Matolcsy, a könyvmoly

dobray I 2012.07.16. 10:31

matolcsy.jpgGyurcsány Ferenc, aki 2004 és 2009-ig volt hazánk miniszterelnöke, nem várt sokat a könyvpiacon való debütálással, szemben más politikusokkal, akik később írják meg memoárjaikat. Persze nem is memoárt írt a volt szocialista kormányfő, hanem a Demos által kiadott, nemes egyszerűséggel Útközbenre keresztelt kötetecskében másfeles vagy kettes sorközzel (erre már nem emlékszem, a könyvtár meg zárva van, hogy ellenőrizzem), szép nagy, nyugdíjasok által is olvasható betűkkel próbálja applikálni a Giddens-Blair-féle harmadik utat a magyar baloldalra. Rövid, körülbelül másfél óra vagy még kevesebb idő alatt abszolválható, könnyed mű ez. Mégis felmerült akkoriban a kérdés: honnan a lópikulából van ideje egy miniszterelnöknek könyvet írni?

Oké, lehet, mégsem ő írta, hanem csak felügyelte a folyamatot, s felbérelt szellemírók hozták össze a nagyívűnek szánt, baloldali szellemi újraalapozást, vulgárfilozófiát. De ez egyrészt mellékes, másrészt gáz. Egy miniszterelnök örüljön, ha van ideje feljegyzéseket írni a naplójába a későbbi memoárokhoz, meg ugye esetleg blogot vezetni-vezettetni-diktálni (a 2008-ban kiadott Blogkönyvet, gondolom, nem Gyurcsány állította össze, max a végén áldását adta rá).

Na, körülbelül ezért állok megrökönyödve a tény előtt, hogy Matolcsy Györgynek szinte hetente van ideje arra, hogy elolvasson egy angolszász közgazdasági témájú könyvet, majd abból recenziót írjon a Heti Válaszban vezetett rovata, a Kitekintő számára. Amíg nem volt miniszter, nem volt baj a dologgal. No de mikor olvas és mikor ír a miniszter úr? Persze, az is lehet, hogy kiadja gyakornokoknak, olvassák el, írják meg, szemináriumi piros pont, szakszervezeti vállbaveregetés, vatikáni valuta ütheti a markukat. Lehet, hogy van Matolcsynak valahol egy kortárs angolszász alternatív közgazdasági irodalom szemináriuma? Mert hogy Matolcsynak nem arra a pár ezer forintra van szüksége, amit honoráriumként valószínűleg kap ezért, az biztos. Ha a recenziókat gyakornokok, egyetemi hallgatók írják neki, és ő nekik adja, az szép tőle, nekik már valószínűleg többet számít ez az összeg.

Azt is elhiszem, hogy az egyébiránt kedvenc hetilapomnak jól jön, hogy van egy ilyen presztízsszerzője (?). Persze ott van Navracsics is, de ő ha jól figyelem, havonta egyszer ír, és nem olvas el hozzá négy angol nyelvű könyvet, hanem arról ír, amit amúgy is jól ismer, a kormányzati munkáról. Sebaj, legalább azt láthatjuk, milyen könyvek érdeklik Matolcsyt: az alternatív közgazdasági irodalom újabb és újabb kötetei. Így könnyebben érthető, honnan származik az unortodox gazdasági politika iránti vonzalma. Persze olyan is van, mint most, hogy futurista publicisztikát ír jó adag, látnoki mennyiségű, kincstári hurráoptimizmussal.  Esetleg interjút ad egy másik rovatnak. Akkor viszont már inkább az angolszász közgazdasági könyvek. 



A bejegyzés trackback címe:

https://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr274659355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2012.07.16. 11:12:36

Áh, köszönöm, ez már nekem is gyanús volt rég. De jóhiszeműleg lehet gondolni azt, hogy ő így kapcsol ki: esténként olvasgat (vannak ilyen emberek, igen), ráadásul gyorsan olvasgat. Esetleg kevésbé jóhiszeműen lehet arra gondolni, hogy valaki összedob neki egy magyar nyelvű összefoglalót, amiből ő megírja. Esetleg recenziókat olvas, és tkp. azokat írja meg magyarul.

Czelder Orbán 2012.07.18. 11:47:54

"hogy van egy ilyen presztízsszerzője (?)." - milyen elegáns az a zárójelbe tett kérdőjel...

Lapidus Ted 2012.07.22. 09:06:26

pedig jobban jarna mindenki, ha inkabb csak olvasgatna es leirna, mit gondol.
Máshoz meg nem nyúlna.

2012.07.25. 19:21:01

Nem, maga Matolcsy György írja ezeket a könyveket álnéven. Minden héten megír egy könyvet. Ha mindenki ilyen hatékonyan dolgozna mint ő, akkor nem nagyon lenne deficitünk.

Krokodil · http://sardobalo.blog.hu 2012.07.27. 23:20:48

Ezen már én is sokat morfondíroztam, hogy miért megy ez a rovat így. Ha komolyan azt akarják mondani, hogy ő írja, akkor az nem jó, mert az nagyon gáz lenne, ha a miniszter úr ezzel foglalkozna. Ha meg nem gondolják komolyan, hogy ő írja, akkor nem kellene a rovatot a neve alatt futtatni, hanem fel kellene vállalni, hogy ez csak egy rovat. Ráadásul nem is szoktak különösebben érdekesek lenni ezek a recenziók. Az érdekes lenne, ahogyan néha az is, hogy a miniszter ír öt bekezdést, hogy éppen mit gondol, de akkor meg tessék ezt csinálni.

Apeiron (törölt) 2012.08.12. 19:06:22

"Azt is elhiszem, hogy az egyébiránt kedvenc hetilapomnak jól jön, hogy van egy ilyen presztízsszerzője"

Mély a ti szerencsétlenségetek.

szobor · http://godot-ra.blog.hu/ 2012.12.23. 15:57:32

Az általa idézett könyvek nem szakkönyvek (azokat nem is értené meg), maradjunk ennyiben.

Szúrófény 2014.07.02. 05:42:56

@SontPent: Matolcsynak ismeretlen! Berzeviczinek iskolái vannak, De mit is mondott? A politikailag függőségben lévő nemzetek erőteljes kivitele nem fejlett gazdaságukból, hanem kizsákmányolásukból fakad. Roppant tömege megy a pénznek keresztül Magyarországon, de nem marad itt, hanem az osztrák tartományok felé folyik el, és különösen Bécsben halmozódik fel… Ennél fogva kettős baj sújtja Magyarországot: a látszólagos gazdagság tünete, s a kimerült szegénység nyomasztja, mivel az ország elveszti pénzeit és a hevesebb keringésű átmeneti forgalom hatása azt még jobban szegényítvén, a politikai halál válsága felé siet. Amennyire gazdagítják a nemzeteket az ipar és kereskedelem, úgy viszont az ipar és a kereskedelem sem virágozhat ott, ahol a nép a legalsóbb és legnagyobb részét, a nemzet alapját a nyomor sanyargatja. Ennek a legnépesebb osztálynak fogyasztása által ingereltetik a belföldi termékek előállítása. Ez ad életet a belföldi iparnak és forgalomnak, ami azután a külkereskedelem bővebb folyásában is érvényesül. Ahol a szűkös állapotok által lenyomva úgyszólván nem létezik a gazdaság, ott a fogyasztás és a forgalom alapjának ingadozása folytán az arra fektetett ipar, kereskedelem és a közjólét is csak tengődik. A jövedelmi felesleg sem fordítható egészen az adózás céljaira, mert sorsának javítására mindenki törekszik, s öregsége, betegsége és baleset beálltának esetére, továbbá, hogy gyerekeinek valamit hagyhasson, valamely takarítmányt meg akarna takarítani. Másként magán vagy közgyarapodás nem is lehetséges, különösen nem akkor, ha az iparosodásnak ez az egyetlen ingere elvétetik tőle. Az adózó, ezen helyzetének nyomása alatt az állam minden működése bizonytalanná, nehézzé és akadályozottá válik. A köz és magán gyarapodás lehetetlen lesz, az adófizetés pang, hátralékok keletkeznek, lanyhul a szorgalom és felszaporodik a nyomor. (Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedeleméről és iparáról. Első megjelenés: 1796. 230 év, nem elég megtanulni, vagy elég elfelejteni?

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

Nincs megjeleníthető elem

JOBBKLIKK

Nincs megjeleníthető elem

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc
süti beállítások módosítása