott az ötszáz éve történt konklávé, melyen komoly esélyei voltak a pápaságra a magyar bíborosnak, Bakócz Tamásnak. Az 1513. március 11-én tartott választáson azonban Bakócz Tamás alulmaradt Giovanni di Medicivel szemben, aki X. Leó néven lépett a pápai trónra.

Benkéné Jenőffy Zsuzsanna írása

Bakócz Tamás, akinek államférfiúi tevékenységét Európa-szerte elismerték, alacsony sorból emelkedett fel. Származását sosem szégyellte és tagadta, inkább kérkedve vallotta, hogy „nem nemes szülők gyermeke, és szegény házból magasztalta föl a Gondviselés kegye.” A jobbágysorú kerékgyártómester, Bakócz Ferenc harmadik fiából lett bíborosnak még pontos születési dátumát sem ismerjük, korabeli forrásokból következtethetjük ki, hogy 1442 körül látta meg a napvilágot a Szatmár vármegyei Erdődön. Környezetéből egyedüli felemelkedési lehetőségnek az egyházi pálya tűnt, melyben nagybátyja – Fraknói Vilmos szerint bátyja – Bakócz Bálint titeli prépost segítette. Mivel a prépost akkoriban már magasabb körökben forgolódott, nemesi címet kapott, és igyekezett Tamásra is kiterjeszteni, hogy a fiú minél jobb iskolákban tanulhasson. Tamás a szatmárnémeti domonkosok kolostori iskolájában kezdte tanulmányait, amiket Bálint prépost támogatásával külföldi egyetemeken, Krakkóban, Ferrarában és Páduában folytatott. 1470 táján tért haza Magyarországra, ahol jó ajánlással Rangoni Gábor erdélyi püspök munkatársa lett. A püspök Mátyás király titkos kancellárja volt, Tamást is beavatta előkelő köreibe, ahol a tehetséges fiatal pap az uralkodó figyelmét is magára vonta. Püspöke nemsokára a Váradi Péter előléptetésével megüresedett kancelláriai titkári posztra emeltette Bakócz Tamást.

1480 őszén Bakócz Bálint lemondott titeli préposti címéről, amit unokaöccsének engedett át, aki 1486-ig, győri püspöki székfoglalásáig viselte ez a méltóságot. Bakócz Tamás 1494-ig állt az egyházmegye élén, utolsó győri évében párhuzamosan egri választott püspöki címet is viselt. Egri székét 1498-ban cserélte el a Mátyás halála után hatalmából kiszorított esztergomi érsekkel, Estei Hippolittal. Bakócz új hivatalában komoly nemzetközi tekintélyt vívott ki magának.  A velencei követ jelentése szerint Bakóczot „az ország második királyának” nevezték, aki „saját hazájában pápa is, király is, egy szóval minden, ami lenni akar.” Bíborosi kalapját 1500-ban kapta meg VI. Sándor pápától, majd II. Gyula pápa konstantinápolyi pátriárkává tette. 1511-ben Bakócz képviselte Magyarországot az V. lateráni zsinaton.

II. Gyula váratlanul hunyt el 1513. február 20-án. A széküresedés idejére háromtagú bíborosi tanácsot választottak a Pápai Állam élére, melynek tagja lett Bakócz Tamás is, így komoly esélye volt, hogy II. Gyula utóda lehet. Magyarország és Lengyelország uralkodói Bakócz megválasztását óhajtották, komoly kampányt is folytattak érdekében. A velencei magyar követ például azzal a kéréssel fordult uralkodója nevében a szenátushoz, hogy ha a velencei származású bíborosok közül egyiknek sem lenne kilátása a szavazatok többségének elnyerésére, akkor az esztergomi érseket támogassák. A signoria természetesen elutasította a kérést, mivel a velencei Grimani bíborost tekintette jelöltjének. Firenze urai, a Mediciek azon küzdöttek, hogy családtagjuk kerüljön a pápai trónra, azonban Giovanni Medici esélyeit rontotta, hogy csupán 37 éves volt. Eközben Rómában a lehető legváltozatosabb verziók keringtek a konklávé várható végeredményéről, vers is született a pápaságért versengő bíborosokról.

Kiről van szó? Kit emlegetnek leginkább
hogy csel és csalás nélkül pápává lesz?
Az esztergomit, Fliscót, Riariót és Grimanit.
Halántékukat erények koszorúja övezi.
Az első bátor, gazdag és hatalmas.
A második becsületesség ragyogó tüköre.
A harmadik éles és fennkölt elméjéről híres.
A negyedik a tudomány tündöklő napja.

A bíborosi kollégium március 4-ére tűzte ki a pápaválasztás kezdetét. Huszonöt bíboros gyűlt össze, a konklávét megnyitó szentmisét Bakócz Tamás celebrálta a régi Szent Péter-bazilika Szent András-oltáránál. Az előzetes tanácskozások öt napig tartottak, majd következett a szavazás. Az idősebb bíborosok nem tudtak megegyezni a következő pápa személyéről, azonban a fiatalabbak megállapodtak, hogy Giovanni di Medicire adják voksukat. Az első szavazást március 10-én tartották, ahol Bakócz Tamás nyolc szavazattal a második helyen végzett, viszont Giovanni Medici mindössze egy szavazatot kapott. A kétharmados többség azonban hiányzott, így másnap újabb szavazást tartottak. Mivel az öreg bíborosok meggyőződtek arról, hogy a fiatalok döntését meg nem törhetik, maguk is Medici mögé álltak, így 1513. március 11-én fölényes győzelmet aratott Bakócz fölött.

Bakócz nem kívánt visszatérni hazájába. Tudta, hogy kudarca csalódást okozott honfitársainak, és a magyar politikai viszonyok miatt esztergomi széke is ingatag. Mivel a X. Leó néven trónra lépő riválisa gyakran betegeskedett, titkon még bízott benne, hogy eljuthat a csúcsra. X. Leónak azonban egyre kínosabbá vált Bakócz jelenléte, így kárpótlásként Észak-, Közép- és Kelet-Európa teljes hatáskörű apostoli legátusává nevezte ki, és megbízta egy török elleni keresztes hadjárat vezetésével, mely Magyarországon a Dózsa-féle parasztháborúba torkollott. Megbízatásának kudarca nem vette kedvét Bakócznak, hogy részt vegyen a magyar politikai életben. Szoros barátságban és együttműködésben állt Werbőczi Istvánnal, és 1515-ben segített a Habsburg-Jagelló szerződés megkötésében is. II. Ulászló király halálát követően, főleg betegsége súlyosbodása miatt egyre kevesebb részt tudott vállalni a magyar politikai életben, utolsó éveit visszavonultan töltötte Esztergomban 1521-ben bekövetkezett haláláig. Bakócz Tamás, bár nem állt az életszentség hírében, személyében mégis kivételes tehetségű főpapot veszített a magyar egyház.

Felhasznált irodalom:
Esztergomi érsekek. Szerk. Beke Margit, Budapest, 2003.
Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás. Budapest, 1889.
Amikor majdnem magyar ember lett a pápa. Szerző nélkül, Magyar Nemzet, 1939. február 19.

Kövesd a Konzervatóriumot a Facebookon is!


A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr705087026

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Pápai címerek 1. – XVI. Benedek 2013.02.19. 19:26:35

A jelenlegi pápa igen izgalmas címert alakított ki magának, annak idején rögtön megnyerte a tetszésemet, sőt, kifejezett lelkesedéssel fogadtam. Akkoriban persze még nem írtam blogot, így megelégedtem azzal, hogy kitegyem ezt a címert a munkahelyi szám...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bloodscalp 2013.02.19. 12:40:39

Röviden: a Mediciek megvették a pápaságot, bakócz pedig itthon oligarcháskodott. ennyi a történet.

ámbátor 2013.02.19. 15:52:15

"[...]Bakócz Tamás nyolc szavazattal a második helyen végzett, viszont Giovanni Medici mindössze egy szavazatot kapott. A kétharmados többség azonban hiányzott, így másnap újabb szavazást tartottak. Mivel az öreg bíborosok meggyőződtek arról, hogy a fiatalok döntését meg nem törhetik, maguk is Medici mögé álltak"
Gondolom ezt úgy kell érteni, hogy GM eggyel több szavazatot kapott.

Locassen 2013.02.19. 17:19:59

@ámbátor: nem, az első helyen a spanyol Alborense bíboros végzett 13 szavazattal. utána az olaszok összebeszéltek, hogy mégis inkább egy itáliai kéne és Medici lett a kompromisszumos jelölt.

nemorino 2013.02.19. 19:36:19

Azt azért megjegyezném, hogy a Medici család ekkoriban nem állt valami fényesen. Giovanni apjának, Lorenzónak a mecénássága elolvasztotta a családi vagyont, a bank csődbe ment 1494-ben. Ekkor a Medicieket a francia király segítségével a firenzeiek elűzték a városból, Savonaroláék még az emléküket is igyekeztek megsemmisíteni. A családfő Piero egy hadjárat során egy folyóba fulladt, Giovanni pedig Itálián kívül utazgatott, gyakorlatilag semmilyen politikai súlya nem volt. Rómában a Borgiák, della Roverék és a Farnesék szava számított a hagyományos római arisztokraták mellett. Giovannit valójában azért választották meg, mert gyenge jelöltnek számított, ráadásul közismerten beteges volt, számolni lehetett a közeli halálával. Bakócz ellenben két kézzel szórta a pénzt Rómában, a többi bíboros szemében olyan volt, mint egy mai újgazdag orosz a francia Riviérán.

Kristl 2013.02.19. 20:19:49

Mindegy. Ezer év alatt egy pápát se tudtunk adni... Ez azért érdekes kérdéseket is felvethetne.

pannonfunk 2013.02.19. 22:13:11

@Kristl: Pl. azt hogy miért vagy tájékozatlan a pápaválasztással kapcsolatban? :)

Virt02 2013.02.20. 07:49:47

Érdemes elolvasni Herczeg Ferenc regényét, Az élet kapuja címűt, amely erről szól.
Nem történelmi mű, hanem regény.

nemorino 2013.02.20. 09:00:45

@Kristl: Az angoloknak meg egy pápájuk volt (IV. Adorján/Hadrián) a Canterburyi Szent Ágoston missziója és VIII. Henrik anglikán egyháza között 900 évben.

Kristl 2013.02.20. 09:10:18

@pannonfunk:

Például. Vagy mennyiben nemzetek "feletti" egyetemes is ez az egyház. :]

pannonfunk 2013.02.20. 19:40:43

@Kristl: Az tény, hogy az olaszok túl vannak reprezentálva benne. Ha nemzetek felettiként akarsz rá tekinteni, akkor meg nem mindegy, hogy milyen nemzetiségű a pápa? :)

Kristl 2013.02.20. 22:02:40

@pannonfunk:

Ha az egyház vezetésének nem mindegy, nekem se mindegy. :]
Ilyen egyszerű ez. Ha valami nem az, nem is akarok úgy tekinteni rá.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.02.25. 23:38:20

úgy tudom Bakócz rengeteg pénzt ölt bele, hogy ő lehessen a pápa
micsoda egy maffiózó lehetett, milyen érdekes lenne visszamenni az időben és megnézni, milyen ember is lehetett, tényleg egyházi, vallásos, erkölcsös, kulturált ember volt? én megkérdőjelezném, szerintem nem biztos semmi sem.

dehát Erdő Péter is több, mint valószínű, hogy besúgó volt, minimum

kkbk.blog.hu/2013/01/08/botrany_a_katolikus_puspoki_kar_husegeskuje

Grabb 2013.02.28. 23:33:43

„II. Gyula pápa konstantinápolyi pátriárkává tette” – Névleges patriarchává, természetesen. Ez tényleges tartalom nélküli cím volt, mivel Rómának semmiféle egyházszervezete nem volt Konstantinápolyban.

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc